Fejér Megyei Hírlap, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
10 LÁNYOK — ASSZONYOK A ráncosodásról A ráncosodás oka a bőr alatti zsírréteg megfogyatkozása és a bőr rugalmas rostjai feszességének csökkenése. Idősebb korban ehhez társul még a bőr kiszáradása és elvékonyodása is. Az arcbőrön elsőnek a szemek és a száj körül jelentkeznek finom sugaras ráncok. A kezdeti jelek után rohamosan mélyülnek az egyébként is meglévő redők, a homlokon az orr fölött és a száj körül. Ezekkel egyidejűleg a bőr alatti izmok is megtágulnak, elvékonyodnak és a bőr színe is fakóbbá válik. A ráncok elleni küzdelmet a megelőzéssel kell kezdeni. Tudjuk, hogy a száraz arcbőr hajlamos a korai ráncosodásra, tehát már fiatal korban mindent tegyünk meg a bőr szárazságának elhárítására. Ezzel egyúttal a ráncok jelentkezését is késleltethetjük. Kezdődő ráncok esetén hagyjuk el a meleg vízzel és szappannal való mosakodást, és arcunkat esténként lemosókrémmel, olajjal, vagy tejjel tisztítsuk. Éjszakára megfelelő zsíros krémmel kenjük be arcbőrünket. Reggel csak lágy hideg vízzel, öblítve frissítsük fel arcunkat: e célra legalkalmasabb az esővíz. A kifejlődött ráncok kezelésére a bőr zsírozásán kívül olyan eljárásokat is kell alkalmazni, amelyek a bőr feszességét (tónusát) fokozzák és a bőr vérkeringését élénkítik. A bőr tónusának fokozására az úgynevezett arcparkolásokat alkalmazzák. Az arcpakolásnak tulajdonképpen az a célja, hogy a benne levő hatóanyagok hosszabb, vagy rövidebb ideig közvetlenül hassanak az arcbőrre. A pakolásokat általában 10—15 percig fagyjuk az arcon és utána hideg vízzel, vagy hideg kamillateával lemossuk. A zsíros bőr kezelésénél már szó volt a szárító hatású szénsavas pakolásról és ugyanott említettük az élesztőpakolást is. A pattanásos bőrnél leírták a szárító hatású kénes pakolást, míg a száraz arcbőr kezelésére az olajos pakolást és a majonéz pakolást ajánlották. A ráncok kezelésére ugyancsak alkalmazható, zsírozás céljából mind az olajos pakolás, mind a majonézes pakolás. Petyhüdt, ráncos bőr felfrissítésére nagyon sokszor alkalmazzák az úgynevezett gyümölcspakolást. Erre a célra leggyakrabban epret, málnát, őszibarackot, vagy paradicsomot használnak. A megmosott gyümölcsöt finom szitán átpaszírozzuk, majd ha szükséges, kevés liszt hozzákeverésével sűrítjük, hogy az arcra felkenve ne folyjon szét. A pakolást 10—15 perc után gondosan lemossuk. Az alkalmazás után, hideg kamilla- borogatást, majd zsíros krémet teszünk az arcra. Amerikai szépségápoló intézetek igen gyakran alkalmazzák a ráncosodásra hajlamos arcbőr átmeneti felfrissítésére az úgynevezett jeges pakolást. A zsíros krémmél jól bekent arcbőrt gőzzel megmelegített törülközőkkel átforrósítjuk. A törülközők melegítése úgy történik, hogy azokat összehajtogatva tésztaszűrőbe tesszük és a fazék fölé helyezve letakarjuk. A fazékban vizet forralunk és a gőz melegíti a törülközőket A meleg törülközőket fél percre borítsuk az arcbőrre, majd közvetlen utána vékony kendőbe burkolt jégdarabkával áttörüljük A jeges áttörlés csak futójellegű legyen. A meleg és a hideg váltogatását 4—5-ször megismételjük. Lakásunk ruhája: a textília — Jaj, de szép! — kiált fel egy ötévesforma kisfiú és megsimogatja a nagyszerű szőnyeget a Lakástextil Válalat kiállításán. A felnőtt átogatók már fegyelmezetek, meg nem is illik kimuatni érzéseiket, így azokról csak elfojtott sóhajok, áhitaos pillantások, rövid feljegyzések és kíváncsi kérdések tanúskodnak. A kiállító kilenc textiltervező közül mindig ügyeletet tart egy-egy, hogy ezekre a kiváncsi kérdésekre feleletet