Fejér Megyei Hírlap, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

lelér , XIX. évfolyam, 179. szám. Ára 50 fillér. * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fiatal nevelők eskütétele Fiatalok, tegnap még diá­kok, egyetemi, főiskolai hall­gatók gyűltek össze csütörtö­kön délelőtt a megyei tanács dísztermében, hogy eskütétellel is megpecsételjék hivatássze­retet­üket. Az új nevelőket, pedagógusokat, óvónőket Kar­cagi Gyula, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője meleg baráti szavak­kal köszöntötte. Az elhangzott jótanácso­k mellé az ünneplő­be öltözött óvodások virágot adtak át a pályakezdés előtt álló fiataloknak. A bensőséges ünnepélyen megjelent százhatvan nevelőt a szeptemberben kezdődő tan­évben ott találjuk megyéink általános és középiskoláiban. A kilenc óvónő közül ketten Székesfehérváron, hárman Dunaújvárosban dolgoznak, de Ercsiben, Szabadbattyánban, felezőkom­áromban és Lajos­­komáromban is köszönthetik­­ az apróságok az új óvónéni­ket. A kinevezett pedagógusok közül többen ez évben is ké­pesítés nélkül kezdik meg a nevelői, tanítói munkát. A képesítés nélküli nevelők va­lamennyien levelező úton folytatják tanulmányaikat, csak az eredményes felvételi vizsga után lettek kinevezve. Bizakodva, lelkesen indul­nak az életbe, az iskolákba, óvodákba a fiatal tanárok, ta­nítók és óvónők, hogy eleget tegyenek az esküben vállalt szép és nagy feladatoknak. Lövész­csapatok járási döntője Az MHL Székesfehérvári Járási Elnöksége július 28-án délelőtt Nádasdladányban ren­dezte meg a lövészcsapatok járási döntőjét. Az egyéni he­lyezettek között 6 értékes dí­jat, a csapatok között pedig okleveleket osztott ki az el­nökség. Csapatban az első he­lyet Szabadbattyán, másodikat pedig Nádasdladány csapata nyerte el. A versenyen részt vett csapatokat ebéden látta vendégül az MHL járási el­nöksége. Utána a helyi alap­szervezet által rendezett „An­na bálon” vidáman szórakoz­tak a versenyzők. Székesfehérvár, az érdekes tárlatok városa lesz? Csontváry és Nemes Lam­­pert tárlatai, valamint a most megnyílt állandó kiállítás érthetően Székesfehérvárra irányította a kiállítások iránt érdeklődő közvélemény figyel­mét. A sajtó hasábjain talál­koztunk a kérdőjeles címmel­, hogy Székesfehérvár valóban az érdekes tárlatok városává növi ki magát? Kovács Péter művészettör­ténészt, a múzeum munkatár­sát kérdeztük meg ezzel kap­csolatban, hallhatnánk-e már valamit az őszi és a téli, eset­leg a jövő évi programról. — Igen gazdag a kiállítási tervünk. Szeptemberben már közönség elé kerül Derkovits művészetének legjelesebb al­kotásaiból a kiállítási anyag, októberben pedig művészet­­történeti szempontból is ki­s magasló esemény lesz a XV. és XVI. századi németalföldi grafika kiállítása, amelynek anyagát a Szépművészeti Mú­zeum kölcsönzi számunkra. — Mivel zárul az év? — Két kiállítás között fo­lyik a vetélkedő, bármelyiket kapjuk is, mindkettő nagy esemény lesz. Az egyik a XX századi kisplasztika gyűjte­ményes kiállítás, a másik Orosz János Budapesten nagy sikert aratott tárlata. — A helyi festők? — Mint minden évben, az idén is sor kerül a szokásos őszi tárlatra. Úgy