Fejér Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

Szerda, 1958. október 15. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP mmsuiwDOMim ÚTBAN A HOLD FELÉ (Riport a közeljövőből) --...Immár második napja száguld a Föld két küldötte a Hold felé. Világszerte teleszkópok és rádióteleszkópok százai kiporzik ezt az emberiség történetében példátlanul álló repülőutat. A rakéták egyre távolodnak a Földtől. Velük együtt mind feljfi'1' hatolunk a világmindenség ismeretlen meszeségeibe. A rakaték televíziós berendezései felváltva adnak közvetítést a Földre az állócsillagok közti térben elfoglalt nezetükről. Az űrhajók minten 40 ezer kilométeres óránkénti sebesség““ hagyták el a Földet és 115 óra alatt elérik a Holdat. Az ““’ok rakéta körülbelül öt nap múlva visszatér a Földre. A benne elhelyezett televíziós adóberendezés segítségével végre nv,,',','"*rk a fold másik felét is, amelyet az emberek eddig soha nem láthattak. A másik rakéta közvetlenül a Holdra repül. Akik a televíziós készülék előtt ülnek azok elé szokatlan látvány tárul: a rakéta rohamosan közeledik a Holdhoz, majd leszáll rajta... Kissé előreugrottunk. A holdutazás még nem történt meg, de ez már az űrhajózás legközelebbi feladata Amint a szovjet sajtó már megírta, ma minden lehetőség megvan ahhoz, hogy rakétát bocsássunk a világmindenségbe, oda, ahol a Föld tömegvoirtása már - -n érvényesül. Ehhez elég volna például a harmadik szovjet mesterséges hold súlyát néha”- ■ ·_ grammra csökkenteni, és * ’—’-‘Marendszer olyan sebességet adhatna neki, amely már eléggé a Föld eléréséhez. Ebben az esetben azonban a kísérlet jelents áge nem lenne nagy, mivel a rakéta nem vihetne magával valamennyire is tökéletes műszereket a tudományos megfigyelések végzésére, az eredmények rögzítésére és a Földre való továbbítására. A számítások azt mutatják, hogy reális lehetőség van a Hold elérésére olyan műszeres rakétával, amelynek hasznos terhelése 1000 kilogramm. Az ilyen termotechnikai üzemanyagokkal működő, többlépcsős rakétarendszer kezdeti súlya mitegy ezer tonna lenne. A Hold elérése és a Földre való visszatérés azonban jóval több üzemanyagot igényel, következésképpen a rakéta kezdeti súlyának háromezerszeresen kellene felülmúlnia a rakétaburok, a hajtóművek, az irányítóberendezés és a személyzet együttes súlyát. Világos, hogy képtelenség olyan rakétát építeni, amely ennyi üzemanyagot vinne magával. Ezeket a nehézségeket már Konsztantyin Ciolkovszkij a tudományos űrhajózás atyja, a szovjet tudomány büszkesége is előrelátta. Ezért azt javasolta, hogy a Föld mesterséges holdját használják fel üzemanyagutánpótló állomásként. Véleménye szerint az ilyen állomást a Földön kell ...egépíteni és kipróbálni, majd észekre szedve teherszállító rakétákkal kell a légkör fölé, több mint ezer kilométeres magasságba juttatni. Itt levegőellenállás már gyakorlatilag nem létez’1 ** “Mert a mesterséges hold a végtelenség ” keringhet a Föld körül. Ott a világűrben az űrhajósok a részeket egységes szerkezetté állítjk össze, amely alkalmas emberek hosszabb ott-tartózkodására és megfelelő anyagraktározásra. Óriási gyűrű a világűrben Ez a mesterséges hold külső.