adjon. A sors különös kegye, hogy éppen egy székesfehérvári ervezővel hozott össze: Csánjoy Klárával. — Mi a leggyakoribb kérdés, amit a látogatók kérdeznek? — Hogy mikor és hol lehet vásárolni a kiállított textíliákból? — És a válasz? — Igen sok esetben az, hogy már kapható bármelyik Röltexben vagy áruházban. Ugyanis a kiállított szőnyegek és textilanyagok egyharmada már kereskedelmi fogalomban van és kapható. További kétharmad gyártása és fusítása 1964 első negyedében kezdődik. De nézzünk körül ezen a modern és ízléses kiállításn. Szőnyegeken, bútorszöveteken és takarókon kívül a kiállítás újdonsága a sok ízléses faliszőnyeg, falvédő. Kétféle minőségben, de rengeteg színben, mintában beült, kiállításra. A plüss 11RIKO 215 forintért kapható, a szövött KOLOZS pedig mindössze kb 100 forint lesz. (Nagyságuk 75x185 cm.) Mindjük színes folthatású abszrakt, vagy ismétlődő szelletet mértani ábra. Igen szép Almásy Béláné faliszőnyege, lila-szürke-sárga-türkisz öszszeállításban bármelyik egyszínű fal élénk dísze lehet. A bútorszövetek között is nagy a választék. Kiállításukat — igen ötletesen — úgy oldották meg, hogy egy-egy fajta szövet alatt elhelyezték ugyanannak a szövetnek mintáit, más színekben, , az összes gyártásra kerülő változatban. És ami a legfontosabb: nem tilos hozzányúlni! így azután ki-ki kedvére simogatja a mintadarabokat. Végre eltűntek a zord bordó és a szomorú sötétzöld „szabvány kárpitos szövetek”. (Ezek a kevésbé piszkolódó színekhez tartoztak, s bizony régen egy életre gondoskodni kellett a kis fizetésűeknek tartós és nem kényes bútorhuzatokról. A kiállítottak lényegesen olcsóbbak, s a lakás is sűrűbben kaphat új ruhát.) A szövetek általában plasztikus hatásúak, s egyszínűek vagy egyszínűnek látszanak. Divatos színek: terrakotta, lila, türkisz, kék, szürke. De igen szépek a fekete és fehér fonalból szövöttek is. (A fekete és fehér együtt igen jól hatnak a világos fából készült bútorokkal.) Itt láthatók a különböző gépi perzsa szőnyegek, minden méretben, igen modern és változatos mintákban. A szombathelyi új Kultúra és Sportpalota színpadának függönye is kiállításra került, zöld és rózsaszín uralkodó színekkel, Pécsi László, a művészkollektíva vezetőjének tervei szerint. Itt állították ki azokat a szőnyegterveket is, amelyekből majd a kereskedelem szakemberei választják ki a gyártásra kerülőket. Végül az Iparművészeti Tanács textil pályázatán díjat nyert textíliákat is láthatjuk. Első díjat nyert Pécsi László erős struktúrájú, plasztikus szövete, bukléhoz hasonló anyagból (több színben állították ki, de legszebb talán a lila-fekete változat). A másik első díjat pedig a fehérvári iparművésznő, Cságoly Klára nyerte! RÓMEÓ elnevezésű szőnyege 2x3 méteres kettős plüss anyagú, meleg színárnyalatú, kötetlen, absztrakt mintás. A kiállítás legfőbb erénye, hogy darabjai nem mintadarabok, egy fél éven belül mind megvásárolható. És aki szétnéz, az üzletekben máris találkozik velük. Ezeknek a szép textíliáknak segítségével, , változatos és összeillő felhasználásukkal régi lakásból is korszerű otthont teremthetünk. Torday Alice Cságoly Klára: Szőnyeg Pécsi László: Falvédő (Erika) Fejér megyei Hírlap -Vasárnap, 1963. november 17. tudomány — Technika Műrepülés a kozmoszban A Szovjetunióban 1963. november 1-én fellőtték a „Poljot—1” nevű irányítható is manőverező kozmikus repülőtestet. Sajátos készülék ez, amely minőségileg különbözik minden eddigitől. „A szovjet tudósok ma felbocsátották a „Poljot—1” új űrhajót — mondotta Nyikita Szergejevics Hruscsov. — Nem megy újdonságszámba, hogy mi űrhajókat bocsátunk