Fejér Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Csütörtök, 1959. január 1. FEJE­R­­"FGYEI HTRI 4P Évvégi látogatók a 101 éves Szöllősi mamánál Egy évvel ezelőtt jártunk utol­jára Enyingb­ a Rákóczi út 16. szám alatt, özvegy Szöllősi Jó­­zsefnénél. Akkor, amikor betöl­tötte a századik életévét. Az idén ismét felkerestük. Hogyan érzi magát? Egészséges-e? Hogyan telt el a százegyedik esztendő? Ezekkel a kérdésekkel állítottunk be és örömmel állapítottuk meg, hogy a „kismama" jól van, egész­séges, nincs oka panaszkodásra. — Semmit sem változott. Ta­lán még fiatalabbnak néz ki, mint egy évvel ezelőtt. Mosolygott, amikor ezeket a szavakat hangos kiabálások köze­pette értésére adtam. Mert most már nehezen hall. Nehezebben, mint tavaly. Ez tűnt talán szem­be legjobban. Csőre, az egyik unokája ezután segítségemre sie­tett. Tolmácsolta a kérdéseket. Ő már jobban ért a nyelvén, köny­­nyebben meg tudja magát értet­ni a „kismamá"-val. Aztán lassan, vontatottan kez­dett beszélni. Minden szó egy-egy nekirugaszkodást jelent a számá­ra. — Nagyon jól bizony már nem érzem magam. Gyenge vagyok és bot nélkül nem tudok járni. Nagy idő ám százegy év! Nem kívánom senkinek, hogy ennyi időt megérjen. Szegény jó uram. Nem tudom, mit szólna, ha így meg­látna. Összefüggéstelenül, ahogy eszé­be jutott valami, úgy beszélt. És mikor már nehezére esett, Csőre, az unoka folytatta. Elmondta, hogy igaz, használja a botot, de ha az udvaron a baromfiakat kell hajtani, bizony elhajítja és úgy megy utánuk. Állandóan tesz­­vesz, valamivel mindig foglalkoznia kell. A faluba, igaz, már évek óta nem jár, de otthon ezt is, azt is a kezébe veszi. Napközben meg­eteti a tyúkokat, kukoricát mor­zsol, vagy tollat foszt.. Sokszor úgy kell kivenni kezéből a mun­kát. Legutóbb már nem tudta tétlenül elnézni azt sem, hogy a lánya libát tömött. Addig-addig sürgött forgott körülötte, amíg megengedte, hogy ő is tömhes­sen. Az egész család, a lánya, a veje, az unokája — mind kedvé­ben járnak. Gyakran meglepik egy kis cukorral, amit nagyon szeret. Különösen az unokája az, aki dédelgeti. Ha hazamegy, so­ha nem feledkezik meg róla és a „kismama" már el is várja tőle a cukrot. Egyébként étvágya van, általában mindent megeszik és megissza a bort is. Amikor azon­ban az egészségére és a százegy évre koccintottunk és megizlelte a bort, hirtelen letette az unoká­ja elé. — Ezt csak idd meg te. Csőre jót nevetett. A „kisma­ma" csak a cukrozott bort issza meg. Hozott is be mindjárt cuk­rot, a „kismama" pedig le se tette addig a poharat, amíg ki nem ürült. Kértük, meséljen valamit a ré­gi világból. Hogy volt, mint volt abban az időben? Mire emlék­szik legjobban? Nem sokat mondott. Röviden csak annyit, hogy bizony sokat kellett dolgozni. Az egyik férje (két férje volt) kovácsmester volt sokat segített neki. Tizenkilenc évig emlegette a kalapácsot. Egyébként 14 éves korától dolgo­zott. Aratott, szedte a markot, dolgozott, ami jött. Hogy hogyan éltek? Ha jó termés volt, minden megtermett, öröm volt az élet Ha szűk esztendő ütött be, sok volt a gond. — Ma jó soruk van az embe­reknek — jegyezte meg egyszer —, mert mindenük megvan. A hosszú élet titkáról vajmi keveset árult el. Mindössze eny­­nyit: sokat dől­gézni, enni, inni Arra a kérdésünkre hogy med­dig szeretne még élni, röviden így válaszolt: — Egy percet sem. Mikor azonban arról beszél­tünk, hogy jövőre ismét megláto­­gatjuk, kedvesen elmosolyodott. Százegy évével támaszkodik a botra a „kismama" és lassan lé­peget. Életében csak egyszer volt beteg, ma is makk egészséges. Újév napján azt kívánjuk, hogy ezt a nagy időt újabb évekkel szaporítsa. PÉNTEK IMRE Stendrel József JÓREGGELT! Jóreggelt hópelyhek! Jóreggelt levegő! Fényes nap, jóreggelt! Érzések, szerelmek, jóreggelt — Esztendő! Citera — csend! Jóreggelt város! Új nap, új év, új szeleik, Jövő! Jóreggelt