Fejér Megyei Hírlap, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-20 / 220. szám
* oldal Agressziót gazdasági mezben ismerik, ugye, a mi Masababánkat. Igen, azt a piros-pozsgás, fejkendős, harangszoknyás baba-kollekciót, amelyben vagy féltucat baba van egymásba rakva, a parányitól az egészen óriásiig. Nos, bennünket mindig erre emlékeztet az Európai Közös piac, vagy másként a „Hatok Európája”. Itt is az a helyzet, hogy a kisebbet elnyeli a nagyobb, s az egész felett a Német Szövetségi Köztársaság uralkodik. M. Pljanszki, az Izvesztyija szemleírója élt ezzel a hasonlattal, amikor Brüsszelben járt és az „Egyesült Európa” apparátusának néhány vezetőjével beszélgetett. Az európai politikusok udvariasan mosolyogtak, mintha valami számukra kevéssé érthető viccet hallottak volna, pedig a hasonlat a tőkés világ egy részét átfogó integráció leglényegesebb vonását emelte ki, amit a körvonalaiban máris felismerhető komplikációk miatt — aligha szabad megmosolyogni. Az a hat európai tőkés ország, amely pillanatnyilag teljes jogú tagja a közös piacnak — a Benelux államok, Olaszország, Francaország, és az NSZK — mind aláírta az északatlanti paktumot és ezzel a NATO tagjaivá vált. S ámbár a NATO tagságát tekintve, bővebb szervezet, mint a közös piac mégis ennek a hat államnak a római szerződésben rögzített szoros összefogása a NATO sajátos gazdasági alapjának tekinthető. Hogy ez a katonai paktum erősen rányomja bélyegét a közös piacra, az a felületes szemlélő előtt is világos. Egyetlen adat jól szemlélteti ezt az összefüggést. A közös piac hat tagállama 1958 és 1961 között 25,6 százalékkal növelte közvetlen katonai kiadásait, s Nyugat-Németország 1961-ben ötven százalékkal költött többet fegyverkezésre, mint 1957-ben. Az 1963. évi költségvetés, amelyet a napokban hagyott jóvá a Bundestag, körülbelül 3 milliárd márkával emeli a tavalyi katonai költségvetést. Ez az intenzív fegyverkezés megmutatja az integráció belső természetét, agresszív lényét. De érdemes arra is utalni, hogy eltekintve a nemzetközi életre gyakorolt negatív hatástól, a „több ágyú” elv gyakorlati érvényesítése a közös piac-országok gyors gazdasági fejlődését is gátolja. Hiszen a hatok konjukturális viszonyai éppen azért voltak jobbak az amerikainál, vagy az angolnál, mert később kezdték és kisebb mértékben folytatták a fegyverkezést. Ma azonban már ilyen „szemrehányás” nem érheti a hatokat sem Vrac Martov, sem London részéről. Sőt, a közöspiaclegfőbb tartalmává vált a fegyverkezés, mghozzá annak legkorszerűbb és legveszedelmesebb válfaja: az atomfegyverkezés, amelyet az Furatom nevű fiókintézmény révén tettek közös vállalkozássá. De Gaulle francia köztársasági elnök nyugatnémetországi körutazása, ha a látványos külsőségektől, a tábornok német — barátságának tüntető megnyilvánulásaitól — a német nyelvű köszöntőktől és német őseinek felemlegetésétől — eltekintünk, legelsősorban azt célozta, hogy a közös francia—nyugatnémet atomfegyverkezés útját egyengesse. A franciáknak már van atombombájuk, a nyugatnémeteknek van pénzük — ha e kettőt egyesítik, egy-kettőre megteremthetik a hőn vágyott önálló atomütőerőt. Hamburgi beszédében egészen nyíltan szólt erről az elgondolásról De Gaulle elnök. S hogy mire kell a nyugatnémet—francia unió és milyen célt szolgál majd az atomütőerő, azt a francia és a nyugatnémet kormány politikájának ismeretében eddig is