ét, arányait és berendezését tekintve, nem hasonlítana jelenlegi automata szputnyikjainkra. Óriási, gyűrűre emlékeztető szerkezet lenne, mivel a mesterség““ hoki föld kö-üli keringése csakis akkor lehetséges, ha a körmozgás következtében jelentkező centrifugális és centripetális erő -----ensúlyban van. Ha pedig rer van, akkor a mesterséges holdon minden test a súlytalanság "nótában lesz. E fogyatékosság küszöbölésére, illetve a szputnyikszemélyzet tagjaira gyakorolt hatásának csökkentésére olyan centrifugális erőt kell itt,ségesen létrehozni, amely részekben vagy egészben helyettesíthetné a nehézkedési erőt. Ismeretes másrészt, hogy ha egy gyűrű alakú szerkezetet központi tengelye körül forgatunk, centrifugális erő keletkezik, és minden ami a mesterséges holdon van, a földhöz hasonló súlyú lesz. Mellékelt rajzunk azt mutatja, hogyan történik egy ilyen állomás szerelése a világűrben. Hatalmas arányai lehetővé teszik, hogy ne csak kutatólaboratóriumokat helyezzenek el benne, hanem valóságos „háztáji gazdaságot” is, üvegházzal, kerttel, gyümölcsössel, stb. Energiában itt nem lesz hiány. A Nap sugárnyalábjait felfogják és villamossággá alakítják át. Melegét különböző mindennapi és tudományos szükségletekre használják fel. Ilyen földönkívüli szigetnek a megépítése azonban csak akkor lesz lehetséges, ha megoldják a szputnyikok Földre való visszajuttatásának problémáját. Magától érthető, hogy ma ez az űrhajózás egyik legégetőbb feladata, s megoldásán a tudósok sikeresen dolgoznak. Erről a földönkívüli szigetről először automata rakéták indulnának el a Hold és a közeli égitestek felderítésére. Ezeknek már nem kell sok üzemanyagot fogyasztaniuk, mivel a mesterséges holdon tartózkodó rakétáknak már másodpercenként mintegy nyolckilométeres kezdősebessége lesz. Ezért elegendő másodpercenkénti három és fél kilométeres pótsebességet adni nekik, s elérhetik nemcsak a Holdat, hanem a Földhöz közel levő bolygókat, a Vénust és Marsot is. A rakétát ahhoz, hogy a mesterséges holdról az igazi holdra repüljön, és onnan visszatérjen olyan mennyiségű üzemanyagot kell ellátni, amely már csak tízszeresen haladja túl szerkezetének és hasznos rakományának súlyát. Ez természetesen műszakilag elfogadható nagyság ilyen rakéták építésénél. A rakéta körülrepüli a Holdat, majd visszatér a Föld pályájára. Később olyan űrhajórakéták is megteszik ezt az utat, amelyek kísérleti állatot is visznek magukkal. Ha pedig már kiderítették, milyen körülmények között élhet az ember örök kísérőnkön, a Holdon, kutatóexpedíciók is elindulnak majd oda. Hotyan képzeljük el a Hold-expedíció utazását? Feltehető, hogy az első expedíció nem egy, hanem több kozmikus repülőalkalmatosságon teszi meg az utat. Egy rakéta nem vihet magával nagyobb rakományt. Bizonyos párhuzam vonható itt Kolumbus, Magellan és az orosz Reingszgauzen első utazásaival. Kolumbus nem fedezhette volna fel Amerikát, ha nem három, hanem egy hajón indult volna útnak. A Magellan vezette expedíció nem tehette volna meg az első földkörüli utat, ha nem öt hajóval vág neki az óceánnak. Bellingszgauzen nem fedezte volna fel a hatodik földrészt, a Déli-sarkot, ha egy hajóval indult volna el. Mint ismeretes, ezekből az expedíciókból mindig csak egy hajó tért vissza, a többiek különböző okoknál fogva nem jutottak vissza. Nincs messze az az idő, amikor az első űrhajó a Föld nehézkedési erejét leküzdve, távoli útra, ismeretlen világok felé indul. A mesterséges holdak nagyon közel hozták ezt a napot. Szovjet tudósok véleménye szerint a nagysúlyú mesterséges holdak megalkotása az az út, amelyen az űrhajózásnak elsősorban járnia kell, hogy megoldja a bolygóközi közlekedés problémáját. Ez a probléma semmiképpen sem oldható meg olyan apró mesterséges holdakkal amilyeneket az Egyesült Államokban lőttek fel, illetve szándékoznak felbocsátani a közeljövőben. „A szputnyikok — mondotta nemrég Alekszandr Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke — feljogosítanak arra a reményre, hogy még életünkben megvalósul a holdrepülés és reális lehetőség nyílik más bolygók elérésére.” Új korszak köszöntött be, kitárult az emberiség