Fejér Megyei Hirlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

x­c/a'i TJlMqifJZJL IV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM. ARA: «0 FIM ÉR ▼Bőg proletár­jai egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA x^n/T/V, *) KEDD, 1959. JÜNIUS 2. A siker érdekében Segítsük a közösségi gondolat kialakulását ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Családi körben A rendőrség munkájáról Miért kongresszusi verseny? Üzemeink dolgozói április 4-ét köszöntve felszabadulási ver­senyt kezdeményeztek, a mun­kásszolidaritás napját is maga­sabb eredményekkel köszöntöt­ték. Azért adtak többet, jobbat hogy még több beruházást for­díthasson kormányunk egészség­ügyünk javítására, iskolák, óvo­dák, bölcsődék építésére, stb. Most, a kongresszusi verseny­ben új tettek születnek, új neve­ket kap szárnyára a hír, az ed­dig ismeretlen embereket száz­ezrek ismerik meg. Miért e nagy munkalendület? Mi a magyará­zata annak, hogy jónéhány ütem­ben ugrásszerűen növekednek a termelési grafikonok, hogy a műszakiak egész hada mozdult meg a jobb gyártási technológia bevezetéséért? Miért alakulnak sorra szocialista munkabrigádok, melyek magasabb feladatok megoldását vállalták? Hruscsov elvtárs, a XXI. kong­resszuson arról is beszélt, hogy a kommunizmust a szocialista tábor országai többé-kevésbé egyidőben érik el. Ismere­tesek előttünk a szovjet em­berek eddigi győzelmei. Meny­­nyiségileg már eddig is túlha­ladta a Szovjetunió a legfejlet­tebb kapitalista állam, az Egye­sült Államok acél, szén, mező­gazdasági cikkek termelését. A XXI. kongresszus célul tűzte ki, hogy a hétéves terv végére az egy főre jutó tej és tejtermék, legfontosabb ipari nyersanyagok tekintetében eléri, illetve meg­haladja az Egyesült Államokét a Szovjetunió. Hazánkban az ipari termelés a nagyarányú beruházások nyo­mán évről-évre növekedett, en­nek ellenére még nagyot kell lépnünk, hogy a Szovjetunió nyomába érjünk. A hároméves terv nagy célkitűzések megvaló­sítására serkenti a magyar mun­kásosztályt, különösen március óta, amikor a párt felhívással fordult a magyar néphez: gyor­sítsuk meg hazánkban a szocia­lizmus érítését és ez év végére érjük el egyes gazdasági muta­tókban az 1960-ra tervezett szin­tet. Az első negyedév utolsó hó­napjában eddig soha nem ta­pasztalt lendülettel indultak harcba a munkások, hogy támo­gassák a párt felhívását. Ilykép­­pen az első negyedév eredmé­nyei biztatóak és bizonyos kö­vetkeztetéseket engednek levon­ni. Ha csak megyénk iparát te­kintjük, akkor is egészséges fej­lődést, szinte ugrásszerű növe­kedést tapasztalunk. A szocialis­ta ipar 104,3 százalékra teljesí­tette első negyedéves tervét. Ezen belül a balinkaiak­ 114,8, a pusztavámiak 108,7, a Járásér­ja-, vitó Vállalat 106,6, a Dunai Vas-i mű 111,1 százalékot ért el a ter-­­vezetthez képest. 1958 egész évé-­­hez viszonyítva 1959 első három­ hónapjában acél-nyersvasból 7,1,1 ■ szürke vasöntvényből 20, ková ■ csolt-acélból 19,4, vasbeton-geren­dából 17,8 százalékkal termeltet ■ többet. A novemberben sorra került pártkongresszus hivatott, az el­lenforradalom óta elért sikerek a munkásosztályban, az egész magyar népben rejlő erő lehető­ségek felmérésére és az ötéves terv irányelveinek elfogadására Az irányelvek viszont mostani eredményeinken alapulnak. Ezért adta ki a párt a jelszót: gyorsít­suk meg a szocializmus építését, tegyünk erőfeszítéseket, hogy ebben az évben — nem minden