Fejér Megyei Hírlap, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
A MELLÉKLET TARTALMÁBÓL: Ismerkedés fz Akkor vasárnap ★ Versek A műemlék és a repülőgép — Gondolatok a korszerű olvasói igényről — I m indig öröm nekünk, ha egy új vers, elbeszélés, vagy regény valami újat „fedez fel” a magyar táj otthonos szépségéből. Hiába oly gazdag költészetünk és szépprózánk klasszikusnak számító tájleírásokban, ez még mind nem elégséges számunkra. Kíváncsiak vagyunk a felszabadult, s a honi tájat a büszke birtokos tekintélyével végigpásztázó mai költők és írók tanúságtételére is. Igen, a hazaszeretethez hozzátartozik nemcsak a közösségvállalás a haza lényegét alkotó néppel, hanem a szerelmes érdeklődés minden iránt, ami változik — és az iránt is, ami tegnap is így volt és holnap is így lesz — az országban. Az új házak, gyárak és a mállasztó múlandóságtól gondosan védett műemlékek, az új országutak és a Balaton feltéklő álmai egyaránt kedvesek szívünknek. Ki mondja azt, hogy mi konvenció Petőfi költeménye vagy egy mai magyar poéta táj leíró verse — fölött elmerengni az alföldi puszta, a kanyargós Tisza, a délibáb sajátos vonzásán? Akinek nincs szeme a Badacsony — el nem múló romantikájához, a Karancs, a Dobogókő hangulatához, a Dunakanyar fényeihez, az szánandóan szegényíti magát és még az is kétséges, van-e benne egyáltalán elég kíváncsiság és nemes hevület. A tájat is szeretni kell, s benne apáink, nagyapáink, dolgos őseink emlékét.s it szóljunk azonban az IT- ról, aki a tájban csak azt látja, ami mozdulatlan, ami emlék és műemlék? Egyfajta — tudatos — rövidlátás ez is, amely szegényíti azt a szemet és szívet, amely csak a múltban, csak „örök” hegyormokban és „időfölötti” hangulatokban véli felfedezhetni a boldogság s a haza romantikáját. Vannak még ilyen olvasók se vannak ma is irodalmárok, akik ezeket az olvasókat szolgálják ki. A kérdést bonyolítja az, hogy a személyi kultusz időszakában nem kevés új szépirodalmi munka sematikussá szürkítette, sablonossá egyszerűsítette az építés, az alkotás, a társadalmi fejlődés bonyolultan korszerű pátoszát. S hogy az elmúlt évek minden eredménye mellett — hiszen idősebb és fiatal íróink már számos olyan regényt, novellát, verset alkottak mostanában, amelyek árnyaltan és érdekesen ábrázolják a tegnapi és mai változásokat — még mindig csak bontakozóban van az a mindannyiunkhoz szóló (és mindannyiunkból táplálkozó) irodalom, amely legmélyebb tartalmaikhoz híven képes felmutatni korunk szárnyakat adó lehetőségeit. Mire nyújt lehetőséget — többek között — korunk a mi népünk fiainak és leányainak is? Például arra, hogy ne ócska határon haladjunk, hanem repülőgépen, a szellem repülőgépén is. Ám arra is, hogy tanuljunk meg mind ábrándozni és sétálni is. Önt példa már, hogy a Balaton mellett lakó parasztemberek a múltban nemigen fürödtek a Balatonban (fogva tartotta őket a robot és hamis elképzelések bilincse is), nemhogy bányászok — gyönyörű tájak környékén lakók! — még szabadnapjukon sem mentek el kirándulni. Önt példák ezek, ám nyomokban még ma is fellelhetők. N nagy szolgálatot tesz hát , ’ az olyan szépirodalmi alkotás, amely a táj, a séta, a természet, az éltető nedveit a múlt gyökérzetéből is szívó magyar világ szépségeire figyelmezteti olvasóit. De a magyar világ — s a „magyar hangulat” — semmiképp