Fejér Megyei Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
Kedd, 1958. július 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A sázosdi kommunisták taggyűlése Öt pártalapszervezet alkotja a sárosdi kommunisták nagy családját. Sokan talán azt mondják: nem is olyan nagy család, mert mindössze hetvenen tartoznak az öt alapszervezetbe, s a hetven ember ereje öt felé oszlik. Az erő fogalmát nem lehet így leegyszerűsíteni, főként a kommunistákban rejlő erőt nem. Sárosdi viszonylatban éppen az ellenforradalom óta megtett út, az eredmények bizonyítják, hogy a hetven kommunista, ha különböző helyeken dolgoznak is, helyesen vezeti a község népét a boldogulás felé. Száz és száz pártonkívüli áll a kommunisták mögött és cselekszik úgy, ahogy a kommunistáktól látja, vagy hallja. Az erő éppen abban rejlik, hogy a kommunisták tevékenysége azonos a falu dolgozóinak akaratával a község minden dolgozójára támaszkodva valósítják meg pártunk politikáját. A községben, a Haladás Tsz-ben, az Erdőgazdaságban, a helyi vasútnál és másutt, ahol a kommunisták élnek és dolgoznak, győz az új, érlelődik a jobblét gyümölcse. Igaz, hogy egyenként és helyenként különböző feladatokat valósítanak meg, de végső célok egy: a szocializmus felépítése és ebbe minden dolgos ember bevonása. Ha kell, feladataik teljesítése mellett arra is képesek, hogy az erőt összevonják, és közösen oldják meg a mai Sárosd legnagyobb problémáját: a mezőgazdaság szocialista átszervezését. S hogy ezt minden kommunista szívügyének tartja, erről tanúskodik a június 27-i összevont taggyűlésük. A taggyűlésen a helyi pártpolitikai munka feladatait vitatták meg a Központi Bizottság határozata alapján. Az öt pártalapszervezet vezetősége már előre elkészítette a község múltjának, jelenének térképét és megjelölte a szocialista Sárosd megteremtésére irányuló teendőket. Gondosan és mélyrehatóan elemezték a község 1945 előtti állapotát. Régen a falu lakosságának, mintegy 80 százaléka volt kisemmizett agrárpolgár, illetve cseléd. A falu lakossága mindössze 2000 holdat birtokolt, többségükben az 1—2 holdasok. A legjobb földek 8000 holdja Eszterházi tulajdonát képezte. Weiss Mannfréd 2000 hold gyümölcsét élvezte. A nép kultúrája nem lendülhetett fel, az egyház tartotta kezében. A kulturális rendezvények, megmozdulások csak az egyház keretén belül történhettek, nacionalista és idealista szellemben nevelték a fiatalokat. A katholikus pap maga is a kizsákmányolók közé tartozott. 25 saját és 35 hold egyéb egyházi földdel rendelkezett. A falu lakói szellemi sötétségben éltek. Sok olyan ember volt, aki csak egy-két osztályt végzett, vagy egyáltalán nem járt iskolába. Különösen Jakabszálláson volt nagyfokú az analfabétizmus. A második pontban az 1945 utáni körülményeket rögzítik. A földosztáshoz 770 paraszt kapott földet. Köztük mintegy 6000 hold került szétosztásra. 1949-ben alakult meg az első szocialista szektor, az állami gazdaság. Alig egy év múlva tizenhárom paraszt összefogásából teremtődött meg az első termelőszövetkezet, a Haladás Tsz. Nem sokkal később még két termelőcsoport alakult. S a közös gazdaságok erőteljesen fejlődtek. 