Fejér Megyei Hírlap, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

Lehetséges! , Tegnapelőtt még nyugodtan kiadhattuk volna a jeentést: „Fejér megye felett derült az ég” és ez vonatkozott volna a termelőzövetkezeti vezetők, tagok hangulatára is. A kincsetrő őszi napsütésben szorosan végzik a tagok a betakarítást, a gépek a talajoiánatat és a vetést. Ám tegnap egy kis felhő vonult át a derűs hangulat egén. Közölték az újságok a legújabb, országos vetésjelentést és ebben — 66 százalékkal — megyénk bizony a sereghajtók között kullogott. Igaz, nem dicsőség ilyen helyen szerepelni, de azért ne veszítsük el a kedvünket. Az országos jelentések összeállításában, különösen Ilvénkor, a hajrában, nagy szerepet játszik a technika is. A rangsor múlhat azon, hogy melyik jelentést merik napon zárták, melyik napon továbbították. Észtne az az újságcikk megjelent, már másként festett a helyzet. Ha a 16 i, esti illapotot nézzük, Fejér megye a búzavetésben 13,9 százaléknál tart.. Méghozzá az 5 százalékkal megemelt tervhez viszonyítva és ez helyet biztosít számára a derékhadban. Persze, ez nem változtat az elhatározásban: a búzavetést október 31-ig be kell fejezni. És nem akárhogyan, hanem időben, jól és becsülettel. A három ismérv egyikét sem hagyhatjuk el. Nincs szükségünk arra, hogy kapkodó, feltétlen munkát végezzünk, a jelentések kedvéért búzát búza után vessünk, a vetőgépek sebességét a minőséget veszélyeztető fokra, emeljük, kellőképpen elő sem készített talajba vessünk, vagy valami hasonló „fogást” alkalmazzunk. Ezekre nincs is szükség, ■gyanis reális számítás szerint a határidő betartása lehetséges. Mit mutat az elmélet? Tizenhatodikán este 22 760 zold búzavetés volt még hátra a megyében. Viszont az elmúlt napokon, megyei összesítésben mindig elérők a 2500, de még inkább a 3000 holdat. Ezzel az üzemmel tehát a munka október 25-ére befejeződhet. De. Ezt a szócskát ide kell tenni, mert az elmélet nem egészen fedi a gyakorlatot. A következő napokban ugyanis egyre több gazdaság éri majd el a száz százalékot, a még elmaradt mennyiség pedig egyre kevesebb gazdaságban koncentrálódik. Éppen azokban, amelyek ma még megyéra közelítik a megyei átlagot. Az átlag ugyanis kiugrókat és elmaradókat takar, számos gazdaság már szinte el is felejtette a vetést mások viszont legfeljebb a derekánál tartanak, így például a vértesboglári Új Álet, a ráckeresztúri Búzakalász, a bodajki Petőfi, a sárbogárdi Május 1, a kápdmásnyéki Vörösmarty, a kajászói Dózsa azok a pontok, amelyekre különösen ügyelnünk kell Ezekben a szövetkezésekben semmi elemi oka nincs a lemaradásnak. Viszont minden lehetősége megvan a késedelem behozásának. Különösen, ha segítenek nekik. Sárbogárdon például ezekben a napokban a környező tsz-ek 25 szállítógépe segíti a örmények hordását, mert ez akadályozza a vetést. A többi „száz százalékosok” egy-két napra ugyanígy adhatnak segítséget a lemaradóknak, az akadályozó gondok elhárításában. És akkor a befejezés az egyik helyen, gyorsulást jelent a másikon. Közös céhünk a határié betartása. Munkálkodjunk hát ezen közösen, a mezsgehatárokat is túllépve. Mert a terv valóra váltása: ' "kétséges! VTLAKI PROLETÁRJÁT, EGTESPLICTEKI okjér megyei MZ____1----------------r.—.— HifNwwI Szombat, »afSa?I nfoSjgjtag 1963. október 19. WStMB Ostbuß kKSSS WibKM XIX. évfolyam, 245. szára 5« fillér. 1 . " Épül a „gyűrűváros" Székesfehérvár körül — Mi lesz a kommunális beruházásokkal ? — Bevált az öntöttház — Megváltozott a városkép — Karsay Ivánnal, a Megyei Beruházási Iroda vezetőjével járjuk Székesfehérvár utcáit, hogy a helyszínen beszélgessünk a megyeszékhely fejlesztésének közeli és távolabbi terveiről, s azok megvalósításáról. A tervek, beruházási programok új és új lakónegyedek jövőjét hordozzák magukban, ott, az iroda szigorú rendben tartott tervkötegeiben. Ha az ember föléjük hajol, s a mérnök, a műszaki szakember kalauzolásával végigsétál ezen az öt—hat év múlva létező városon; rengeteg az új látnivaló. Épp úgy, mint annak, aki öt—hat évi távollét után szemléli újra a mai Székesfehérvárt. És odakinn? 