Fejér Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

Szerda, 1958. október 15. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP m­msuiwDOMim ÚTBAN A HOLD FELÉ (Riport a közeljövőből) --...Immár második napja szá­guld a Föld két küldötte a Hold felé. Világszerte teleszkópok és rádióteleszkópok százai kiporzik ezt az emberiség történetében pél­dátlanul álló repülőutat. A raké­ták egyre távolodnak a Földtől. Velük együtt mind feljfi'1' hato­lunk a világmindenség ismeretlen meszeségeibe. A rakaték televíziós berendezései felváltva adnak köz­vetítést a Földre az állócsillagok közti térben elfoglalt neze­­tükről. Az űrhajók minten 40 ezer ki­lométeres óránkénti sebesség““­ hagyták el a Földet és 115 óra alatt elérik a Holdat. Az ““’ok rakéta körülbelül öt nap múlva visszatér a Földre. A benne elhelye­zett televíziós adóberendezés se­gítségével végre nv,,',­','"*rk a f­old másik felét is, amelyet az emberek eddig soha nem láthat­tak. A másik rakéta közvetlenül a Holdra repül. Akik a televíziós készülék előtt ülnek azok elé szo­katlan látvány tárul: a rakéta ro­hamosan közeledik a Holdhoz, majd leszáll rajta... Kissé előreugrottunk. A hold­utazás még nem történt meg, de ez már az űrhajózás legközelebbi feladata Amint a szovjet sajtó már meg­írta, ma minden lehetőség megvan ahhoz, hogy rakétát bocsássunk a világmindenségbe, oda, ahol a Föld tömegvoirtása már - -n ér­vényesül. Ehhez elég volna pél­dául a harmadik szovjet mestersé­ges hold súlyát néha”- ■ ·_ grammra csökkenteni, és * ’—’-‘Ma­­rendszer olyan sebességet adhatna neki, amely már eléggé a Föld eléréséhez. Ebben az esetben azonban a kísérlet jelent­s­ áge nem lenne nagy, mivel a rakéta nem vihetne magával valamennyi­re is tökéletes műszereket a tudo­mányos megfigyelések végzésére, az eredmények rögzítésére és a Földre való továbbítására. A számítások azt mutatják, hogy reális lehetőség van a Hold elérésére olyan műszeres rakétá­val, amelynek hasznos terhelése 1000 kilogramm. Az ilyen termo­­technikai üzemanyagokkal műkö­dő, többlépcsős rakétarendszer kezdeti súlya mitegy ezer tonna lenne. A Hold elérése és a Föld­­re való visszatérés azonban jóval több üzemanyagot igényel, követ­kezésképpen a rakéta kezdeti sú­lyának háromezerszeresen kellene felülmúlnia a rakétaburok, a haj­tóművek, az irányítóberendezés és a személyzet együttes súlyát. Vilá­gos, hogy képtelenség olyan raké­tát építeni, amely ennyi üzem­anyagot vinne magával. Ezeket a nehézségeket már Konsztantyin Ciolkovszkij a tudo­mányos űrhajózás atyja, a szov­jet tudomány büszkesége is előre­látta. Ezért azt javasolta, hogy a Föld mesterséges holdját használ­ják fel üzemanyagutánpótló állo­másként. Véleménye szerint az ilyen állomást a Földön kell ...eg­­építeni és kipróbálni, majd é­­szekre szedve teherszállító raké­tákkal kell a légkör fölé, tö­bb­ mint ezer kilométeres magasságba juttatni. Itt levegőellenállás már gyakorlatilag nem létez’1­ ** “Mert a mesterséges hold a végtelenség ” keringhet a Föld körül. Ott a világűrben az űrhajósok a része­ket egységes szerkezetté állítj­­k össze, amely alkalmas em­berek hosszabb ott-tartózkodására és megfelelő anyagraktározásra. Óriási gyűrű a világűrben Ez a mesterséges hold külső.