1953-ban a Haladásnak 113 tagja volt. A Nagy Imre-féle revizionista politika azonban megtépázta a termelőszövetkezeteket. A Haladásból 12-en léptek ki, majd 1954-ben újra felfejlődtek a szövetkezetek. Majd a megerősödött szövetkezeteket az ellenforradalom verte szét. A falu gazdasági és politikai helyzete az ellenforradalom után a párt helyes politikája révén lényegesen javult. A község dolgozóinak többsége elismeri és igényeli a párt vezetésének szükségességét. Az egyes párttagok helyes ténykedéséről tanúskodik az a ténye, hogy a párt és a párton kívüliek kapcsolata az előző évekhez viszonyítva erősödött. Ebből adódik az a feladatuk, hogy e kapcsolatot állandóan ápolják, ami azt jelenti, hogy a jövőben még sokkal alaposabban magyarázzák a dolgozóknak a párt és a kormány politikáját. A lehetőség tehát megvan arra, mielőbb szocialista községgé váljon Sárosd. Különösen lehetővé teszi ezt az, hogy a középparasztok is elismerik ma már a termelőszövetkezetek fölényét és jó véleményt alkotnak a mozgalomról. Ma három szövetkezet működik a községben, összesen 1222 hold földön 138 taggal. Megnövekedett tehát újra a termelőszövetkezeti tagok száma. Van azonban még olyan tartalék, amely az új termelőszövetkezeteknek tagságát képezi majd. A községben 417 kétlaki foglalkozású él és 306 főfoglalkozású. A kétlakiak nagyobbik része is szívesebben választaná a mezőgazdaságot, ha biztosítottnak látná jövőjét. A most még egyénileg gazdálkodó parasztcsaládok is érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás után. Lehetőség tehát megvan arra, hogy mielőbb megteremtsék a nagyüzemi gazdálkodást. Éppen ezért az összevont pártvezetőség a határozati javaslatban a következőket terjesztette a tagság elé: Három termelőszövetkezet alakuljon a községben, illetve a meglévők a következő határrészeken működjenek: a keleti részen a Rákóczi Tsz 700 holdon, a déli részen a Haladás 1600 holdon, és a nyugati részen a közeljövőben alakuló termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek tanyaközpontjának helyét is megszabták. A határozati javaslatba foglalta bele az összevont pártvezetőség azt a helyes javaslatát is, hogy a Haladás és a Petőfi Tsz vegye fontolóra az egyesülés gondolatát. A pártvezetőség véleménye szerint mindkét tsz szempontjából igen előnyös és kívánatos lenne, ha a jövőben együtt művelnék földjeiket. A javaslat szerint 10 napon belül összevont pártaktíva és tömegszervezeti gyűlést kell tartani a fentiekből eredő feladatok végrehajtására. Kimondták azt is, hogy népszerűsítik a termelőszövetkezetek eredményeit, amelyek a szövetkezetek tekintélyét erősítik. Megjelölték a különböző tömegszervezetek jövőbeni feladatait és a pártmunka megjavítására irányuló teendőket is. A létesítendő új tsz megalakítására az előkészítő bizottságok ez év szeptember 15-ig hozzák létre. Ez a bizottság lesz arra hivatva, hogy előkészítse az új termelőszövetkezet megalakítását. A határozati javaslatban még sok más feladatot is megjelöltek amelyek végrehajtásával, szocialista községgé válik Sárosd. Az alapos és körültekintő munkával készített határozati javaslathoz többen hozzászóltak: Kasos István, Tölgyesi János, Gaál István, Varga István, és még többen mások, akik arról tettek bizonyosságot: minden erővel azon leszek, hogy e feladatokat megvalósítsák. Felszólalt a taggyűlésen Cseterki Lajos elvtárs iő, a megyei pártbizottság titkára Felszólalásában azokról a teendőkről beszélt, amelyek az elkövetkezendő időben a kommunistákra hárulnak. A hozzászólások után, amikor a pártvezetőség szavazásra tette fel a határozat elfogadását, a tagság egyhangúlag elfogadta. A