Fejér Megyei Hírlap, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-10 / 159. szám

G­eier m­egyei Szerda, 1963. július 1I. XIX. évfolyam, 159. szám. Ára 50 fillér. * I A W iw T­­­­V AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A' MEGYEI TANÁCS lAPM .] A M­EB ülése Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel tartotta első ülését a megyei NEB Mikes József elnök vezetésével. Az ülésen a NEB tagjain kívül részt vett Gyenge Károly elvtárs, az MSZMP megyebizottságá­­nak titkára, Abt József, az SZMT elnöke, dr. Mátai Pál, a megyei ügyészség vezetője, Ha­­zafi Ruppert, a Központi Statisztikai Hivatal munka­társa. Mikes József elnök ismer­tette a szervezet program­ját, megtartotta elnöki be­számolóját és tájékoztatást adott eljárási kérdésekről. Ezután a III. negyedévi ope­ratív munkatervet ismertet­te, majd a II. félévi NEB- ülések tervét terjesztette az ülés elé. Dr. Mátai Pál me­gyei vezető ügyész felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a NEB feladata elsősorban nem a gazdasági elem­z­ munka, hanem a ténymeg­­állapító tevékenység, amely azonban nem nélkülözheti a közgazdasági szemléletet és a következtető-értékelő tevékenységeit Dr. Szóró Zoltán NBB-tag felhív­ta a fi­gyelmet arra, hogy a vizsgálatok ne csak a személyek felelősségét re­gisztrálják, de tárják fel azo­kat a szerkezeti és szerve­zési hibákat, amelyek a jó munkát akadályozzák. — Fokozni kell a gépek kihasználását — Kevés a kombájn-aratás — Gyorsítsák a szalma­lehúzást, kazalozást és a talajművelést — Nem szünetelhet a növényápolás sem — Az elmúlt hét időjárása, a magasabb hőmérséklet a ga­bonák érését tovább gyorsí­totta, s ezzel párhuzamosan az aratási munka üteme is fokozódott. Különösen a me­gye déli részén vált egyszerre sürgőssé több helyen minden erő igénybevétele. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának jelentése szerint azon­ban az aratási munka üteme igen sok helyen nem áll arányban a sürgősséggel, sokkal jobb szervezésre, a gépek magassogú kihasz­nálására van szükség. Sok helyen tapasztalható, hogy a termelőszövetkezeti, vagy gépállomás­ kombájnok kihasználatlanul állnak annak ellenére, hogy jelentős terüle­teken aratásra érett a gabo­na. A jelentés számadatai­ból az is kitűnik, hogy az összes learatott területből csak egyharmad részt vágtá­k le kombájnnal, s a többit pedig aratógéppel.­­ Az aratás-cséplési munkák gyorsasága most nagyon fon­tos tényező, ha figyelembe­­vesszünk olyan jelenségeket, hogy egyszerre érik sok helyen az őszi árpa, tavaszi árpa és búza. Ilyenkor különö­sen nagy jelentősége van a gépi munka jó megszer­vezésének. Bevált módszer — ez­t már a gyakorlat is igazolta —, hogy nagyobb táblákon egyszerre összpontosítják a gépi erőt, öt-hat kombájn is dolgozik egy helyen a legérettebb ga­bona­táblában. Így jobban biztosítható az is, hogy az aratástól kezdve a nyári ta­lajmunkákig bezárólag min­dent egy menetben végezze­nek el. Ezt viszont a mező­­gazdasági irányító szervek véleménye szerint még kevés helyen alkalmazzák mind a termelőszövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságok­ban. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni az aratás-csép­­lési munkákban a szalmalehúzás és kaza­lozás jelentőségét. Ennek sürgetését több szempont is indokolja. Egyrészt a szalmának, mint nélkülöz­hetetlen alomnak a töké­letes betakarítása, más­részt a talajm­­velésnek tiszta területet kell biz­tosítani, s végül, de nem utolsó sorban a szétszórt és leszántott szalma veszé­lyes rovarkártevők fész­kévé válik. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy az aratást nem követi megfelelően a szalma­lehúzás és még lassabban ha­lad a kazalozás. Még nem késő azt a javaslatot megva­lósítani, hogy erre a munká­ra a mezőgazdasági nagyüze­mekben szervezzenek külön brigádokat. Ezzel egyidőben most már a talajművelő gépe­ket is munkába állítani na­gyobb mértékben, mint eddig, hogy a tarlóhántásban, illet­ve a nyári mélyszántásban mutatkozó lemaradást is be­hozzák. S a következő na­pokban el kell kezdeni a nyári trágyázást is, hogy az őszi vetések idejére ennek le­­szántásával is beérett, jó mag­ágyat biztosítsanak. Az aratással egy időben helyenként még jelentős területeken kell növény­­ápolást is végezni. A kukorica második kézika­­pálásával a megye termelő­­szövetkezetei 80 százaléknál tartanak. Néhány helye­n megkezdték a harmadik kézi­­kapálást is, amely a Hunga­­rinnal kezelt területekkel együtt 46 százalékot tesz ki. Egyes termelőszövetkezetek­nél viszont kirívó lemaradás tapasztalható a növényápolás­ban. Ercsiben még 25 hold cukorrépa, Csórón 60, Patikán 45, Szabadba­ttyánban 32, Pá­­kozdon 20, Mátyásdombon 20 és Kőszárhegyen 25 hold ku­korica még egyetet sem. D.­ ­ • IMI * ? Gyorsan érik­­a gabona Lebontják az Ybl utca házait — Csütörtöktől jelentkezhetnek a kislakásépítők — Székesfehérvár épülő leg­fiatalabb lakónegyede, az Ybl Miklós lakótelep terjesz­kedik. Még ebben a hónap­ban szanálják, lebontják az Ybl Miklós utca lakóházait, s helyükbe ebben az évben el­kezdik az építők a modern, négyemeletes középblokkos lakóházak építését. A lebon­tásra kerülő épületek azon­ban jó állapotban vannak. Mi lesz a belőlük kikerülő jó mi­nőségű építőanyaggal? Kár­­bavész-e,­ vagy hasznosít­ják ? Erre kértünk választ Karsay Ivántól, a Fejér megyei Beru­házási Iroda vezetőjétől. — A Beruházási Iroda az Ybl utcában lebontásra kerülő épületeket érté­kesíteni kívánja — mondotta válaszában Kar­say Iván. — Megállapodás esetén az épületeket jelenlegi állapotukban adjuk át vásár­lóiknak, természetesen azzal a feltétellel, hogy a bontás megkezdése előtt a jelentke­ző köteles a megállapított el­adási árat kifizetni, s köteles az átadott épületet legkésőbb július 21-ig lebontani, vala­mint a kikerülő anyagot, a törmelék és a feltöltés kivé­telével, elszállítani. — Kik részesülnek előny­ben a jelentkezésnél ? — A lebontásra kerülő há­zak vásárlói közül elsősorban a kislakásépítőket kívánjuk előnyben részesíteni, akik a megyeszékhely területén kis­lakás építésére engedéllyel rendelkeznek, vagy igazolják telekkönyvi szemlével, hogy kislakás építésére alkalmas telekkel rendelkeznek. Másod­sorban előnyben részesül­nek azok, akik a Székesfe­hérvár környékén lévő köz­ségekben laknak, s rendelkez­nek az imént említett felté­­­telekkel. Előnyben részesítjük a jelentkezések során azo­kat is, akik Székesfehérvár területén romos épületük fel­újítására kívánnak építési anyagot biztosítani. Ezután kerül sor azok igényének ki­elégítésére, akik székesfehér­vári lakosok és építési anyag­ra üdülő építése céljából van szükségük. Azok részére, akik nem saját maguk számá­ra kívánnak ilyen módon építési anyaghoz hozzájutni, nem tudunk bontási anyagot biztosítani. — Milyen előnye szár­mazhat a bontásra kerü­lő épületek vásárlásából a vásárlóknak? — Bontásra az Ybl utca 2, 4, 3, 10, 12, 14. és 16. számú házak kerülnek, bárki meg­győződhet róla, hogy jó mi­nőségű építőanyag fekszik ezekben az épületekben. Ha az illető a bontást maga vég­zi, s kellő gondossággal, ér­tékes anyaghoz juthat, vi­szonylag olcsó áron. A nép­gazdaság számára is fontos, hogy egyrészt az építőipar kapacitását ne kössük le a bontással, másrészt a bontás­ból kikerülő anyag ne vesszen kárba — fejezte be nyilatko­zatát Karsay Iván. — mckis — Az Ybl lakótelep 8. sz. épületét Balogh István 17 tagú szocialista brigádja rekord idő alatt építette fel. Az ötszintes, négyemeletes, négy szekciós épületen két daru dolgozott és már a tetőrész szigetelését végzik a brigád tagjai. REKORD HŐSÉG — 9000 liter ssódavix — 16000 üveg bambi — Kicsi már ez a cipő is ! REKORD FOGYASZTÁS Hetek óta tartja magát a rendkívüli hőség. Mindenna­pos a harminc-harmincötfakos meleg. Öreg, lombos fák ár­nyékában keresünk menedé­ket a tűző nap elől, betérünk egy-egy pohár hideg sörre, vagy bambira a közeli kis­vendéglőbe. Mi történik