Fejér Megyei Hírlap, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Fejér megyei Szerda, 1962. október 18. XVIII. évfolyam, 237. szám. Ára: 50 fillér. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Takarékossági napok Irta: BUJDOSÓ IMRE, a megyei tanács vb-elnöke A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa fel­hívással fordult a megye dol­gozóihoz, hogy a takarékossá­gi napok alatt minél többen kapcsolódjanak be a takaré­kossági mozgalomba. E felhí­vás nemes célt szolgál; a ta­karékosság eszméjét ápolja és terjeszti. Olyan ügy megvaló­sításáért fáradozik, amely a közösség érdekeit, és a dolgo­zók egyéni boldogulását cé­lozza. A takarékosság fontos sze­repet tölt be szocialista álla­munk életében. A forradalmi munkás-paraszt kormány több alkalommal foglalkozott a ta­karékosággal és ezzel kapcso­latban olyan átfogó határozato­kat hozott, amelyek jelentő­ségét legjobban talán az a mondat tükrözi vissza, ame­lyet a takarékossági napok szervezői jelmondatukká vá­lasztottak: „Hassa át egész közéletün­ket, az egész társadalom és minden dolgozó gondolkodását a takarékosságra való törek­vés.” A takarékossági határozatok eredményeseknek bizonyultak amennyiben a politikai, tár­sadalmi és tömegszervezetek aktívan foglalkoznak a dolgo­­­ók takarékosságra nevelésé­vel. A megyei takarékossági napok is azt a célt szlogálják, hogy megyénkben társadalmi üggyé tegyük a takarékossá­got és ennek megvalósítását minden szervezet támogassa. Hazánkban régi hagyomá­nyai vannak ennek a törek­vésnek. Több mint 120 évvel ezelőtt alapította meg Fáy András, a nagy magyar író az első takarékpénztárat. Az ipa­ri munkásság és a kispolgár­ság is szervezett már a múlt században saját maga megse­gítésére szövetkezeteket, segé­lyező egyleteket. A kisembe­rek végeredményben így akartak védekezni a kapitaliz­musban jelentkező munkanél­küliség ellen, így akarták megteremteni legfontosabb lét­­fenntartási szükségleteiknek alapját maguk és családjuk számára. Tőkés viszonyok kö­zött azonban a pénzintézetek betétei, beleértve a dolgozók által megtakarított összegeket is, a tőkések érdekeit szolgál­ják. A bankok a megtakarí­tások révén öszegyűlt tőkét a kapitalisták hitelellátására fordítják és lényegében a dol­gozók betétei is fokozzák a munkásság kizsákmányolását. Lényegesen más a helyzet a szocialista társadalmi rend­szerben, ahol megszűnt a ki­zsákmányolás és a munkanél­küliség. A dolgozók ma már nem azért takarékoskodnak, hogy a szűkös esztendőkre te­gyenek félre valamit. A mos­tani megtakarítások elsősor­ban a dolgozók életszínvona­lának állandó emelkedését bizonyítják. A szocializmus­ban dolgozók azért takarékos­­kodnak, hogy többet vásárol­janak, jobban, kulturáltabban éljenek. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei célul tűzik a szocialista módon élő, gon­dolkodó és érző emberek tá­borának növelését. Aici szo­cialista módon él, gondolko­dik és érez, nem állhat szem­ben a takarékossággal, hanem azt támogatnia és saját magá­nak gyakorolnia kell. Megyénk takarékbetétállo­mánya jelenleg meghaladja a 220 millió forintot. Ez az állo­mány már önmagában is bizo­nyítja, hogy a szocialista tár­sadalmi rendszer megyénk la­kóinak is megfelelő életszín­vonal emelkedést biztosított. Dolgozóink magukévá tették a takarékosság gondolatát, megfogadták az ezzel kapcso­latos felvilágosító szavakat mert tisztában vannak azzal hogy egy­é­i takarékoskodá­suk anyagi jólétük tovább­­fokozását jelenti. A betétállo­mány emelkedése azonban azt is tükrözi, hogy dolgozó­ink bíznak pártunk és kor­mányunk politikájában, bíz­nak szocialista társadalmi rendszerünkben. Nyugodtan helyezik el pénzeiket betét­ben, örvendetes, hogy ma már megyénk takarékos em­bereinek száma meghaladja a 70 000-et. Ez egyébként annyit is jelent, hogy átlagban min­den ötödik embernek van Fe­jér megyében betétkönyve De rámutat ez a szám arra is hogy sok helyen elkél még a felvilágosító szó, hiszen az lenne a legörvendetesebb, de megyénkben lényegesen jobb lenne ez az arány. A takarékossági gondolat széles körben terjed megyénk­ben. A tömegszervezetek és a tanácsi apparátus nagy gon­dot fordítanak, hogy aktíváik minél eredményesebb munkát végezzenek a takarékossági mozgalomban. