Fejér Megyei Hírlap, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

Í­VTT.AC, PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kedd, 1963. szeptember 17. -Jakaf|-XIX. évfolyam, 217. szám. |^flPpjfuptpffiel |&&lpjvj8 Pp||||gi Ára 50 fillér. ■ _ _ _______________,_____________ Vasárnap a határban Egy-egy vasárnapi határj­á­rás nemcsak olyan szempont­ból hasznos, hogy megállapít­sa a szemlélődő ember, vajon jól, vagy rosszul szervezik-e a munkát a nagyüzemi gazda­ságokban, hanem arra is, hogy következtetéseket von­jon le az előző hét munká­járól. * A Székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet hatalmas burgonyatáblájában már a kora reggeli órákban gépek és emberek sokasága dolgo­zott. A két Orbán szorgalma­san­­ „tisztította” a burgo­nyaszedő gépek előtt a terü­letet. . . De miért álldogálnak gyakran a burgonyaszedő gé­pek? — tettük fel ,a kérdést az egyik Orbán vezetőjének. — Kevés az ember — mondja Balogh Sándor. — A két burgonyaszedő legalább 100—120 ember előtt ki tudná forgatni a termést. Ezzel szemben 30—35 gyalogmunkás dolgozik mindössze a gépek után. Persze, hogy nem győ­zik... Vasárnap három nagytel­jesítményű géppel vetettek őszi árpát. A 350 holdnyi ve­tésterületből eddig 220 holdon került földbe a mag. * Polgárdiban az alsósomlyó és Kiscséri közötti határrészen négy erőgéppel vetőszántot­tak, egy gép diszkfillerezett, egy pedig tárcsázott. — Két géppel őszi árpát vetünk ma — mondta Nagy István, a szövet­kezet elnöke. — Hétfőn befe­jezzük a 300 hold őszi árpát, utána következik a búza... * Kerti József, a Polgárdi Gépállomás traktorosa és Márk Lajos szövetkezeti gaz­da vetőgépkezelő már reggel hat órakor felvételezte az ősziárpát, hogy korán indul­hassanak. A lepsényi Kos­suth Tsz határában találtuk őket munka közben. — Néhány órán belül elké­szülünk ezzel az ősziárpa táb­lával — mondja Kerti József. — Holnap kapunk még egy vetőgépet és néhány napon belül földben lesz 300 holdon az őszi árpa. Az enyingi szövetkezet gép­udvara előtt egy silókombájn „betegségét” gyógyítgatják a hozzáértő szerelők. Csak úgy, munka közben akadt valami baja, javítás után újra indul tovább. Várják a szállítógé­pek.« Jól bent, a tábla utolsó szé­lén egy Windauer maglucer­nát arat rendre. Mellettünk húz el egy rendsodró, iparko­dásán látszik, hogy másik táblába települ át. Mozgalmas az enyingi határ. A burgonyatáblán 30—40 em­ber szedi a termést és gyűjti zsákokba. Zsombó Károly ipari munkás a feleségével és öt gyerekével kint szorgosko­dik a határban. — A szövet­kezet vezetői úgy határoztak — mondja —, hogy a burgo­nyaszedést kiadják kívülál­lóknak tizedébe. A szövetke­zet gondoskodik arról, hogy a termést gépekkel kiforgatják, nekünk pedig kötelességünk felszedni, válogatni és zsákok­ba rakni. • Nincs abban semmi túlzás, ha azt állítjuk, hogy a mező­­szilasi határban a megszokott kép fogadja a látogatót. Szü­­retelők vidámságától, gépek zajától hangos az egész határ. Az egyik táblában ifj. Kutasi József és ifj. Csőgör Ferenc kultivátorral és utána akasz­tott fogasokkal készítik elő a talajt a vetőgépek számára. — Úgyszólván éjjel-nappal dolgozunk, hogy idejében földbe kerüljön a mag — mondja ifj. Kutasi József. — Az éjjel 12 óráig dolgoztam, de ma reggel úgy fél hét táj­ban már újra a határban voltam. A vetőgépek a sar-­­­kunkban vannak. Nem telik bele negyedóra sem, már át­jönnek a szomszédos táblá­ból. Őszi árpát vetnek. — Ha itt végeznek, mi lesz a következő munka? — A brigádvezető majd eligazít bennünket. Elég nagy a mezőszilasi határ, van ten­nivaló bőségesen. De hogy még nem megyünk haza, az biztos.