ét, arányait és berendezését tekintve, nem hasonlítana jelenlegi auto­mata szputny­ikjainkra. Óriási, gyűrűre emlékeztető szerkezet lenne, mivel a mesterség““ hoki föld kö-üli keringése csakis ak­kor lehetséges, ha a körmozgás következtében jelentkező centrif­u­gális és centripetális erő -----en­súlyban van. Ha pedig rer van, akkor a mesterséges holdon min­den test a súlytalanság "­nótá­ban lesz. E fogyatékosság kü­­­­szöbölésére, illetve a szputnyik­­személyzet tagjaira gyakorolt ha­tásának csökkentésére olyan centrifugális erőt kell itt­­,sé­­gesen létrehozni, amely részekben vagy egészben helyettesíthetné a nehézkedési erőt. Ismeretes­ más­­részt, hogy ha egy gyűrű alakú szerkezetet központi tengelye kö­­rül forgatunk, centrifugális erő keletkezik, és minden ami a mes­terséges holdon van, a földhöz ha­sonló súlyú lesz. Mellékelt rajzunk azt mutatja, hogyan történik egy ilyen állomás szerelése a világ­űrben. Hatalmas arányai lehető­vé teszik, hogy ne csak kutató­laboratóriumokat helyezzenek el benne, hanem valóságos „háztáji gazdaságot” is, üvegházzal, kert­tel, gyümölcsössel, stb. Energiában itt nem lesz hiány. A Nap sugár­nyalábjait felfogják és villamos­sággá alakítják át. Melegét külön­böző mindennapi és tudományos szükségletekre használják fel. Ilyen földönkívüli szigetnek a megépítése azonban csak akkor lesz lehetséges, ha megoldják a szputnyikok Földre való visszajut­tatásának problémáját. Magától érthető, hogy ma ez az űrhajózás egyik legégetőbb feladata, s meg­oldásán a tudósok sikeresen dol­goznak. Erről a földönkívüli szigetről először automata rakéták indulná­nak el a Hold és a közeli égitestek felderítésére. Ezeknek már nem kell sok üzemanyagot fogyasztaniuk, mivel a mesterséges holdon tar­tózkodó rakétáknak már másodper­cenként mintegy nyolckilométeres kezdősebessége lesz. Ezért ele­gendő másodpercenkénti három és fél kilométeres pótsebességet adni nekik, s elérhetik nemcsak a Hol­dat, hanem a Földhöz közel levő bolygókat, a Vénust és Marsot is. A rakétát ahhoz, hogy a mester­séges holdról az igazi holdra repüljön, és onnan visszatérjen olyan mennyiségű üzemanyagot kell ellátni, amely már csak tíz­szeresen haladja túl szerkezetének és hasznos rakományának súlyát. Ez természetesen műszakilag el­fogadható nagyság ilyen rakéták építésénél. A rakéta körülrepüli a Holdat, majd visszatér a Föld pá­lyájára. Később olyan űrhajó­rakéták is megteszik ezt az utat, amelyek kísérleti állatot­­ is visz­nek magukkal. Ha pedig már ki­derítették, milyen körülmények között élhet az ember örök kísé­rőnkön, a Holdon, kutatóexpedí­ciók is elindulnak majd oda. Hot­yan képzeljük el a Hold-expedíció utazását? Feltehető, hogy az első expedíció nem egy, hanem több kozmi­kus repülőalkalmatosságon teszi meg az utat. Egy rakéta nem vi­het magával nagyobb rakományt. Bizonyos párhuzam vonható itt Kolumbus, Magellan és az orosz Re­ingszgauzen első utazásaival. Kolumbus nem fedezhette volna fel Amerikát, ha nem három, hanem egy hajón indult volna útnak. A Magellan vezette expedíció nem tehette volna meg az első föld­körüli utat, ha nem öt hajóval vág neki az óceánnak. Bellingsz­­gauzen nem fedezte volna fel a hatodik földrészt, a Déli-sarkot, ha egy hajóval indult volna el. Mint ismeretes, ezekből az expe­díciókból mindig csak egy hajó tért vissza, a többiek különböző okoknál fogva nem jutottak vissza. Nincs messze az az idő, amikor az első űrhajó a Föld nehézkedési erejét leküzdve, távoli útra, isme­retlen világok felé indul. A mes­terséges holdak nagyon közel hoz­ták ezt a napot. Szovjet tudósok véleménye szerint a nagysúlyú mesterséges holdak megalkotása az az út, amelyen az űrhajózásnak elsősorban járnia kell, hogy meg­oldja a bolygóközi közlekedés problémáját. Ez a probléma sem­miképpen sem oldható meg olyan apró mesterséges holdakkal ami­lyeneket az Egyesült Államokban lőttek fel, illetve szándékoznak felbocsátani a közeljövőben. „A szputnyikok — mondotta nemrég Alekszandr Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke — feljogo­sítanak arra a reményre, hogy még életünkben­­ megvalósul a holdrepülés és reális lehetőség nyílik más bolygók elérésére.” Új korszak köszöntött be, ki­tárult az emberiség