Fejér Megyei Hírlap, 1961. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

6. oldal A Bánk bán 150. előadása után — Beszélgetés a Déryné Színház két Jászai-díjas művészével — A magyar színművészet egyik Kassai és Fenyvessi idén kap­­legszebb előadássorozatát érték ták meg a Jászai Mari díjat — és a Déryné Színház tagjai: va- munkásságuk, kiváló színészi sárnap Sárbogárdon százötvened- alakításuk elismeréseként. Ve­szet vitték színre. Katona József­nak beszélgettünk a 151-ik elő- Bánk bán-ját. Az is ritkaság- adás előtt, amelyre Székesfő­­számba megy, hogy talán a két hérváron, a maroshegyi Gárda­­legnagyobb szerepet Melindát és­­ Gé Művelődési Otthonban Petur bánt Kassai Ilona és Fény-­f ,­­ ... vessi Balázs ugyancsak százötve­ kerül bep csütörtökön, június 29- nedszer alakította. én este. i • • ' v • Fenyvessi Balázs Mit mondjunk Fenyvessi Ba­lázsról? Vidám, jókedélyű, még­is komoly férfi, színész. Jó szí­nész. De érdekes az a körülmény is, miként lépett az életet je­lentő dobogóra. — Debrecenben éltem s ott megismerkedtem egy Kassai ne­vű öreg színésszel. Tulajdon­képpen ő ismerte fel bennem a színészi képességeket, s bíztatott: menjek színiiskolára. Rá is szán­tam magam 1934-ben. A felvételi sikerült, azonban mégsem jár­hattam, mert délelőtt és délután egyaránt kötött foglalkozások voltak, amelyeken nem vehettem részt, hiszen dolgozni kellett, hogy szüleimnek­­ segíthessek. — Mit dolgozott? — Nyomdász­­ voltam és mint nyomdász dolgoztam 1951-ig. A helyi szakszervezetben én töltöt­tem be a kultúrfelelős posztot , egy műkedvelői előadáson újra „felfedeztek”. A Déryné Színház­hoz kerültem s most már tíz éve, hogy minden évben megújítom a szerződést. — Tehát szereti a szakmát? Mosolyog, gondolkodik. — Mit mondjak? Van rá eset, hogy hazautazom szeretteimhez egy hétre. Előtte már alig vá­rom, hogy indulhassak, de amikor otthon vagyok három-négy napon át, azt mondogatom: de jó volna ismét a színpadon Kassai Ilona Kassai Ilona a klasszikus mű­fajnak hódol, kiváló jellemszí­nész. — Ugyancsak tíz éve dolgozom , együttesünknél, tíz éve járom az országot. Elmegyünk a legeldu­gottabb, falvakba is, hogy mo­solyt, derűt varázsoljunk az­ em­berek arcára. — Hogyan fogadja a közönség az előadásokat? — A mai közönségünk — első­sorban a községek lakói — őszin­te, tisztaszívű emberek s tíz éves nehéz munkánknak is része van abban, hogy közönségünk ko­mollyá, igényessé vált. — Miben nyilvánul ez meg? — A könnyű műfajú darabo­kat könnyű megérteni egyszeri tolmácsolás után is, a drámák, tragédiák megértése már nehe­zebb a legjobb alakítás mellett is. Ha nem is értik, érzik, hogy mi sűrűsödik a drámában, egy­­-egy mozzanatban. A 150 elő­adás mindegyikén felzúgott a taps, amikor Bánk megöli Gert­rudist, a XIX. századi Habsburg­­elnyomás megszemélyesítőjét, vagy átöleli Tiborcot, az elnyo­másban sínylődő nép keservének szószólóját. Tehát tudják, érzik, mi játszódik le előttük, ezt bi­zonyítja a tapsvihar. A két Jászai Mari díjas színész szavaiból kiérezni a pálya iránti hűséget, az egyszerű emberek, falvak lakóinak mélységes sze­­retetét. S mert ilyenek, azért tudnak mindig maradandót alkotni. O. T. Krezonit - gyomirtóval irtsuk az arankát Jelentős termésveszteség éri a mezőgazdaságot a lucernások­ban és lóherésekben a nagy- és kisaranka kártétele következté­ben. Ezért F. M. rendelet elő­­írja, a herefojtó aranka virág­zása, illetve magkötése előtti ir­tását. A fertőzött növény a fejlődés­ben megáll, majd elpusztul. Ál­talában