« * A Mezőfalvi Állami Gaz­daság Róbert majori kerüle­tében csendélet fogadja a lá­togatót. Távol, a dűlőút vége felé két DT—413-as álldogál gazdátlanul. A szó igazi ér­telmében gazdátlanul, hiszen egy teremtett lélek sincs sem közel, sem távol. A gé­pek mellett üzemanyagos hor­dók, tárcsák, ekék és egy mű­trágyaszóró árválkodik. Úgy látszik, az állami gazdaság traktorosai hamar műszak­végét csináltak maguknak. * Már két óra felé járt az idő, amikor összetalálkoztunk Rákóczi Ferenc elvtárssal, a Sinatelepi Állami Gazdaság igazgatójával. Elmondotta, hogy ezekben a hetekben új munkaszervezési formát alkal­maznak. Szombaton egészna­pos műszak van és vasárnap déli egy óráig tart a munka­idő. Ezen a vasárnapon pél­dául 11 vagon silótakarmányt takarítottak be. Két SZ—100- as egésznapos műszakban ve­tőágyat készít, búza alá. A lucernaliszt-üzem „nyers­anyag-éhségét” nyolc erőgép elégítette ki. A cukorrépatáb­­lákon nyolcvan ember szedte a termést. Öt gépkocsi, egy Zetor, valamint a keskenyvá­­gányú gazdasági vasút közvet­lenül az Ercsi Cukorgyárba szállította a répát. Fél nap alatt több mint tíz vagon répát szedtek fel és szállítottak a feldolgozó üzembe. Takács László Eötvös József születésének 150. évfordulóját ünnepelték Ercsiben Vasárnap volt százötven éve, hogy megyénk egyik községé­ben, Ercsiben megszületett Eötvös József, a kiváló író és politikus, áld korában a kul­turális fejlődés és a művelő­dési rendszer átszervezésének tevékeny harcosa volt. Falu­juk nagy szülöttének emléké­re tegnap egész napos ünnep­séget rendeztek az ercsiek. Az Eötvös-emlékünnepség megnyitásán, a szobor talpa­zatánál a budapesti Eötvös Gimnázium mintegy 70 diák­ja és pedagógusa is megjelent, hogy együtt ünnepeljen az er­­csiekkel. A másfélszázados évfordulón Csíky Győző, a Hazafias Népfront községi tit­kára mondott ünnpei beszédet. Az Eötvös Gimnázium egyik diákja, Jobbágy Károly A szo­bor előtt című versét mondot­ta el. Megkoszorúzták az Eöt­­vös-ház emléktábláját is. Eötvös József síremlékénél Mészáros Lajos iskolaigazgató emlékezett meg a XIX. szá­zad nagy írójának, költőjének és politikusának munkásságá­ról. Új gyógynövényt termesztenek megyénkben Fejlődő gyógyszeriparunk mind több és több alapanyag biztosítását követeli, s kor­mányzatunk mindent megtesz, hogy ennek érdekében újabb és újabb nyersanyag bázist te­remtsen. Ennek következtében kerül termesztésre megyénk­ben is a jövő esztendőben a solánum, más nevén madár­csucsor gyógynövény is. A solánumot a kislángi Béke Termelőszövetkezetben vállal­ták termesztésre, elsőként 20 holdon. A növény értékesíthe­tő részei a lombozat és az ág­végek zsenge részei. Termése évi 70—140 mázsa levél és ág­­véghajtás között mozog, amit zöld állapotban mázsánként 100 forintért vesz át a HERBARIA. A szabályok sze­rint szárított termés átvételi ára mázsánként 900 forint. Az országainkról jelentjük — Négy súlyos közlekedési baleset egy nap alatt — Vasárnap délelőtt negyed tízkor a 8-as főközlekedési út­vonalon közlekedett Kliment Tibor budapesti lakos CJ 41— 86 rendszámú Wartburg sze­mélygépkocsijával Várpalota felé. Miközben az úttesten ha­ladt, egy dülőútról teherautó tolatott ki az országútra. Ugyancsak a dülőútról hajtott ki kerékpárján Mandel Imre székesfehérvári lakos is, aki a teherautótól nem látta a köze­ledő személyautót, és körülte­kintés nélkül az országútra hajtott. A könnyelmű kerék­páros az útra érve a rohanó autó­ baloldalának ütközött és nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A személy­autó utasának nem történt ba­ja. A balesetért Mandel Imre okolható. Alig később, 9 óra 50 perc­­kor Seregélyesen történt bal­eset Hajdú Károly Seregélyes­­szőlőhegyi lakos KZ 14—73 rendszámú kismotorján igye­kezett Dunaújváros felé. A tsz­­bekötőút torkolatánál jelzés nélkül balra kanyarodott. Az országúton a kismotor nyomá­ban haladt Boros Ferenc szé­kesfehérvári lakos CF 92—70 rendszámú személygépkocsi­ján. Boros előzni akart, s a jelzés nélkül bekanyarodó kis­motorral összeütközött, majd elvesztve uralmát a gépkocsi felett, az árokba zuhant. Vele utazó felesége megsérült. A balesetért mindkét gépjármű­­vezető felelős, mert jelzés nél­kül előztek, illetve kanyarod­tak. Este hét órakor a 7-es fő­­közlekedési útvonalon, a 61-es kilométerkő közelében történt baleset. Borbély Tibor buda­pesti lakos CE 86—59 rend­számú személygépkocsijával Pest felé indult. A kocsiban vele utazott édesanyja és menyasszonya is. A sebesen haladó gépkocsi előtt forgalmi akadály miatt egy gépkocsi lassított, mire Borbély is csök­kentette a kocsi sebességét­. Borbély gépkocsija után haladt Véber István velencei lakos KU 94—23 rendszámú kismo­torján, amelyen magával vitte s pótutasként Németh László ve­­j­e­lencei lakost is. A könnyel­­­­mű motorvezető nem tartotta­­ be a követési távolságot és ezért a lassító személygépko­csinak ütközött. A karambol­­ következtében Németh László leesett a motor pótü­léséről és súlyos sérüléseket szenvedett.