1963, mai napjaink valóságában? Sokhelyütt még csak a kijelölés folyik, másutt már alapoznak is, amott az építőmunkások már magas falakat húztak, egy másik lakóházba, az építkezés mellett, már be is költöztek az új lakók. Mert itt, az épületek, lakónegyedek szabad ég alatt elterülő „műhelyében” formálódik, alakul szinte hónapról hónapra a város új arca. Egyre elterjedtebbé válik már ez a kifejezés műszála körökben: „gyűrűváros”. ’ Miért? Erről kérdezem. — Székesfehérváron nehéz a helyzete a tervezőnek, kivitelezőnek egy-egy új létesítmény létrehozásakor. Egy pezsgő életű, megnövekedett város testébe kell ékelnünk az újat. Ezért, szinte magától értetődően alakult ki a születő új városkép, hogy az új lakónegyedek mintegy körülölelik a régi várost. Új házak gyűrűje. A tervek szépsége, öröme mellett sok gondot, felelősséget, is jelentenek. A városi tanács legutóbbi vb-ülésén sok szó esett az Ybl Miklós lakótelep kommunális ellátásának gondjairól. Milyen végleges megoldást tartogat a jövő? — A közművek közül egyedül a távfűtés üzemelésében lesz eltolódás. Nincs a lakótelepnek megfelelő kereskedelmi egysége, de 64 végén már felépül a modern szuperért — a szupermarket „kistestvére”. Itt vásárolhatunk majd minden fontos használati tárgyat, amire csak egy háztartásban szükség lehet. Ugyanitt épül majd a postahivatal. Az új tanévre már szeretnénk átadni a 12 tantermes középiskolát és a 12 tantermes általános iskolát is , korszerű politechnikai műhellyel, s minden olyan felszereléssel, amelyre szüksége van az új rendszerű oktatásnak. Az orvosi rendelő és a gyógyszertár építése jövőre kezdődik és 1965-ben fejeződik be. S most látogassunk el a város déli részére. Itt, a pályaudvar tőszomszédságában, ahonnan szerteágaznak a Dunántúl távoli vidékeire futó sínpárok, szintén új lakótelep épül. Az építkezés csupán egy-két hete kezdődött, de még ebben az évben két 40 lakásos lakóépület építéséhez fognak hozzá a kivitelezők. Több mint 300 lakást építünk fel ezen a lakótelepen, csupa négyszintes, középblokkos épületet — mondja a beruházási iroda vezetője. — Két év múlva, mire a lakótelep építkezése befejeződik ellátjuk ezt a városnegyedet is kommunális intézményekkel. A Széchenyi utcára nyílik majd a szuperett, s a déli városrész ezen a vidéken kap 50 kisgyermeket befogadó óvodát 8 tantermes általános iskolát is A József Attila úti és a Mars téri lakótelepek között járunk. Az út elején, a Horvát István utca sarkán ma magasan az ég felé emelkedik a város első kilenc emeletes háza. Az eredeti tervek szerint, ha a tízszintes öntöttház beválik, egy egész lakónegyed épül ezzel az eljárással Székesfehérváron. Mi a mostani helyzet? — Nos, a bevezetett építkezési mód bevált. A Május 1 téri lakótelep, amely felépülése után a Rákóczi út Kempelen téri bejáratáig nyúlik majd, ilyen középmagas lakóházakból épül. 1964 és 65 között, egy év leforgása alatt. 185 család számára építünk itt majd korszerű, szép lakást. Az öt középmagas épülettömb, egyenként 37 lakással, az iskolától délkeletre fekvő beépítetlen területen helyezkedik majd el. És már kiérünk a Dózsa György térre, a Március 15 utca torkolatához. Itt áll a Vörösrijarty Színház. S a tetejéről, ha körültekintünk, négy irányban látjuk az építők daruit, a magasodó épületeket. Az új lakónegyedek úgy fogják körül a várost, mint valami hatalmas gyűrű. „Gyűrűváros.” Valóban az. Jegygyűrű a jövőtől a holnap szebb, hatalmasabb Székesfehérvára részére. Mekis János „Nem adják el“ a jobb termést Kőszárhegyen jó ütemben halad a vetés. Legutóbb azonban aggodalmaskodni kezdtek. A 40 holdas cukorrépa tábláról idő kell a termés elszállításához helyesebb volna inkább a tisztán álló földterületet előkészíteni és elvetni. A szövetkezet főagronómusa azonban nem esett ebbe a hibába, a járási megbízottakkal együtt kitartott a helyes álláspont mellett. „A miharabbi befejezés végett nem szabad kockáztatni a jövő nyári több termést” — ebből indultak ki. Arról volt szó ugyanis, hogy az újonnan kijelölt területen máris több évben volt búza, s az