termelési mutatóban — a leg­fontosabb ipari gyártmányok és nyersanyagok jövő évre tervezett szintjét elérjék üzemeink. Nem mindegy tehát, hogy milyen ma­gasról indulunk az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért. Nyilvánvaló, ha magasabb köve­telményeket állíthatunk népünk elé — az idei munka alapján — annál nagyobbat léphetünk előre a fejlődés útján, annál több lesz a nehézipari termék, ezzel pár­huzamosan pedig arányosan nö­vekedhet az életszínvonal orszá­gunkban. Hit és lelkesedés tölti el me­gyénk munkásait is,­ ha e célki­tűzések nagyszerű távlataira gondolnak. Számos gondolatot, megannyi tervet szült már ed­dig is a kongresszusi verseny tüze. A megye nagyobb üzemei­ben már kialakult a szocialista brigád címért versengők széles tábora. E brigádok vállalták az üzemek legnehezebb feladatai­nak sikeres megoldását. Újult erővel támadt fel a takarékossá­gi mozgalom. A kongresszusi verseny célja mindenütt egy­ olcsó, jó minőségű gyártmányok előállítása. Ennek érdekében mozgósítanak és használják fel a verseny résztvevőinek kiapadha­tatlan erőforrásait. Dolgozó népünk kongresszusi versenynek nevezi a mostani ve­télkedést. Ezért van új értelme és tartalma e versenynek, mert a munkások be akarják bizonyí­tani: építhet rájuk a párt, mert minden tettét, cselekedetét egyöntetűen helyeslik és egy­ségesen is hajtják végre. Nem könnyű az egyre növekvő felada­tok megvalósítása, sok nehézség­gel, küzdelemmel jár, de min­denki tudja: sokat kell fáradoz­ni, mire megtöltjük hazánkban a bőség kosarát. Újjáépítették a mezőszilasi filmszínházat Négyszáznyolcvanezer forint­ költséggel a MOKÉP újjáépítte­te a mezőszilasi mozit. A mur­kát a Székesfehérvári Építőipar Vállalat munkásai végezték,­­ teljesen új épületben a felszere­lési tárgyakat is újakra cserél­ték ki. A már régóta várt megnyitó­ra, az átadásra, június 2-án ke­rül sor. A hivatalos átadás utá a Micsoda éjszaka című mulat­tató magyar film szórakoztatja mezőszi­l­asiakat. ’ A Nap nem bújt elő­­ a felhők mögül, s lehet,­­ hogy igaza volt: nem tudott volna úgy ra­gyogni, mint a nyilado­zó értelem mosolyai, gyermekeink.­­ Ezt a napot gyerme- i­keink mosolya ragyog-­­­ta be a nagyszabású rol-­i­lervetélkedésen, reklám-­­ versenyen csak úgy, mint az Úttörőház ren­dezvényein és a sport­pályán. A gyermeket ünnepelte a vá­ros, a megye, az or­szág, a világ. A mi gyerekeink mosolya, öröme biztatást ad azon országok szüleinek is, ahol még a gyermekek arcáról nem száradha­tott fel a bizonytalan­ság, az éhínség, a nél­külözés könnye. Ezt éreztük mindenütt ezen­­ borús, mégis verőfé­­lyes május végi napon. Ez az érzés még fo­kozódott az emberben a székesfehérvári úttörők terüt, bizakodást sugár­zó seregszemléjén. Áll­­­ak a téren, felettük bo­ris fellegek, berzenke­­lett a szél, meg-meg­­óbálta vörös nyakken­­dőjüket, kicsiny, szinte miniatűrnek tűnő vihar­­kabátjukat. Több mint 1500 úttörő m­os nyakkendővel, lel­­kes szívvel, erős elhatá­­ozással, hogy már most mik­or az értelem még csak nyiladozik az élet formálóivá, alkotóivá legyenek. Nagy szavaknak tűn­het ez, de a valóságnak megfelel, mert az úttö­rők serege Székesfehér­váron és megyénkben történelmi múltunk fel­kutatása terén többet tett, mint múzeumunk, hivatali szerveink együtt­véve. Felkutatták a tör­ténelmi helyeket, a munkásmozgalom emlé­keit, feljegyezték a ve­­eránok visszaemlékezé­seit, fényképeket, doku­­mentumokat gyűjtöttek is szívüket, értelmüket