Fejér Megyei Hirlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

▼Hág proletárjai egyesüljetek f ■fjejj&L 7­­ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. 4 R A­ RO Fil­­ FR SZOMBAT, 1959. AUGUSZTUS 1. Az ötéves tervben könnyűbeton falazóblokkal épül az állami lakások negyedrésze Feltűnést keltett legutóbb a sajtóban a sztálinvárosi falazó­blokk és építkezés híre. Fokozta az érdeklődést, hogy az ország­­gyűlés most lezajlott üléssza­kának zárszámadási vitájában Sztálinváros képviselője beje­lentette: szocialista városunkban augusztus végén átadják a lakók­nak az első szobanagyságú fal­elemekből épített négyemeletes lakóházat, s augusztus 29-án megkezdik a középblokkokból ké­szülő lakóházak építését is. Az Építésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályán elmondták, hogy a hagyományos építési mód mellett egyre inkább tért hódít nálunk is az úgyne­vezett blokkos építkezés, amelyet külföldön szerzett tapasztalatok és hosszas hazai blokkgyártási kísérletek után az idén kezd­tünk el. A módszer annyira be­vált, hogy 1960-ban, majd még inkább a második ötéves terv időszakában döntő rendeltetése lesz a lakásépítésben. Kétféle blokktípus felhasználására ké­szülünk. A nyolcszáz kiló felső súlyhatárú könnyűbeton közép­blokkokat és az 1600 kiló felső súlyhatárú nagyblokkokat alkal­mazzuk. Mindkettőnek elsősor­ban a habosított kohósalak az alapanyaga.­­ A második ötéves tervben az állami befektetéssel épülő la­kások 25 százalékát könnyűbe­ton közép- és nagyblokk felhasz­nálásával építik. Ezen kívül kö­rülbelül 7000 lakás készül majd előrefalazott téglablokkos mód­szerrel.­­ A terv szerint könnyűbeton felhasználással évenként hetven­nyolcvan millió kisméretű tég­la helyettesíthető. Ez az építési idő lényeges rövidítését, az épü­letek súlyának, munkaigényessé­gének csökkentését, tehát az épít­kezés gazdaságosságát eredmé­nyezi. Egy négyemeletes ház ötven-hatvan nap alatt összesze­relhető. Az eddigi elgondolások szerint a következő tervidőszakban kö­rülbelül húsz városban, illetve településen lesz könnyűbeton kö­zép- vagy nagy blokkos építkezés. Az előrefalazott téglablokkot ki­lenc város lakásépítkezéseinél alkalmazzák. (MTI) VÖLGYI KÁROLY BRIGÁDJA AZ ELSŐ az ÉDÁSZ kongresszusi versenyében Megszaporodott a munkájuk az ÉDÁSZ fehérvári Üzletigazgató­sága dolgozóinak. Ilyen nagyará­nyú villamosításra még nem volt példa megyénkben. A városok mellett a falvak is új igénnyel léptek fel. Fényt kérnek az istál­lókba, energiát a gépek meghaj­tásához. Különösképpen az újon­nan megalakult termelőszövetke­zetek. Sokszor tanácskoztak és tanácskoznak az ÉD­­SZ dolgo­zói: hogyan, s miként hajtják végre e megnövekedett feladato­kat. Egyik módszerként a mun­kaversenyt választották. Különböző munkaterületeken brigádokat alakítottak és egy­más között versenyeznek az évi terv túlteljesítéséért, a minőségi munka biztosításá­ért. Az építészeti osztálynál három brigádot alakítottak. Régi mun­kaerőket csoportosítottak egy helyre, mondhatni a törzs­gár­dákból alakították ki a verseny­képes brigádokat. A legutóbbi értékelésnél Völgyi Károly bri­gádja került az első helyre. Az előirányzott feltételeket mind teljesítették. A második