Fejér Megyei Hirlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
fjejjjeh. 7Tv*±Ajijji± ▼üáq proletárjai egyesüljetek ! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1959. MÁRCIUS 1. 30.pa noid megyénk termelőszövetkezeti községeinek száma filsószentiván - Bakonykuti—Balatonlaozsok—Balinka Baracs—Besnytt—Beloiannisz—Csákberény—Csősz—Enying— Etyek—Guttamási - Gyúró-Hantos - Iszkaszentgyörgy—Isztimér—Kajászó—Hápolnásnyék - Lajoskomárom—Mátyásdomb —Mezőfalva - Mezőszentgyörgy—Moha-Nadap—Nagykarácsony—Kagylók—Hagyvenyha-Pusztaszabolcs- Pusztavám - Sárkeszi Sárkeresztes—Serenélyes - Seréd - Szabadegyháza —Tác—Tordas—Vereb—Vértesacsa Enying — járási székhely a termelőszövetkezeti községek sorállást Megyénkben a járási székhelyek közül Enying az első termelőszövetkezeti község. A község dolgozó parasztságának nagy többsége, 630 család dolgozik öt termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek tulajdonába több mint hétezer hold föld tartozik. A szövetkezeti mozgalom egyre erősödik a járási székhelyen. Február 28-án már a kisiparosok is — főleg ácsok, bognárok, kőművesek és kovácsok — érdeklődtek: beveszik-e őket a szövetkezetbe. A szövetkezeti tagok örömmel látják a kisiparosokat — szükség lesz rájuk. A szövetkezetekben nagy építkezések kezdődnek, amit részben saját erőből kell megoldaniuk. Az új arcot öltött község a nagyüzemi táblák kialakítására készül. A termelőszövetkezeti közgyűlések hétfőn kérik, hogy a földrendezést rövid időn belül hajtsák végre. Azokon a táblákon, amelyekről biztosan tudják, hogy a földrendezés során is a termelőszövetkezetek tulajdonában vannak, megkezdték a tavaszi munkákat. A hétfői közgyűlések után kerül sor az új termelési tervek elkészítésére is. — Minden terv elévült — mondja Szente elvtárs, a Béke Termelőszövetkezet elnöke — és az új terveket az új tagokkal is meg kell beszélni. Sokat még nem tudnánk mondani, mert a tagság ezután dönt. Valamennyi férfi edzővel kezet a belterjes gazdálkodásra törekszik. Különösképpen az állattenyésztés fellendítését jelölték meg fő feladatként. Célul tűzték a kertészet kiszélesítését is. Úgy mondják: az idén primőráruval, zöldségfélékkel az enyingi termelőszövetkezetek nemcsak a járást látják el, hanem jelentős menynyiségű kertészeti árut szállítanak a megye lakosságának is. Meghonosítják a jól jövedelmező virágkertészkedést is, amellyel eddig Enyingen nem igen foglalkoztak. A terveket azonban nemcsak Enying dolgozó parasztsága számára készítik, hanem a szomszédos balatonbozsoki gazdák részére is. Az enyingiek megmozdulása ugyanis átterjedt a testvérfalura, Balatonbozsok is termevnszévekeieti bözsén. Itt az Ezüstkalász Termelőszövetkezet építi ki egyik legnagyobb üzemegységét. Ebben az üzemegységben az adottságok különösen kedveznek majd az apró állat, a baromfitenyésztésre is. Az enyingiek és a balatonborsokiak,együtt,, egy úton menetelnek. A két község gazdálkodói belátták, hogy a gazdálkodáshoz kiválóan kedvező adottságaikat csak nagyüzemi gazdálkodással használhatják ki. Először az előrelátóbbak mondták ki a döntést: a nagyüzemet választjuk. Olyan tekintélyes gazdálkodó, mint Bálint Lajos 9 holdas, a Hazafias Népfront enyingi bizottságának elnöke, aki nemcsak belépett a termelőszövetkezetbe, hanem több dolgozó parasztot is meggyőzött a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. Ihász Antal 22 holdas ugyancsak enyingi gazdálkodó, először új szövetkezetet akart alakítani. Amikor azonban tanulmányozta a termelőszövetkezeteket, úgy döntött: helyesebb lesz, ha a meglévő szövetkezetekbe lépnek, mivel itt a gazdálkodási eszközök már megvannak. Így ő is az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot és példáját közel 30 paraszttársa követte. Enyingen most a termelőszövetkezeti dolgozó parasztok keresik fel a szomszédot és a jóbarátot, a még döntés előtt állókat. Úgy mondják: „most már végleges tervet akarunk készíteni és végleges földrendezést is végrehajtani. Azt szeretnénk, ha a nagy munkában már most részt vennének a még kívülállók, töprengők is. Hiszen előbbutóbb az ő útjuk is a szövetkezetbe vezet.” Németh Jenő üdvözöljük az új termelőszövetkezeti községeket! Köszöntjük a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztságot! Kedves Elvtársak, Barátaink! Szövetkezeti dolgozó parasztok! Szövetkezeti községek dolgozói! Az egyre szélesedő termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt ** egy hét alatt újabb eredményeket hozott. Ismét több ezren, értették meg pártunk és kormányunk szavát, útmutatását, s választottak egy új életformát, az összefogáson alapuló közös boldogulást. Ezzel a termelőszövetkezeti mozgalom újabb erőkkel gyarapodott. Az év első két hónapjában megyénkben 7178 új belépővel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma és 62 589 kh földdel szaporodott a nagyüzemben megművelt földterület. 1959 február 26-án megyénk termelőszövetkezeti tagjainak száma elérte a 14 049-et, a földterület pedig meghaladja a 150 000 holdat. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 58,4 százaléka nagyüzemben egyesült. Ezek a számok a hónap utolsó két napján tovább növekedtek. Megyénkben szombatig összesen 38 termelőszövetkezeti község alakult, amelyek közül a legifjabbak Baracs, Balatonbozsok, Enying, Gyúró, Uztimér, Lajoskomárom, Nagyvenyim és Seréd. Szívből köszöntjük a nagyüzemi gazdálkodás új híveit, az új termelőszövetkezeti községek éstermelőszövetkezetek minden szorgalmas dolgozóját! A közös munkához, — amit sok helyen már meg is kezdtek — az első közös eredményekhez sok sókért és jó egészséget foívámunkl A Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottsága, A Fejér megyei Tanács ie a szövetségesek egy úton haladnak Tác község dolgozó parasztjai február 24-én valamennyien a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, a szocialista termelési módot választották. Túl a belépéseken már folyik a tervezés. A két csatorna között halastavat létesítünk, öntözéses kertészetre mintegy 150 kataszteri hold a megfelelő földterület. A tervezgetők között szétszórtan mintegy harminc ipari munkás beszélget. A Székesfehérvári Általános Mechanikai Gépgyár dolgozói, akik az új, a szocialista mezőgazdaság megszületését, megalapozását segítették. Közülük Lakatos József így beszél erről: Vitathatatlan, a döntés nem volt könnyű. Az újnak, a jobbnak egyetlen dolgozó paraszt sem szegült ellen, hisz régi álmuk és vágyuk, hogy a földet „megzabolázzák", magasabb termést biztosítsanak, de hát ezt a kis parcellák eleve meggátolták. — Simon József 17 holdas dolgozó parasztot háromszor látogattam meg. Az első találkozás negyed óra alatt, a másik több mint egy óra, s a harmadik pedig közel 3 óra alatt zajlott le. Eleinte arról folyt a szó, hogy mi, ipari munkások hogyan élünk, mit dolgozunk és mire lenne szükségünk. Aztán a szervezett munkáról, a közösségről és a faluról. — Ha megalakítjuk a tsz-t — kérdezte Simon József —, a munkások továbbra is segítenek nekünk? Mert a belépéssel még nem oldottuk meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a nagyüzemi gazdálkodást. — Mindenkor számíthatnak ránk. Lakatos Józsefék a gazdát győzték meg, s a gazda a családot. Simon József azóta az új Kossuth Tsz elnöke. — Sok tanulságos tapasztalatra tettünk szert a néhány nap alatt — emlékezik Lakatos elvtárs. — Ezek közül a legfontosabb az, hogy a munkások falura