Fejér Megyei Hírlap, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

Lehetséges! , Tegnapelőtt még nyugod­tan kiadhattuk volna a je­­entést: „Fejér megye fe­lett derült az ég” és ez vo­natkozott volna a termelő­­zövetkezeti vezetők, tagok hangulatára is. A kincset­­rő őszi napsütésben szor­­­osan végzik a tagok a be­takarítást, a gépek a talaj­­oi­án­atat és a vetést. Ám tegnap egy kis felhő vonult át a derűs hangulat egén. Közölték az újságok a legújabb, országos vetés­jelentést és ebben — 66 százalékkal — megyénk bi­zony a sereghajtók között kullogott. Igaz, nem dicsőség ilyen helyen szerepelni, de azért ne veszítsük el a kedvün­ket. Az országos jelentések összeállításában, különösen Ilvénkor, a hajrában, nagy szerepet játszik a technika is. A rangsor múlhat azon, hogy melyik jelentést me­rik napon zárták, melyik napon továbbították. És­ztn­­e az az újságcikk meg­jelent, már másként festett a helyzet. Ha a 16­ i, esti illapotot nézzük, Fejér me­gye a búzavetésben 13,9 százaléknál tart.. Méghozzá az 5 százalékkal megemelt tervhez viszonyítva és ez helyet biztosít számára a derékhadban. Persze, ez nem változtat az elhatározásban: a búza­­vet­ést október 31-ig be kell fejezni. És nem akárho­gyan, hanem időben, jól és becsülettel. A három is­mérv egyikét sem hagy­hatjuk el. Nincs szükségünk arra, hogy kapkodó, felt­­étlen munkát végezzünk, a jelentések kedvéért búzát búza után vessünk, a vető­gépek sebességét a minősé­get veszélyeztető fokra, emeljük, kellőképpen elő sem készített talajba ves­sünk, vagy valami hason­ló „fogást” alkalmazzunk. Ezekre nincs is szükség, ■gyanis reális számítás sze­rint a határidő betartása le­het­ség­es. Mit mutat az elmélet? Tizenhatodikán este 22 760 zold búzavetés volt még hátra a megyében. Viszont az elmúlt napokon, megyei összesítésben mindig elér­ők a 2500, de még inkább a 3000 holdat. Ezzel az üzemmel tehát a munka október 25-ére befejeződ­het. De. Ezt a szócskát ide kell tenni, mert az elmélet nem egészen fedi a gyakor­­latot. A következő napok­ban ugyanis egyre több gaz­daság éri majd el a száz százalékot, a még elmaradt mennyiség pedig egyre ke­vesebb gazdaságban kon­centrálódik. Éppen azok­ban, amelyek ma még meg­yéra közelítik a megyei át­lagot. Az átlag ugyanis kiugró­kat és elmaradókat takar, számos gazdaság már szin­te el is felejtette a vetést mások viszont legfeljebb a derekánál tartanak, így például a vértesboglári Új­ Álet, a ráckeresztúri Búza­­kalász, a bodajki Petőfi, a sárbogárdi Május 1, a ká­­pdm­ásnyéki Vörösmarty, a ka­jászói Dózsa azok a pon­tok, amelyekre különösen ügyelnünk kell Ezekben a szövetkezé­sekben semmi elemi oka nincs a lemaradásnak. Vi­szont minden lehetősége megvan a késedelem beho­zásának. Különösen, ha­ se­gítenek nekik. Sárbogár­­don például ezekben a na­pokban a környező tsz-ek 25 szállítógépe segíti a örmények hordását, mert ez akadályozza a vetést. A többi „száz százalékosok” egy-két napra ugyanígy ad­hatnak segítséget a lemara­dóknak, az akadályozó gon­dok elhárításában. És ak­kor a befejezés az egyik helyen, gyorsulást jelent a másikon. Közös céhünk a határié­ betartása. Munkálkodjunk hát ezen közösen, a mezs­­gehatárokat is túllépve. Mert a terv valóra váltása: ' "kétséges! VTLAKI PROLETÁRJÁT, EGTESPLICTEKI okjér megyei MZ____1----------------­r.—.— HifN­wwI Szombat, »afSa?I nfoSjgjta­­g 1963. október 19. WStMB Ostbuß kKSSS WibKM XIX. évfolyam, 245. sz­á­­ra 5« fillér. 1 . " Épül a „gyűrűváros" Székesfehérvár körül — Mi lesz a kommunális beruházásokkal ? — Bevált az öntöttház — Megváltozott a városkép — K­arsay Ivánnal, a Megyei Beruházási Iroda vezetőjével járjuk Székesfehérvár utcáit, hogy a helyszínen beszélges­sünk a megyeszékhely fejlesz­tésének közeli és távolabbi terveiről, s azok megvalósítá­sáról. A tervek, beruházási programok új és új lakónegye­dek jövőjét hordozzák maguk­ban, ott, az iroda szigorú rendben tartott tervkötegei­­ben. Ha az ember föléjük ha­jol, s a mérnök, a műszaki szakember kalauzolásával vé­gigsétál ezen az öt—hat év múlva létező városon; renge­teg az új látnivaló. Épp úgy, mint annak, aki öt—hat évi távollét után szemléli újra a mai Székesfehérvárt. És odakinn? 