Fejér Megyei Hirlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Csütörtök, 1959. január 1. FEJER"FGYEI HTRI 4P Évvégi látogatók a 101 éves Szöllősi mamánál Egy évvel ezelőtt jártunk utoljára Enyingb a Rákóczi út 16. szám alatt, özvegy Szöllősi Józsefnénél. Akkor, amikor betöltötte a századik életévét. Az idén ismét felkerestük. Hogyan érzi magát? Egészséges-e? Hogyan telt el a százegyedik esztendő? Ezekkel a kérdésekkel állítottunk be és örömmel állapítottuk meg, hogy a „kismama" jól van, egészséges, nincs oka panaszkodásra. — Semmit sem változott. Talán még fiatalabbnak néz ki, mint egy évvel ezelőtt. Mosolygott, amikor ezeket a szavakat hangos kiabálások közepette értésére adtam. Mert most már nehezen hall. Nehezebben, mint tavaly. Ez tűnt talán szembe legjobban. Csőre, az egyik unokája ezután segítségemre sietett. Tolmácsolta a kérdéseket. Ő már jobban ért a nyelvén, könynyebben meg tudja magát értetni a „kismamá"-val. Aztán lassan, vontatottan kezdett beszélni. Minden szó egy-egy nekirugaszkodást jelent a számára. — Nagyon jól bizony már nem érzem magam. Gyenge vagyok és bot nélkül nem tudok járni. Nagy idő ám százegy év! Nem kívánom senkinek, hogy ennyi időt megérjen. Szegény jó uram. Nem tudom, mit szólna, ha így meglátna. Összefüggéstelenül, ahogy eszébe jutott valami, úgy beszélt. És mikor már nehezére esett, Csőre, az unoka folytatta. Elmondta, hogy igaz, használja a botot, de ha az udvaron a baromfiakat kell hajtani, bizony elhajítja és úgy megy utánuk. Állandóan teszvesz, valamivel mindig foglalkoznia kell. A faluba, igaz, már évek óta nem jár, de otthon ezt is, azt is a kezébe veszi. Napközben megeteti a tyúkokat, kukoricát morzsol, vagy tollat foszt.. Sokszor úgy kell kivenni kezéből a munkát. Legutóbb már nem tudta tétlenül elnézni azt sem, hogy a lánya libát tömött. Addig-addig sürgött forgott körülötte, amíg megengedte, hogy ő is tömhessen. Az egész család, a lánya, a veje, az unokája — mind kedvében járnak. Gyakran meglepik egy kis cukorral, amit nagyon szeret. Különösen az unokája az, aki dédelgeti. Ha hazamegy, soha nem feledkezik meg róla és a „kismama" már el is várja tőle a cukrot. Egyébként étvágya van, általában mindent megeszik és megissza a bort is. Amikor azonban az egészségére és a százegy évre koccintottunk és megizlelte a bort, hirtelen letette az unokája elé. — Ezt csak idd meg te. Csőre jót nevetett. A „kismama" csak a cukrozott bort issza meg. Hozott is be mindjárt cukrot, a „kismama" pedig le se tette addig a poharat, amíg ki nem ürült. Kértük, meséljen valamit a régi világból. Hogy volt, mint volt abban az időben? Mire emlékszik legjobban? Nem sokat mondott. Röviden csak annyit, hogy bizony sokat kellett dolgozni. Az egyik férje (két férje volt) kovácsmester volt sokat segített neki. Tizenkilenc évig emlegette a kalapácsot. Egyébként 14 éves korától dolgozott. Aratott, szedte a markot, dolgozott, ami jött. Hogy hogyan éltek? Ha jó termés volt, minden megtermett, öröm volt az élet Ha szűk esztendő ütött be, sok volt a gond. — Ma jó soruk van az embereknek — jegyezte meg egyszer —, mert mindenük megvan. A hosszú élet titkáról vajmi keveset árult el. Mindössze enynyit: sokat dőlgézni, enni, inni Arra a kérdésünkre hogy meddig szeretne még élni, röviden így válaszolt: — Egy percet sem. Mikor azonban arról beszéltünk, hogy jövőre ismét meglátogatjuk, kedvesen elmosolyodott. Százegy évével támaszkodik a botra a „kismama" és lassan lépeget. Életében csak egyszer volt beteg, ma is makk egészséges. Újév napján azt kívánjuk, hogy ezt a nagy időt újabb évekkel szaporítsa. PÉNTEK IMRE Stendrel József JÓREGGELT! Jóreggelt hópelyhek! Jóreggelt levegő! Fényes nap, jóreggelt! Érzések, szerelmek, jóreggelt — Esztendő! Citera — csend! Jóreggelt város! Új nap, új év, új szeleik, Jövő! Jóreggelt