sem szabhat gátat az öt világrészre kíváncsi érdeklődésnek. Az üdítő gyalogsétát — hogy előbbi képünkkel éljünk — nem lehet és nem szabad szembeállítani a repülőgéppel és a modern közlekedés egyéb vívmányaival. Hiszen múlt és jelen, haza és nagyvilág, a nemes — és maradandó — érzelmek és kor tudományával, technikájával, társadalmi fejlődésével lépést tartó, mélyen megértett ismeretek romantikája dialektikus egységet alkotnak. S ma nincs olyan magyar falu, ahol ne lenne villany, s ahová ne tört volna be — korszerű tartalommal — a Petőfi hirdette „szellem napvilága” ... De hazaszeretet-e vajon — s nem inkább rövidlátó, a fejlődésnek (hasztalan) „megállj ”-t parancsoló nacionalizmus — az, amely jó tradíciókkal egyetemben a roszszakat, régen elavultakat is megőrizné? És amely — mondjuk a nagyvárosi neonfényben valami ördögit, megvetni valót lát és láttát? Xie áltassuk magunkat: mind társadalmunkban, mind irodalmunkban élnek még a normális látásnak és a reális életérzésnek ellentmondó, azokat akadályozó kozmopolitizmus és nacionalizmus maradványai. Legújabbkori történelmünk túlságosan is bonyolult és drámai volt akkor, hogy keddről—szerdára eltűnhetett volna az említett, hamis nézetek „termőtalaja”. Persze, adminisztratív intézkedésekkel, rendeletekkel nem is lehet eltüntetni. Ehhez az írók, a kritikusok — és az olvasók — műveltségének és felelősségérzetének további gazdagodására van szükség. Ezt a gazdagodást pedig a vonzó, nagy műveltséggel megalkotott, szocialista-realista szellemű irodalmi alkotások inspirálják. Egymást tápláló kölcsönhatás ez, összetett folyamat, amelynek igen biztatóak a kilátásai... Konsztantyin Fegyin, a finommívű regények alkotója, a Szovjet írószövetség főtitkára állapította meg Alekszej Tolsztojjal kapcsolatban, hogy talán senki nem írta le annyiszor az „orosz hon”, az „orosz nép”, az „orosz világ” kifejezéseket, mint a „Golgota” és a „Nagy Péter” szerzője. Ugyanakkor azonban — ahogy Fegyin írta — „Alekszej Tolsztoj jellegzetesen orosz emberei soha nem jelentenek zárt világot: ábrázolásukba belefér az egész horizont. Sem igen lehet tömörebb 1ében megfogalmazni, miről is van szó. — A probléma ma is él, nálunk is aktuális. Az új magyar irodalom egyik igen fontos, már megkezdett, de távolról sem bevégzett — és talán be sem végezhető — szolgálata, hogy magyar emberek arcát, magyar tájak sajátos bűvöletét villantsa fel, ám az egyre táguló világhorizont fényében. Antal Gábor MM. Január 1. 4 Vít ti f:. . . ® SpWf- «Hl Halász János Pihenő bányász Fejér megyei Hírlap Világok születése Jelentős, nagy figyelmet érdemlő mű a Világon születése eme kötet, amelyet Vszehvszjatszkij és Kazjutyinszkij szovjet professzorok írtak. Ez a tudományos munka ismerteti a kozmogóniai problémák mai állapotát, tárgyalja a korszerű módszertani kérdéseket és mindezt a marxista-leninista filozófia fejlődésének tükrében. A szerzők 15 olyan csillagászati problémát világítanak meg, amelyet a világhíres nagy csillagászok eredményes kutatómunkája tett lehetővé. A könyv valamennyi fejezete érdekfeszítő. Például: a kormosom» problémái, a mikrovilág, az egyszerű kozmogóniai elgondolások, a fejlődés elve a korszerű kozmogóniában, stb. A könyvet eredeti felvételek illusztrálják. A természettudományos érdeklődésű olvasók számára