Fejér Megyei Hírlap, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
Igomod Gaicasszonyok „Tudod, hogy nagyon hasonlít a Mamára ? „Egy pillantást kérek a „Mügyelcsövön” keresztül.” Ez volt egy kávézás vidám befejezése magasan az erdők és tavak felett. A Moszkvába történő visszarepülése előtti utolsó órákat Nyina Hruscsova a berlini asszonyokkal töltötte. J. Brügmann és H. E. Schulze riporterek részére, akiket Lotte Ulbricht hívott meg, meglepetés adódott a Müggeltornyon. „Ha nem féltek annyi aszszonytól!” — mosolygott Lotte Ulbricht, amint a június 30-i születésnapi fogadására meghívót kértünk. „Jöjjetek szerdán a Müggeltoronyhoz.” És akkor együtt kávéztunk államférfiak feleségeivel és soksok kiemelkedő berlini aszszonnyal az iparból és a mezőgazdaságból. Ezek az asszonyok egészen másképpen viselkedtek, mint hasonló alkalommal Nyugaton szoktak. Nem hordtak a fejükön kocsikereket, vagy egy autónál drágább ruhát. Nem volt a karjukon csörömpölő ékszer és kozmetika-maszk az arcukon. Három óra hosszat voltunk a Müggeltorony vendéglőjében a valódi szívélyes asszonyiság tanúi. * Itt ülünk ötven, többé-kevésbé izgatott berlini asszony között. Nekünk azonban Nyina Hruscsovával kell interjút csinálni. A patkó alakú asztal azonban egyelőre semmit sem vesz észre. Egyáltalán nem gondolnak arra, hogy az vegyenjogúsági érvényre jusson. Férfiaknak, a következő órában semmi esetre sem adják meg a szót. Az ipar és a mezőgazdaság asszonyai beszélnek vendégüknek Nyinának, életükről és mindenekelőtt munkájukról. Szürkehajú, zömök asszony az első, aki energikusan megkopogtatja kanalával a csészét. A bevezető szavak szívdobogását már elfelejtette Frissen, őszintén beszél Rosei Winkler Nyinával, mintha jó barátnőjével, vagy nővérével beszélne. Gondjait úgy tudja előadni, mint egy anyának. Amíg az egyik beszél, a másik figyelmesen hallgatja, szilárdan, egymás szemébe néznek. Nyina Hruscsova nagy érdeklődéssel és az arcán tükröződő szakértelemmel hallgatja Hősei Winkler és a többi berlini asszony magyarázatait. Utána Nyina Hruscsova veszi át a szót. A berlini asszonyok kérik, beszéljen a Berlinben és a Moszkvai Nők Világkongresszuson szerzett benyomásairól. Nagy utazásain Nyina Hruscsova elkísérte férjét és harcostársát az USA-ba, Franciaországba és Ausztriába. Az NDK-ba először jött. „Amint a repülőtérről beutaztunk Berlinbe — mondotta, megkérdeztem Lotte Ubrichtot, hol van az a tartózkodás és bizonyos hűvösség, amit a németekről beszélnek? Ez egyáltalán nem érezhető. Ezekben a napokban sok emberrel találkoztam, kezet fogtam velük és a szemükbe néztem. A baráti viszonynak ez a legszebb kifejezése, ha nem értik egymás nyelvét. Gyakran fontosabb ez, mint az hosszú beszéd." Nyina Hruscsova, ugyanúgy mint Lotte Ulbricht, a Nők Moszkvai Világkongresszusáról jött. Legnagyobb élménye? Az, ahogy a különböző világnézetű és vallású nők azonos melegséggel léptek fel a béke mellett. Az összejövetel igazolta, hogy az NDK aszszonyai ugyanúgy gondolkodnak, mint a szovjet asszonyok. A Mügyeltornyon töltött órák alatt a legkiemelkedőbb esemény volt az érdemes szovjet békeharcos, Nyina Hruscsova kitüntetése Zetkin Klára éremmel... Ezzel a tudósítás lezárható. Beszélni kell azonban azokról a virágokról, melyeket akár szakkereskedésből, akár a házikertből hoztak és szívélyes öleléssel adtak át. Vagy lehet hallgatni azokról a munkásasszonyokról, akik hallották, hogy Nyina Hruscsova népviseletbe öltöztetett babákat gyűjt, ezért sok szeretettel készítettek egyet neki? Hallgassunk hna Marie Bus énekesnőről, aki Glinka egyik dalát oroszul adta elő? A szívélyes barátság tégelyében gyorsan olvadnak az órák. Nemsokára asztalt kell bontani. A berlini asszonyok körültolongják Nyinát. „Egy bejegyzést kérünk a brigádnaplóba”! — Egy aláírást, emlékül a gyermekek részéről* Nincs több reménye a két riporternek, akik