idén alig termett valamicskét. A jó talajerőben lévő cukorrépaföldön kedvező időjárás mellett pedig 20 mázsás átlagtermést is elérhetnek. Ezt semmi körülmények között nem szabad „eladni”. Fimicz Ignácz elvtárs, a járási tanács párttitkára megbízást kapott a járási operatív bizottságtól, hogy a cukorrépatermés elszállításának megszervezésében segítsen a szövetkezet vezetőinek. Ez garancia, hogy a kőszárhegyiek búzája még október vége előtt jó földbe kerülhet. Az Országos Természetvédelmi Tanács madártani kutatóillomást létesített a Velencei-tó nyugati végében, Dinnyés határában. Az érdekes formájú épületet egy holland mérnök tervei alapján a Mezőföldi Állami Gazdaság építtette, Hat szárítógép dolgozik a székesfehérvári Terményforgalmi Vállalat telephelyén, ahol a földekről folyamatosan bekerülő kombájnkukoricát 30—34 százalékos nedvességtartalomról 15 százalékra szárítják. Eddig mintegy 130—149 vagonnyi termény fordult meg a vállalatnál. Ennek egy részét leszárították, a többit pedig csövesen górékban tárolják. A székesfehérvári Szabad Élet Tsz-től eddig mintegy 40—45 vagonnyi kombájnkukoricát szállítottak be a szárítóüzembe. Major György, Sitkei Lászlóné és Stefán Anna a szalagra rakják a kukoricát. Gyors segítség Szerdán délután járási és gépállomásvezetőket találtam együtt Gonda István járási tanácselnök hivatalában. Előttük a székesfehérvári járás térképe, témájuk az őszi vetés eredményeinek összegezése és a serényebb termelőszövetkezetekben felszabadult erőgépek azonnali továbbirányítása. Gyors, de emellett ,igen gondos intézkedés volt ez. Gárdonyban, Csőrön, Jenőn, Lovasberényben, Pázmándon, Sárkeszin és Sukorón a termelőszövetkezetek befejezték a kenyérgabona vetését; Csőszön, Enyingen, Fülén, Soponyán és a seregélyesi Kossuth Tsz-ben pedig elvégezték a vetőszántást. Jelentős gépi erő szabadult fel, amelyek részére kijelölték az új működési helyet. Az egyes szövetkezetek tényleges készenléti helyzetének mérlegelése után a járás vezetői összesen 31, szántásra és talajelőkészítésre alkalmas traktor és vezetője részére jelölték ki az új munkahelyet. Külön elismerésüket fejezték ki a gárdonyi termelőszövetkezet vezetőinek és tagjainak, akik a búzavetés sürgősségét helyezve minden egyéb munka elé, öt erőgépüket vezetővel együtt átküldték Pákozdra segítségül. Befejezték a búzavetést A pusztaegresi Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke, Reng István és Csilléri Miklós főagronómus pénteken táviratban közölte szerkesztőségünkkel, hogy befejezték a kenyérgabona vetését. A vetéstervet kilenc százalékkal teljesítették túl, sígy 1230 holdon került földbe a kenyérgabona jó minőségű vetőágyban. Nappal törnek — éjszaka hordanak . A szállítókapacitás okozza a legtöbb gondot ezekben a napokban a besnyei termelőszövetkezetben is. Az idő viszont sürget, tehát olyan módszert kerestek ami mellett éjszaka is ki tudnák használni a szállítógépeket. A megoldás megszületett, és már be is vált. A Zetorokra hátul is reflektort szereltek. A tagokat pedig megkérték, hogy parcellájukon vágjanak utat a kukoricában és külön tisztítsák el az öszszehordot kupacok szörnyé,két, így már dolgozhatnak éjszaka is a Zetorok. Minden parcella végében ott van a karó, rajta annak a tagnak a neve, aki ezt a részt műveli. A traktoros a karóról felírja a nevet és felrakják a kukoricát. A központi mérlegelő helyen pedig hivatalosan lemérik a termést, a traktoros bemondja a nevet. Hogy a módszer mennyire bevált, mutatja: egy-egy gép a második műszakban 150—170 mázsa terményt is behord. A módszernek még egy előnye van. A tagok ugyanis az útról és a kupacok helyéről kivágott szárat be is kötik. Ezt — természetesen külön fuvarral — ugyancsak behordják, kúpokba rakják, és afféle takarmánytartaléknak tekintik. Mivel a tagok több helyen is kaptak művelésre kukoricát, a parcellák meglehetősen keskenyek, így az utakból kivágott, felkötözött és kúpokban tárolt szár eléri az összmenynyiség 20—25 százalékát. A többit a táblán felszecskázzák és amennyit csak tudnak, behordanak belőle almozás céljaira.