előtt a világmindenség ablaka, széles távlatok nyíltak új merész vállalkozásokhoz. NYIKOLAT VARVAROV, a DOSZAAF űrhajózási szakosztályának elnöke így építi majd az ember az első légkörön túli bolygóközi állomást F-vitamin Ismeretes, hogy a szervezetben a zsírhiány komoly zavarokra vezet: megáll a gyermekek növekedése a felnőtteknél hámlani kezd a bőr, kihull a haj, stb. Nemrég a tudósok megállapították, hogy e kóros jelenségek oka nem a szervezet zsírhiánya, hanem az úgynevezett telítetlen zsírsavak hiánya. E savak — a növényi olajban (napraforgó-, kender-, szójaolaj) lévő linól és linolsavak — valamint az állati zsírban lévő archidonsav az „F” vitamin alkotó részei. A szervezet linól- és linol-V hiányát növényi olajok fogyasztásával teljesen pótolni lehet. A tudományos kutatások megállapították, hogy az „F” vitamin nemcsak betegségmegelőző, hanem gyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik. Többek között bebizonyosodott a bőrbetegségek (makacs ekcémák, furunkulózis), égési sebek kezelésében megmutatkozó biológiai aktivitása. A szovjet egészségügyi minisztérium vitaminkutatóintézetének technológiai laboratóriumában most dolgozzák ki az archidonsav állati eredetű nyersanyagból való elállításának módszerét. Az első pozitív eredmények után remélhető, hogy a közeljövőben az „F” vitaminokat hathatósan felhasználják számos betegség gyógyítására. s. on*Zi Szén az „Ezerjó“ vidékén A hasznos és az emberiséget szolgáló nyersanyagok zöme elrejtőzve, a föld alatt kisebbnagyobb mélységekben várja, hogy megleljék és felhasználják. Sok kutató fáradozik e rejtett, féltve őrzött földi kincsek feltárásán, hasznosításán. Az ősi kutatás a véletlen, a puszta keresés, bizonytalan találgatásra volt utalva. Magyar földön az első szénfelfedező egy pásztor volt, aki tüzet rakott a felszínre kibukkanó fekete földre és az ő felfigyelése révén került közismertté a brenbergi kőszénlelőhely, ahol azóta komoly minőségű és mennyiségű barna kőszenet termeltek. A kőszénben rejlő energia iránt kezdetben eléggé hidegen, de később egyre nagyobb kedvvel és egyesek jól jövedelmező üzleti igénnyel érdeklődni kezdtek. A századfordulón már egész sor kismélységű széntelep került kitermelés alá, s innen a gőzgépek hazájába, mozdonyok, tűzhelyébe, háztartások kályháiba. Új, modern műszeres kutatásokat folytattak a gépekkel felszerelt tudósok és kutatók. Falvaktól, városoktól, utaktól távoli területeken zakatoltak a fúrósok gépei és rövid idő múlva aknák mélyültek és megjelentek a kobakos, bányászlámpás, szorgoskezű emberek és jószerencsét kívánva elindult hódító útjára a barna és fekete szén. Az 1800-as évek végén 1910 körül kezdődött Mórtól alig pár száz méterre az Antalhegyen a jól jövedelmező, haszonnal kecsegtető bányászati kutatás. Nagynevű geológusok, bányamérnökök tanulmányozták hol és milyen mélységben, milyen bányászati lehetőségekkel indítható meg a széntermelés. Az első pár fúrás gondos előkészületek után eredményes lett. Kismélységben, jó fűtőértékű barnaszénnet találtak. Az eredmény bátorítás volt a további kutatásra. Meg kellett állapítani a telepek fekvését, esetleges vetők helyét, jellegét, a telepek vastagságát, a fedőkőzetek szilárdságát, nincs-e bányászainkra oly veszélyes sújtójég, nem lesznek-e nagy vízbetörések. E fontos és bányatelepítéshez és nyitáshoz elmaradhatatlan kérdésekre a földtani viszonyok teljes ismerete adhat csak választ. Nem közömbös az sem, hogy mennyi az a szénvagyon, amely kitermelhető, hány évig lehetséges a termelés. E kérdésre ad választ a geológus és a mérnök. S így indult meg a híres bortermelés tőszomszédságában az antalhegyi és az