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága időközönként céljutalmat tűz ki a takarékossági mozgalom­ban legjobb eredményt fel­mutató községek tanácsai vagy akár az iskolák részére is. A helyi tanácsi szervek ta­karékossági nevelő munkája következményeként sok köz­ségünkben példamutatóan emelkedik az egy lakosra eső takarékbetétek összege. Hús­z olyan községünk van, amelyik elérte már a kitüntető „Taka­rékos község” címet. Főleg azok a községeink járnak élen, ahol eredményesen dol­goznak termelőszövetkezete­ink. Büszkék vagyunk, hogy mind több termelőszövetkeze­tet emlegetnek megyénkben úgy, hogy tagságuk takarékos­­sági eredményei országosan ugyancsak az elsők között vannak. A takarékosság gondolata széles körben elterjedt a bér­ből-fizetésből élő dolgozóink között is. A megye közel 150 üzemében, hivatalában műkö­dik Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár és ezeknek 21 000 tagjuk van. A dolgozók kis összegű, rendszeres megtaka­rításai havonként közel há­rommillió forintot tesznek ki. Pedagógusaink munkája nyomán iskoláinkban is ko­moly, takarékosságra nevel munka folyik. Az elmúlt tan­évben is közel 2,5 millió fo­rintot gyűjtöttek össze tanuló­ink, kisösszegű, 50 filléres és 1­forintos megtakarításaikból. Az egyéni takarékosság el­sősorban azoknak jelent előnyt, akik élnek is vele. A megtakarítások sok olyan beszerzést tesznek lehetővé a családon belül, amelyekre egyébként nehezebben, vagy csak később kerülhetne sor Megyénkben évente több mint ezer család költözik saját csa­ládi házába s többszázan vá­sárolnak szövetkezeti, vagy öröklakást. Nagyon sok ma­gángépkocsi van a megyében amelyek megvásárlását szin­tén a rendszeres takarékos­kodás tette lehetővé, éppen úgy, mint a rengeteg televí­ziós készülék beszerzését, vagy a háztartás gépesítését. Végső fokon újra és újra bebizonyosodik, hogy az előre­látó ember sokkal könnyeb­ben éri el vágyai teljesítését Érdemes tehát takarékoskod­ni. Úgy gondolom, hogy e Fejér megyei takarékossági napok alatt további sok száz megyei dolgozó lép a takaré­koskodó emberek táborába és így is segítik boldog kiegyen­súlyozott életük anyagi alap­jának megteremtését. JUAG PROLETÁRJÁT. CGY GSOVETEKI 12 milliárd forint értékű kohászati terméket adott eddig a Dunai Vasmű A VII. pártkon­greszus­­ óta átélt időben létesített új ko­hászati berendezések terv­szerűen termelnek és hónapról hónapra adják vissza a belé­jük fektetett milliókat. A kokszolómű új kemencéje többszázezer tonna kokszot és sok millió köbméter gázt, a kátrányüzem rengeteg vegyi­­terméket, a habosítóüzem többezer lakáshoz szükséges habosított kohósalakot, az acélmű 1. kemencéje jó fajlagos teljesítménnyel majdnem há­romszázezer tonna acélt gyár­tott már. A legfiatalabb üzem, a gázindító állomás néhány hó­­nap alatt nagymennyiségű­­ gázt továbbított a fővárosba. A legnagyobb értékű terméket azonban a meleghengermű adta, amely egymaga 2,8 milli­árd forint értékű lemezt, le­meztekercset és lemezbugát gyártott, s lemeztermékeivel küföldön is szélesítette a ma­­­­gyar kohászat jóhírnevét. Az utóbbi három év alatt a Dunai Vasmű új gyárai üzem­­behelyezési értéküknek két­szeresét, majdnem négy milli­árd forint értékű kohászati terméket adtak népgazdasá­gunknak. 1051-től ez év szeptember el­sejéig a termelt kohászati ter­mékek értéke megközelíti a tizenkét milliárd forintot. A Gagar.u­w.