tervezzük, hogy novemberben nyitjuk meg kiállító termünket, a helyben élő festőművészek előtt. — Mit ígér a jövő év? — Sokat. Augusztus végén tárgyaljuk a jövő évi múzeu­mi rendezvények tervét, s eb­ben ilyenek szerepelnek pél­dául, Iu­int, Ferenczy Béni és Aba Novák tárlat. De ezeknél is érdekesebbnek és szenzá­­ciósabbnak ígérkezik az Alba Régia napok keretén belül sorra kerülő szoborkiállítás, amelyet a város több terén rendezünk meg a szabadban. — Sikerülni fog? — Biztos. Ez pedig azt je­lenti, hogy Székesfehérvár véglegesen és valóban az ér­dekes tárlatok városa lesz, mert szabadtéri szoborkiállí­tás világszerte is kevés volt még. — Milyen meglepetés vár még ezeken kívül a múzeum látogatóira? — Van egy nagyon értékes és szép meglepetés. Mint is­meretes, Budapesten hoszabb időre bezárják a Műcsarno­kot, mivel süllyed az épü­let, ez mellett bezárják az Ernst Múzeumot is, mivel tatarozni kell. A Múzeumok Főigazgatósága hosszas szem­le után Székesfehérvárt je­lölte ki a Kultúrkapcsolatok Intézete által hozott külföldi tárlatok bemutatására. A szakértőknek nagyon megtet­szett a székesfehérvári kiállí­tó terem, s így a közeljövő­ben több igen értékes kül­földi tárlat is érkezik váro­sunkba. A gazdag program valóban biztató, s ezen az úton bizo­nyos, hogy jövőre már való­ban az ország egyik legérde­kesebb kiállító városaként tartják majd számon Székes­­fehérvárt a szakemberek és a nagyközönség. — dftmffk — Statisztika kétezer parasztcsalád életéről A Központi Statisztikai Hi­vatal 1957. óta gyűjti az ada­tokat 4000 háztartás jövedel­mének és kiadásainak alaku­lásáról. Különösen érdekes és tanulságos ennek a statiszti­kának a 2000 paraszti háztar­tásra vonatkozó része, mivel a fogyasztás tükrében részletes képet ad arról, hogyan változ­tak a parasztság életkörülmé­nyei a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének időszaká­ban. Az adatfelvétel első évé­ben a 2000 parasztcsalád nagy többsége egyénileg gazdálko­dott. 1962-ben pedig már mindegyikük termelőszövet­kezetben, bár a családok egy részének volt az iparban, vagy másutt dolgozó tagja is. Az adatfelvétel szerint a parasztságnak a közös és a háztáji gazdálkodásból, vala­mint egyéb, nem mezőgazda­sági tevékenységből származó, személyes fogyasztásra for­dítható jövedelme 6 év alatt mintegy 23 százalékkal nőtt. Jövedelmük felhaszná­lása, azaz fogyasztásuk azon­­ban nemcsak az ennek megfe­lelő mértékben, hanem minő­ségileg is változott, kulturál­tabb lett. A paraszti fogyasztás szer­kezetének változását elsősor­ban az jellemzi, hogy élelmi­szerekre 1962-ben 13—14 szá­zalékkal többet költöttek ugyan, mint 1957-ben, az élel­mezési költségek azonban az össz­jövedelemnek most még­is kisebb hányadát teszik ki. Hasonlóképpen jellemző, hogy az élelmiszerfogyasztás 13— 14 százalékos növekedésén belül 50 százalékkal többet ad­nak ki vásárolt élelmiszerekre. Hat év alatt egészségesebbé, kulturáltabbá vált a paraszti lakosság táplálkozása: 1962- ben csaknem 5 százalékkal kevesebb kenyeret, péksüte­ményt és körülbelül 20 száza­lékkal kevesebb burgonyát, vi­szont 15 százalékkal több húst, 11 százalékkal több cukrot