1963, mai nap­jaink valóságában? Sokhelyütt még csak a ki­jelölés folyik, másutt már alapoznak is, amott az épí­tőmunkások már magas falakat húztak, egy másik lakóházba, az építkezés mellett, már be is költöz­tek az új lakók. Mert itt, az épületek, lakóne­gyedek szabad ég alatt elterülő „műhelyében” formálódik, alakul szinte hónapról hónap­ra a város új arca. Egyre elterjedtebbé válik már ez a kifejezés műszála körökben: „gyűrűváros”. ’ Mi­ért? Erről kérdezem. — Székesfehérváron nehéz a helyzete a tervezőnek, kivi­telezőnek egy-egy új létesít­mény létrehozásakor. Egy pezsgő életű, megnövekedett város testébe kell ékelnünk az újat. Ezért, szinte magától értetődően alakult ki a születő új városkép, hogy az új lakó­negyedek mintegy körülölelik a régi várost. Új házak gyűrűje. A tervek szépsége, öröme mellett sok gondot, felelősséget, is jelen­tenek.­­ A városi tanács leg­utóbbi vb-ülésén sok szó esett az Ybl Miklós lakó­telep kommunális ellátá­sának gondjairól. Milyen végleges megoldást tarto­gat a jövő? — A közművek közül egye­dül a távfűtés üzemelésében lesz eltolódás. Nincs a lakó­telepnek megfelelő kereske­delmi egysége, de 64 végén már felépül a modern szu­perért — a szupermarket „kis­testvére”. Itt vásárolhatunk majd minden fontos haszná­lati tárgyat, amire csak egy háztartásban szükség lehet. Ugyanitt épül majd a posta­­hivatal. Az új tanévre már szeretnénk átadni a 12 tanter­mes középiskolát és a 12 tan­termes általános iskolát is , korszerű politechnikai mű­hellyel, s minden olyan fel­szereléssel, amelyre szüksége van az új rendszerű oktatás­nak. Az orvosi rendelő és a gyógyszertár építése jövőre kezdődik és 1965-ben fejező­dik be. S most látogassunk el a vá­ros déli részére. Itt, a pályaudvar tőszomszéd­ságában, ahonnan szerte­ágaznak a Dunántúl távo­li vidékeire futó sínpárok, szintén új lakótelep épül. Az építkezés csupán egy-két hete kezdődött, de még ebben az évben két 40 lakásos lakó­épület építéséhez fognak hoz­zá a kivitelezők.­­ Több mint 300 lakást építünk fel ezen a lakótele­pen, csupa négyszintes, közép­blokkos épületet — mondja a beruházási iroda vezetője. — Két év múlva, mire a lakó­telep építkezése befejeződik ellátjuk ezt a városnegyedet is kommunális intézmények­kel. A Széchenyi utcára nyílik majd a szuperett, s a déli vá­rosrész ezen a vidéken kap 50 kisgyermeket befogadó óvodát 8 tantermes általános iskolát is A József Attila úti és a Mars téri lakótelepek között járunk. Az út elején, a Hor­­vát István utca sarkán ma magasan az ég felé emelke­dik a város első kilenc emele­tes háza.­­ Az eredeti tervek sze­rint, ha a tízszintes öntött­­ház beválik, egy egész la­kónegyed épül ezzel az el­járással Székesfehérváron. Mi a mostani helyzet? — Nos, a bevezetett építke­zési mód bevált. A Május 1 téri lakótelep, amely felépülé­se után a Rákóczi út Kempe­­len téri bejáratáig nyúlik majd, ilyen középmagas lakó­házakból épül. 1964 és 65 kö­zött, egy év leforgása alatt. 185 család számára építünk itt majd korszerű, szép lakást. Az öt középmagas épülettömb, egyenként 37 lakással, az is­kolától délkeletre fekvő be­építetlen területen helyezke­dik majd el. És már kiérünk a Dózsa György térre, a Március 15 utca torkolatához. Itt áll a Vörösrijarty Színház. S a tete­jéről, ha körültekintünk, négy irányban látjuk az építők da­ruit, a magasodó épületeket. Az új lakónegyedek úgy fogják körül a várost, mint valami hatalmas gyűrű. „Gyű­­rűváros.” Valóban az. Jegy­gyűrű a jövőtől a holnap szebb, hatalmasabb Székesfe­hérvára részére. Mekis János „Nem adják el“ a jobb termést Kőszárhegyen jó ütemben halad a vetés. Legutóbb azon­ban aggodalmaskodni kezdtek. A 40 holdas cukorrépa táblá­ról idő kell a termés elszállí­tásához helyesebb volna in­kább a tisztán álló földterü­letet előkészíteni és elvetni. A szövetkezet főagronómusa azonban nem esett ebbe a hi­bába, a járási megbízottakkal együtt kitartott a helyes állás­pont mellett. „A miharabbi befejezés végett nem szabad kockáztatni a jövő nyári több termést” — ebből indultak ki. Arról volt szó ugyanis, hogy az újonnan kijelölt területen máris több évben volt búza, s