Fejér Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Tjif&k TruLqijJii ■ ■■■■■■■ ’ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM. ARA: 10 FIM­ÉR. Szocialista munkabrigádok Erősödtek a termelőszövetkezetek Egy falat élet Gedeon medvét Id Látogatás a 101 éves Szöllősi mamánál -| ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Mi le** 2­000-ben? || 1958-as krónika Az év legeredményesebb magyar sportolói Z ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Boldog új évet! Békét! Boldogságot! — mondjuk a köszöntő szavakat, írjuk az újévi lapokat nye­lvekről ránkmosolyog a kéményseprő, hunyorít a jegyi malac, szerencsét ígér a négylevelű lóhere. Ki tudja, mióta hangzanak el ezek a szavak­on az estén, mely egy új hajnalra ébred? Mindenesetre rég­óta. Emlékszünk 1914-re, 1941-re virradó esztendőire, mi­kor a hatalmasok békét ígértek, de háború lett. Nem sze­jt olyan messzire mennünk, 1950 első napján is olajfaágat lobogtatott Dulles úr, s még ez év nyarán az ő parancsára dúlták fel Koreát az amerikai katonák. Vagy vegyük az 1928—29-es esztendőket. Jólétet ígér­tek a munkásnak a világ urai, az egyre gazdagodó mam­­mut-vállalatok, de a bekövetkezett válság még attól a ke­véstől is megfosztotta a dolgozókat, ami máskor ha nem is oltotta, de legalább enyhítette éhségüket. Éppen ezért az újévi jókívánságok álnokságok, vagy jóslatok, s a legjobb esetben is óhajok voltak csupán. Mi más is lehetett volna olyan társadalomban, melyben a munkás, a dolgozó verej­téke az urakat hizlalta? Az, aki a más verejtékén hízik, hiába öltözteti szavait, jókívánságait szép köntösbe, nem kíván és nerri kívánhat mást, minthogy a munkás által termelt javakból még több jusson neki. A mi újévi jókívánságaink szavai alkalmasodnak a tradíciókhoz. A boldog új év, a béke, a boldogság is ugyan­azon betűkből áll, mint akár tizenöt éve is, de csengésük más ezeknek a szavaknak. Más azért, mert egy új társa­dalom hangja szól a szavak ötvözte kívánságban. Amikor ma azt mondjuk, boldog új évet, tudjuk, hogy ennek meg­van minden feltétele. Nem kell majd sem egy hónap múl­va, sem később a munkásnak munkanélkül a gyár körül őgyelegnie, a parasztnak sem kell attól­­ .­gy nem­ kel el a piacon a termény, diplomával a zs etu-* sem kell állás nélkül kódorogni az ország útjain Nekünk az új év mesgyéjének átlépésekor nem kelle­nek jóslatok, hogy bátorságot adjanak. A mi bátors­­úink, merészségünk a szocialista társadalomból sugárzik. Az új év, ha nem is oldhat meg minden kérdést egyszerre, töb­­bet jelent mindenből: ruhából, élelemtől, lakásból is csak úgy, mint egyéb javakból. Többet! Ezt írta zászlajára a párt, a kormány. Ez a több meg is valósul, ha többet, job­ban és olcsóbban termelünk. Az újévi köszöntőkbe ezért került be egy-két azelőtt nem használt szó: „Közös munkánkhoz” kívánjuk a sike­reket. A mi közös munkánk a szocializmus építése. És ép­pen a közös munkától, a szocializmus építésétől függ, hogy az új esztendő mennyivel lesz jobb, boldogabb. Mi, magyarok az új esztendő küszöbén nemcsak a jö­­vőnkről beszélünk sokat, dr. gyakran említjük a szovjet, a kínai, a bolgár elvtársak példáját. Mindhárom országban olyan ütemben halad a m­unka, hogy alig győzi még a képzelet is követni. S éppen most, amikor az első lépést tesszük az új esztendőbe, e példákból meg kell tanulnunk, hogy nem elég ezeket a tapasztalatokat az ünnepi beszéd­be foglalni, megtapsolni, hanem a példán felbuzdulva, még nagyobb energiával kell munkához látni, hogy több legyen, hogy tóba jusson. A Szovjetunióban ezért emelték kétszeresére rö­vid idő alatt a tej- és vajtermelést, Kínában ezért duplázták meg az 1958-as esztendőben az acélter­melést, Bulgáriában meg ezért kezdtek