mag útján terjednek, a nagyaranka azonban szárrészek­kel is. Ha az irtását elmulaszt­juk, akkor az aranka magja a­'* lucerna, vagy a lóhere magjai közé vegyül. Az ilyen lucerna­mag fertőzöttnek számít, ezért értéktelenebb is. Magtisztítása csak speciális géppel lehetséges. A herefojtó arankát vegysze­res védekezéssel eredményesen irthatjuk. Erre a célra jól bevált és olcsó a Krezonit E gyomirtó­val való permetezés. Az arankás foltok permetezését megjelené­sükkor azonnal kezdjük meg. Krezonit E-ből 0,75—1 százalé­kos (100 liter vízhez 0,75—1 kg. Krezonit E) permetlevet készít­sünk. Tapadás fokozása céljából a permetléhez hektoliterenként 0,3 kiló Nikepon P nedvesítő­szert adjunk. Ilyen összetételű permetlével egymásután két menetben áztatásszerűen perme­tezzük meg az arankás foltokat és azok kerületét is egyméteres sávban. Permetezésre csak cirku­lációs rendszerű permetezőgépet használjunk. Az első permete­zést 15—20 perc múlva kövesse a második. A lepermetezett fol­tok helyén a termesztett növény is elszárad, de rövidesen erőtel­jesen újra sarjad. Mezőgazdasági üzemek rendsze­res védekezéssel nagyobb ter­mést takaríthatnak be, magter­mesztés estén pedig fertőzés­mentes magot állítanak elő. A JEGYÜZÉR. A strandpénztárnál sorba állunk. Aha, ott egy férfi. Jegyet árul. Suttyomban, csendben. Nahát, jegyüzér! Még­sem az. Annyiért adja, mint a pénztárnál. Mi­csoda? Ez újítás? Pom­pás. Percek alatt bent vagyunk a strandon. A „VAGÁNY”. Fiatalember. AU, áll­dogál. Azután lódul. Felhasználja a jegysze­dő elfoglaltságát s an­golna módra becsúszik az ajtón. Jegy nélkül. Micsoda szemtelenség! — Hé! — akarom kiál­tani. A „vagány” a pénztárhoz lép — belül. Jegyet vált és odaadja a bámuló jegyszedőnek. Utólag. Becsületes gye­rek. Nem is vagány. A HANGSZÓRÓ állandóan harsog. Reti­­kült találtak. Átvehető. Kislány keresi édes­anyját. Apák, anyák nem vesznek el. Igaz, itt apa, anya nincs, itt mindenki gyermek. A vonatindulásokat fél­órával előbb bemond­ják. A lustábbakra még rá is szólnak: — Tessék készülődni! A KABINOS. Alacsony, fekete, moz­gékony, fecske­ ember. Cikkezik. Hol itt, hol ott — földszint, emelet. Nyit, csak, tanácsot ad. Izzad. Fürödni majd es­tére. Hány éves? 63. Negyvenötnek látszik. Nyugdíjas vonatvezető. Most embereket vezet — a kabinig. A KÚT. Van sör, üdítő ital, minden. Az ember vizet kíván. Egyetlen kút van. Nyomós. Mindig tömeg állja körül s va­laki mindig nyomja. Önként tíz tizenöt per­cig. Nincs vita, van je­lentkező. Épül a Vendéglátóipar új helyisége. — Decem­berre kész lesz! — véli egy rosszmájú. — Ugyan, két hét alatt felhúzzák! — hisszük, az utóbbinak lesz igaza, hiszen amit a Velence­­tavi Intéző Bizottság két esztendő alatt tett azt kétszáz esztendő alatt sem végezték el előttük. BÚCSÚ Vonatra várunk. Há­romezren. A vonat meg­áll, majdnem feldönt­jük. Szerencsére jó ke­rekeken áll. Kár, hogy a vonatra szállás nem vízben történik. Akkor mindenki mo­solyogna. De így? Baj, nagy baj, hogy kint va­gyunk a vízbőj!