Történelem! Jóreggelt Idő! Hajnalban állok s a szokásos Jóreggelt kívánom. Egyszerű köszöntő ez. Nagyapám furkósbotjára támaszkodva nyolcvanhárom esztendőt köszöntött így fel. Egyszerű szó, de nincs párja. Jó reggelt! — Télen és nyáron születést jelent a reggel. Elmondta harmincezerszer , amikor engem megáldott este volt. Neki örökre este. Kiszáradt kezét a fejemre tette s így szólt: fiam, nem hagyok semmit sem rátok, csak sok jóreggelt kívánok. Jóreggelt Újév! Köszöntlek! Nagyapám szavát gyémánttal csiszoltam szépre, aranytól vettem a csengését, nyelét vasból kovácsoltam, földrengés a döbörgése, ólombolygó a nehezéke, madár is dalol e szóban: Jóreggelt! Csak sok jóreggelt kivánok mindenkinek, mint nekem nagyapám hajdan. Jóreggelt édes jó anyám! Jóreggelt göthölő apám! Testvérek heten és rokonok! Új évi köszöntöm egyszerű: ABC-es könyv és hegedű. Kívánok rakétát a Mindenségbe! Fészekrakást a holt Holdban! S az emberi dicsőségre rózsákat a meteorban! Minden bolygóra életet! Feketehajú véneket! Csillagbuszt a Hadak útján! Turistát az ég azúrján! A Nara szabályzó billentyűt! Üstökös nyakára csengetyüt! Emberek,társak, szeretet, kívánok hosszú életet! Jóreggelt Világ! Kozmosz! Űr! Jóreggelt kavargó Minden! Bolygónk kévül kívül-belül. Teremt a sok Ember-Isten. Jóreggelt Csábítás új bolygók felé! Bölcs új esztendőt kívánok Tudomány! Jóreggelt festmény, szobor, vers, zene, pompás virágzást népem művészetei Szelíd új évet Hidrogén, Atom. Kívánok nektek hasznos robbanást. Gyógyítsátok meg a beteg karom, a vakságom, a szívem, s a bénulást. Fázom. Szobámba adjatok meleget, Apám veséjét emeljétek feljebb. A vaksi falvakban gyújtsatok fényeket, már áldást hozzatok minden embernek. Jóreggelt falvak, városok! Jóreggelt dolgos emberek! Csak sok jóreggelt kívánok nagyszülők, szülők, gyerekek! Harmincezer jóreggelt kívánok! Éljetek annyit, mint nagyapám! És rendületlen hűséget kívánok hozzád, munkástenyérnyi szép Hazám! Terebélyesedtek, erősödtek a termelőszövetkezetek Az ó-esztendőben tovább fejlődtek, gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei. Az évtizedes mozgalom tapasztalatait, az állam nagyarányú segítségét felhasználva jelentős lépést tettek előbbre a belterjes, jövedelmezőbb gazdálkodás útján. Az elért szép eredmények az egyéni parasztok ezreit vonzották a közösbe, ahol megalapozottnak látják jövőjüket. Az idei zárszámadások sikere tovább növelte a belépők számát, de a jövő évi reális és ígéretes tervek is a tsz-ek felé fordították a dolgozó parasztság figyelmét. A millió forint kedvezmény A 3004-es kormányrendelet bizonyos termelési beruházási feladatok, agrotechnikai módszerek alkalmazása, állattenyésztési feladatok megoldása esetén jelentős ártámogatást, illetve hitelelengedést biztosít a tsz-ek számára. Tsz-eink ezeket a kedvezményeket igyekeztek a legteljesebb mértékben kihasználni. A műtrágya felhasználás mértéke az 1957. évi 24.070 mázsával szemben 1958-ban 76.391 mázsát tett ki. A kapott kedvezmény megközelíti a 2 millió forintot. Amíg a gépállomások 1957-ben 161.322 normál holdnak megfelelő gépi munkát végeztek el a tsz-ek részére, addig 1958-ban ez 235 ezerre növekedett. A fokozott gépi munka igénybevétele címén 3 millió 893 ezer forint kedvezményben részesültek a szövetkezetek. Ezenkívül a 100 hold redukált szántóra megállapított árutermelési szint teljesítéséért 716 ezer forint kedvezményt kaptak. A különböző címen kapott kedvezmények mértéke meghaladja a 9 millió forintot. 44 új tag Megyénkben 154 termelőszövetkezetben 6400 család, több mint 85 ezer hold földön gazdálkodik. 