fel, hiszen sok űrhajónk intuit már röppályájára és valamennyi teljesítette küldetését. A mai űrhajó azonban nagy újdonság. Míg a régebben pályájukra bocsátott űrhajók főleg abban az irányban repültek, amelyet felbocsátásuk alkalmával megadtak, addig a mostani manőverezni képes a kozmoszban, pályasíkját és magasságát változtatva”. Bármilyen kedvesek is voltak számunkra az előző szputnyikok, ehhez az új kozmikus berendezéshez képest kissé nehézkeseknek tűnnek. Ez a fejlődés velejárója. Hiszen az emberi elme szünet nélkül keresi az újat, egyre tökéleteebb konstrukcióikra törekszik, így megy ez vég nélkül Igen, egyre szélesebb léptekkel kezdünk járni a kozmoszban. Bámulattal tölt el bennünket az a munka, amelyet a kozmoszban a „Poljot—1” az őt megalkotó mérnökök és tudósok gondolatainak és kezének engedelmeskedve végez. Azok a „műrepülő-gyakorlatok”, amelyeket a „Poljot—1” eléggé korlátozott térben végrehajt, össze sem hasonlíthatók az előző űrhajók helyzetváltoztatásával. Az a manőverezési képesség, amely a „Poljotil”-nek ehetővé teszi, hogy az Egyenlítő síkjához mért hajlásszögét megváltoztassa, a kozmikus repülőtest különleges berendezésének köszönhető. Ez a berendezés a kozmikus test stabilizálását biztosító hajtóművek és műszerek rendszeréből áll, s olyan rendkívül bonyolult műszerek is hozzátartoznak, mint a parancsok vételére, továbbítására és feldolgozására szolgáló készülék. ... Röviddel azután, hogy a rakéta-hajtóművekből kilövellő izzó gázsugarak magasba emelik a rakétatestet, a kozmikus berendezés a hordozórakétáról leválva munkába áll, műszerei bemérik a repülő test helyzetét, sebességét, ellenőrzik a mechanizmusok készenlétét a munkára, az adók pedig mindezen információkat továbbítják a földre. S a kozmikus repülőtest mintegy várakozó álláspontra helyezkedik, csupán érzékeny állati fülre emlékeztető antennái figyelnek , vajon mit válaszol a Föld? A földön ezalatt bonyolult matematikai gépek ellenőrzik a kozmoszból és a földi megfigyelőállomásoktól kapott adatokat, majd a számítások helyességéről meggyőződve, a kellő pillanatban parancsot küldenek a kozmoszba. Az űrhajó felfogja a földről érkező jelzéseket. A számítómegoldó szerkezet felveszi, emlékezetébe vési a parancsokat és a hajtóművek irányító rendszerének szóló jelzését. Ezután ugyanez a folyamat visszafelé megismétlődik: jelzések érkeznek a földre arról, hogy minden előzetes művelet megtörtént. S a pontosan meghatározott időben bekapcsolódnak a hajtóművek, a kozmikus repülőtest megkapja új mozgási sebességét. S mivel a repülőtest sebessége és pályája között meghatározott összefüggés van, ezért a repülőtest, vagy közeledni kezd a Földhöz, vagy még jobban eltávolodik tőle. Új parancs — új evolúció. Ha elképzeljük, milyen bonyolult utat tesznek meg a rádiójelzések, milyen precízen kell adagolni az üzemanyagot, milyen „tisztának” kell lennie az üzemanyag öszszetételének, milyen gyorsan és biztosan kell reagálniuk a hajtóműveknek, akkor fogalmat alkothatunk a szovjet tudósok, mérnökök és munkások által végrehajtott munka gigantikus méreteiről. Hogyan irányítható repülés közben az űrhajó? Először is, az űrhajót a Földhöz képest a kívánt helyzetbe kell fordítani és e helyzetben stabilizálni. A megszokott „földi” szállítóeszközök fordulat közben eltolják magukat attól a közegtől, amelyen, vagy amelyben haladnak. Ám a kozmoszban nincs se talaj, se víz, se levegő. Ilyen körülmények között a fordulatnak az az egyedüli módja, hogy elfordítjuk az űrhajó belsejében forgó mozgásba hozott tömeg forgástengelyét. Azt a berendezést, amelynek révén ezt