negyed­évben tervüket 130 százalékra, az egy főre eső termelési tervüket a múlt hét hasonló időszakához vi­szonyítva 100 százalékkal teljesí­tették túl. Munkájuk minőségileg kifogástalan volt, a munkafegye­lemben nem követtek el vétsé­get. Azt mondják, hogy Völgyiéket a Király brigád könnyen legyőz­hette volna. Ezt igaznna az érté­kelés is. Csakhogy Királyéknél az elmúlt negyedévben baleset is történt. Márpedig a balesetmentes munka egyik komoly felté­tele az eredmények növelé­sének. A korábbi megegyezés szerint a baleset előfordulásánál a brigád eredményeiből három pontot von­nak le. De megfosztják őket a plusz 15 ponttól is, amelyet a baleset nélküli munkánál meg­kapnának. A Király-brigád tagjai okultak ebből és mások is tanul­hatnak, hogy a versenynek nem­csak a terv túlteljesítése a cél­ja, hanem az is, hogy az embe­rekre fokozott gondot fordítsa­nak. A verseny ösztönzéséül az ÉDÁSZ Székesfehérvári Üzlet­­igazgatóságának vezetősége ne­gyedévenként 500 forint célprémi­umot tűzött ki. A második ne­gyedévben végzett munka alapján Völgyiék kapják meg ezt az ösz­­szeget. A brigádok rendszerint vidé­ken dolgoznak. Völgyi Károlyék például Dégen a Búzakalász Tsz­­ben, Király Istvánok Perkátán az Újbarázda Termelőszövetkezetben. Igaz, munkájukat nehéz ellen­őrizni, hisz a vállalat műszaki dolgozói nem juthatnak el min­dennap hozzájuk. A verseny mé­gis becsülettel folyik. A brigádtagok saját magukat formálják, társaikat, nevelik és szigorúan megkövetelik például a munkafegyelem be­tartását is. Hisz saját magukat csapnák be ha tétlenül töltenék a munkana­pokat. A műszaki átvételnél úgyis kiderülne, hol követték el a hibát. Erre azonban még nem volt példa. Éppen az a pozitívum a brigádok közötti versenyben hogy a munka-elvégzésekre a szabályokat a dolgozók maguk alkotják és az előrehaladást is maguk biztosítják,­­ ellenőrzik. Csakis így, az egyéni felelősség kialakításával hajthatják végre a megnövekedett feladatokat. A megyei tanács dísz­termében fiatalok gyü­lekeznek és mégsem hangos a terem. Nagyon is csend van. Nem cso­da, ünnepélyes pillanás lesz számukra, pár perc és leteszik a hivatali esküt és azok, akik teg­nap diákként hagyták el az iskolát, holnap mint pedagógusok lépik át az iskolák küszöbét Hetvenegyen vannak. 59 tanító és 12 óvem­ jelölt. Izgalom látszik az ar­cukon, de más ez, mint a közelmúlt érettségi vizsgájának izgalma sokkal­ felelősségtelje­sebb munka, ami most vár rájuk. Az életbe indulnak tanítani, hogy Gárdonyi szavaival él­jünk: lámpásoknak. — Úgy mondta Gár­donyi, hogy a tanító a falu lámpása, a kultú­ra hirdetője — kezdi beszédét Karczagi Gyu­la, a Fejér megyei Ta­nács Művelődési Osztá­lyának vezetője. — Az is volt a múltban, szín­te egyedüli lámpás a hirdetője a kultúránál sáros falvakban, eldu­gott tanyákon. Ma is lámpás a tanító, de már nem egyedüli lámpás hanem annak a rend­nek a lámpása, mely a magyar falvak népét a boldog élet, a szocializ­mus útján vezeti előre Éppen ezért úgy kell munkálkodnia, hogy méltó legyen a nagy hi­vatásra, a szocialista ember formálására. Az arcokon feszült fi­gyelem, látszik, hogy a művelődési osztály ve­zetőjének szavain gon­dolkoznak valamennyi­en és csak akkor enged föl az izgalom, mikor az ifjú torkokon erőtel­jesen, határozottan tör elő a fogadalom szöve­ge: „ ... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársa­sághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek...” Hetvenegy ifjú peda­gógus, tanító és óvónő tette le pénteken dél­előtt a fogadalmat. Szombton pedig 36 kö­zépiskolai és általános iskolai tanár tesz esküt, lép munkába megyénk iskoláiban. Több mint száz hivatás kezdete ez a fogadalom. A falusi, városi iskolák, óvodák szeretettel várják az új pedagógusokat és a mű­velődési osztály az új pedagógusok kívánságait figyelembe véve intéz­kedik az elhelyezésről. Három fiú beszélget az eskü után: Vasas I­vula, Zsakai Kálmán és Kiss Géza. Együtt ültek az iskola padjai­ban és most ha külön­böző községekben is, együtt indulnak az élet­re. Még nem tudják pontosan, melyik faluba kerülnek (erről pár na­pon belül értesülnek), de azt tudják, hogy he­lyük van és ha még annyian lennének is, sem kellene attól fél­niük, — mint 15 éve is elődjeiknek —, hogy ál­lás nélkül maradnak. Nem, mert az új rend, a szocializmust építő népi demokratikus Ma­gyarországnak szüksége van a kultúra ifjú mag­vetőire. Bátran indulhatnak az ifj­ú pedagógusok az életbe, a mi országunk csak azt kéri tőlük, le­gyenek hű hirdetői a szocialista kultúrának az iskolában és az isko­lán kívül is. Nem ma­gános lámpások lesz­nek, hanem a világos­ságot szülő rendünk fé­nyét növelik. / //ESKÜJE Megvitatják a KISZ nevelési irányelveit A KISZ Központi Bizottsá­gának nevelési irányelveit a KISZ szervezetek helyesléssel fogadták és részletesen tanul­mányozzák. A KISZ Központi Bizottsá­ga elhatározta, hogy a KISZ vezetők és aktivisták részére előadássorozatot indít. Az üzemi és falusi KISZ- szervezetek szintén előadásso­rozatokat indítanak, ahová meghívják a szülőket, a peda­gógusokat és a társadalmi szervezetek képviselőit is. Ki­kérik az idősebb dolgozók vé­leményét és tanácsaikat meg­hallgatva végzik nevelő mun­kájukat. Ősszel az ifjúsági akadémiá­kon a hallgatók bőséges anya­got kapnak a KISZ nevelési irányelveiről. A KISZ nyári vezetőképző táboraiban, valamint a titkári tanfolyamokon a hallgatók részleteiben megismerkednek a nevelési irányelvekkel és megvitatják a gyakorlati ten­nivalókat. (MTI) A * -hól: Mint zümmögő méhecskék Ifjú kőművesek A tejesköcsög és a kamasz Ifjúsági brigádok a kongresszusi versenyben Ember­faragó Gyárfás Anikó tervez Országos érte­­ezlet a Földművelésügyi Minisztériumban Pénteken délelőtt a Földmű­velésügyi Minisztériumban a me­gyék mezőgazdasági osztályve­zetői részvételével országos ér­tekezleten vitatták meg az idő­szerű mezőgazdasági munkák helyzetét, az őszi mezőgazdasági munkákra történő felkészülés kérdéseit, valamint a termelő­­szövetkezetek gazdasági és szer­vezeti megszilárdításával kap­csolatos tennivalókat. Megjelent a tanácskozáson Dö­gei Imre földművelésügyi minisz­ter, Magyari András és Szőke Mátyás földművelésügyi mi­nisz­terhelyettesek, Keserű János, az MSZP Központi Bizottsága me­zőgazdasági osztályvezető helyet­tese, K. Nagy Sándor, a minisz­térium Szövetkezetpolitikai Fő­osztályának vezetője, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja , a minisztérium vezető