és 14 százalékkal több gyümöl­csöt fogyasztottak, mint 1957- ben. Ennek ellenére, élelmezé­sük fehérje- és vitamintartal­ma még mindig nem éri el az optimumot. A „városiasodó” táplálkozásra utal, hogy a pa­rasztcsaládok tavaly átlagosan 80 százalékkal többet költöttek csokoládéra, cukorkára és más édességre, mint 6 évvel ezelőtt. A parasztság­ életszínvonalá­­nak emelkedését talán az az adat mutatja leginkább, amely szerint a 2000 család 1962-ben az 1957. évinél átlagosan 80 százalékkal nagyobb összeget fordított úgynevezett tartós iparcikkekre, vagyis lakbe­rendezési tárgyakra, háztar­­tási gépekre, járművekre. A reprezentatív felmérés szerint tavaly minden 100 pa­rasztcsalád tulajdonában 79 rádió, 9 motorkerékpár, 116 kerékpár, 17 mosógép és 9 fényképezőgép volt. Ezek, az egyébként nem ép­­pen magas számok akkor érté­­kelhetők megfelelően, ha fi­gyelembe vesszük, hogy hat év alatt motorkerékpárjaik és a fényképezőgépeik száma ötven százalékkal, mosógépeiké pe­dig több mint négyszeresére növekedett. A lakáskultúra fejlődésének az újfajta igé­nyek növekedésének jele, hogy hat év alatt megkétszereződn­­ek a lakáskarbantartásra, fes­tésre, parkettázásra stb. fordí­tott kiadások. Öltözködésre a parasztcsalá­dok egy-egy tagja tavaly át­lagosan 1318 forintot költött, 25 százalékkal többet az 1957. évinél. Ez körülbelül 30 szá­zalékkal kevesebb, mint a vá­rosi munkás, alkalmazott csa­ládok tagjainak ruházkodási kiadása. Érdekes korcsopor­tonként is összehasonlítani a két kategóriát: falun a 45—60 évesek csaknem 40 százalék­kal, a 15—30 évesek viszont mindössze 13 százalékkal for­dítottak kevesebbet öltözködé­sükre, mint az azonos korú vá­rosiak. Bár ezt külön nem mu­tatja ki a statisztika, de min­den valószínűség szerint a 15 —30 éveseknek, mégpedig a nőknek van a legtöbb részük abban is, hogy 8 év alatt több mint kétszeresére növekedtek a parasztcsaládok szépségápo­lásra, kozmetikára fordított kiadásai. A falusi háztartások költség­­vetésében Egy kombájn , SICO mássa — Több gazdaságban befejezték a búza aratását — gyorsítani kell a tarlók betakarítását — Ebben az évben megyénk állami gazdaságaiban 25 és félezer hold kalászost, borsó­félét kell betakarítani. Az Állami Gazdaságok Igazgató­ságának legfrissebb jelentése szerint a betakarítandó terü­let 88,3 százalékán már elvé­gezték ezt az igen fontos munkát. Több gazdaságban — mint például a bodakajtori, a mezőfalvi, és a pélpusztai — már befejezték a­ búza ara­tását is. A kalászosok betaka­rításában kiváló eredménye­ket értek el a kombájveze­­tők. A kombájnosok verse­nyében a legutóbbi érté­kelés szerint a legjobb eredményt Miszlai István, a pélpusztai állami gazda­ság dolgozója érte el. A gabonabetakarítási idény­ben több mint 5100 má­zsa gabonát arattak le és csépeltek el. A második helyezést ugyan­csak pélpusztai dolgozó érte el: Valasovits József, SZK 3-as kombájnjával 5072 mázsa ga­bonát takarított be. A továb­bi sorrend: Schmidt Béla Bicskei Állami Gazdaság 3521 mázsa, Pál Tibor Nagyhör­­csögi Állami Gazdaság 3093 mázsa teljesítmény. Az AC 400-as kombájnok vezetőinek versenyében leg­jobb eredményt Balasovits László