Fejér Megyei Hírlap, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
lelér , XIX. évfolyam, 179. szám. Ára 50 fillér. * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fiatal nevelők eskütétele Fiatalok, tegnap még diákok, egyetemi, főiskolai hallgatók gyűltek össze csütörtökön délelőtt a megyei tanács dísztermében, hogy eskütétellel is megpecsételjék hivatásszeretetüket. Az új nevelőket, pedagógusokat, óvónőket Karcagi Gyula, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője meleg baráti szavakkal köszöntötte. Az elhangzott jótanácsok mellé az ünneplőbe öltözött óvodások virágot adtak át a pályakezdés előtt álló fiataloknak. A bensőséges ünnepélyen megjelent százhatvan nevelőt a szeptemberben kezdődő tanévben ott találjuk megyéink általános és középiskoláiban. A kilenc óvónő közül ketten Székesfehérváron, hárman Dunaújvárosban dolgoznak, de Ercsiben, Szabadbattyánban, felezőkomáromban és Lajoskomáromban is köszönthetik az apróságok az új óvónéniket. A kinevezett pedagógusok közül többen ez évben is képesítés nélkül kezdik meg a nevelői, tanítói munkát. A képesítés nélküli nevelők valamennyien levelező úton folytatják tanulmányaikat, csak az eredményes felvételi vizsga után lettek kinevezve. Bizakodva, lelkesen indulnak az életbe, az iskolákba, óvodákba a fiatal tanárok, tanítók és óvónők, hogy eleget tegyenek az esküben vállalt szép és nagy feladatoknak. Lövészcsapatok járási döntője Az MHL Székesfehérvári Járási Elnöksége július 28-án délelőtt Nádasdladányban rendezte meg a lövészcsapatok járási döntőjét. Az egyéni helyezettek között 6 értékes díjat, a csapatok között pedig okleveleket osztott ki az elnökség. Csapatban az első helyet Szabadbattyán, másodikat pedig Nádasdladány csapata nyerte el. A versenyen részt vett csapatokat ebéden látta vendégül az MHL járási elnöksége. Utána a helyi alapszervezet által rendezett „Anna bálon” vidáman szórakoztak a versenyzők. Székesfehérvár, az érdekes tárlatok városa lesz? Csontváry és Nemes Lampert tárlatai, valamint a most megnyílt állandó kiállítás érthetően Székesfehérvárra irányította a kiállítások iránt érdeklődő közvélemény figyelmét. A sajtó hasábjain találkoztunk a kérdőjeles címmel, hogy Székesfehérvár valóban az érdekes tárlatok városává növi ki magát? Kovács Péter művészettörténészt, a múzeum munkatársát kérdeztük meg ezzel kapcsolatban, hallhatnánk-e már valamit az őszi és a téli, esetleg a jövő évi programról. — Igen gazdag a kiállítási tervünk. Szeptemberben már közönség elé kerül Derkovits művészetének legjelesebb alkotásaiból a kiállítási anyag, októberben pedig művészettörténeti szempontból is kis magasló esemény lesz a XV. és XVI. századi németalföldi grafika kiállítása, amelynek anyagát a Szépművészeti Múzeum kölcsönzi számunkra. — Mivel zárul az év? — Két kiállítás között folyik a vetélkedő, bármelyiket kapjuk is, mindkettő nagy esemény lesz. Az egyik a XX századi kisplasztika gyűjteményes kiállítás, a másik Orosz János Budapesten nagy sikert aratott tárlata. — A helyi festők? — Mint minden évben, az idén is sor kerül a szokásos őszi tárlatra. Úgy tervezzük, hogy novemberben nyitjuk meg kiállító termünket, a helyben élő festőművészek előtt. — Mit ígér a jövő év? — Sokat. Augusztus végén tárgyaljuk a jövő évi múzeumi rendezvények tervét, s ebben ilyenek szerepelnek például, Iuint, Ferenczy Béni és Aba Novák tárlat. De ezeknél is érdekesebbnek és szenzációsabbnak ígérkezik az Alba Régia napok keretén belül sorra kerülő szoborkiállítás, amelyet a város több terén rendezünk meg a szabadban. — Sikerülni fog? — Biztos. Ez pedig azt jelenti, hogy Székesfehérvár véglegesen és valóban az érdekes tárlatok városa lesz, mert szabadtéri szoborkiállítás világszerte is kevés volt még. — Milyen meglepetés vár még ezeken kívül a múzeum látogatóira? — Van egy nagyon értékes és szép meglepetés. Mint ismeretes, Budapesten hoszabb időre bezárják a Műcsarnokot, mivel süllyed az épület, ez mellett bezárják az Ernst Múzeumot is, mivel tatarozni kell. A Múzeumok Főigazgatósága hosszas szemle után Székesfehérvárt jelölte ki a Kultúrkapcsolatok Intézete által hozott