sejthettük. De Gaulle azonban minden kételyt eloszlatott, amikor arról beszélt, hogy Európának egészen az Uraiig egységessé kell válnia, természetesen francia vezetés alatt. Ez félreérthetetlenül azt jelenti, hogy a tábornok ha nem is terminológiájában, de tartalmában magáévá tette a nyugatnémet imperializmus területi követeléseit, sőt most ő emeli magasra a szovjetellenesség zászlaját. A közös piacot, a magvát képező francia—nyugatnémet összefogás, a modern „szent szövetséggé” teszi. Nyugat-Európa két legreakciósabb rezsimje, a köztársasági mezbe öltözött francia és nyugatnémet monarchia hadat üzent nemcsak a szocializmusnak, hanem a polgári demokrácia intézményeinek, a parlamentnek, a gyülekezési, szólási és sajtószabadságnak is, amelyet a kapitalizmus ma úgyis megnyomorított és önmaga árnyékává silányított. Jóllehet a közös piac a konjunktúra áldásaiból néhány morzsát hullat a dolgozó osztályoknak is, valójában azonban mélyen antiszociális egyesülés, a monopóliumok öszszefogása mindennemű társadalmi haladás, a legparányibb szociális reform, a nemzetközi kapcsolatokban a reálpolitika felülkerekedésének megakadályozására. A közös piacnak pontosan ebben van az óriási vonzereje a tőkések szemében. A kívül rekedt országok kapitalistái — gondolok főként az amerikaiakra és az angolokra — elsősorban ezt a politikai oldalát becsülik a közös piacnak, s ezért hajlandók bizonyos gazdasági áldozatokra is. A komplikációk azonban itt, ezeknek az áldozatoknak a mibenlétét és mértékét illetően jelentkeznek a legélesebb formákban. A közös piac révén Bonn és Párizs erősebbnek tudja magát Londonnál és nagyjából egyenlőnek véli együttesét az Egyesült Államokkal. Angliától tehát feltétel nélküli behódolást követel, az Egyesült Államokkal pedig léptennyomon érezteti, hogy az erők nivellálódtak, tehát vége az óceánon túl a parancsuralomnak Anglia csatlakozási szándéka és igyekezete drámai eseményeket indított meg. A brit nemzetközösség tagjai attól félnek, hogy London velük fogja megfizettetni a belépti díjat, s ezért a nyugatnémetek semmiféle kedvezményt nem hajlandók biztosítani a szigetország részére. Így a Macmillan kormány roppant nehéz helyzetben van. A brüsszeli tárgyalások a csatlakozásról zsákutcába jutottak, mert a franciái és a nyugatnémetek kevesellék az angol „engedékenységet” a nemzetközösségi kormányok viszont, főként ezt a viharos londoni miniszterelnöki konferencia jelzi, sokalják Anglia engedékenységét. Ráadásul ez a huzavona a hatok táborában is bizonyos polarizációt idézett elő: a Benelux országok és Olaszország ragaszkodik Anglia belépéséhez. Részint azért, mert ebben látják a legfőbb biztosítékát annak, hogy a közösség nem válik angolszászellenessé, másrészt szerintük Anglia ellensúlyozni tudná a frank—germán hegemóniát. Az Egyesült Államok is érzi a közös piac kettősségét. Nagy erőfeszítéseket tesz, hogy Anglia belépését megkönnyítse, s óriási tőkét fektetett be, hogy a közös piac elődjén belül szilárd állásai legyenek. Washington diplomáciai húzásait az a felismerés diktálja, hogy most már nem szab törvényt Nyugat-Európának. Éppen ezért ügyel olyan féltékenyen egyedien hatalmi jelvényre, a nukleáris fegyverekre. A közös piac tagadhatatlanul agresszív szervezet, amely nemcsak megkülönböztető kereskedelmi intézkedéseit hanem katonai eszközeit is a szocialista világ ellen fordítja. De ez az integráció egyúttal megbontja a tőkés világ rendjét is, kiélezi az ellentéteket, polarizálja az erőket, s meggyőző erővel bizonyítja a lenini tétel igazságát: az Európai Egyesült Államok kapitalista viszonyok között mélységesen reakciós eszme, amely csak gondot és bajt hoz az emberiségre. Sala Tamás FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1962. szeptember 20. I Október 10—31 .