előtt a világ­mindenség ablaka, széles távlatok nyíltak új merész vállalkozások­hoz. NYIKOLA­T VARVAROV, a DOSZAAF űrhajózási szakosztályának elnöke így építi majd az ember az első légkörön túli bolygóközi állomást F-vitamin Ismeretes, hogy a szervezetben a zsírhiány komoly zavarokra ve­zet: megáll a gyermekek növeke­dése a felnőtteknél hámlani kezd a bőr, kihull a haj, stb. Nemrég a tudósok megállapították, hogy e kóros jelenségek oka nem a szer­vezet zsírhiánya, hanem az úgy­nevezett telítetlen zsírsavak hiánya. E savak — a növényi olajban (napraforgó-, kender-, szó­jaolaj) lévő linól és linolsavak — valamint az állati zsírban lévő archidonsav az „F” vitamin alkotó részei. A szervezet linól- és linol­­-V hiányát növényi olajok fo­gyasztásával teljesen pótolni lehet. A tudományos kutatások meg­állapították, hogy az „F” vitamin nemcsak betegségmegelőző, hanem gyógyító tulajdonságokkal is ren­delkezik. Többek között bebizo­nyosodott a bőrbetegségek (ma­kacs ekcémák, furunkulózis), égési sebek kezelésében megmu­tatkozó biológiai aktivitása. A szovjet egészségügyi minisz­térium vitaminkutatóintézetének technológiai laboratóriumában most dolgozzák ki az archidonsav állati eredetű nyersanyagból való elállításának módszerét. Az első pozitív eredmények után remél­hető, hogy a közeljövőben az „F” vitaminokat hathatósan felhasz­nálják számos betegség gyógyí­­tására. s. on*Zi Szén az „Ezerjó“ vidékén A hasznos és az emberiséget szolgáló nyersanyagok zöme elrejtőzve, a föld alatt kisebb­­nagyobb mélységekben várja, hogy megleljék és felhasznál­ják. Sok kutató fáradozik e rejtett, féltve őrzött földi kin­csek feltárásán, hasznosításán. Az ősi kutatás a véletlen, a puszta keresés, bizonytalan ta­lálgatásra volt utalva. Magyar földön az első szénfelfedező egy pásztor volt, aki tüzet ra­­kott a felszínre kibukkanó fe­kete földre és az ő felfigyelése révén került közismertté a brenbergi kőszénlelőhely, ahol azóta komoly minőségű és mennyiségű barna­ kőszenet termeltek. A kőszénben rejlő energia iránt kezdetben eléggé hidegen, de később egyre na­gyobb kedvvel és egyesek jól jövedelmező üzleti igénnyel érdeklődni kezdtek. A század­­fordulón már egész sor kis­­mélységű széntelep került ki­termelés alá, s innen a gőzgé­pek hazájába, mozdonyok, tűzhelyébe, háztartások kály­háiba. Új, modern műszeres kutatásokat folytattak a gé­pekkel felszerelt tudósok és kutatók. Falvaktól, városoktól, utaktól távoli területeken za­katoltak a fúrósok gépei és rö­vid idő múlva aknák mélyül­tek és megjelentek a kobakos, bányászlámpás, szorgoskezű emberek és jószerencsét kíván­va elindult hódító útjára a barna és fekete szén. Az 1800-as évek végén 1910 körül kezdődött Mórtól alig pár száz méterre az Antal­­hegyen a jól jövedelmező, ha­szonnal kecsegtető bányászati kutatás. Nagynevű geológusok, bányamérnökök tanulmányoz­ták hol és milyen mélységben, milyen bányászati lehetősé­gekkel indítható meg a szén­­termelés. Az első pár fúrás gondos előkészületek után eredményes lett. Kismélység­­ben, jó fűtőértékű barnaszén­net találtak. Az eredmény bá­torítás volt a további kutatás­ra. Meg kellett állapítani a te­lepek fekvését, esetleges vetők helyét, jellegét, a telepek vas­tagságát, a fedőkőzetek szilárd­ságát, nincs-e bányászainkra oly veszélyes sújtójég, nem lesznek-e nagy vízbetörések. E fontos és bányatelepítéshez és nyitáshoz elmaradhatatlan kér­désekre a földtani viszonyok teljes ismerete adhat csak vá­laszt. Nem közömbös az sem, hogy mennyi az a szénvagyon, amely kitermelhető, hány évig lehetséges a termelés. E kér­désre ad választ a geológus és a mérnök. S így indult meg a híres bortermelés tőszomszéd­ságában az antalhegyi és az Árki-pusztavámi földtani vi­szonyok