nélkülözhetetlen ez a tudományos, de közérthetően megírt kitűnő munka. Az országgyűlési képviselők mindennapi tevékenységéről (Jegyzőkönyv helyett) Egy éve lesz nemsokára, hogy a múlt év februárjában urnák elé járult megyénk népe is és megválasztotta a tanácsok tagjait, képviselőit az országgyűlésbe. Megyénk választóinak bizalmából 12 képviselő került az országgyűlésbe, vesz részt a törvényhozásban, az ország irányításában, terveinek, életének formálásában. Munkájukról, mely egybefonódik mindennapjaink tennivalóival, legtöbbször akkor adunk hosszabb beszámolót, ha tanácskozik az országgyűlés, a megyei képviselőcsoport, vagy ha fogadónapot, képviselői beszámolót tartanak valamelyik községben. Most azzal a szándékkal lapoztuk át a jegyzőkönyveket, a képviselői tevékenységről számot adó tudósításokat, híreket, hogy csokorba kössük megyénk országgyűlési képviselőinek sokrétű tevékenységét, hogy ízelítőt adjunk munkájukról, mely a mi tetteinkkel együtt a jelen előrevivője, a jövő kialakítója. A parlamentben A megválasztás óta a parlament előadói emelvényéről három képviselő szólt Fejér megye dolgozóinak mindennapjairól, problémáiról. Inokai János a beruházásokat tette szóvá. A gazdag tapasztalatokkal rendelkező dunaújvárosi képviselő városa és megyénk gondjai mellett, azzal együtt a tervezés, a beruházás országos problémáit méltatta, fejtegette. Kerkay Andorné a fejlődő megyeszékhely jelenéről tájékoztatta az országgyűlést és a jövő feladataihoz kérte a további segítséget. Szabados János pedig a mezőgazdaság további fejlődéséhez, annak formálásához nyújtott segítséget a sárbogárdi járás, megyénk tapasztalatainak összegezésével. Orosz Józsefné, a gyógypedagógia hálózat növelésének szükségességét hangsúlyozta interpellációjában. Ehhez kért segítséget a művelődésügyi minisztertől. A képviselők eme tevékenysége annak idején megjelent a sajtó hasábjain is. Arról azonban már sokkal kevesebb és szőkébb szavú tudósítás jelent meg, amit megyénk képviselői az országgyűlés állandó bizottságaiban végeznek Pedig ez a tevékenység is nagyon jelentős, fontos, az állandó bizottságok sok tapasztalatot összegeznek, terjesztenek az országgyűlés elé, segítik a törvények kimunkálását. Találkozás a választókkal Képviselői beszámoló volt Csákváron, Cecén, Székesfehérváron. Sokan megjelentek és tettek hasznos javaslatokat, észrevételeket. Enynyi volt rendszerint a hír, ha a képviselők választóikkal találkoztak. S ezek a találkozások nagyon sokrétűek voltak. A képviselők részt vettek a termelőszövetkezetek vezetőségi ülésein, a tanácsok és a végrehajtó bizottságok megbeszélésein. Sokszor találkoztak a választókkal rendezvényeken, ünnepi nagygyűléseken, falun markon. Nagy érdeklődésren kerültek sorra a képv beszámolók is. Egy év alatt mintegy ötszázszor találkoztak a képviselők a választókkal Ilyenkor beszámoltak tevékenységükről, ismertették munkáinkat, hallgatták meg a választók kívánságait, beszélgettek velük a tennivalókról, az elképzelésekről. A látogatások, eszmecserék témája nagyon változatos, a termelőszövetkezetek ügyes-bajos, gondjai, a községfejlesztés, iskolalétesítés és ki tudja menni; sok más probléma volt még e tanácskozások tárgya. Mindenesetre megállapítható, hogy ezek a tanácskozások, beszélgetések bő alkalmat adnak az élet megismerésére és