az idén alig termett valamics­két. A jó talajerőben lévő cukorrépaföldön kedvező idő­járás mellett pedig 20 mázsás átlagtermést is elérhetnek. Ezt semmi körülmények között nem szabad „eladni”. Fimicz Ignácz elvtárs, a já­rási tanács párttitkára megbí­zást kapott a járási operatív bizottságtól, hogy a cukorré­patermés elszállításának meg­szervezésében segítsen a szö­vetkezet vezetőinek. Ez garan­cia, hogy a kőszárhegyiek bú­zája még október vége előtt jó földbe kerülhet. Az Országos Természetvédelmi Tanács madártani kuta­tóil­lom­ást létesített a Velencei-tó nyugati végében, Dinnyés határában. Az érdekes formájú épületet egy holland mérnök tervei alapján a Mezőf­öldi Állami Gazdaság építtette, Hat szárítógép dolgozik a székesfehérvári Terményfor­­­galmi Vállalat telephelyén, ahol a földekről folyamatosan bekerülő kombájnkukoricát 30—34 százalékos nedvességtar­talomról 15 százalékra szárítják. Eddig mintegy 130—149 vagonnyi termény fordult meg a vállalatnál. Ennek egy ré­szét leszárították, a többit pedig csövesen górékban tárolják. A székesfehérvári Szabad Élet Tsz-től eddig mintegy 40—45 vagonnyi kombájnkukoricát szállítottak be a szárító­üzembe. Major György, Sitkei Lászlóné és Stefán Anna a szalag­ra rakják a kukoricát. Gyors segítség Szerdán délután járási és gépállomás­­vezetőket talál­tam együtt Gonda István járási tanácselnök hivatalá­ban. Előttük a székesfehér­vári járás térképe, témájuk az őszi vetés eredményeinek összegezése és a serényebb termelőszövetkezetekben fel­szabadult erőgépek azonnali továbbirányítása. Gyors, de emellett ,igen gondos intéz­kedés volt ez. Gárdonyban, Csőrön, Je­nőn, Lovasberényben, Páz­­mándon, Sárkeszin és Suko­­rón a termelőszövetkezetek befejezték a kenyérgabona vetését; Csőszön, Enyingen, Fülén, Soponyán és a sere­­gélyesi Kossuth Tsz-ben pe­dig elvégezték a vetőszán­tást. Jelentős gépi erő sza­badult fel, amelyek részére kijelölték az új működési helyet. Az egyes szövetkeze­tek tényleges­ készenléti helyzetének mérlegelése után a járás vezetői össze­sen 31, szántásra és talajelő­készítésre alkalmas traktor és vezetője részére jelölték ki az új munkahelyet. Külön elismerésüket fejezték ki a gárdonyi termelőszövetkezet vezetőinek és tagjainak, akik a búzavetés sürgősségét he­lyezve minden egyéb munka elé, öt erőgépüket vezetővel együtt átküldték Pákozdra segítségül. Befejezték a búzavetést A pusztaegresi Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke, Reng István és Csilléri Mik­lós főagronómus pénteken táviratban közölte szerkesz­tőségünkkel, hogy befejezték a kenyérgabona vetését. A vetéstervet kilenc százalék­kal teljesítették túl, s­­így 1230 holdon került földbe a kenyérgabona jó minőségű vetőágyban. Nappal törnek — éjszaka hordanak . A szállítókapacitás okozza a legtöbb gondot ezekben a na­pokban a besnyei termelőszö­vetkezetben is. Az idő viszont sürget, tehát olyan módszert kerestek ami mellett éjszaka is ki tudnák használni a szál­lítógépeket. A megoldás megszületett, és már be is vált. A Zet­o­­rokra hátul is reflektort sze­reltek. A tagokat pedig meg­kérték, hogy parcellájukon vágjanak utat a kukoricában és külön tisztítsák el az ösz­­szehordot kupacok szörnyé­,­két, így már dolgozhatnak éj­szaka is a Zetorok. Minden parcella végében ott van a karó, rajta annak a tag­nak a neve, aki ezt a részt mű­veli. A traktoros a karóról fel­írja a nevet és felrakják a ku­koricát. A központi mérlegelő helyen pedig hivatalosan le­mérik a termést, a traktoros bemondja a nevet. Hogy a módszer mennyire bevált, mu­tatja: egy-egy gép a második műszakban 150—170 mázsa terményt is behord. A módszernek még egy elő­nye van. A tagok ugyanis az útról és a kupacok helyéről ki­vágott szárat be is kötik. Ezt — természetesen külön fuvar­ral — ugyancsak behordják, kúpokba rakják, és afféle ta­karmánytartaléknak tekintik. Mivel a tagok több helyen is kaptak művelésre kukoricát, a parcellák meglehetősen kes­kenyek, így az utakból kivá­gott, felkötözött és kúpokban tárolt szár eléri az összmeny­­nyiség 20—25 százalékát. A többit a táblán felszecskázzák és amennyit csak tudnak, be­hordanak belőle almozás cél­jaira.

Next