végrehajtjuk, giroszkópnak nevezzük. Ez három olyan maszszív korongból áll, amely egymásra merőleges síkban forog. Az égiak korong forgástengelyének módosításakor az egész űrhajó e korong forgásával ellentétes irányba kezd fordulni. Így tehát a három korong mozgásának módosításával az űrhajó bármely irányú fordulata biztosítható, s az űrhajó bármely helyzetben stabilizálható. Az űrhajó szputnyikpályán futva durván szólva, egy olyan kör síkjában mozog amelynek központja egyre esik a Föld központjával. Az űrhajó mozgássíkjának megváltoztatása érdekében arra van szükség, hogy a rakéta hajtómű visszaható ereje hasson a szputnyik haladási síkjához mérten meghatározót szögben. Ez az egyedüli mód APályának a Földtől legtávolabbi és a Földhöz legközelebbi pontjának megváltoztatásához ezzel szemben úgy kell eljárnunk, hogy a rakéta hajtómű visszahatóereje az űrhajó pályasíkján hasson. Ha ez az erő a hajó repülési irányában hat, akkor az űrhajnyújtottabb és a Földtől távolabbi pályán fog haladni Ellenkező esetben mind földtávok, mind a földközpont távolsága kisebb lesz, az űrhajó lefékeződik. Az űrhajó repülés közben irányítására szükség lesz : szomszédos bolygókra történt repülések alkalmával. Hisz’ a jövő űrhajói valószínűlg éppen a mesterséges hold pályájáról fognak rajtolni Mars, a Vénusz és a Naprendszer távolabbi bolygóinel. Ilyen űrhajónak számít a november 1-én felbocsátott „Poljot—1” is. A „Poljot—1” űrhajó felbocsátása a közeljövőben talál lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több olyan űrhajót lőhessenek fel, amelyeknek nagy lehetőségük nyílik a találkozásra és az érintkezésre, információk, üzemanyag kölcsönös átadására, sőt a javító végrehajtására is a kozmiku viszonyok között. A „Poljot 1“ csupán a első ilyen típusú berendezés jelentősége és értéke azonban vitathatatlan. J. Pasi: Hetven in 111iárd elektronvoltom szinkrotron A Lemnszkoje Znamja című lap szeptember elsejei számában részleteket közöl a világ legnagyobb proton-szinkrotonjának építéséről. E részecske-gyorsító teljesítőképesség elérti a 70 milliárd edercseronvoltot. . A KBP emlékeztet rá, hogy az új gyorsító teljesítőképessége kétszeresen felülmúlja az Egyesült Atomkutató Intéze szinkrofozotonjának teljesítőképességét és két és félszerese, a világ legnagyobb külföldi szinkrotonjainak kapacitását amelyek közül az egyik az Egyesült Államokban, a másik Svájcban működik. A 70 milliárd elektronvoltra felgyorsított proton becsapódása a kísérleti céltáblába lehetővé teszi, hogy az ú gyorsítóban az összes eddig ismert elemi részecskéket , antirészecskéket kivétel nélkül előállítsák. Sőt, mi több, a új gyorsítóval antialfarészecskék vagy antihéliummagok , kvázirészecskék is előállíthatók, vagyis olyan bonyolult képződmények, amelyek megszületve tüstént könnyebb részecskékre bomlanak. A szinkroton építkezési területe grandiózus. Magának , gyorsítónak az orbitusa csaknem 1,5 kilométer. A gyorsító pálya belsejében 120x200 milliméteres vákumkameráka helyeztek el. A gyorsító pálya mentén 120 hatalmas mágnes sorakoztatnak fel. A mágnes-berendezések elhelyezésénél , szó szoros értelmében ékszerészeti pontosságra lesz szükség művei a maximálisan megengedhető eltérés mindössze csupán 0,2 milliméter lehet. A gyorsítót Szerpuhov város környékén (Moszkvától 10 kilométerre déli irányban) építik. A szinkroton gyűrűjének közelében már elkészült , vonalas gyorsító épülete, amely körvonalaiban sugárhajtás, repülőgépek hangárjára emlékeztet. Kissé távolabb helyezi el az energetikai épülettömböt, a tudományos laboratóriumok és a könyvtár épületét.