lelkesedve az öt­éves terv három év alatti végrehajtásához. A jövő évi ter­vekben i­t is ezért szerepel a tempó fokozása, a szocialista alkotás ütemének gyorsítása. Az új esztendő többet és jobbat ígér és hogy ez meg­valósuljon, rajtunk, a mi munkánktól, a mi áldozatkész­­ségünktől függ. Egyedül csak ettől. Éppen ezért nem lehet óhajtozva várni az új esztendőt, a boldogságot, a békét, hanem izmos kezünket megfeszítve kell ezért serénykedni. A boldog új évért, a boldogságért és a békéért is. Mert népünk akarata eggyé forrva, a szocialista tábor népeinek és a világ minden békeszerető népének akaratával meg­gátolhatja, hogy a kapitalista urak a háború lángcsóváját hajítják a világra. Csilingelnek a poharak, talán százszor is elhangzott már a pohárköszöntő: boldog új évet, erőt, egészséget, kö­zös munkánkhoz sok sikert! Kezdődjön a munka, hogy megvalósuljanak terveink, hogy valóra váljon minden kívánságunk! AZ MSZMP FEJÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA, ÉS A FEJÉR MEGYEI TANÁCS ÚJÉVI ÜDVÖZLETE FEJÉR MEGYE DOLGOZÓI! KEDVES ELVTÁRSAK! Az 1958-as esztendőtől búcsúzik ma öreg és fiatal, férfi és nő. Az ó-esztendő nem volt fukar. Szorgos né­pünk szaporábban vágta a csákányt, mélyebb­re engedte az ekét, a mérnök még figyelme­sebben hajolt a térkép fölé, mint máskor, a községfejlesztési alapból soha sem készítettek ennyi utat, a háziasszony többször tehetett húst a fazékba, s a nyereségrészesedésből olyanra is futotta, ami csak a későbbi tervben szere­pelt. A szocializmusért, a boldog életért nem­csak a szerszámpenge villogott szaporán, a vá­lasztásokon is ezért járult egységesen urnák elé a magyar dolgozó nép. Munkáskezünk és szí­vünk egységes akarata nyilvánította ki, hogy a szabadságért, függetlenségért, a népek ba­rátságáért, életéért és kultúrájáért küzdők szo­cialista táborához tartozunk, velük együtt épít­jük az embert felemelő szocialista társadalmat. Ezért léphetünk és lépünk magabi­ztosan az új esztendőbe. Az 1959-es esztendő még na­gyobb sikereket ígér. A sikerek a győzelmei, kovácsolni mi, magunk vagyunk. Munkánk, lelkesedésünk, a munka termelékenységének növelése hozhat és hoz még boldogabb, még jobb életet. Ezért kell az új esztendőben mér­nöknek, munkásnak egyaránt fáradoznia, se­rénykednie. Nagy feladatok várnak a mezőgazdaság, elsősorban a szocialista szektor, az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozóira, a terméseredmény növelésében, az állattenyésztés fejlesztésében. De a legfonto­sabb, hogy a ma még egyénileg dolgozóknak is megmutassuk a szövetkezés útját, hogy minden dolgozó paraszt megértse: felemelkedésének a szocialista nagyüzem az egyedül járható útja. Elbúcsúztattuk már az ó­ évet, beléptünk az új esztendőbe. Boldog új évet, közös mun­kánkhoz sok sikert, jó erőt, egészséget kíván megyénk minden becsületes dolgozójának A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FEJÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA, A FEJÉR MEGYEI TANÁCS. A Dunai Vasmű si feladatterve A Dunai Vasmű kilenc gyár­­rész-egyben részleteiben kidolgoz­ták a jövő esztendő újítási fel­­adatt­rveit. Az újítási feladatter­vekkel valamennyi üzemben még gazdaságosabbá akarják tenni az egyes termékek, így a vas, az energia, a koksz, a vegyitermé­­kek és egyéb gyártmányok ter­melését. A Martin acélműben elsősor­ban a kemencetartósság növelé­sén és a hőveszteség csökkenté­sén, a Nagyolvasztóműben az ön­tőgépi vasszemcseveszteség csök­kentése a cél. A szállítógyárrész­­legnél elsősorban a gépesített ra­kodást kell megoldani. Az ener­gia gyárrészlegnél a kohógáz vesz­teség-csökkentés a legfontosabb újítási feladat, mert itt tíz szá­zalékos csökkentéssel évi öt mil­lió forintot