külföldi tárlatok bemutatására. A szakértőknek nagyon megtetszett a székesfehérvári kiállító terem, s így a közeljövőben több igen értékes külföldi tárlat is érkezik városunkba. A gazdag program valóban biztató, s ezen az úton bizonyos, hogy jövőre már valóban az ország egyik legérdekesebb kiállító városaként tartják majd számon Székesfehérvárt a szakemberek és a nagyközönség. — dftmffk — Statisztika kétezer parasztcsalád életéről A Központi Statisztikai Hivatal 1957. óta gyűjti az adatokat 4000 háztartás jövedelmének és kiadásainak alakulásáról. Különösen érdekes és tanulságos ennek a statisztikának a 2000 paraszti háztartásra vonatkozó része, mivel a fogyasztás tükrében részletes képet ad arról, hogyan változtak a parasztság életkörülményei a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Az adatfelvétel első évében a 2000 parasztcsalád nagy többsége egyénileg gazdálkodott. 1962-ben pedig már mindegyikük termelőszövetkezetben, bár a családok egy részének volt az iparban, vagy másutt dolgozó tagja is. Az adatfelvétel szerint a parasztságnak a közös és a háztáji gazdálkodásból, valamint egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységből származó, személyes fogyasztásra fordítható jövedelme 6 év alatt mintegy 23 százalékkal nőtt. Jövedelmük felhasználása, azaz fogyasztásuk azonban nemcsak az ennek megfelelő mértékben, hanem minőségileg is változott, kulturáltabb lett. A paraszti fogyasztás szerkezetének változását elsősorban az jellemzi, hogy élelmiszerekre 1962-ben 13—14 százalékkal többet költöttek ugyan, mint 1957-ben, az élelmezési költségek azonban az összjövedelemnek most mégis kisebb hányadát teszik ki. Hasonlóképpen jellemző, hogy az élelmiszerfogyasztás 13— 14 százalékos növekedésén belül 50 százalékkal többet adnak ki vásárolt élelmiszerekre. Hat év alatt egészségesebbé, kulturáltabbá vált a paraszti lakosság táplálkozása: 1962- ben csaknem 5 százalékkal kevesebb kenyeret, péksüteményt és körülbelül 20 százalékkal kevesebb burgonyát, viszont 15 százalékkal több húst, 11 százalékkal több cukrot és 14 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak, mint 1957- ben. Ennek ellenére, élelmezésük fehérje- és vitamintartalma még mindig nem éri el az optimumot. A „városiasodó” táplálkozásra utal, hogy a parasztcsaládok tavaly átlagosan 80 százalékkal többet költöttek csokoládéra, cukorkára és más édességre, mint 6 évvel ezelőtt. A parasztság életszínvonalának emelkedését talán az az adat mutatja leginkább, amely szerint a 2000 család 1962-ben az 1957. évinél átlagosan 80 százalékkal nagyobb összeget fordított úgynevezett tartós iparcikkekre, vagyis lakberendezési tárgyakra, háztartási gépekre, járművekre. A reprezentatív felmérés szerint tavaly minden 100 parasztcsalád tulajdonában 79 rádió, 9 motorkerékpár, 116 kerékpár, 17 mosógép és 9 fényképezőgép volt. Ezek, az egyébként nem éppen magas számok akkor értékelhetők megfelelően, ha figyelembe vesszük, hogy hat év alatt motorkerékpárjaik és a fényképezőgépeik száma ötven százalékkal, mosógépeiké pedig több mint négyszeresére növekedett. A lakáskultúra fejlődésének az újfajta igények növekedésének jele, hogy hat év alatt megkétszereződnek a lakáskarbantartásra, festésre, parkettázásra stb. fordított kiadások. Öltözködésre a parasztcsaládok egy-egy tagja tavaly átlagosan 1318 forintot költött, 25 százalékkal többet az 1957. évinél. Ez körülbelül 30 százalékkal kevesebb, mint a városi munkás, alkalmazott családok tagjainak ruházkodási kiadása. Érdekes korcsoportonként is összehasonlítani a két kategóriát: falun a 45—60 évesek csaknem 40 százalékkal, a 15—30 évesek viszont mindössze 13 százalékkal fordítottak kevesebbet öltözködésükre, mint az azonos korú városiak. Bár ezt külön nem mutatja ki a statisztika, de minden valószínűség szerint a 15 —30 éveseknek, mégpedig a nőknek van a legtöbb részük abban is, hogy 8 év alatt több mint kétszeresére növekedtek a parasztcsaládok szépségápolásra, kozmetikára fordított kiadásai. A falusi háztartások költségvetésében Egy kombájn , SICO mássa — Több gazdaságban befejezték a búza aratását — gyorsítani