segítik a képviselőt a közös feladatok végrehajtásában.Most a zárszámadások idején nagyon sok meghívás érkezik. Sok kollektíva hívja képviselőinket a zárszámadási tanácskozásra, a jövő évi terveinek megbeszélésére. S a képviselők mennek és az cél vezeti őket, hogy még jobb munkához nyújtsanak segítséget. Fogadónapok A képviselői munka nem kis részét alkották a fogadónapok. Ezen alkalmaikkor p, választók keresik fel a tanácsházán, a bz-irodán a képviselőt. Sokféle panaszszó!, problémával jönnek. A földrendezés, vagy más intézkedés következtében előttlt sérelmüket adják elő. Ehhez kérik a segítséget. Nyiladik ügyben, lakásintézkedéshez, és még nagyon sok dologban kérik a támogatást. A képviselők rendszerint valamelyik helyi szerv vezetőinek a társaságában tartják a fogadónapokat, hogy lehetőleg mindjárt a helyszínen lehessen intézkedni. Ha ez azon nyomban nem sikerül, akkor a járásnál, a megyénél több esetben — elsősorban nyugdíj-ügyekben — a minisztériumnál járnak közbe. A legkisebb panaszra is felfigyelnek, iparkodnak megkeresni az orvoslás útját, mégis örömmel veszik tudomásul, hogy egyre több a közérdekű bejelentés, észrevétel. Járda, művelődésotthon, óvoda, bölcsőde és a község, a város sok más problémája, intézménye, ami a választókat észrevételezésre, cselekvésre serkenti, s amiben a képviselők segítségét igénylik. Az ilyen fogadóslapokon a képviselő sokat jegyez és a legboldogabb, ha kisebb-nagyobb utánjárás után kipipálhatja a bejegyzést, ami azt jelenti, az ügy elintézést nyert. Vannak olyan esetek, amikor a késés nem jogos, teljesíthetetlen. Ezt is kivizsgálják és utána értesítik a választót. A fogadónapokkal szem ér véget azonban a képviselő munka, mert lakásukon, hivatalukban, munkahelyeik**»is sokszor felkeresik őket. Számukra pedig nem az ss érdekes, hogy hol, hanem, hogy milyen jellegű ügyben kell intézkedni, eleget tenni képviselői kötelezettségnek, a választók bizalmának- Indonéz ajándék, francia út A képviselők, a párt és állami szervekkel együtt ",okat, tesznek a békéért, a népek békés egymás mellett éléséért. Megyénk képviselői közül is tagjai voltak a Franciaországban járt delegációnak és az Indonéziába látogató parlamenti csoportnak. Többek között az ilyen utak eredményeként érkezik ajándék, képeslap Indonéziából, Moszkvából, Párizsból. Nemcsak a határokon túl és a külföldi követségeken, de megyénk falvaiban, intézményeiben is sokat tesznek képviselőink a népek megismertetéséért- megszerettetéséért. Fellépnek a magyarszovjet baráti rendezvényeken, előadást tartanak a békenagygyűléseken, beszámolnak külföldi útjaikról és ismertetik a közelebb és távolabb élő népek mindennapi munkáját. Azon vannak, hogy választóik minél áttekinthetőbb képet kapjanak a baráti népek alkotó munkájáról, a szocializmus építéséről, a népek harcáról a ■’lékéért, a boldog, ,szabad ’■letért. ft Négy mozaik csupán a képviselők múlt évben végzett mindennapi munkájáról, melyet itt most jegyzőkönyv helyett rögzíteni igyekeztünk. Minden, bár csak a munka sokrétűsége, szerteágazó volta miatt sem kerülhetett ide, ízelítőnek azonban úgy gondoljuk, ez is alkalmas lesz. Hiszen képet ad arról a tevékenységről, melyet népünk, valamennyiünk előrehaladását- képviselőink, a parlamentben, a fogadónapokon és mindenütt egyaránt tevékenykednek (M* zi