e­gyaránt gazdagította a hősök példája. A gyermeknapi ün­nepség fénye az úttörők seregszemléje volt. A Dózsa György téri ün­nepségen Kalmár Dezső elvtárs, a városi pártbi­zottság nevében a nyom­­olvasói munkában vég­zett lelkes, serény te­vékenységért Lenin arc­képével ékesített vörös zászlót nyújtott át. Csillogott a sok gye­rekszem, az öröm, az úttörők, kisdobosok ar­cán, érződött, hogy nem­csak a mesevilág az övék korlátlanul, hanem szocializmust építő ha­zánk. Ez a legnagyobb aján­lék, melyet gyerekek Gyermekeink ünnepén Gépállomásaink az aratás és cséplés munkájának gyors elvégzésére készülnek A Gépállomások Fejér megyei Igazgatósá­gától nyert értesülés szerint a megye gépál­lomásain teljes ütemben készülnek a nyári aratási és cséplési munkákra. Megyénkben 67 kombájn és 93 aratógép segít termelőszövetkezeteinknek az aratás mi­előbbi befejezésében. A gépállomásokon a nyári munkákban résztvevő összes gépek kija­vítását június 10-ig befejezik. Termelőszövetkezeteink ebben az évben több mint 14 600 hold aratására kötöttek szerző­dést a gépállomásokkal, aratógéppel végzendő munkára és közel kilenc és félezer hold ter­mése kombájnnal kerül learatásra. Ez azt je­lenti, hogy a terv szerint minden gépegység­nek 149 holdat kell learatni. A termelőszövetkezetek gépi igénye a ténylegesen leszerződött területnél jóval ma­gasabb, éppen ezért a gépállomások dolgozói a pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy minden gépegységgel 180 hold aratását, illetve cséplését végzik el. Megyénk termelőszövetkezeteinek mintegy 63 000 hold kalászos vetésterülete van. A maxi­mális gépi segítség mellett is közel 35 ezer holdat kézi aratással kell betakarítani. Ez a mennyiség csökkenhet abban az esetben, ha az állami gazdaságaink tőlük telhetően gépek kölcsönzésével segítenek termelőszövetkezeteinknek az aratás meggyor­sításában. A kézi aratással betakarítandó terü­let nagysága még ebben az esetben is szá­mottevő. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a gépi munkák jó megszervezése mellett termelő­­szövetkezeteink nagy gondot fordítsanak a munka helyes és jó megszervezésére. Kétezer naposcsibe, háromszáz kacsa... Az alsószentiváni Kossuth Tsz központjától alig kődo­­básnyira van a közös gazda­ság baromfitelepe. Gondosan körülkerített, lombos fákkal beültetett füves területen épí­tették fel a baromfi­ólakat. Az egyikben kétezer napos­csibe és 300 kiskacsa kapott helyet. A másik baromfiutat most építik a szövetkezet tag­jai, saját erőből. Rövidesen jelentősen növelni akarják a baromfi-állományt, elsősorban a víziszárnyasokat, hiszen a közel húszholdas halastó eh­hez kitűnő tartási feltételeket biztosít. Szegfű Istvánná baromfi­gondozó kétezer naposcsibét gondoz. Az elhullási arány nem egészen két százalék. Pár hét múlva megkezdik a fejlettebb baromfiak értékesí­tését, illetve a tenyész-törzs­­állomány kiválogatását. Az elhullási arány a kis­kacsáknál sem volt rosszabb, mint a csibéknél — mondja Farkas Julia gondozónő. Alig várjuk, hogy megkapjuk a kislibákat is, hiszen még az idén sok pénzt akarunk „csi­nálni” a baromfiakból. A szövetkezet vezetői előre­látóan, okosan gazdálkodnak, amit bizonyít az is, hogy igyekeznek minden lehetősé­get kihasználni, amit a nagy­üzemi gazdálkodás nyújt. Az egész tagság érdekében cse­lekednek így, hiszen a kerté­szet, a baromfitenyésztés, a halastó, a fejlett állattenyész­tés jövedelme mind-mind a