javaslat határozattá vált, amelyet a sárosdi kommunisták nagy családjának kell végrehajtani. És hogy végre is hajtják, erre nemcsak az eddigi jó munkájuk a biztosíték, hanem az ie, hogy minden kommunista beosztásra való tekintet nélkül szívügyének tekinti a szocialista Sárosd megteremtését. Németh Jenő 3. oldal A Magyar Honvédelmi Sportszövetség fejlődéséről Csendben, nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. A napi munka után kis falukban vagy városon a kör helyiségében összeül a kis kollektíva. Az együttes foglalkozások összetartják, edzik, okosítják a fiatalokat. Értékes új ismereteket szereznek, jártasságot a technika, a tudomány területein és megtanulják igazán szeretni hazájukat. Bedő Imre őrnagy elvtárssal beszélgetek a MHS megyei elnökségén. Megegyezünk barátilag, hogy majd kérdezek és ő felel. Mert ha előadást kellene tartani a MHS munkájáról, arról bizony sokat lehetne írni! Mennyire gyarapodott a MHL az elmúlt félév folyamán? — Jelenleg szövetségünknek 52 alapszervezete van. Ennek legnagyobb része Székesfehérvár és Sztálinvárosban létesült, a többi egyenletesen oszlik meg a megye községeiben. Most van alakulóban a Zámolyi Petőfi Tsz-ben, Szabadegyházán, Mezőkomáromban, Mezőszentgyörgyön, Ráckeresztúron ... Reméljük nemsokára, amikor a nagy nyári mezőgazdasági munkák befejeződnek, a kétszeresére emelkedik a különböző szakkörök száma. Ennek a politikai előkészítése már megtörtént és a jelek azt mutatják: nem csalódunk. Minek köszönheti a MHS ezt a szinte példátlan népszerűséget? — Népszerűek vagyunk, mert a munkánk közeláll a kalandkereső, a tudást szomjazó és a sportért rajongó fiatalságunkhoz. Különböző tanfolyamokat szervezünk, a honvédelmi alapismeretek köre foglalkozásain mintegy ezer fiatal vesz részt. Jelenleg vizsga előtt állnak, de a seregélyesi kör Steffik József vezetésével és a székesfehérvári Finommechanika már túljutott rajta kiváló eredménynyel. Három héten belül az öszszes vizsgák befejeződnek. Mi a foglalkozás tárgya? — A legkülönfélébb honvédelmi alapismereteket szerzik meg a hallgatók. Megismertetjük őket az atomfizikával, a sugárveszély elleni védekezéssel, megismerik a különböző vegyi anyagokat, azok hatását a szervezetre és az ellenük való védekezés módját. Műszaki honvédelmi feladatokat sajátítanak el, fegyver és kézigránát ismeretekkel bővítik tudásukat és rugalmasságukat növeli az alaki kiképzés. Milyen köri foglalkozások vannak még? — Van műszaki körünk, amelyekben mintegy kétszáz fiatal vesz részt. Tehergépkocsi vezető tanfolyamunkon a kocsiápolástól a szerelésig, a műhelymunkától a vezetésig sok hasznos dolgot tanulnak a fiúk. Ezt a tanfolyamot egyelőre csak a városokban rendezzük. Sportrepülőkörünkben a vitorlázó és motoros repülés mellett a bátrak sportját, az ejtőernyőugrást űzik nagy lelkesedéssel a fiatalok, közöttük sok nő is. Sztálinvárosi repülőterünkről június 26-án egyik növendékünk első útja alkalmával 110 kilométert repült és Szőnynél kötött ki. Ez az idei legjobb repülés. Ejtőernyőseink két hetes saját költséges táborozást rendeztek Székesfehérváron és a kedvezőtlen — ez repülőnyelven kissé keményebben hangzik — időjárás ellenére 10— 13 ugrást végeztek. Sztálinvárosi rádióklubunkban egy rövidhullámú adókészülék kollektív építése folyik. Itt és Székesfehérváron körülbelül 45 tagunk készül a rövid és ultrarövid hullámú rádióvizsgára. Vannak-e