azokkal, akik a nap jelentős részét a szabadban, a tűző napon töltik? Biztosítják-e számukra az üdítőitalt? Erről beszélget­tünk Falusi József elvtárs­sal, a Fejér megyei Szesz- és Szí­nvízipari Vállalat főköny­velőjével, a vállalat József Attila utcai telepén. — Nehéz egy kicsit mosta­nában. Nem tévedek, ha azt állítom, hogy a kánikula ne­künk okozza a legtöbb gon­dot, hiszen rajtunk múlik nagyrészt, hogy sikerül-e elvi­selhetőbbé tenni a rendkívüli meleget. Részünkről mindent elkövetünk, hogy ez sikerül­jön, azonban mindig jön köz­be valami, ami gátolja a munkát. — Melyeik ezek? — Kevés az üveg — mond­ja Angelli János, aki a szik­­víz és üdítőital eladását vég­zi. — A tavalyi évhez viszo­nyítva mintegy 25—30 százalékkal nőtt a fo­gyasztás. És van a lakosságnak egy ,,jó szokása”: a megvásárolt üve­geket csak bizonyos idő után cserélik be, mondván: azért veszek több üveggel, hogy holnap is legyen. Ez a kis „óvatosság” azt eredményezi, hogy a tartalék üvegek kies­nek a forgásból, még akkor is, ha később azok hozzánk visszakerülnek. — S ha már panaszkodunk — mondja Falusi elvtárs — el kell mondani:­­ az AKÖV négy szerződéses kocsit biz­tosított számunkra. Sajnos, ezek a kocsik nem mindig áll­nak rendelkezésünkre. Így néha szállítási zavarokkal küzdünk. Felhívtuk az AKÖV illeté­kes osztályát, ahol azt a fel­világosítást kaptuk, hogy va­lóban előfordul ilyen eset, de ennek vagy váratlan üzem­zavar, vagy egyéb, rajtuk kí­vülálló tényező az oka. — Az első félévet 127,2 százalékra teljesítették. Ezek szerint nem jelentő­sek ezek a zavarok? — Előirányzott szikvíz mennyiségünk napi 8000 liter volt. Ezzel szemben a teljesí­tés 9000 liter. Úgyszintén az üdítőital tervünk 1300 üveg vetz, a teljesítés viszont 1600 üveg. De nem a tervszámok­nak, hanem a „tervteljesítők­­nek” dolgozunk. Az igény a döntő. Ahogy belépünk az üdítő­­ital-töltőhelyiségbe, kellemes hűvös foglad. Kálmán Jenőné szocialista brigádvezető dolgo­zik itt „lányaival”. Az itt dolgozók zöme fiatal lány, akik az iskolai szünetet 6 órás mukával töltik el. — Ügyesek ezek a lányok, fürge a kezük, — mondja Kél­mánné. Szemben a szikvíztöltők ugyanilyen vígke­lélyűek. — Most nehéz egy kicsit a dolgunk — mondja Wéber Já­­nosné —, szomjasak az embe­rek. Itt az aratás ideje is, •megnyíltak a középiskolás építőtáborok, kell az üdítőital mindenhová! Az én brigádomban dolgozó asszonyok naponta 1000—1100 liter szikvízet töltenek üveg­be, ami igen szép teljesít­mény. Szocialista címért küzdenek ők is, így kétszeresen meg kell mutatni, hogy akkor is lehet rájuk számítani, ha egy kis „fogdmeg”-ről van szó. Nem könnyű feladat a mint­egy százötven vállalatot ellát­ni, de ahogy elnézem, Kuczur Magdolna, Graming Ibolya és a többiek kezét, úgy hiszem nem sokan csinálnák utánuk, ahogyan „etetik” a töltőgépet. Kell a szakvíz és az üdítő­ital, hiszen sóhajtozva várja a falu­ város apraja-nagyja. S ők helytállnak még a „dupla” melegben is. Hogy néha egy­két órára „hiányzik” a szóda­víz és a bambi? Előfordul, de ezek a szorgalmas asz­­szonyok és lányok igazán nem tehetnek róla. Itt is kinőtték már a cipőt, nagyobb kellene. Bogdán Zoltán Nyári pompájában a virágóra Leningrádi küldöttség Dunaúj­v­árosban­ A leningrádi városi szovjet dolgozóinak huszonnégytagú küldöttsége Sz. J. Alturin elv­társ, a leningrádi szovjet vég­rehajtó bizottságának tagja vezetésével magyar Ikarusz­­szal jött kéthetes magyaror­szági tanulmányútra. A piros­­színű Ikarus Lux-al a lenin­grádi tanácsi dolgozók Duna­újvárosba is ellátogattak. Itt a város vezetőivel folytatott megbeszélés után megtekin­tették a várost, amelyről el­ragadtatással beszéltek távo­zásukkor. A túra résztvevői útjukról elmondották, hogy a leningrádi budapesti két és félezer km-es utat az Ikarusz­­szal simán tették meg — ter­mészetesen két gépkocsiveze­tővel, akik a hosszú úton vál­tották egymást. A leningrádi küldöttség tag­jai kedden Dunaújvárosból Szolnokra indultak.

Next