1958-ban 44 új tsz alakult. Év végéig 2360 család (2821 tag) döntött a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A legnagyobb fejlődés a sztálinvárosi járásban tapasztalható. Baracs és Nagyvenyim községekben újabb tsz-ek alakításán munkálkodnak az egyéni parasztok és a község vezetői. Megyénk több községében hasonló törekvések vannak új közös gazdaságok alakítására. Az új tsz-ek közül 25-ben készítettek zárszámadást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy többségükben nem maradnak el a régebben alakult tsz-től, s ami a munkaegység részesedést illeti, elérték, illetve meghaladták a megyei átlagot. Gyarapodó közös vagyon Termelőszövetkezeteink, erősödésének egyik fontos mutatója az, hogy gondot fordítanak a közös vagyon gyarapítására. Az 6 esztendőben a fel nem osztható szövetkezeti alap 19 millió forinttal növekedett. Ez is bizonyítja, hogy fokozatosan megszűnnek az olyan törekvések, melyeknek az a célja, ,/osszunk ki mindent". Több tsz- ben a részesedés alakulása iránt érdeklődve sűrűn elhangzik: ,/oszthattunk volna többet is, de inkább tartalékoltunk, hogy jövőre még több legyen." E megnyilatkozásokból az csendült ki, hogy a tsz-tagok többsége valójában a sajátjának érzi a közös gazdaságot. Növekvő baromfiállomány A baromfitenyésztéssel szemben tanúsított idegenkedés fokozatosan megszűnik. Ezt bizonyítja az is, hogy amíg 1958 elején a termelőszövetkezetek összes baromfiállománya (tyúk és víziszárnyasok) 468 darab volt, év végére megközelítette a 13 ezer darabot. A baromfitenyésztésben szép eredményt ért el a kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz tagsága és példamutatásukkal nagyban hozzájárultak a baromfitenyésztés meghonosításához más tsz-ekben is. Több állat — nagyobb jövedelem Az 1958-as esztendőben tsz-eink egyik fő jövedelmi forrása az állattenyésztés és hizlalás volt. Az év elején a tsz-ek közös tulajdonában mindössze 4 483 darab szarvasmarha volt, ami év végére 7 721-re növekedett, ebből 3 283 a tehén. Hasonló a fejlődés a sertésállományt illetően is. Az év elejei 10 516 darabról év végére 18 365 darabra növekedett a sertésállomány. Az Állatforgalmi Vállalat részére közel 8 000 mázsa hízott sertést és ,11 000 mázsa hízott marhát adtak át Jelentős előrehaladás a tsz-ek szakirányításában Kormányzatunk a szakmai vezetés megszilárdítása érdekében jelentős támogatásban részesíti a tsz-eket. Az a tsz amelyik agronómust alkalmaz, az illetmény 50 százalékát körülbelül egy évig állami hozzájárulásként megkapja. Ezen a címen az 1958. évben több mint 190 ezer forint állami támogatást kaptak a tsz-ek. Örvendetes, hogy a szakemberekkel szembeni idegenkedés fokozatosan megszűnik, egyre több tsz alkalmaz jól képzett mezőgazdászt. Megyénkben 62 tsz-ben a szakirányítást képzett szakember végzi, de 36 olyan tsz-elnök van, aki legalább középfokú mezőgazdasági képesítéssel rendelkezik. 3. oldal. Egyesüléssel is erősödtek Az elmúlt évben 12 termelőszövetkezet más tsz-ekkel való egyesülés útján erősödött meg és folytatja gazdálkodását. Többek között egyesült a kápolnásnyéki Vörösmarty a nadapi Népakarattal, a sárosdi Haladás a Petőfivel, a sárbogárdi Május 1. az Ezüstkalásszal. A gárdonyi Kossuth és a Lenin tagsága is úgy határozott, hogy egyesülnek és így megerősödve még eredményesebb gazdálkodást folytathatnak. Kétségtelen, hogy 1000-1500 holdas gazdaságokban jobban alkalmazhatók a modern agrotechnikai eljárások, s a helyes vetésforgó kialakítására is nagyobb lehetőségek vannak. Azelmúlt év során hat tizcs alakult át termelőszövetkezetté, ami azt bizonyítja, hogy ezeken a helyeken a fokozatosság elvét hevesen alkalmazták a gyakorlatban. Patronálók Tsz mozgalmunkban mint új vonás jelentkezik a gyengébb tsz-ek patronálása, a jól képzett tsz elnökök részéről? Cs. Tóth Imre, a sárosdi Haladás elnöke, a helybeli Petőfi, Nagy Károly, a sárbogárdi Május 1. elnöke, az Ezüstkalász Tsz gazdálkodását segítik. Schmidt Ferenc elvtárs, a móri Kossuth elnöke, a bálinkai Tsz-nek nyújt segítséget