való látogatását rendszeressé kell tenni. Ha másról nem, arról, is beszámolhatunk — mert érdekli őket — hogyan élünk, hogyan valósítjuk meg terveinket. De a közeljövőben úgy érzem más is szóba kerül. Az öt-hat holdnyi föld helyett kétezer holdon gazdálkodni nem lesz könnyű. S az sem, hogy a 2000 holdat valamennyi tag magáénak vallja. A tapasztaltabb, testvér módjára kötelességünk ebben segíteni a parasztságot. A községek átalakulásának epizódjáról a következő eseményről számol be Lakatos elvtárs. — A gyárban dolgozik ifj. Molnár János szerelő. Igen szorgalmas, s a szakmájában kiváló fiatalember. Megtudtuk, hogy édesapja Csőszön, 8 holdon gazdálkodik. Gondoltam, felkeresem, s így is tettem. Szíves szóval fogadott id. Molnár János és (folytatás a humack oldalon) Nagylók, 1959 február. A föld fagya felengedett Az enyhe déli szél, amely a mezők felől lengedez, mintha a tavasz langyos illatát hozná magával. A természet korai ébredésének láttán a nagylóki határ is benépesedett Trágyát terítenek, szántanak, s a kisparrcellákból a nagyokat hozzák össze, mezsgyézik ki — Még az a lucerna-fertál is oda tartozik! — kiabálja valaki, majd tompa kopácsolás hangzik, amint az új karót ütik a földbe. Zúgnak a traktorok A traktorok nagy pufogással megindulnak, s a mélyre eresztett ekék széles fekete csíkot hagynak maguk után.. Közelebbről látja csak az ember, a fényes barázdák egyesítik a határt. A traktorok.. előtt még sok apró parcella nyújtózkodik. Egyik rozsdavörös, a másik zöldellni kezd, a harmadik szürkés. Szinte mindegyiknek más-más a mérete, jellegzetessége. . Egyben azonban megegyeznek: egyiket sem szántották fel az ősszel, — ez a maradiság jele. Most azon-ban, ha késve is, a régit felváltja az új. A sok fényes hosszú barázda arról tanúskodik: a kis táblákból nagy táblák lesznek, a kis pénzből nagy pénz... ‘ — ... És a falunak jobb lét — ’ toldja meg a tanácselnök —, mert nálunk újra szövetkezetek, a falu dolgozó parasztjainak ismét nagy többsége fogott össze. Köztük olyan tekintélyes és tisztelet- ben álló gazdák, mint Horváth Gyula, Bágyi János, Puha Ignác, Varga István, Huszár Lajos, Pintér István, Seffer Ferenc és még s sokan mások, akik nemcsak a kormány politikájában, bíznak, hanem az önmaguk erejében is. És ez a bizalom az, amely az új útra vezérelte a gazdákat, mert nálunk minden józan gondolkodású ember elismerte már régebben is a nagyüzem fölényét, féltek azonban újra kezdeni A mi községünk ugyanis már kétszer volt termelőszövetkezeti község. Először ezerkilencszázötvenháromban. Akkor a Nagy Imre - féle politika mért szövetkezeteinkre nagy csapást. De ötvenhatig azt „kihevertük”, újra szövetkezeti község lettünk. Akkor meg az ellenforradalom verte szét szövetkezeteinket, a nagyimrék második pofonja volt ez... Az emberek ezek után már féltek ismét újra kezdeni Mi lesz, hogyan lesz? — ezt kérdezgettékmindig. És mi válaszoltunk nekik, nyilvános vitákat rendeztünk, míg végre megértették: ami volt, az vissza nemjön. Ismét termelőszövetkezeti község lettünk, a földterületnek kilencvennégy százalékán dolgoznak már a tavasszal a nagyüzem hívei, a bízó emberek. A szövetkezeti mozgalom azonban tovább erősödik Nagylókon is. A vívódó kisebbség is talán megérti, mire a traktorok az új táblát kezdik szántani, hogy a múlt nem ismétlődik meg. Mi a A táci Petőfi Termelőszövetkezet földjét szántja Tóth József, a Polgárdi Gépállomás traktorosé. A testvéri szovjet nép segítségével ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Az első közös munkanap Építsünk olcsón, egyszerűen A Fejér megyei Bauxitbányák kincsesi üzemében A négyzetes,fészkes vetésű silókukorica termesztéséről Csehov est || Heti rádió műsor