Fejér Megyei Hirlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
▼Hág proletárjai egyesüljetek f ■fjejj&L 7 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. 4 R A RO Fil FR SZOMBAT, 1959. AUGUSZTUS 1. Az ötéves tervben könnyűbeton falazóblokkal épül az állami lakások negyedrésze Feltűnést keltett legutóbb a sajtóban a sztálinvárosi falazóblokk és építkezés híre. Fokozta az érdeklődést, hogy az országgyűlés most lezajlott ülésszakának zárszámadási vitájában Sztálinváros képviselője bejelentette: szocialista városunkban augusztus végén átadják a lakóknak az első szobanagyságú falelemekből épített négyemeletes lakóházat, s augusztus 29-án megkezdik a középblokkokból készülő lakóházak építését is. Az Építésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályán elmondták, hogy a hagyományos építési mód mellett egyre inkább tért hódít nálunk is az úgynevezett blokkos építkezés, amelyet külföldön szerzett tapasztalatok és hosszas hazai blokkgyártási kísérletek után az idén kezdtünk el. A módszer annyira bevált, hogy 1960-ban, majd még inkább a második ötéves terv időszakában döntő rendeltetése lesz a lakásépítésben. Kétféle blokktípus felhasználására készülünk. A nyolcszáz kiló felső súlyhatárú könnyűbeton középblokkokat és az 1600 kiló felső súlyhatárú nagyblokkokat alkalmazzuk. Mindkettőnek elsősorban a habosított kohósalak az alapanyaga. A második ötéves tervben az állami befektetéssel épülő lakások 25 százalékát könnyűbeton közép- és nagyblokk felhasználásával építik. Ezen kívül körülbelül 7000 lakás készül majd előrefalazott téglablokkos módszerrel. A terv szerint könnyűbeton felhasználással évenként hetvennyolcvan millió kisméretű tégla helyettesíthető. Ez az építési idő lényeges rövidítését, az épületek súlyának, munkaigényességének csökkentését, tehát az építkezés gazdaságosságát eredményezi. Egy négyemeletes ház ötven-hatvan nap alatt összeszerelhető. Az eddigi elgondolások szerint a következő tervidőszakban körülbelül húsz városban, illetve településen lesz könnyűbeton közép- vagy nagy blokkos építkezés. Az előrefalazott téglablokkot kilenc város lakásépítkezéseinél alkalmazzák. (MTI) VÖLGYI KÁROLY BRIGÁDJA AZ ELSŐ az ÉDÁSZ kongresszusi versenyében Megszaporodott a munkájuk az ÉDÁSZ fehérvári Üzletigazgatósága dolgozóinak. Ilyen nagyarányú villamosításra még nem volt példa megyénkben. A városok mellett a falvak is új igénnyel léptek fel. Fényt kérnek az istállókba, energiát a gépek meghajtásához. Különösképpen az újonnan megalakult termelőszövetkezetek. Sokszor tanácskoztak és tanácskoznak az ÉDSZ dolgozói: hogyan, s miként hajtják végre e megnövekedett feladatokat. Egyik módszerként a munkaversenyt választották. Különböző munkaterületeken brigádokat alakítottak és egymás között versenyeznek az évi terv túlteljesítéséért, a minőségi munka biztosításáért. Az építészeti osztálynál három brigádot alakítottak. Régi munkaerőket csoportosítottak egy helyre, mondhatni a törzsgárdákból alakították ki a versenyképes brigádokat. A legutóbbi értékelésnél Völgyi Károly brigádja került az első helyre. Az előirányzott feltételeket mind teljesítették. A második negyedévben tervüket 130 százalékra, az egy főre eső termelési tervüket a múlt hét hasonló időszakához viszonyítva 100 százalékkal teljesítették túl. Munkájuk minőségileg kifogástalan volt, a munkafegyelemben nem követtek el vétséget. Azt mondják, hogy Völgyiéket a Király brigád könnyen legyőzhette volna. Ezt igaznna az értékelés is. Csakhogy Királyéknél az elmúlt negyedévben baleset is történt. Márpedig a balesetmentes munka egyik komoly feltétele az eredmények növelésének. A korábbi megegyezés szerint a baleset előfordulásánál a brigád eredményeiből három pontot vonnak le. De megfosztják őket a plusz 15 ponttól is, amelyet a baleset nélküli munkánál megkapnának. A Király-brigád tagjai okultak ebből és mások is tanulhatnak, hogy a versenynek nemcsak a terv túlteljesítése a célja, hanem az is, hogy az emberekre fokozott gondot fordítsanak. A verseny ösztönzéséül az ÉDÁSZ Székesfehérvári Üzletigazgatóságának vezetősége negyedévenként 500 forint célprémiumot tűzött ki. A második negyedévben végzett munka alapján Völgyiék kapják meg ezt