tanulmányozása. Bá­nyászati szemszögből a követ­kezőképpen tárul élénk e mélyben rejtett barnaszén. Ál­talában a telepek nem nagy mélységben helyezkednek el a külszíntől, 10—500 méter kö­zött és mindenütt az úgyneve­zett alaphegység felszínre ki­emelkedett részeinek peremé­re szorítkozik, elég szeszélyes, techtonikailag igénybevett ré­szekkel. A vetők pontos helyé­nek rögzítése igen komoly je­lentőségű, de nem kevésbé az, hogy milyen anyagból tevődik össze a fedő és a fekü. Itt, Mór és Pusztavám kör­nyékén mint egy foltozott le­pedő, úgy borítja a felszínt a futóhomok. Ez nagyban meg­nehezíti a kutatást, mert az úgynevezett vezető kőzeteket, rétegeket elrejti, eltakarja a kutató szeme elől. Mégis en­nek a haszontalan, homokos­löszös képződménynek a hasz­na igen komoly, legnagyobb­részt ezen terem a jó móri bor. Keletkezése nagyon érdekes körülményekre hívja fel a fi­­gyelmet. Nemcsak feltevést hanem bizonyított is, hogy „ szél útján szállított és lerakott finom szemcsékből tevődik össze. Jellegzetes ho­mokbucka alakú hegyeket, il­letve dombokat láthatunk itt Mór környékén, ilyen például a Cserehát, Vénhegy. Ezek a jellegzetes alakú buckák, hal­mok elárulják, hogy a kelet­kezésük idejében milyen volt az éghajlat és a széljárás irá­nya. E vidéken ez a legfiata­labb földtörténeti képződmény, ami a jégkorszak köztes idő­szakaiban képződött. A homo­kos löszös anyag alatti kőze­tek már kevésbé ismeretesek, de nagyon jellemző, úgyneve­zett vezérszínt, mely­­ viszont nem általánosan elterjedt Ez a finom és durvább, kereszt­­rétegzett nagyvastagságú ho­mokkő, sok helyen a felszínre is kibukkan. Ilyen például a vasúti bevágásban az új bá­nyatelep felé Árki-puszta és a bányaüzem közti úton, a pusz­­tavámi Petőfi Sándor utca. A homokkő szárazföldi vizek hor­dalékából keletkezett. Jóval megelőzte a futóhomok kép­ződési idejét, melynek anya­gában felismerhető a Kis- Alföld mélyedését megelőző paleozós kristályos rikephegy­­ség, valamint a Velencei hegy­ség ópaleozós kristályos anya­ga. A homokkő nagyban hoz­zájárult a futóhomok, képződé­séhez, ugyanis a felszín hatá­sára fellazult anyagát a szél tárolta és szállította. Ez az összlet feltétlen elősegítette a kutató geológusok munkáját, mert annyit elárult, hogy olyan területekről származik, b­ál kőszéntelepek is lehetnek. Ho­gyan lehet a közönséges, szür­ke, szemre nem tetszetős ho­mokkő a széntelep rejtekhelyé­nek árulójává? A mindenre­ figyelmes kutatók a homokkő durvább, koptatott kavicsai között tengerpartszegé­lyi kő­zetek kavicsdombjait, szén­darabokat ismertek fel. E­nnek a jelentéktelennek vélt meg­figyelésnek az lett a végkövet­­keztetése, hogy a homokkőnél idősebb összlet valamelyiké­ben kőszén rejtőzik. Vizsgálni kezdték tovább lé­pésről lépésre a kőzeteket, de bizony a homokkő alatt tarka szárazföldi agyagot lettek. A fúrást tovább folytatták és az agyag alatt szürke sokkövü­­letes osztroahéjtöredékeket, ampulinamaradványokat tar­talmazó mohuszkás márga ke­rült fáróvéső elé. Itt jött a várt eredmény első biztató je­le, mert ez a képződmény a benne talált vezérkövületek­­kel együtt partszegélynek, ele­­gyesvízűnek bizonyult. Ismer­ve a jelzett kövületek életterét, az a megállapítás lett nyilván­való, hogy olyan éghajlat, ter­mészeti viszonyok között ke­letkezett, melyben gazdag nö­vényi tenyészet élt. A sok-sok feltételezés, bizonytalanság után a kutatófúrást tovább mé­lyítették és a mutroszkás már­­ga után siker koronázta a munkát. Csaknem 3 méter vastagságú széntelepet lettek, így terelődött a figyelem Mór- Pusztavám felé, így született meg Mór-Pusztavámon a szén­bányászat. E tény alapján megnyílt a szentmór-táró, az árki-lejtok­­■na, sikárosi-lejtakna. a, - a.

Next