szövetkezeti parasztok életét teszi szebbé. Befejezte féléves tej­termelési tervét a Mezőfalvi Állami Gazdaság A Mezőfalvi Állami Gazdaság állattenyésztői a pártkongresszus tiszteletére indult versenyben ar­ra tettek ígéretet, hogy éves tej­termelési tervüket, amely meg­közelíti a kétmillió litert, határ­idő előtt két hónappal teljesítik. A tehenészet dolgozói gondos ta­karmányozással hónapról-hónap­­ra a tervezettnél magasabb fe­­jési átlagot értek el. Áprilisban például a tervezett 276 liter he­lyett átlagosan 342 litert fejtek tehenenként Májusban kissé csökkent ugyan a fejési átlag, ennek ellenére az állami gazdaság dolgozói felaján­lásuknak megfelelően , féléves tervüket szombaton, egy hónap­pal határidő előtt befejezték A szabadbattyáni Petőfi Tsz agronómusának kísérlete Megyénkben több mint hat­vanezer hold legelő van a külön­böző mezőgazdasági szektorok kezelésében. E legelőterületnek mintegy fele a termelőszövetke­zeti mozgalom tavaszi nagy fel­fejlődése után a szövetkezetek tulajdonába ment át. Ha egy község dolgozó parasztsága egy szövetkezetbe tömörült, ott a le­geltetési bizottság funkcióit au­tomatikusan a termelőszövetke­zet vette át. Azokban a terme­lőszövetkezeti községekben is, ahol több tsz működik — mint például Zámolyon, Perkátán és még számos helyen — legeltetési tanácsot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy a legeltetés­sel összefüggő összes problémá­kat közmegelégedésre intézze. Legelő-gazdálkodásunk semmi­képpen sem mondható jónak. A volt legeltetési bizottságok szá­mos községben az elmúlt évek­ben úgyszólván nem fordítottak gondot a legelők karbantartásá­ra, pedig tudott dolog, hogy a legelő éppen úgy megkívánja a gondozást, a trágyázást, mint a szántóföld, vagy egyéb terület. Sajnos legelőink jelentős része szinte borítva van gilice-tüské­vel, szamártövissel és egyéb gyomnövényekkel. A gyomtalanításnak kétféle hatásos módszere van. Az egyik a mechanikai védekezés (kaszá­lás, acatoló szerszámmal való ir­tás) és a vegyszeres gyomirtás. A kaszálás abban az esetben ve­zet jó eredményre, ha a -­ virágzás idején, magképződés előtt végezzük el és a levágott gyomo­kat elégetjük. A kaszálást szük­ség esetén meg kell ismételni. Még az előbbinél is hatáso­­sabb, a Dikonirttal végzett vegy­szeres gyomirtás. Sajnos, ezt a módszert is nagyon kevés he­lyen alkalmazzák. A szabadbattyáni Petőfi Ter­melőszövetkezetben Nemeskéri Gyula agronómus követésre mél­tó kezdeményezést indított el öt hold legelőn mintegy „bizo­nyításképpen” vegyszeres gyom­irtást végzett — jó eredmény­nyel. Természetesen a vegyi vé­dekezést is meg kell ismételni,­­ hiszen van koratavaszi, nyári és Nevelő gyomnövény is.­­ Májusban, júniusban még­­ nincs különösebb probléma a le­­f­keltetéssel, de a későbbi hóna­­­­pokban már egyre több „pót­­i takarmányt” kell adni a legelő­­s­re járó jószágoknak az otthoni­­ készletből, amit pedig a téli hó­nnapokra kellene tartalékolni. Megyeszerte­­ példamutató legelő-­s gazdálkodást folytatnak­­ Polgárdiban, ahol nemcsak rend-­­ szeresen gyomtalanítják a lege­­­­lőket, hanem bevezették a sza­­kaszos legeltetést is. Különösen­­ fontos, hogy termelőszövetkezete­­­­ink kezelésében lévő legelők­­ gondozottak, gyommentesek le­­­­gyenek. Ezzel elérik, hogy az löszi és téli takarmányozáshoz­­ szükséges­ szálastakarmány-kész­­­­letekhez csak akkor kell hozzá­­­nyúlniuk, amikor az állatállo­­mány kiszorul a legelőkről.

Next