Árki-pusztavámi földtani viszonyok tanulmányozása. Bányászati szemszögből a következőképpen tárul élénk e mélyben rejtett barnaszén. Általában a telepek nem nagy mélységben helyezkednek el a külszíntől, 10—500 méter között és mindenütt az úgynevezett alaphegység felszínre kiemelkedett részeinek peremére szorítkozik, elég szeszélyes, techtonikailag igénybevett részekkel. A vetők pontos helyének rögzítése igen komoly jelentőségű, de nem kevésbé az, hogy milyen anyagból tevődik össze a fedő és a fekü. Itt, Mór és Pusztavám környékén mint egy foltozott lepedő, úgy borítja a felszínt a futóhomok. Ez nagyban megnehezíti a kutatást, mert az úgynevezett vezető kőzeteket, rétegeket elrejti, eltakarja a kutató szeme elől. Mégis ennek a haszontalan, homokoslöszös képződménynek a haszna igen komoly, legnagyobbrészt ezen terem a jó móri bor. Keletkezése nagyon érdekes körülményekre hívja fel a figyelmet. Nemcsak feltevést hanem bizonyított is, hogy „ szél útján szállított és lerakott finom szemcsékből tevődik össze. Jellegzetes homokbucka alakú hegyeket, illetve dombokat láthatunk itt Mór környékén, ilyen például a Cserehát, Vénhegy. Ezek a jellegzetes alakú buckák, halmok elárulják, hogy a keletkezésük idejében milyen volt az éghajlat és a széljárás iránya. E vidéken ez a legfiatalabb földtörténeti képződmény, ami a jégkorszak köztes időszakaiban képződött. A homokos löszös anyag alatti kőzetek már kevésbé ismeretesek, de nagyon jellemző, úgynevezett vezérszínt, mely viszont nem általánosan elterjedt Ez a finom és durvább, keresztrétegzett nagyvastagságú homokkő, sok helyen a felszínre is kibukkan. Ilyen például a vasúti bevágásban az új bányatelep felé Árki-puszta és a bányaüzem közti úton, a pusztavámi Petőfi Sándor utca. A homokkő szárazföldi vizek hordalékából keletkezett. Jóval megelőzte a futóhomok képződési idejét, melynek anyagában felismerhető a Kis- Alföld mélyedését megelőző paleozós kristályos rikephegység, valamint a Velencei hegység ópaleozós kristályos anyaga. A homokkő nagyban hozzájárult a futóhomok, képződéséhez, ugyanis a felszín hatására fellazult anyagát a szél tárolta és szállította. Ez az összlet feltétlen elősegítette a kutató geológusok munkáját, mert annyit elárult, hogy olyan területekről származik, bál kőszéntelepek is lehetnek. Hogyan lehet a közönséges, szürke, szemre nem tetszetős homokkő a széntelep rejtekhelyének árulójává? A mindenre figyelmes kutatók a homokkő durvább, koptatott kavicsai között tengerpartszegélyi kőzetek kavicsdombjait, széndarabokat ismertek fel. Ennek a jelentéktelennek vélt megfigyelésnek az lett a végkövetkeztetése, hogy a homokkőnél idősebb összlet valamelyikében kőszén rejtőzik. Vizsgálni kezdték tovább lépésről lépésre a kőzeteket, de bizony a homokkő alatt tarka szárazföldi agyagot lettek. A fúrást tovább folytatták és az agyag alatt szürke sokkövületes osztroahéjtöredékeket, ampulinamaradványokat tartalmazó mohuszkás márga került fáróvéső elé. Itt jött a várt eredmény első biztató jele, mert ez a képződmény a benne talált vezérkövületekkel együtt partszegélynek, elegyesvízűnek bizonyult. Ismerve a jelzett kövületek életterét, az a megállapítás lett nyilvánvaló, hogy olyan éghajlat, természeti viszonyok között keletkezett, melyben gazdag növényi tenyészet élt. A sok-sok feltételezés, bizonytalanság után a kutatófúrást tovább mélyítették és a mutroszkás márga után siker koronázta a munkát. Csaknem 3 méter vastagságú széntelepet lettek, így terelődött a figyelem Mór- Pusztavám felé, így született meg Mór-Pusztavámon a szénbányászat. E tény alapján megnyílt a szentmór-táró, az árki-lejtok■na, sikárosi-lejtakna. a, - a.