­­ Gyimnesi TófiacU távirat FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szerda, 1961. június 28. Buga doktor Az allergia és még valami E mondani sem tudom, hogy mennyi bajom van mostanában az allergiával, ezzel a sokat em­legetett betegséggel. Száz arca van és hol ilyen, hol olyan formában jelentkezik. És bizony jelentkezik! Többször, mint gondolná az empber. Egyszer csak közönséges bőrviszketés, csalánkiütés, esetleg vaskos kö­tőszöveti beszerződés, vándorda­ganat — tudományos néven — Quincke ödéma ... ismét máskor köhögés, tüsszentés, szénanát­ha... sőt egyesek szerint a kín­zó fulladás — a tüdőaszthma és az ülőideggyulladás — az ischiás — kialakulásában is komoly sze­­­repe van az allergiának, a szer­vezet kóros fokozott érzékenysé­gének. Mert ez az allergia. A szervezet valamilyen külső inger­re túlérzékennyé válik és ezt az érzékenységeit hosszabb időre esetleg egész életre megtartja Hogy mégis mi okozza? Nem tudjuk biztosan. Az az anyag, ami károsítja a szerveze­tet, amire érzékennyé vált. Amit allergénnek nevezünk. De ez rendszerint mindenkinél más. Az egyik embernél tojás, hal, eper, a másiknál gyógyszer, a harmadik­nál penészbombák spórája, annál liszt pora, toll hulladéka, ennél egyéb por, füst, gáz... és néha — azt mondják még ideges ala­pon is jelentkezhet. Mindegy mitől van. A lényeg az, hogy kellemetlen, mert amíg az allergénnel nem találkozik, kutyabaja az embernek. De ha megjelenik, vagy behatol a szer­vezetbe, ha a károsító ételből, eszik, vagy a por, esetleg gáz a légutaiba jut egyszeriben fulla­dozni, köhögni, tüsszögni, vaka­rózni kezd és gyakran megjele­nik a csalánkiütés vagy vándor­­vizenyő is. Gondos figyelemmel rájöhe­tünk, hogy mi okozza, hogy mi a tüneteket kiváltó allergén. Azért fontos ez, mert ha elkerül­jük az allergénnel való találko­zást, ha tartózkodunk attól a bizonyos ételtől, italtól, nem megyünk gázas, füstös helyiség­be védekezhetünk a kellemetlen tünetek ellen. Ha nem tudjuk megfigyelni, nagyobb a baj,­­m­ert akkor nem tudunk tartóz­kodni sem. Szóval az allergia nagyon kö­rülményes, igen kacifántos betegség, de nehezen értik meg a lényegét az emberek. Például hiába ma­gyarázom Zsófiák családjának, hogy Zsófi­a­ túlérzékeny a szali­cil készítményekkel szemben, ha fáj a feje ugyancsak be be szed belőlük és utána jön a panasz, meg a káromkodás. Ahelyett, hogy a gyógyszer kerülése jön­ne. De talán szombat délután sikerült. .. Zsófiék régi ismerőseim. Zsó­finál különb menyecskét még elképzelni is nehéz. Okos, tisz­ta, dolgos, szép, tűzről pattant. Kálmán — a férje — is rendes ember. Békében, boldogságban élnek. Soha egy hangos szó nincs köztük. Csak a motor ügy­ben nem tudnak megegyezni. Kálmán mindenáron motort akar. Zsófi meg ellenzi. Nem anyagi okok miatt, mert lakást kaptak a szövetkezettől, ruhát, bútort, rádiót már vettek és még pénz is maradt. Zsófi azt mondta, televíziót vesznek. Kál­mán azt mondta: fenét! Motor­ra kell, de Zsófi ellenkezett, mert hogy Kálmán szeles, me­rész, vigyázatlan, biztos kitöri a nyakét, pedig neki épnyakú ember kell. Az ilyen szeleburdi embernek nem való motorkor­mány a kezébe, mert könnyen árokba viszi a merészsége. Mondoa: mindenben meg­egyeznek, de ebben a fránya mo­tor ügyben sehogyan sem­ értik meg egymást, mert Kálmánnak az az álláspontja, hogy törődjék mindenki a saját gondjával, és a maga ajtaja előtt sepregessen, ő megunta a gyaloglást, meg a kerékpártiprást, most már mo­torozni akar. De baj van! A pénz a takarékban Van, a takarékkönyv meg a szekrényben, a szekrény kulcsa meg a Zsófinál és azt — ahogy mondja — a hétszentségnek ki nem adja. Így hát az utolsó szó Zsófié marad, a Kálmán meg marad gyalog, vagy megy autó­buszon, esetleg kerékpáron, mert az Zsófi szerint mégsem olyan sebes, mégsem olyan veszedel­mes. Ám Kálmán nem nyug­szik és ha csak lehet előhozako­dik az ő nagy bajával, nagy bánatával, motor után való vá­gyakozásával. Szombat délután váratlanul betoppantam hozzájuk. Széket toltak