-r­eggia hatalmas hatkarú h­ány­........r osz­lopa. A fényképezés óta már felállították, hogy a tér és a Vörösmarty Színház környéke több fényt és modern vil­ágo­­st kapjon A TARTALOMBÓL: Munkában a maroshegyi pártcsoport­ot Polgárdi tapasztalatok a garantált munkaegységről ☆ Utak — tervek — gondok Ifjúságunk nevelésének újabb állomása Rendelet az iskolák és az üzemek szoros együttműködéséről Szocialista iskolapolitikánk új állomáshoz érkezett a Mű­velődésügyi-, a Munkaügyi-, a Pénzügyminiszter és az Orszá­gos Tervhivatal elnökének mi­nap megjelent 152/1962. MM. számú rendeletével, a szakkö­zépiskolák és az 5+1-es rend­szerbe tanító gimnáziumok és a szakmai képzést szolgáló üzemek kapcsolatáról. Ez a rendelet veti meg alap­ját annak a szervezett és egy­öntetű kapcsolaton nyugvó összeköttetésnek a bázisüzem és a középiskola között, amelyre most már eredménye­sen épülhet rá az életre-neve­­lés pedagógiája. Egymásután alakulnak az új típusú szakközépiskolák, amelyeknek tanulói az ipar, az építőipar, a közlekedés, a me­zőgazdaság, a kereskedelem, a gazdasági ügyvitel, az egész­ségügy és a művészetek terüle­tén nyújtanak szakképesítést. Az 5+1-es rendszerben műkö­dő gimnáziumok pedig elmé­leti anyaguk mellett egyes mesterségek elsajátításában adnak olyan alapképzést, ame­lyet megfelelő idő múlva a szakmunkásvizsga követ. A fő célt, vagyis az életre ne­velést, azonban csak az elmé­leti és gyakorlati képzés szoros egységében lehet megvalósíta­ni, ezért a két intézmény, az iskola és a bázisüzem koordi­nált együttműködésére van szükség. Tervgazdálkodásunk eredményeképpen az Országos Tervhivatal rendelkezésére ál­lanak azok az adatok, amelyek, bőr nemcsak a munkaerőszük­séglet mennyiségi és minőségi mutatói, de a fejlődés távlatai­ban jelentkező szükségletek is megállapíthatók. Így tervezhető meg az ifjú­ság elméleti-gyakorlati kép­zése is országosan a fővárosi, a me­gyei és a megyei jogú városi tanácsok javaslatára épülve. Az oktatás tanterve a bázis­üzemmel egyetértésben készül. Az üzem tartozik gondoskodni megfelelő tanműhelyről, mun­kásjóléti juttatásokról, ener­giáról és anyagról, és szak­munkásaik személyében olyan közreműködésről, akiknek se­gítségével a fiatal hasznosan töltheti idejét az üzemben és elsajátíthatja a szakma alap­jait. Igen jelentős a rendelkezés­nek az a pontja, amely a szakközépiskolások és a gim­náziumi tanulók gyakorlati foglalkozásához nyújt anyagi segítséget: a szakközépiskolások pél­dául munkaköppenyt, vagy kétrészes munkaruhát kap­nak, a gimnazisták pedig azokon a munkahelyeken, ahol a Mun­katörvénykönyv védőruhát és egyéni védőeszközöket ír elő, az üzemtől munkaidejük tarta­mára megkapják. Gondoskodik az üzem ezenkívül a tanulók étkeztetéséről, a tanév­ végi gyakorlatok díjazásáról, és, amennyiben felmerül az uta­zással járó probléma, annak megoldásáról is. Vidéki gya­korlatok esetén szállást kap­nak a tanulók. Az üzemekben folyó gya­korlati oktatás kiadás-többlet­tel jár az iskolák részéről, ezért az állam jelentős összege­geket bocsát a kiadások fedezésébe az iskolák ren­delkezésére. Az új rendelettel megszűnik az a spontaneitás, amely eddig a gyakorlati oktatást általában jellemezte. Az iskola és az üze­mek­ szoros kapcsolatának kia­lakításában kifejezésbe jut az a törekvés, hogy ifjúságunk életre nevelésében nem juthat alárendelt szerep egyik neve­lési módszernek sem. A mi­nisztériumi kijelölések egy­szersmind kötelezik is az üze­meket a gyakorlati oktatás elő­feltételeinek megteremtésére, ezzel újabb biztosítékot kap a szocialista pedepesa". Bartha Tibor : Az üzem gondoskodik a tanműhelyről, műszaki berendezésről, munkásjóléti juttatásról — A szakközépiskolások munkaköpenyt kapnak — Díjazzák a