azért vannak itt, hogy Nyina Hruscsovától és Lotte Ulbrichttól nyilatkozatot kérjenek. „Nem mondtunk meg mindent?” — vigasztal minket Lotte Ulbricht. És Nyina Hruscsova bólint. Az elmaradt interjú mégis mgtörtént — a riporterek a berlini Müggeltornyon az aszszonyok voltak. Amerikaiak ezrei mondják: Tudod, nagyon hasonlít Ma■ a mához! A ISO perc alatt, amit a Mügyertoronyban töltöttük eszünkbe jutott ez, mint annak az amerikai újságírónak, alá három évvel ezelőtt írta ezeket a sorokat . Orvosi tanácsok A bőrbetegségek klinikája Aflak laboratóriumában, míg egy lelet kiadását vártuk, negyven év körüli férfi, környörgött az orvosunk: „Doktor úr, szabadítson meg tőle, nem bánom, akármibe kerül, már dolgozni sem tudok.. ” Az orvos csillapította: legyen türelemmel, s hogy ez egyáltalán nem pénz kérdése. Ingyen tesznek meg mindent, dehát a gombásodás néha nagyon makacs... Megtudtam, hogy a férfi hónapok óta jár szakorvoshoz. Panaszai nem szűnnek és a laboratóriumi vizsgálat eredménye is változatlanul virulens (életképes) fertőző gombákról tanúskodik. A betegségokozó gombák parányi élőlények, a növény- és állatvilág határán. Rendkívül szaporák, órák, napok alatt sok millió utódot hoznak létre. Egyik fajtáról kiszámították: ha nem pusztulnának el tömegesen, egyetlen egyed leszármazottai 48 óra alatt megtöltenék a világtengereket! Táptalajuk főként a nedvesség, akárcsak az erdőben az ehető és mérges gombáké. Ez a magyarázata, hogy strandidőben gyakoribb a lábgombásodás. Strandon, fürdőben nagy az elterjedés, a fertőzés veszélye is. Hoszszas vizsgálatok után derült ki, hogy az öltözőkben használt gyékények, farácsok a fertőzésnek valóságos gócai lehetnek. Ezért használnak újabban gumi- és műanyag szőnyegeket. Könnyen tisztántarthatók, míg a gyékény és a fa hajszálrepedéseiben a lemosás ellenére megbújhatnak a gombák. Fürdőszobában is célszerű gumi- és műanyag szőnyeget teríteni a kövezetre. Ne Hegedjünk meg a lemosással, hanem töröljük is le, mert nedvesség hiányában elpusztul a gomba. Ezért fontos, hogy lábmosás, fürdés, után az ujjak közét szárazra töröljük. A gyakori lábmosás pedig azért jó megelőzés, mert az ujjak közti bőr egyébként is hajlamos a nedvezésre. Lábmosás után használjunk fertőtlenítő hintőport, amelynek számos fajtája olcsón kapható. Igen jó a Mikofen védőhintőpor, a gombás fertőzés közvetlen megelőzésén kívül a láb izzadását is csökkenti. Ha mágia megtörtént a fertőzés, bármilyen, kellemetlen a viszketés, ne vakarjuk, ne nyúljunk hozzá kézzel, de még vattával vagy tiszta ruhával se dörzsöljük, mert fokozzuk a fertőzés terjedésének veszélyét A gyógyítás már orvosra tartozik. Gy. : A lábgombásodás 10 GYEREKEKNEK Mese a nagyapóról, aki iskolába akart járni Öreg házaspár élt egy kis faluban, nagyapó és nagyanyó. Koruk ellenére sokat kellett dolgozniok a mindennapi kenyérért. Egy napon így szólt nagyapó nagyanyóhoz: — Tudod-e, miért ilyen nehéz a mi életünk? Bizony azért, mert se írni, se olvasni nem tudunk, sok hiábavalóságot teszünk, és be is csapjnak bennünket. Aki tanul, annak könnyebb a sorsa! Azt gondoltam, én is elmegyek az iskolába ... Nagyanyó meglepődött azon, amit hallott, de így szólt: — Te tudod, légy ahogyan jónak látod. Nagyapó pedig másnap reggel elindult az iskolába. Útközben összetalálkozott a tanítóval. Illendően köszöntötte. — Légy te is üdvözölve, nagyapói — viszonozta köszöntését a tanító. — Hova igyekszel? És nagyapó elmesélte, mi járatban van. A tanító kézenfogva vezette be az iskolába és nagyapó egész napon át szorgalmasan tanult. Délután jókedvűen indult haza. Amint megy-mendegél az úton hazafelé, egyszercsak valami furcsa dolgot pillantott meg az út porában. Lehajolt érte, bizony, egy bőrerszény volt az, mégpedig teliszele arannyal Azon gondolkozott, ki lehet a gazdája és hogyan adhatná vissza az aranyakat. Hiába feküdt le odahaza, nem