az öszszeget. A brigádok rendszerint vidéken dolgoznak. Völgyi Károlyék például Dégen a Búzakalász Tszben, Király Istvánok Perkátán az Újbarázda Termelőszövetkezetben. Igaz, munkájukat nehéz ellenőrizni, hisz a vállalat műszaki dolgozói nem juthatnak el mindennap hozzájuk. A verseny mégis becsülettel folyik. A brigádtagok saját magukat formálják, társaikat, nevelik és szigorúan megkövetelik például a munkafegyelem betartását is. Hisz saját magukat csapnák be ha tétlenül töltenék a munkanapokat. A műszaki átvételnél úgyis kiderülne, hol követték el a hibát. Erre azonban még nem volt példa. Éppen az a pozitívum a brigádok közötti versenyben hogy a munka-elvégzésekre a szabályokat a dolgozók maguk alkotják és az előrehaladást is maguk biztosítják, ellenőrzik. Csakis így, az egyéni felelősség kialakításával hajthatják végre a megnövekedett feladatokat. A megyei tanács dísztermében fiatalok gyülekeznek és mégsem hangos a terem. Nagyon is csend van. Nem csoda, ünnepélyes pillanás lesz számukra, pár perc és leteszik a hivatali esküt és azok, akik tegnap diákként hagyták el az iskolát, holnap mint pedagógusok lépik át az iskolák küszöbét Hetvenegyen vannak. 59 tanító és 12 óvem jelölt. Izgalom látszik az arcukon, de más ez, mint a közelmúlt érettségi vizsgájának izgalma sokkal felelősségteljesebb munka, ami most vár rájuk. Az életbe indulnak tanítani, hogy Gárdonyi szavaival éljünk: lámpásoknak. — Úgy mondta Gárdonyi, hogy a tanító a falu lámpása, a kultúra hirdetője — kezdi beszédét Karczagi Gyula, a Fejér megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője. — Az is volt a múltban, színte egyedüli lámpás a hirdetője a kultúránál sáros falvakban, eldugott tanyákon. Ma is lámpás a tanító, de már nem egyedüli lámpás hanem annak a rendnek a lámpása, mely a magyar falvak népét a boldog élet, a szocializmus útján vezeti előre Éppen ezért úgy kell munkálkodnia, hogy méltó legyen a nagy hivatásra, a szocialista ember formálására. Az arcokon feszült figyelem, látszik, hogy a művelődési osztály vezetőjének szavain gondolkoznak valamennyien és csak akkor enged föl az izgalom, mikor az ifjú torkokon erőteljesen, határozottan tör elő a fogadalom szövege: „ ... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek...” Hetvenegy ifjú pedagógus, tanító és óvónő tette le pénteken délelőtt a fogadalmat. Szombton pedig 36 középiskolai és általános iskolai tanár tesz esküt, lép munkába megyénk iskoláiban. Több mint száz hivatás kezdete ez a fogadalom. A falusi, városi iskolák, óvodák szeretettel várják az új pedagógusokat és a művelődési osztály az új pedagógusok kívánságait figyelembe véve intézkedik az elhelyezésről. Három fiú beszélget az eskü után: Vasas Ivula, Zsakai Kálmán és Kiss Géza. Együtt ültek az iskola padjaiban és most ha különböző községekben is, együtt indulnak az életre. Még nem tudják pontosan, melyik faluba kerülnek (erről pár napon belül értesülnek), de azt tudják, hogy helyük van és ha még annyian lennének is, sem kellene attól félniük, — mint 15 éve is elődjeiknek —, hogy állás nélkül maradnak. Nem, mert az új rend, a szocializmust építő népi demokratikus Magyarországnak szüksége van a kultúra ifjú magvetőire. Bátran indulhatnak az ifjú pedagógusok az életbe, a mi országunk csak azt kéri tőlük, legyenek hű hirdetői a szocialista kultúrának az iskolában és az iskolán kívül is. Nem magános lámpások lesznek, hanem a világosságot szülő rendünk fényét növelik. / //ESKÜJE Megvitatják a KISZ nevelési irányelveit A KISZ Központi Bizottságának nevelési irányelveit a KISZ szervezetek helyesléssel fogadták és részletesen tanulmányozzák. A KISZ Központi Bizottsága elhatározta, hogy a KISZ vezetők és aktivisták részére előadássorozatot indít. Az üzemi és falusi KISZ- szervezetek szintén előadássorozatokat indítanak, ahová meghívják a szülőket, a pedagógusokat és a társadalmi szervezetek képviselőit is. Kikérik az idősebb dolgozók véleményét és tanácsaikat meghallgatva végzik nevelő munkájukat. Ősszel az ifjúsági akadémiákon a hallgatók bőséges anyagot kapnak a KISZ nevelési irányelveiről. A KISZ nyári vezetőképző táboraiban, valamint a titkári tanfolyamokon a hallgatók részleteiben megismerkednek a nevelési