modellezőik? — Hogyne. Ma mintegy 400 tagunk foglalkozik repülő és hajós modell építéssel. A megyei elnökség első ízben májusban rendezte meg hajómodell versenyét. Volt ezek között vitorlás és másfél, illetve két köbcentiméteres miniatűr motorokkal épített hajó is. Jelenleg körülbelül negyven darabra tehető a hajóparkunk és természetesen az építés, új tervezésű modellek kipróbálása folyik. Őszre tervezzük a Vadásztölténygyárban, a Könnyűipari Szerszámgépgyárban, a Motorjavító Vállalatnál és a Sztálin Vasműben autómodellező kör létrehozását. Mi újság a hagyományos sport területén? — Végre megkezdte edzéseit és június 29-én Salgótarjánban versenyez céllövő csapatunk; ez az első szereplésünk az ellenforradalom óta. Három és öttusa versenyzőink eredményesen folytatják versenyeiket, célul tűztük ki, hogy az országos versenyek keretében a győzelmi emelvényre állunk a háromtusa számaiból. Motorversenyzőink közül Csobai Péter és Pock János áll az élen, akik országosan is jó helyezést értek el a 125 köbcentiméteres kategóriában. Milyen az együttműködés a KISZ-szel? — A szakágakban és körökben résztvevők 30—35 százaléka KISZ tag. Sztálinvárosban a MHL és a KISZ összefogásának eredményeként társadalmi munkával épül a sportlőtér. Sárbogárdon a járási szpartáklád keretében közösen rendeztük meg a járőrversenyt és a motoros ügyességi bemutatót. A KISZ vezetőségekkel jó a kapcsolatunk és ez a szervezés eredményességén meg is látszik. — Szeretnénk igazi tömegmozgalommá tenni a MHS szakkörök látogatását. Ezekben a körökben csupa olyan hasznos ismeretet szerez a fiatal, amely nemcsak a honvédelem területén, de a munka, az egészségvédelem és a sport területein is nagy hasznára van — fejezte be Bedő elvtárs tájékoztatását. A MHS nemcsak a honvédelem nélkülözhetetlen alapismereteit nyújtja a fiataloknak. A közösségi foglalkozások mindig jellemnevelők. De különösen akkor, ha azt sportszerűen és örömmel űzik, ha a közös munka öröme mellett ott van a látható eredmény is: a sportteljesítmény, egy megépített autó, vagy repülőmodell, vagy e műszaki ismeret. A jellemes ember könnyebben válik közösségi emberré, a jövő dolgozójává, akire a haza mindig és bizton számíthat. Bartha Tibor A tsz építkezések eredményei és problémái Megyénk termelőszövetkezetei egyre inkább megtalálják a módot arra, hogy minden tekintetben helyesen használják ki a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szinte korlátlan lehetőségeit: napról-napra növekszik és olcsóbbá válik a termelésük, s így a tagság fokozottabb jövedelemhez jut, amiből azután az életszintük általános emelkedése következik. Ezt az örvendetes tényt sok egyéb mellett főképpen az bizonyítja, hogy egyre nagyobb azoknak a tsz-tagoknak a száma, akik saját családi házat építenek. Vannak községek, amelyekben egész utcasor született a közös gazdaság előnyeinek nagyszerű példájaként. Ugyanakkor a tanyaközpontok korszerűsítése, bővítése sem marad el: új istállók, magtárak, hizlaldák nőnek ki egymásután a földből és építésüknél az idő és anyagmegtakarítás, valamint a célszerűség a jellemző, szemben a régi gyakorlattal, amikor ezen a területen számos hiba mutatkozott. A termelőszövetkezeteknek nem állott rendelkezésükre megfelelő tervkatalógus, amelyből kiválaszthatták volna a szükséges épülettípust. Sok utánjárásba, huzavonába került, míg elkészült az istálló, vagy a magtár