alám, poharat nyomtak a kezembe, előállították a két apróságot és a szép éle­tükkel dicsekedtek. Én meg lete­lepedtem, ittam, megsimogattam­ a gyerekeket — cukrot is hoztam nekik — aztán külön-külön meg­dicsértem mindent és őszintén örültem is velük együtt. — Na mit szól?... — csillo­gott Zsófi kökény szeme. ... és ekkor Kálmán beleügyet­lenkedett: — Csak m­ég a motor hibáz! Láttak már hirtelen elboruló napot kedves olvasóim? Amikor az­ élet kacagásába belearcátlan­­kodik valami és megborzong az ember háta kánikula derekán, így borult el Zsófi arca, a sza­va meg úgy csattant, mint a korbács. Valósággal tajtékzott és rikácsolt az előbb még szelíden búgó gerlemadár. Kálmán felugrott. Feldöntötte a széket. A kicsinyek szétszalad­tak. .. a szám meg úgy látva maradt, hogy két kézzel kellett becsukni. — Hát ezt az asszonyt meg mi lelte? — Aztán megértettem. Allergia! Zsófi nemcsak a szakicilkészít­ményekre érzékeny, hanem a motorra is. Ha nincs motorem­legetés, kutya baja, de ha van, vége a világnak! ,s Remény­em, hogy most már Kálmán is megérti, hogy mi is az az allergia. Idejében fertőtlenítsük a terményraktárakat Az idén a vártnál több ga­bona szakszerű tárolásáról kell gondoskodniuk mind a felvásár­ló szerveknek, mind a nagyüze­mi gazdaságoknak. A megter­melt gabona megóvása elsőren­dű népgazdasági érdek. A gabonafélékben és egyéb terményekben a raktározás so­rán jelentős­­ károkat okozhat­nak a különféle kártevők. A kártételek megelőzése érdekében az érvényben lévő rendeletek értelmében a terményraktározás­ra használt helyiségekben min­den évben alapos takarítást és vegyszeres rovarirtást kell vé­gezni. A helyiségeket teljesen ki kell üríteni, majd a falakat, mennyezetet le kell söpörni és a falrepedésekből és a padlózat hézagaiból a szemetet és az ógabonát el kell távolítani. Cél­szerű a falrepedéseket habarc­­csal, a faréseket pedig pelyvás agyaggal betapasztani. A takarítást mindig a magtár­­épület legfelsőbb szintjén, illet­ve a padláson kell kezdeni, és a takarítás során összegyűlt sze­metet és hulladékot gondosan összegyűjtve elégetéssel kell­ megsemmisíteni. - i * A fertőtlenítés a mennyezet és­­a falak permetezéséből és a padlózat porozásából áll. Eh­­h£z DDT tartalmú idegméreg porozó- és permetezőszert kell használni, mert a HCH tartalmú mérgek használata raktárfertőt­lenítésnél szigorúan tilos. A permetezéshez 10 százalékos DDT-tartalmú Hungária-Mata­­dor permetezőszert kell alkal­mazni. A leghatásosabb perme­tezést akkor tudjuk végezni, ha minden 100 négyzetméter fe­lületre legalább 10 liter permet­­­lé jut. Ügyelni kell arra, hogy­ a falak és gerendák réseibe fel­tétlen jusson permetlé, ugyanis a raktári rovarkártevőknek ezek a kedvelt fészkei. Permetezés előtt a falfelületeket mindig alaposan le kell söpörni, ugya­­­­is a poros falfelületről a folyós­­dék lepereg. A raktárhelyiségek padlózatát porozással kell fertőtleníteni. Új célra tíz százalékos DDT poro­­zószer, vagy Nikéről D—10-es porozószert ajánlatos használni. Száz négyzetméternyi területre két kiló 10 százalékos védekező­szert kell kiporozni. Bár a DDT tartalmú növény­védőszerek emberre és meleg­vérű állatokra nem veszélyesek, mégis vigyázni kell, nehogy e szerek a terménybe kerüljenek. Ennek megakadályozása érdeké­ben a termények raktározása előtt a padlóról a porozószert össze kell söpörni és el kell tá­volítani. A permetezés és porozás után ,a raktárhelyiségeket legalább két héten át állandó szellőzte­téssel kell szagtalanná tenni.

Next