irányelvekkel és megvitatják a gyakorlati tennivalókat. (MTI) A * -hól: Mint zümmögő méhecskék Ifjú kőművesek A tejesköcsög és a kamasz Ifjúsági brigádok a kongresszusi versenyben Emberfaragó Gyárfás Anikó tervez Országos érteezlet a Földművelésügyi Minisztériumban Pénteken délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban a megyék mezőgazdasági osztályvezetői részvételével országos értekezleten vitatták meg az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetét, az őszi mezőgazdasági munkákra történő felkészülés kérdéseit, valamint a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megszilárdításával kapcsolatos tennivalókat. Megjelent a tanácskozáson Dögei Imre földművelésügyi miniszter, Magyari András és Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettesek, Keserű János, az MSZP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályvezető helyettese, K. Nagy Sándor, a minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának vezetője, a párt Központi Bizottságának tagja , a minisztérium vezető munkatársai. A mezőgazdaság általános helyzetéről, az őszi feladatokról Magyari András, a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsolatos tennivalókról pedig K. Nagy Sándor tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. (MTI) Hat év alatt 14 évi teljesítmény Az aratás megkezdése előtt beszámoltunk arról, hogy Fekete József, a Mezőfalvai Állami Gazdaság kombájnvezetője versenyfelhívással fordult a megye öszszes kombájnosaihoz. Versenyfelhívásában vállalta, hogy az aratás idején 350 hold termését vágja le és az elcsépelt gabona mennyisége eléri a hatezer mázsát. Fekete József versenyvállalását július 30-ig teljesítette: az aratás időszakában 350 holdról 6166 mázsa gabonát csépelt el. Kiváló teljesítményének az értékét növeli az is, hogy ebben az esztendőben nehezebb körülmények között kellett aratni, mint a korábbi években, hiszen a gabonaféleségek erős szálúak voltak és helyenként megdőltek. Az erős gabona mind az embert, mind a gépet fokozottabban igénybe vette. Fekete József a learatott terület minden holdjáról 17,6 mázsa gabonát takarított be. Fekete elvtárs hat esztendeje dolgozik ugyanazzal a komhájnnal. A hat év alatt 1963 holdról 275 vagon gabonát csépelt el. Ez a gabonamennyiség három, egyenként 60—60 vasúti kocsiból álló rakománynak felel meg. Az általa elcsépelt gabona 13 750 személy egy évi kenyérszükségletének biztosításához elegendő. Az elmúlt hat esztendő alatt Fekete elvtárs 14 év normáját teljesítette, ami azt jelenti, hogy a tervteljesítésben ő már 1967-et ír kiváló eredménye országosan is figyelemreméltó és minden valószínűsége megvan annak, hogy a kombájnosok között folyó országos versenyben az elsők között végez. Fekete József versenyfelhívásához megyénk állami gazdaságainak számos kombájnvezetője csatlakozott, s ennek következtében szinte naponta újabb munkasikerek születnek kint a földeken. Július 30-ig megyénk állami gazdaságaiban húsz kombájnvezető teljesítette túl ez évi tervét és dolgozik azért, hogy a hátralévő időben még magasabb teljesítményt érjen el. Pintér Ferenc ugyancsak a Mezőfalvai Állami Gazdaság kombájnosa több mint 50 vagon gabonát csépelt el. Kiváló eredményeket értek még el: Szabó Gyula a ráckeresztúri, Imre László a sinatelepi, Kiss József a kiscsérvpusztai és Tóth János az Agárdi Győzelem Állami Gazdaság kombájnosai, akiknek teljesítménye meghaladja a 30 vagont. A kombájnosok munkájára nemcsak a növekvő teljesítmények, hanem az egyre javuló minőségi munka is jellemző. Az aratás során a szemveszteség alacsonyabb volt, mint a korábbi években. Nemcsak a pergés által okozott szemveszteség, hanem a szemtörés által okozott veszteség is kisebb volt, mint máskor. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a kombájnosok minőségironkát is végeztek. Magyar kiállítás Csehszlovákiában A Magyar Tanácsköztársaságról szóló kiállítást, amelyet huszonötezren tekintettek meg a prágai Lenin Múzeumban, e napokban Kassán nyitották meg. A prágai Magyar Kultúra Pilzenben, Ostravában és néhány termelőszövetkezeti községben a mai Magyarország életét és a magyar mezőgazdaság fejlődését szemléltető kiállításokat rendezett. (MTI)