kell a tarlók betakarítását — Ebben az évben megyénk állami gazdaságaiban 25 és félezer hold kalászost, borsófélét kell betakarítani. Az Állami Gazdaságok Igazgatóságának legfrissebb jelentése szerint a betakarítandó terület 88,3 százalékán már elvégezték ezt az igen fontos munkát. Több gazdaságban — mint például a bodakajtori, a mezőfalvi, és a pélpusztai — már befejezték a búza aratását is. A kalászosok betakarításában kiváló eredményeket értek el a kombájvezetők. A kombájnosok versenyében a legutóbbi értékelés szerint a legjobb eredményt Miszlai István, a pélpusztai állami gazdaság dolgozója érte el. A gabonabetakarítási idényben több mint 5100 mázsa gabonát arattak le és csépeltek el. A második helyezést ugyancsak pélpusztai dolgozó érte el: Valasovits József, SZK 3-as kombájnjával 5072 mázsa gabonát takarított be. A további sorrend: Schmidt Béla Bicskei Állami Gazdaság 3521 mázsa, Pál Tibor Nagyhörcsögi Állami Gazdaság 3093 mázsa teljesítmény. Az AC 400-as kombájnok vezetőinek versenyében legjobb eredményt Balasovits László pélpusztai kombajnos érte el 3442 mázsa teljesítményével. Kiss Ferenc ugyancsak pélpusztai kombájnos nem sokkal maradt el versenytársától: 2900 mázsa gabonát takarított be. A harmadik helyezést Oláh József az Agárdi Állami Gazdaság kombájnosa érte el 2643 mázsás teljesítményével. A legutóbbi értékelés szerint a kombájnszalma lehúzása és kazalozása terén lemaradás tapasztalható. A kombájnnal aratott, területnek eddig mintegy 60 százalékáról húzatták le a szalmát. Ez az eredmény semmiképp sem mondható kielégítőnek. Különösen nagy az elmaradás a Móri Állami Gazdaságban, ahol a 700 holdnyi kombájnnal aratott területnek mindössze 55 százalékáról takarították le a szalmát. A kombájnszalma letakarításának elhúzódása gátolja a tarlóművelést is. Ezért a gazdaságok vezetőinek úgy kell irányítani, szervezni a munkát, hogy a gabonabetakarítás ütemének megfelelő legyen a tarlók letakantása és a szalma kazalozása is.. Nagy javítás a dunaújvárosi távgázüzemben A Dunai Vasmű kokszvegyészeti gyárában tavaly júliusban helyezték üzembe a távgázüzemet, amely egy év alatt 56,1 millió köbméter gázt továbbított a fővárosba. A nehéz téli időszakban a dunaújvárosi üzem dolgozói a megnövekedett fővárosi igényeknek megfelelően a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségben tisztítottak és adtak gázt Budapestnek, és így ők is hozzájárultak a főváros zavartalan téli gázellátásához. Mivel a főváros gázigénye a nyáron csökkent, a Fővárosi Gázművekkel egyetértésben júliust használták fel a távgázüzem gépeinek és berendezéseinek a karbantartására. Ez idő alatt véglegesítik az ideiglenes műszerezéseket és egyes csőhálózatokat téliesítenek, így többek között a kokszolóműi kamra és a kohógáz keveréséhez, kalóriájának pontos beállításához úgynevezett | „égésmeleg” szabályozó autó- | matát szerelnek be. Egy másik automata, amelyet szintén most szereltek fel, a távvezetéken továbbítandó gáz hő- | mérsékletét szabályozza. A | naftalinmosó toronyba autó- | matikus szénszabályozót szereltek be. A nagy kiterjedésű üzem gépeinek műszereit vezetékek-kel kötötték össze a műszerszobával, ahonnan ezentúl valamennyi gép üzemeltetés közben ellenőrizhető lesz. Indul a hajó a dunaújvárosi kikötőből Alacsony a vízállás a Dunán legnagyobb arányban a kulturális kiadások emelkedtek. 1962-ben minden főre — csecsemőtől az aggastyánig — 6,37 forint értékű könyv — tankönyv nélkül, 25 forint értékű újság- és 37 forint értékű színház- és mozijegy vásárlás jutott. A parasztság tavaly csaknem 2,5-szer nagyobb öszszeget fordított kulturális célokra, mint 6 évvel ezelőt. (MTI) Aranyat kapott Az osztrák Kurt Ungar húszezer söralátétből álló gyűjteménye kapta meg az első díjat — egy 90 gramm súlyú aranyból készült söralátétet, — Hamburgban, a söralátétgyűjtők nemzetközi összejövetelén. Ennek a furcsa gyűjtőszenvedélynek úgy látszik, igen sok művelője van: Németországból és a szomszédos országokból háromszázan jöttek össze, hogy kicseréljék és kiegészítsék gyűjteményeiket. A találkozó stílszerűen egy sörfőzde meglátogatásával fejeződött be.