■ Marésossági napok Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága ez év áprilisában határozatot hozott a takarékossági napok szervezésével, rendezésével kapcsolatban. A párthatározat értelmében ezután minden évben megrendezik megyénkben ezeket a hasznos, sok embert takarékosságra késztető napokat. Szerdán, a takarékossági napokat előkészítő bizottság ülést tartott. Az értekezleten megbeszélték az október 10-től október 31-ig rendezendő takarékossági napokkal kapcsolatos teendőket. Az eredményes munka érdekében bekapcsolódnak a posta, a földművesszövetkezetek, takarékszövetkezetek, tanácsok, tömegszervezetek és társadalmi szervek. A NOTANACSOK ÉLETÉBŐL iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiHiiiui,, iiiiiiiiiimiiiiiiiiiitii Tapasztalatcserék A szabadbattyáni nőtanács pár nappal ezelőtt kéréssel fordult az MSZMI székesfehérvári járási bizottságához. Azt kérték a termelőszövetkezet asszonyainak nevében, hogy tegyék lehetővé számukra a lovasberényi tapasztalatcserét. A szabadbattyáni nők kérése teljesült. Huszonhatan vettek részt a sok hasznos tapasztalatot nyújtó értekezleten. Nemcsak szavakban hallottak a lovasberényi Újbarázda Tsz asszonyainak helytállásáról, hanem látták őket munka közben is. A kertészetben éppen hatvan asszony szorgoskodott, készítették exportra a paradicsomot. Megtekintették a látogatók a baromfitelepet és az egész állatállományt. Dicsérő levél A pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezetben hét brigád küzd a szocialista címért. Közülük négy asszonyokból, lányokból tevődik össze. A nőtanács szerdán hívta össze a termelőszövetkezetben vetélkedő brigádtagokat. A megbeszélés során ismertették a járási nőtanács végrehajtó bizottságának dicsérő levelét. A levélben a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a szocialista brigád címért dolgozó aszszonyok munkájáért. A tsz vezetősége is elégedett a nők munkájával. Az asszonyok ezen a téren tovább akarnak lépni. A versenymozgalom egyik követelménye is a továbbtanulás valóraváltása. A Hámán Kató és Kállai Éva brigádokból tizenegyen jelentkeztek az általános iskola VII. osztályába. A Hámán Kató brigádból ugyancsak tizenegyen vesznek részt a termelőszövetkezeti akadémia előadásain és a többi brigádokból is tanulnak A székesfehérvári járásban a polgárdi Vörös Csillag Tsz aszszonyai kezdeményezték a versenymozgalmat. Felhívásukhoz a járásból nyolc termelőszövetkezet csatlakozott. Nemrégiben értékelték a versenyző asszonyok munkáját. A gazdasági év első felének értékelése azt mutatta, hogy ebben a járásban is becsületesen teljesítették adott szavukat az asszonyok. A seregélyesi Kossuth Tsz-ben pl. egy nő tagra 104 munkaegység jut. Az enyingiek sem igen maradnak el mögöttük 103,7 teljesítésükkel, de nyomukban járnak a mátyásdombi és iszkaszentgyörgyi termelőszövetkezeti tagok is. Mátyásdombon a segítő családtagok átlagos munkaegysége 112 volt az első félévben. A versenyfelhívásban szerepelt a tojás és baromfifelvásárlás segítése is. Minden