­­ A gépkocsiban is jelentős kár keletkezett. A balesetért Vé­ '­ber István a felelős. A nap utolsó közlekedési balesete este fél nyolckor, Aba határában történt. Osvald Ist­ván KB 47—07 rendszámú mo­torkerékpárján közlekedve, magával vitte Szegfű Ferenc­­­cet. Osvald ittasan vezetett,­­ Velük szemben az országúton­­ szintén egy ittas kerékpáros­­ közeledett. Zalka Tibor szé­­­­kesfehérvári lakos, kivál­t^ítat-­­ lan járművel, a baloldalon, szabálytalanul Az italosság ha 1 -h ezer­okiért Ocv°id elü­tötte a sötétben imbolygó ke­rékpárost, s mindhárman sú­­­­lyos sérüléseket, szenvedtek. A balesetért mindketten felelő­sek. — m­ — Az MSZMP és a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottságainak kibővített ülése Szeptember 16-án, hétfőn délelőtt 9 órakor kibővített közös ülést tartottak az MSZPM és a Fejér Megyei Ta­nács végrehajtó bizottságai. Az ülést Juhász János elvtárs, az MSZMP Fejér megyei Vég­rehajtó Bizottságának első titkára nyitotta meg, majd Bujdosó Imre elvtárs, a m­e­­gyei tanács elnökének referá­tuma hangzott el az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről és a soron következő felada­­­­tokról. A vitában felszólaltak: Gyenge Károly, az MSzMP Fejér megyei Bizottságának titkára, Ernvachter József, a vértesacsai tsz elnöke, Farkas József, az adonyi tsz elnöke, Juhász János, a megyei párt­­bizottság első titkára, Pap István, a VTRGY vezérigaz­gatója, Benkő György, az SZMT Fejér megyei titkára és Farkas Antal, a megyei Pártbizottság osztályvezetője. A négy szocialista ország hadseregének együttes hadgyakorlatáról Pinczési Pál, az MTI berlini tudósítója jelenti: A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlová­kia testvéri hadseregeinek öt­napos együttes hadgyakorlatát amely a kvartett, nevet kap­ta, a Német Demokratikus Köztársaság déli részén ösz­­szesen 25 000 négyzetkilomé­ternyi területen bonyolították le. Ez annyit jelent, hogy ötszáz kilométernyi távol­ságról is kellett tehát csa­patokat mozgatni, s a parancsnokságnak nagy­szerű szervezési és tervezési képességét mutatja, hogy a csapatok mégis percnyi, a re­pülőgépek pedig másodperc­nyi pontossággal ott volt­ak a helyükön bevetésre készen. A hadgyakorlaton összesen 40 000 katona, altiszt, és tiszt, 760 páncélos és több száz repülő­gép vett részt. Ami tehát a területet, a csapatok nagysá­gát és technikai ellátottságát illeti, ez volt eddig a Német De­mokratikus Köztársaság­ban végrehajtott legna­­gyobb méretű hadgyakor­lat. Érdemes megemlíteni, hogy ennek ellenére — a NATO hadgyakorlatokkal ellentétben — ez a gyakorlat alig aka­dályozta a közlekedési utak forgalmát, s még kevésbé oko­zott károkat a mezőgazdaság­nak. A gyakorlaton az NDK nemzeti néphadsereg adta a résztvevő szárazföldi és légi­erők zömét, s bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a szocialista testvéri hadseregek e legifjabb tagja is kitűnően képzett és nagyszerűen felsze­relt haderővel rendelkezik, amely bonyolult feltételek kö­zepette is megálja a helyét. Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, az NDK nemzetvé­delmi minisztere, aki a had­gyakorlatot vezette, kijelentet­te, hogy a kvartettet nem va­lami különleges katonapoliti­kai okok miatt tartották, ha­nem e hadgyakorlat végrehaj­tása már jóelőre szerepelt a Varsói Szerződés álla­mai egyesült hadseregei­nek főparancsnoksága által jóváhagyott tervben. A hadgyakorlat végeztével a drezdai régi vásártéren az NDK lakossága rendkívül lel­kes ünneplésben részesítette a testvéri országok hadsere­geinek képviselőit. Itt tartot­ták meg a hagyományos tűzi­játékkal egybekötött színpom­pás takaródót is. A szovjet, a lengyel, a cseh­szlovák és a német csapatott 15—15 legjobb katonája kitün­tetésben részesült. Az összes részvevők pedig­­ emlékérmet kaptak a következő felirattal: ..Szeptember — 1963.” (MTI) Készíti a magágyat a lepsényi tsz földjén a ifj. Durecz János traktoros.

Next