munkatár­sai. A mezőgazdaság általános helyzetéről, az őszi feladatokról Magyari András, a termelőszö­vetkezeti mozgalom megszilár­dításával kapcsolatos tenniva­lókról pedig K. Nagy Sándor tájékoztatta az értekezlet részt­vevőit. (MTI) Hat év alatt 14 évi teljesítmény Az aratás megkezdése előtt be­számoltunk arról, hogy Fekete József, a Mezőfalvai Állami Gaz­daság kombájnvezetője verseny­­felhívással fordult a megye ösz­­szes kombájnosaihoz. Verseny­­felhívásában vállalta, hogy az aratás idején 350 hold termését vágja le és az elcsépelt gabona mennyisége eléri a hatezer má­zsát. Fekete József versenyválla­lását július 30-ig teljesítette: az aratás időszakában 350 holdról 6166 mázsa gabonát csépelt el. Kiváló teljesítményének az érté­két növeli az is, hogy ebben az esztendőben nehezebb körülmé­nyek között kellett aratni, mint a korábbi években, hiszen a ga­bonaféleségek erős szálúak vol­tak és helyenként megdőltek. Az erős gabona mind az embert, mind a gépet fokozottabban igénybe vette. Fekete József a learatott terület minden holdjá­ról 17,6 mázsa gabonát takarított be. Fekete elvtárs hat esztendeje dolgozik ugyanazzal a komhájn­­nal. A hat év alatt 1963 holdról 275 vagon gabonát csépelt el. Ez a gabonamennyiség három, egyen­ként 60—60 vasúti kocsiból álló rakománynak felel meg. Az álta­la elcsépelt gabona 13 750 sze­mély egy évi kenyérszükségleté­nek biztosításához elegendő. Az elmúlt hat esztendő alatt Fekete elvtárs 14 év normáját teljesí­tette, ami azt jelenti, hogy a tervteljesítésben ő már 1967-et ír kiváló eredménye országosan is figyelemreméltó és minden való­színűsége megvan annak, hogy a kombájnosok között folyó or­szágos versenyben az elsők kö­zött végez. Fekete József versenyfelhívá­sához megyénk állami gazdasá­gainak számos kombájnvezetője csatlakozott, s ennek következté­ben szinte naponta újabb mun­kasikerek születnek kint a föl­deken. Július 30-ig megyénk ál­lami gazdaságaiban húsz kom­bájnvezető teljesítette túl ez évi tervét és dolgozik azért, hogy a hátralévő időben még magasabb teljesítményt érjen el. Pintér Ferenc ugyancsak a Mezőfalvai Állami Gazdaság kombájnosa több mint 50 vagon gabonát csé­pelt el. Kiváló eredményeket ér­tek még el: Szabó Gyula a rác­­keresztúri, Imre L­ászló a sina­­telepi, Kiss József a kiscsérv­­pusztai és Tóth János az Agárdi Győzelem Állami Gazdaság kom­­bájnosai, akiknek teljesítménye meghaladja a 30 vagont. A kombájnosok munkájára nemcsak a növekvő teljesítmé­nyek, hanem az egyre javuló minőségi munka is jellemző. Az aratás során a szemveszteség alacsonyabb volt, mint a korábbi években. Nemcsak a pergés által okozott szemveszteség, hanem a szemtörés által okozott veszteség is kisebb volt, mint máskor. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a kombájnosok minőségi­­ron­kát is végeztek. Magyar kiállítás Csehszlovákiában A Magyar Tanácsköztársa­ságról szóló kiállítást, ame­lyet huszonötezren tekintet­tek meg a prágai Lenin Mú­zeumban, e napokban Kassán nyitották meg. A prágai Magyar Kultúra Pilzen­ben, Ostravában és né­hány termelőszövetkezeti köz­ségben a mai Magyarország életét és a magyar mezőgaz­daság fejlődését szemléltető kiállításokat rendezett. (MTI)

Next