Történelem! Jóreggelt Idő! Hajnalban állok s a szokásos Jóreggelt kívánom. Egyszerű köszöntő ez. Nagyapám furkósbotjára támaszkodva nyolcvanhárom esztendőt köszöntött így fel. Egyszerű szó, de nincs párja. Jó reggelt! — Télen és nyáron születést jelent a reggel. Elmondta harmincezerszer , amikor engem megáldott este volt. Neki örökre este. Kiszáradt kezét a fejemre tette s így szólt: fiam, nem hagyok semmit sem rátok, csak sok jóreggelt kívánok. Jóreggelt Újév! Köszöntlek! Nagyapám szavát gyémánttal csiszoltam szépre, aranytól vettem a csengését, nyelét vasból kovácsoltam, földrengés a döbörgése, ólombolygó a nehezéke, madár is dalol e szóban: Jóreggelt! Csak sok jóreggelt kivánok mindenkinek, mint nekem nagyapám hajdan. Jóreggelt édes jó anyám! Jóreggelt göthölő apám! Testvérek heten é­s rokonok! Új évi köszöntöm egyszerű: ABC-es könyv és hegedű. Kívánok­ rakétát a Mindenségbe! Fészekrakást a holt Holdban! S az emberi dicsőségre rózsákat a meteorban! Minden bolygóra életet! Feketehajú véneket! Csillag­buszt a Hadak útján! Turistát az ég azúrján! A Nara szabályzó billentyűt! Üstökös nyakára csengetyüt! Emberek,­­társak, szeretet, kívánok hosszú életet! Jóreggelt Világ! Kozmosz! Űr! Jóreggelt kavargó Minden! Bolygónk kévül kívü­l-belül. Teremt a sok Ember-Isten. Jóreggelt Csábítás új bolygók felé! Bölcs új esztendőt kívánok Tudomány! Jóreggelt festmény, szobor, vers, zene, pompás virágzást népem művészetei Szelíd új évet Hidrogén, Atom. Kívánok nektek hasznos robbanást. Gyógyítsátok meg a beteg karom, a vakságom, a szívem, s a bénulást. Fázom. Szobámba adjatok meleget, Apám veséjét emeljétek feljebb. A vaksi falvakban gyújtsatok fényeket, már áldást hozzatok minden embernek. Jóreggelt falvak, városok! Jóreggelt dolgos emberek! Csak sok jóreggelt kívánok nagyszülők, szülők, gyerekek! Harmincezer jóreggelt kívánok! Éljetek annyit, mint nagyapám! És rendületlen hűséget kívánok hozzád, munkástenyérnyi szép Hazám! Terebélyesedtek, erősödtek a termelőszövetkezetek Az ó-esztendőben tovább fejlődtek, gyarapodtak me­gyénk termelőszövetkezetei. Az évtizedes mozgalom tapasz­talatait, az állam nagyarányú segítségét felhasználva jelen­tős lépést tettek előbbre a belterjes, jövedelmezőbb gazdál­kodás útján. Az elért szép eredmények az egyéni parasztok ezreit vonzották a közösbe, ahol megalapozottnak látják jö­vőjüket. Az idei zárszámadások sikere tovább növelte a be­lépők számát, de a jövő évi reális és ígéretes tervek is a tsz-ek felé fordították a dolgozó parasztság figyelmét. A millió forint kedvezmény A 3004-es kormányrendelet bi­zonyos termelési beruházási fel­adatok, agrotechnikai módszerek alkalmazása, állattenyésztési fel­adatok megoldása esetén jelentős ártámogatást, illetve hitelelenge­­dést biztosít a tsz-ek számára. Tsz-eink ezeket a kedvezménye­ket igyekeztek a legteljesebb mértékben kihasználni. A műtrágya felhasználás mér­téke az 1957. évi 24.070 mázsá­val szemben 1958-ban 76.391 má­zsát tett ki. A kapott kedvez­mény megközelíti a 2 millió fo­rintot. Amíg a gépállomások 1957-ben 161.322 normál holdnak megfelelő gépi munkát végeztek el a tsz-ek részére, addig 1958-ban ez 235 ezerre növekedett. A fokozott gé­pi munka igénybevétele címén 3 millió 893 ezer forint kedvez­ményben részesültek a szövetke­zetek. Ezenkívül a 100 hold re­dukált szántóra megállapított árutermelési szint teljesítéséért 716 ezer forint kedvezményt kap­tak. A különböző címen kapott ked­vezmények mértéke meghaladja a 9 millió forintot. 44 új tag Megyénkben 154 termelőszövet­kezetben 6400 család, több mint 85 ezer hold földön gazdálkodik. 1958-ban 44 új tsz alakult. Év végéig 2360 család (2821 tag) dön­tött a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A legnagyobb fejlődés a sztál­invárosi járásban tapasztal­ható. Baracs és Nagyvenyim községekben újabb tsz-ek alakí­tásán munkálkodnak az egyéni parasztok és a község vezetői. Megyénk több községében ha­sonló törekvések vannak új kö­zös gazdaságok alakítására. Az új tsz-ek közül 25-ben ké­szítettek zárszámadást. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy több­ségükben nem maradnak el a ré­gebben alakult tsz-től, s ami a munkaegység részesedést illeti, elérték, illetve meghaladták a megyei átlagot. Gyarapodó közös vagyon Termelőszövetkezeteink, erősödé­­sének egyik fontos mutatója az, hogy gondot fordítanak a közös vagyon gyarapítására. Az 6 esz­tendőben a fel nem osztható szövetkezeti alap 19 millió forint­tal növekedett. Ez is bizonyítja, hogy fokozatosan megszűnnek az olyan törekvések, melyeknek az a célja, ,/osszunk ki mindent". Több tsz- ben a részesedés alaku­lása iránt érdeklődve sűrűn el­hangzik: ,/oszthattunk volna töb­bet is, de inkább tartalékoltunk, hogy jövőre még több legyen." E megnyilatkozásokból az csendült ki, hogy a tsz-tagok többsége valójában a sajátjának érzi a közös gazdaságot. Növekvő baromfiállomány A baromfitenyésztéssel szemben tanúsított idegenkedés fokozato­san megszűnik. Ezt bizonyítja az is, hogy amíg 1958 elején a ter­melőszövetkezetek összes baromfi­­állománya (tyúk és víziszárnya­sok) 468 darab volt, év végére megközelítette a 13 ezer darabot. A baromfitenyésztésben szép eredményt ért el a kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz tagsága és példa­­mutatásukkal nagyban hozzájá­rultak a baromfitenyésztés meg­honosításához más tsz-ekbe­n is. Több állat — nagyobb jövedelem Az 1958-as esztendőben tsz-eink egyik fő jövedelmi forrása az ál­lattenyésztés és hizlalás volt. Az év elején a tsz-ek közös tu­lajdonában mindössze 4 483 darab szarvasmarha volt, ami év végé­re 7 721-re növekedett, ebből 3 283 a tehén. Hasonló a fejlődés a ser­tésállományt illetően is. Az év elejei 10 516 darabról év végére 18 365 darabra növekedett a ser­tésállomány. Az Állatforgalmi Vállalat részére közel 8 000 má­zsa hízott sertést és ,11 000 mázsa hízott marhát adtak át Jelentős előrehaladás a tsz-ek szakirányításában Kormányzatunk a szakmai veze­tés meg­szilárdítása érdekében je­lentős támogatásban részesíti a tsz-eket. Az a tsz amelyik agro­­nómust alkalmaz, az illetmény 50 százalé­kát­­ körülbelül egy évig állami hozzájárulásként megkap­ja. Ezen a címen az 1958. évben több mint 190 ezer forint állami támogatást kaptak a tsz-ek. Ör­vendetes, hogy a szakemberekkel szembeni idegenkedés fokozatosan megszűnik,­­ egyre több tsz alkal­maz jól képzett mezőgazdászt. Megyénkben 62 tsz-ben a szak­­irányítást képzett szakember végzi, de 36 olyan tsz-elnök van, aki legalább középfokú mezőgaz­dasági képesítéssel rendelkezik. 3. oldal. Egyesüléssel is erősödtek Az elmúlt évben 12 terme­lőszövetkezet más tsz-ekkel való egyesülés útján erősö­dött meg és folytatja gazdál­kodását. Többek között egye­sült a kápolnásnyéki Vörös­marty a nadapi Népakarat­tal, a sárosdi Haladás a Pe­tőfivel, a sárbogárdi Május 1. az Ezüst­kalásszal. A gárdonyi Kossuth és a Lenin tagsága is úgy határozott, hogy egye­sülnek és így megerősödve még eredményesebb gazdálko­dást folytathatnak. Kétségtelen, hogy 1000­-1500 holdas gazdaságokban jobban alkalmazhatók a modern ag­rotechnikai eljárások, s a he­lyes vetésforgó kialakítására is nagyobb lehetőségek van­nak. Az­­elmúlt év során hat tizcs alakult át termelőszövet­kezetté, ami azt bizonyítja, hogy ezeken a helyeken a fo­kozatosság elvét hevesen al­kalmazták a gyakorl­atban. Patronálók Tsz mozgalmunkban mint új vonás jelentkezik a gyengébb tsz-ek patronálása, a jól kép­­zett tsz elnökök részéről? Cs. Tóth Imre, a sárosdi Ha­ladás elnöke, a helybeli Pető­fi, Nagy Károly, a sárbogárdi Május 1. elnöke, az Ezüstka­lász Tsz gazdálkodását segítik. Schmidt Ferenc elvtárs, a mó­ri Kossuth elnöke, a bálink­ai Tsz-nek nyújt segítséget

Next