pélpusztai komba­jnos érte el 3442 mázsa teljesítmé­nyével. Kiss Ferenc ugyan­csak pélpusztai kombájnos nem sokkal maradt el ver­senytársától: 2900 mázsa ga­bonát takarított be. A har­madik helyezést Oláh József az Agárdi Állami Gazdaság kombájnosa érte el 2643 má­zsás teljesítményével. A legutóbbi értékelés sze­rint a kombájnszalma lehú­zása és kazalozása terén le­maradás tapasztalható. A kombájnnal aratott, terület­nek eddig mintegy 60 százalé­káról húzatták le a szalmát. Ez az eredmény semmiképp sem mondható kielégítőnek. Különösen nagy az elma­radás a Móri Állami Gaz­daságban, ahol a 700 hold­­nyi kombájnnal aratott területnek mindössze 55 százalékáról takarították le a szalmát. A kombájnszalma letakarítá­­sának elhúzódása gátolja a tarlóművelést is. Ezért a gaz­daságok vezetőinek úgy kell irányítani, szervezni a mun­kát, hogy a gabonabetakarítás ütemének megfelelő legyen a tarlók letakantása és a szal­ma kazalozása is.­­. Nagy ja­vítás a dunaújvárosi távgázüzemben A Dunai Vasmű kokszvegyé­szeti gyárában tavaly július­ban helyezték üzembe a táv­gázüzemet, amely egy év alatt 56,1 millió köbméter gázt to­vábbított a fővárosba. A ne­héz téli időszakban a dunaúj­városi üzem dolgozói a meg­növekedett fővárosi igények­nek megfelelően a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségben tisztítottak és adtak gázt Bu­dapestnek, és így ők is hoz­zájárultak a főváros zavarta­lan téli gázellátásához. Mivel a főváros gázigénye a nyáron csökkent, a Fővárosi Gázművekkel egyetértésben júliust használták fel a táv­gázüzem gépeinek és berende­zéseinek a karbantartására. Ez idő alatt véglegesítik az ideig­lenes műszerezéseket és egyes csőhálózatokat téliesítenek, így többek között a kokszoló­műi kamra­ és a kohógáz ke­veréséhez, kalóriájának pontos beállításához úgynevezett | „égésmeleg” szabályozó autó- | matát szerelnek be. Egy másik­­ automata, amelyet szintén most szereltek fel, a távvezet­­­­éken továbbítandó gáz hő- | mérsékletét szabályozza. A | naftalinmosó toronyba autó- | matikus szénszabályozót sze­­­­reltek be. A nagy kiterjedésű üzem­­ gépeinek műszereit vezetékek-­­­kel kötötték össze a műszer­szobával, ahonnan ezentúl va­lamennyi gép üzemeltetés köz­ben ellenőrizhető lesz. Indul a hajó a dunaújvárosi kikötőből Alacsony a vízállás a Dunán legnagyobb arányban­­ a kulturális kiadások emelked­tek. 1962-ben minden főre — csecsemőtől az aggastyánig — 6,37 forint értékű könyv — tan­könyv nélkül, 25 forint érté­kű újság- és 37 forint értékű színház- és mozi­jegy vásárlás jutott. A parasztság tavaly csaknem 2,5-szer nagyobb ösz­­szeget fordított kulturális cé­lokra, mint 6 évvel ezelőt. (MTI) Aranyat kapott Az osztrák Kurt Ungar húsz­ezer söralátétből álló gyűjte­ménye kapta meg az első dí­jat — egy 90 gramm súlyú aranyból készült söralátétet, — Hamburgban, a söralátétgyűj­­tők nemzetközi összejövetelén. Ennek a furcsa gyűjtőszenve­délynek úgy látszik, igen sok művelője van: Németország­ból és a szomszédos országok­ból háromszázan jöttek össze, hogy kicseréljék és kiegészít­­sék gyűjteményeiket. A talál­kozó stílszerűen egy sörfőzde meglátogatásával fejeződött be.

Next