jött álom a szemére és már hajnalban felkelt, hogy bejelentse a dolgot, amikor a földesúr fegyveres katonákkal belépett hozzá. — Nem találtál-e egy bőrerszényt, tele arannyal? — förmedt az öregre. — De igen, uram, találtam — válaszolta a nagyapó. A földesúr szeme felragyogott. — Mikor találtad, öregapám! — Hát, amikor az iskolából jöttem hazafelé... Erre a feleletre azonban a földesúr szeme szinte szikrát vetett és majdnem megve- rette az öregembert, de végül is csak ennyit mondott: — Vén bolond! Mikor jártál te iskolába? Akkor én még a világon se voltam! Azzal bevágta maga mögött az ajtót, otthagyta nagyapáta, aki jóízűen kinevette a földesurat, aki őt tartotta bolondnak, pedig igazán nem akarta becsapni. „ TÜNDÉRÖV Erdő szélén csörgedez Egy kis patak, Mint fürge gyík a fű között úgy szalad. Tündérhonban valaha egy tündérlány ezüstövnek viselte a derekán. Víg tánc közben leoldódott, s elveszett, amit talán egy víg manó meglesett. Éppen csak hogy hozzáért a varázshoz, s a tündéröv hűs patakká változott, a víg manó azóta is neveti. S a kis tündér övét most is keresi. Ha látjátok mondjátok meg gyerekek: Tündérkének övje vajon hol lehet? Balázs Katalin KATALANTRE» Vagytok a „Soha többé!64 Tengerpart. Színes sátrak. Felnőttek. Gyermekek. Csend. Valahol egy színes szövetgomba alatt zsong a táskarádió. Tánczene. Szünettel. Hírek... Moszkvában aláírták az Egyezményt. Csend. Tengerpart. Színes sátrak. Felnőttek. Gyermekek. Csend 1963 július. Hatévesek. Még nem értik, hogy miért, miért nem értik egymás nyelvét? Mosolyognak, csak összemosolyognak az épülő homokvár felett. Zsendülő vetései a mának. Gyermekek! Szeretném odakiáltani, vagy suttogni egyszerre, minden nyelven: a vár valaholkészült már, s úgy lehet r: betont kevertek hozzá az emberek, mint ti itt, felnőtt-komolyan, mert rátok néztek. Titeket figyeltek, s megértették: így, csak így lehet élni, tervezni, álmodni gondtalanul. Fiam valahol alszik. Játszana ő is veletek együtt, gyermekemberek. S mosolyogna ő is itt, tudom, s úgy nyújtana néktek itt kezet, mint pajtásainak a Mecsek kiszáradt patakjainak partjain teszi, mikor víz után kutat kezük, s várat építenek, nagyot Velem üzent, de jaj! elfeledtem gyermekszavait, s mosolyát nem adja vissza már az arcom, de játszatok csak, játszatok tovább, s mi tőletek tanulunk mindahányat, mert vagytok a perc. Az óra. Jövő. Vagytok az élő, sajgó „Soha többét" Tengerpart. Szünetjel. Hírek. Gyermekek mosnak meddő aranyat. Csend. Atomcsend. Mosolyognak. Csend, 1963 júfitts, lifamafa,' 1963. JúBbh! m. Tót» rajzai Fejér megyei Hírlap Üj könyv A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában néhány héttel ezelőtt új, értékes könyv hagyta el a nyomdát ALMÁS GÁBOR—FARKAS LAJOS : A termelőszövetkezetek közgazdasági problémái Fejér megyében címmel. A könyv megírásához segítséget adtak a szerzőknek az MSZMP Fejér mgyei Bizottsága, a Fejér megyei Tanács dolgozói, a szövetkezetek vezetői és az Agrártudományi Egyetem munkatársai. A szerzők munkájukban bemutatják a megyei termelőszövetkezetek üzemi viszonyait, a mezőgazdasági termelés helyzetét és fejlődését a Fejér megyei termelőszövetkezetekben, a szövetkezeti gazdálkodás eredményességét, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének elvi kérdéseit. A szerzők célja a könyv megírásával az volt, hogy „ ... rögzítsék a megye fejlődésének azt a gazdaságtörténeti szempontból igen jelentős szakaszát, amelyet a termelőszövetkezetek megalakulása és kezdeti megszilárdulása jellemez.’* A könyv lektorálásában dr. Erdei Ferenc és Muraközy Tamás vett részt. Almási Gábor* és Farkas Lajos közös munkája igen nagy segítséget nyújt a szakemebereknek, a megye közgazdasági problémáival foglalkozó dolgozóinak, de ösztönzést adhat más megyék termelőszövetkezeteinek is hasonló jellegű felmérés elvégzésére. — Sz 1, «*» Hétfő, 1963. augusztus 19.