tanév­ végi gyakorlatot — A kongresszus légkörében Egy küldött beszámolójából Az ebédszünet alatt jegyze­tei fölé hajolva találjuk Mar­ton Lászlót, a Dunai Vasmű öntödéjének vezetőjét. Nevek és számok között kutat, ered­ményeket összegez, majd újabb feljegyzésekkel szapo­rítja a gépelt sorokat. Az üzemi pártbizottság küldött­­választó értekezletére készül, az öntödében — hat elvtárs­sal — őt is megválasztották, s pártmegbízatásként adták eladatául, hogy számoljon be pártalapszervezetük munkájá­ból, a kommunisták helytálló­iról. Marton László e feladat nagyságához mérten készt­ette el jegyzetét, amely nem­csak a munkában, a VIII. pártkongresszus tiszteletére étt munkafelajánlások telje­sítése közben elért eredmé­nyekről szól, hanem tartal­maz még valamit.­­ Beszámolok arról is, hogy nálunk az öntödében hogyan válik valóra a párt kulturá­lis programjai. Egyszóval a továbbképzésről, az általános műveltség megszerzésének ed­­digi eredményeiről — mond­ja. Az erről szóló statisztika igen érdekes. Három évvel ezelőtt tizenegynéhány volt azoknak a száma, akik tanul­tak az öntödében. Ma? — Az átlagos életkor ná­lunk 35 év, az átlagos iskolai végzettség 6,3 osztály. Ebben azonban több azoknak a szá­ma, akiknek már megvan a nyolc általánosuk, de, sajnos akad még aki csak négy ál­talános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az öntöde kollektívájából hárman tanulnak a Marxiz­mus—Leninismus Esti Egye­temen, öten műszaki egyete­men, technikumban tizenhár­man, gimnáziumban ketten, s az általános iskola VII—VIII. osztályában tizennyolcan. A szakmai továbbképző tan­folyam hallgatóival együtt az öntöde dolgozóinak 37 száza­léka vesz részt szervezett ok­tatásban. A három évvel ez­előtti állapotokhoz viszonyít­va szépnek mondható ez az eredmény. Marton László, az öntödei pártalapszervezet kül­dötte mégis úgy vélekedik, hogy lehetne jobb is.­­ Éppen a harminc éven aluliaknak hiányos az iskolai végzettségük, a negyedik és ötödik osztályról tudnak csak felmutatni bizonyítványt. Pe­dig lett volna idejük pótolni már a mulasztottakat. Ezt sem hallgatom el a küldöttválasz­tó taggyűlésen — mondja. Az üzemi pártbizottsági küldöttválasztó taggyűlésre ma kerül sor a Dunai Vas­műben. Marton László, az ön­tödében dolgozó kommunisták egyik küldötte is felszólal, beszámol az eddig elért ered­ményekről, hogy segítse a párt politikájának megvalósí­tását. Társadalmi munkával épül a Marx-téri szökőkút — November 7-re elkésőn! — Székesfehérvár szemei gyö­nyörködtető városképi neve­zetessége lesz a Marx téri új szökőkút. A társadalmi mun­kára való összefogást a terü­leti pártcsoport kezdeményez­te a Marx-téri lakótelep la­kosai között, s azóta a téren álló épületek úgyszólván va­lamennyi lakója bekapcsoló­dott már a munkába. A társadalmi munka első szakaszában a parkot vették körül villanyhálózattal. A munka dandárjával már elké­szültek, az új világítótestek már bekapcsolásra készen állnak. A Marx-tér társadalmi mun­kásai között a munka jelentős részét a téren lakó VTRGY- ben dolgozó szakmunkások végzik. Rájuk bízták az új szökőkút­­ építését is, amely hatalmas kőkávájával, dús sugárban ömlő vízfüggönyével egyik legszebb színfoltja lesz Székesfehérvárnak. A társadalmi összefogás eredményei elsősorban a párt­­csoport kezdeményezésének köszönhetők. A kommunisták példamutató tevékenységet fejtettek ki a társadalmi mun­ka végzése során, s szorgal­mukkal, lelkesedésükkel, sike­rült a tér lakóit egy ember­ként mozgósítaniuk a cél el­érésére. A Marx-téri társadalmi munka a napokban utolsó sza­kaszába lépett. A társadalmi munkások vállalása szerint november 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialsta Forradalom évfordulóján szökken először magasra a vízsugár Székesfe­hérvár új szökőkútjából.

Next