termelőszövetkezetben szószólói és tevékeny részesei voltak asszonyaink a felvásárlási terv segítésének és a köztesbab termelésnek is. A kilenc termelőszövetkezetben vetélkedő tsz tagok 113 társukat hívták maguk közé a szövetkezet teljes jogú tagjának. A VIII. pártkongresszus híre gondolkodásra késztette a versenymozgalom részeseit, így többen közülük a magasabb szintű mozgalomban kértek helyet. A szabadbattyáni Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben három — Gagarin, Egyetértés és VIII. pártkongresszus — szocialista címért küzdő brigád alakult. A seregélyesi Úttörő Tsz kertészetében szintén megalakult a szocialista címért küzdő munkacsapat. A sárkeszi Kossuth Tszben pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére külön verseny,mozgalmat indítottak. Németh Gyuláné munkacsapatversenyre hívta ki Kovács Jánosné csapatát. A versenyszempontok a szövetkezet megszilárdítását segítik. A seregélyesi Kossuth Tszben is hasonló eredmiénveket hozott a kongresszusra való készülődés. 113 új tsz tag A mezőgazdasági szakmunkásképzésről A nőtanács dunaújvárosi járási végrehajtó bizottsága megbeszélésre hívta össze a falusi nőtanács vezetőit. Ez alkalommal a szakmunkásképzés fontosságáról beszéltek. A nőtanácsok vezetői elmondották, hogy szinte minden termelőszövetkezetben van érdeklődés a szakmunkás továbbképzés iránt. Az asszonyok, lányok elsősorban a kertészeti és baromfitenyésztő tanfolyamokra jelentkeztek. E hó 27-én az ercsi nőtanács öszszehívja a termelőszövetkezetben dolgozó asszonyokat és a közvetlen feladatokat beszélik meg a szakmunkásképzéssel kapcsolatban. Ezen a nőgyűlésen megjelenik Sófalvi Imre, a dunaújvárosi járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetője. Meghallgatja milyen segítséget várnak a szakemberektől, a tanácsapparátustól e tanfolyammal kapcsolatban. Megszüntetik a József Attila olvasómozgalom kötöttségeit A József Attila olvasómozgalomban a múlt évben mintegy 80 000 ifjú vett részt, az idén a jelentkezők száma már meghaladta a 164 000-et. A gyorsabb fejlődést eddig gátolta, hogy a mozgalom nem alkalmazkodott eléggé sem az egyes ifjúsági rétegek, sem a korosztályok igényeihez, továbbá az üzemi és falusi könyvtárak lehetőségeihez. A KISZ Intéző Bizottságának határozata értelmében a jövőben nem lesznek úgynevezett kötelező könyvek és versek, eltörlik a beszámolási kötelezettséget. A résztvevők továbbra is bronz, ezüst és arany fokozatú jelvényeket kapnak; a bronz fokozat megszerzéséhez hat szabadon választott könyvet, az ezüsthöz 9, az aranyhoz pedig 12 könyvet kell egy évben elolvasni. A résztvevőnek be kell iratkoznia valamelyik közművelődési, iskolai, vagy szakszervezeti könyvtárba. A könyvtárakban „József Attila olvasómozgalom” feliratú olvasójegyet kapnak, amely egyben „számot ad” a könyvek elolvasásáról. A KISZ-szervezetek számos érdekes, új rendezvénnyel is segítik a fiatalok irodalmi ismereteinek bővítését. író-olvasó találkozókat és irodalmi fejtörőket tartanak, Irodalmi szakköröket szerveznek, szavalóversenyeket rendeznek, s e célra felhasználják az irodalmi színpadokat is. (MTI) Egyre több aktivista Több nőtanácsnál frissítik, újítják a vezetőséget, hogy javuljon a munka. Az a tapasztalat, hogy egyre több asszony kíséri érdeklődéssel az új és a régi vezetőségek munkáját, az őszi, téli programtervezetek összeállítását. A múlt évben Csórón számos