és sokszor az is előfordult, hogy nem a legszerencsésebbre sikerült. Ennek a kedvezőtlen állapotnak a megszüntetésére hozták létre a mezőgazdasági tervező vállalatot, amely hosszú élettartamú, korszerű épülettípusokat előre tervez; többek között van már készen istállóra, sertésfiaztatóra, dohánypajtára, magtárra vonatkozó terv. Ezeket a terveket nyomdai úton sokszorosítják és átadják a termelőszövetkezeteknek tanulmá,nyomás céljából. Ezzel a módszerrel kiküszöbölődik a magas tervköltség, mert például míg a múltban egy hajtatóház tervezését az ezzel foglalkozó iroda három hónap alatt körülbelül nyolcezer forintért készítette el, addig ma egy ilyen sokszorosított tervért mindössze ötven forintot kell fizetni. És tartalmazza a költségvetést, a műszaki leírást, a részlettervet, de az anyagkivonatot te. Az új épületek a közművesítéshez készülnek, beletervezik a víz- és villanyhálózatot, akkor te, ha mindezekkel még nem rendelkezik a termelőszövetkezet. A tehénistállók fölé olyan padlásteret építenek, amely gabona tárolására is alkalmas, négyzetméterenként 400 kilogramm teherbírással. Az épület belső térelrendezését olyan megoldás szerint végzik, hogy bármikor lehetséges legyen a gépesítés. Külön fejőállás készül tiszta helyiségben, hideg-meleg vízzel, s a korszerűségre jellemző, hogy egy ötven férőhelyes istállóban három ember valamenynyi munkát kényelmesen elvégezheti. Ilyen istállók már épültek többek között a verebi Búzakalász, a velencei Dózsa és a sárszentmiklósi Aranykalász Tszben. Ahhoz, hogy még gazdaságosabban és még rövidebb idő alatt történjék a tsz-ek építkezése, szükséges, hogy az 1959-es beruházási tervet legalább az idei október végéig juttassák el az illetékes szervekhez, hogy azok idejében — még a tél folyamán — intézkedhessenek állami vállalatok és ktsz-ek kapacitását illetően, s hogy biztosítani tudják a tömeganyagot, így azután a fagy végén mindjárt megkezdődhet az építkezés, nem esik ki háromnégy hónap kihasználatlanul. Végül szólni kell egy jellemző problémáról ie, amely a tsz-tagok életszínvonalának emelkedésével áll arányban. Arról van szó ugyanis, hogy a tanyaközpontok körüli nagyszámú családiház építés bizonyos mértékig a közigazgatás törvényeibe ütközik, s a tervszerű község- és városrendezés feltételeinek nem felel meg. Ezért rendeletet hoztak arra vonatkozóan, hogy a tsz-ek tanyaközpontjába, ha az a városon, vagy a falun kívül terül el, csakis szolgálati lakásokat szabad építeni olyan mértékben, ahogyan azt a közös gazdaság vagyonának védelme, fenntartása megköveteli. Érthető ez a rendelkezés, mert a szocialista közigazgatás szerint az ember növekvőbb igényeit és a technika fejlődését figyelembe véve, nem engedhető meg, hogy a határban szétszórtan legyenek apró települések, így ne i ii lehet érvényesíteni kellően a kulturális, egészségügyi, stb. szempontokat, de a közművesítés, villany, gáz, közlekedés, vízhálózat kiterjesztésére nehézségekbe ütközik. Ezért találják meg a tsz-ek tagjai közös erővel annak a lehetőségét, hogy a faluban, vagy városban építsenek családi házakat, s a munkahelyeik eléréséhez pedig vegyék igénybe a tsz autóját, vontatóját, vagy a saját járművüket, valamint a rendelkezésükre álló állami közlekedési eszközöket. Mindezt a jövőben egyre nagyobb mértékben lehetővé teszi számukra az állami és a saját gazdasági helyzetük fokozatos javulása. Farkas Lajos