lehet megtakarítani A kokszolóműben olyan újítást kell kidolgozni, amellyel megold­­hatják a döngöléses kohókoksz gyártást. A 151 pontból álló feladatterv egyes újításainak megoldásához külön is megjelölik azt a hazai és külföldi irodalmat, amely se­gítséget nyújthat az újítások ki­dolgozásában. Ezenkívül egyes esetekben az újítási díjakon kí­vül külön céljutalmakat, kisebb­­nagyobb összegeket is adnak az újítóknak egy-egy fontosabb fel­adat megoldásáért. Zárszámadás Lovasberényben December 30-án tartotta meg zárszámadási közgyűlését a lo­­vasberényi Újbarázda Termelő­­szövetkezet tagsága. A közgyűlé­sen a szövetkezet tagjain kívül több mint 300 egyénileg dolgozó paraszt és meghívott vendég vett részt. A termelőszövetkezet ünne­pi ülésén megjelentek a megye és a központi járás vezetői is. Spindler Kálmán, a tsz elnöke részletesen foglalkozott az elmúlt gazdasági év eredményeivel és a jövő év terveivel. A tsz tagjai 12 dolgozó paraszt felvételi ké­relmét elfogadták, s így a tagok száma 90 főre növekedett. A köz­gyűlés után a tsz tagjai a meg­hívott vendégekkel együtt közös vacsorán vettek részt. (A köz­gyűlés részletes ismertetésére visszatérünk.) 9 millió kilométer A Föld és a Hold között huszon­om­szor tehetné meg az utat az a gépkocsi, amelynek vezetője vállalkoz­na, hogy a több mint 9 millió kilométer utat — a Székesfe­hérvári MÁVAUT gépkocsi­­parkjának évi teljesítménye — megtegye. Igaz, egy kicsit so­ká — 17 év múlva — lenne vége ennek az útnak azzal a feltétellel, ha a gépkocsivezető szünet nélkül 24 órán át átla­gosan 60 kilométeres sebesség­gel haladna és egyetlen de­­fektje sem lenne. A terv teljesítése a MÁVAUT gépkocsivezető brigádjainak versenyéből raill "tett. Az egyé­ni teljesítmények dicséren­dők. Pál 3­­s "' "no kilomé­tert, Dohai Lajos 51 200, Érdi István 50 900, Barabás János 50 011 kilomé­tert „futott” gép­kocsijával az éven át. Az üzemanyag takarékossá­gi versenyben Pancsa József által vezetett Vasas brigád tagjai értek el kimagasló ered­ményt. „Csak” novemberben — a kilenc gépkocsin — 10 000 kilométeres úthoz szükséges üzemanyagot takarítottak meg. Élüzem a Mezőföldi Állami Erdőgazdaság A Mezőföldi Állami Erdő­­gazdaság egész évi kiváló munkájáért — immár másod­ízben — elnyerte a megtiszte­lő Élüzem címet. December 30-án három főigazgatói és nyolc igazgatói kitüntetést, va­lamint 120 dolgozó között több mint 50 ezer forint jutalmat osztottak ki. A Mezőföldi Állami Erdő­­gazdaság 108,1 százalékra tel­jesítette termelési érték-tervét és 3,5 százalékos önköltség­csökkentést ért el Az ered­mények jelentősége mégin­­kább növekszik, ha figyelem­be vesszük, hogy az erdőgaz­daság feszített, de reális ter­vet készített, amelynek meg­valósítását évközben egyenle­tesen végezte. A lehetőségek­hez képest megteremtette a folyamatos munka feltételeit, s ebből is adódik, hogy az er­dőgazdaság az öt élüzem kö­zött is az első helyre került. Szeretjük a fényt, különösen most, a korán sír.­­tedd téli esteken. Szürkületkor, ha felkattintjuk a villanyt, vagy az asszonyok „kedvenc” szórakozá­sához bekapcsoljuk a villany­­vasalót, a vékony drótszálak iz­zani kezdenek, s világosságot, vagy éppen meleget kapunk. Termé­szetesnek­ vesszük, megszoktuk. Azokban a községekben, tsz-ek­­ben, ahol csak ez évben adnak fényt az égők, annál nagyobb az öröm. Egyre több helyen feledik már a pislákoló petróleum lám­pát. Megyénkben az 1958. évi ,­ener­giafogyasztás’’ 96 547 000 kilowatt óra volt. Jóval több, mint az el­múlt évben. Ha ezt a mennyisé­get egyik nagy­községünk, Mór község rendelkezésére bocsátanak, — a jelenlegi körülmények kö­zött — 114 esztendeig volna ele­gendő a közvilágításra és egyéb üzemi fogyasztásra.

Next