fiatalasszony vett részt a nőtanács tevékenységében, akik azelőtt elzárkóztak. Arról hallottunk, hogy a móri nőtanács is jól dolgozik. A legutóbbi összejövetelen száztízen jelentek meg a falu asszonyai közül. Sokan közülük először jöttek el nőtanács rendezvényre, de nagyon sok idősebb asszony is szót kért, aki pár évig kicsit távol tartotta magát a mozgalomtól. Érthető az érdeklődés, hisz a nőmozgalom aktivistáinak olyan széles a munkaskálája, hogy minden réteg találhat érdeklődési köréhez, munkájához közel álló feladatot Az újjáalakult szabadbattyáni vezetőség is munkához látott. Jelenleg az elnöki tisztséget Prókai Józsefné ás a titkári tisztséget Major Ferencné tölti be. Már elkészítették a munkatervjavaslatot. Ebből csak egyetlen pontot említünk és ajánlunk a többi nőtanács figyelmébe. Foglalkoznak a megyei tanács határozatának értelmében a községben élő cigány családokkal. Búzás Zoltánná, Kiss Endréné, Szabó Istvánná, Horváth Dávidné, Németh Júlia, Garami Károlyné havonként rendszeresen meglátogatják otthonukban ezeket a családokat és velük állandó kapcsolatot tartanak fenn. Segítség az iskoláknak Egyes községekben az asszonyok, a nőtanácsok aktivistái már hívó szó nélkül megjelennek augusztus utolsó napjaiban az iskolánál, kezükben takarító eszközökkel, szerekkel. Anyai gondossággal előkészítik a tantermeket is fiaik, lányaik számára. Ebben az évben Kincsesbányán negyvennégyen takarították a tantermeket, rendezték az iskola környezetét. A vértesboglári asszonyok is sokat segítenek a környezet csinosításában is, de ezenkívül már készíti a nőtanács és a szülői munkaközösség a tervet, amelyben megszabják, miként tudják a falu asszonyai leginkább segíteni az iskolai nevelő munkát. A lovasberényi nőtanács jó munkáját bizonyítja, hogy családlátogatással is segítik egymást. Az egyik ilyen alkalomkor tapasztalták, hogy két kis gyermek kissé elhagyatott állapotban van. Ezért vásároltak számukra ruhafélét és ma már ott vannak az apróságok az óvodában. Tanulják hozzájuk hasonló kis társaikkal együtt a verseket, jókedvűen játszadoznak. Elismerést érdemelnek a móri nőtanács aktivistái is. Ők a napközi otthont segítik elsősorban. Az erkölcsi támogatáson kívül vásároltak a napközi otthonban elhelyezett gyermekek számára könyveket, szórakoztató társasjátékokat. Az említett nőtanácsokon kívül szinte minden községben, minden iskola mellett működnek a szülőkből álló munkaközösségek, amelyek segítik a nevelési munkát és társadalmi segítségükkel szépül, csinosodik az iskola környezete. 38-an utaznak Mezőkövesdre Nőtanácsaink vezetőségei • már megkezdték az őszi programtervezetek összeállítását. A munkatervekből kitűnik, hogy sok helyen ismerkednek majd asszonyaink, lányaink a nők akadémiájának hasznos előadásaival, részt vesznek különböző továbbképző tanfolyamokon. Ott lesznek a szórakozást nyújtó szabású varrás és kézimunkázási ügyességet fejlesztő összejöveteleken is. Mezőfalván, Rácalmáson, Fülén és még nagyon sok helyen barátkoztak már az elmúlt télen is a népi hímzéssel. A dunaújvárosi járás asszonyainak jó kapcsolata van a mezőkövesdi asszonyokkal, azokkal, akik segítették meghonosítani a mezőkövesdi népi motívumok elterjedését. Most a járásból harmincnyolc asszony utazik Mezőkövesdre, hogy e kapcsolat tovább erősödjék. A járás küldöttei egy napot tartózkodnak Mezőkövesden, majd megtekintik a mezőgazdasági kiállítást.