Fejér Megyei Hírlap, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Vasárnap, 1964. január 19.. Hogy ne legyen fennakadás... Hazáink napok óta Európa egyik leghidegebb országa. Bizony, a szabadban dolgozók ilyenkor sokat szenvednek a hidegtől, lakásunkban is több szén kell a kellemes meleg fenntartására, mint máskor. Meglátogattuk a Balinkai Szénbányák fatelepét, hiszen nekik sem közömbös, milyen ez időjárás. — Sajnos, embereink sokat szenvednek a nagy hidegtől, hiszen a nehéz biztosító fákat sokszor összefagyott depóból kell kiszedniük — mondta Nagy Ferenc, a fatelep veze­tője. —Ió nagy hó megnehe­zíti a csillés közlekedést, a vágányok közé odafagy a hó és ez már elég ahhoz, hogy komoly akadály keletkezzen. Mégis az emberek mindent megtesznek, hogy ne késsen a fontos szállítmány. Most is csákánnyal kezükben dolgoz­nak és tisztítják a kisvasút környékét. — Bizony itt nem lehet aka­dály, mert a termelés nem állhat meg. Nem szeretnénk, ha bányászaink miattunk ma­radnának le. Ez a véleményük a kint dolgozóknak. A fatelep veze­tője azt is elmondja, hogy most egy kicsit nehéz a fael­ látás. Hiszen az érintett erdő­­gazdaságok nem tettek telje­sen eleget szállítási kötelezett­ségeiknek a negyedik negyed­évben.­­ Készleteink így is bizto­sítják a zavartalan termelést, és ígéretet kaptunk, hogy el­indult a szükséges szállít­mány. Azon túl, hogy némi fenn­akadás mutatkozott a faellá­tásban, az a legnagyobb baj, hogy kicsi a telep befogadó­­képessége. Pedig az érkező fát osztályozva, szakszerűen kell tárolni. Egy tényről vi­szont szívesen beszél a telep­vezető: — Nagyon örülünk annak,­­ itt talán­ bányászaink nevé­ben is beszélek, hogy a kül­földi és belföldi fa minősége egyaránt javult. Elmaradnak a minőségi kifogások, és en­nek hatása leginkább a ter­melésben jelent nagy előrelé­pést. Egyedüli gond a, három méter hosszú elővárosi bánya­­fa biztosítása. Sajnos, ebből még nem áll rendelkezésre az a mennyiség, amire szükség lenne. Vannak tehát örömök, gon­dok is a telepen. Reméljük, mielőbb megszűnnek a bajok,­­ akkor többször kerülnek mosolyra az itt dolgozó embe­rek — Bz — Mit tettünk tavaly az alkoholizmus ellen? A vásárlóerő és az idegen­­forgalom emelkedésével ho­gyan alakul vajon a szeszes­italok forgalma? Ezt kutattuk a KÖJÁL, a Megyei Ta­nács Kereskedelmi Osztálya és a Vendéglátóipari Vállalat segítségével. Vannak eredmé­nyek az elmúlt év tapasztala­tai nyomán, és ezt a statisztika is bizonyítja, de lenne még tennivaló bő­ven. Dr. Kozák András egészség­­ügyi felügyelő a korszerű és magasabb színvonalú egysé­gek kialakításának tárgyi akadályairól beszél: — Sajnos, a vendéglátóhe­lyeket „örökölte” a vállalat nagyobb részben. Szűk, sok­szor magánházakban elhe­lyezett régi kocsmákat kellett, illetve kellene bisztróvá, fa­latozóvá átalakítani, és ez nem mindig sikerül. Szűk he­lyiségek, raktárhiány nehezíti meg a korszerűsítést. A folya­matos karbantartási munkák hatékonyságát is csökkenti a helyszűke és az épületek ál­lapota. Nem beruházási kér­dés azonban a vendéglátó al­kalmazottai jobb egészség­­ügyi és etikai szemléletének kialakítása. Ennek érdekében javasolni fogjuk, hogy a ta­nuló­képzésbe építsék bele az alkohol elleni küzdelem szük­ségességének és az egészség­­ügyi ismereteknek oktatását. Sajnos még előfordul, hogy fiatalkorúaknak, ittas embe­reknek szolgáltatnak ki sze­szesitalt, és az élelmiszerbol­tokban eltűri a személyzet, hogy a vevő helyben hajtsa le a féldecit vagy a sörét. Ta­pasztaltam a nyáron, hogy a hűtővitrinből a tejtermékeket kiszorította a sör egyes bol­tokban, ezért szükségesnek tartom­, hogy a vállalat fo­kozza az ellenőrzést.­­ Segíteni is igyekszünk a pénzösszegek előteremtésében. A KÖJÁL felmérése alap­ján javaslattal, él a végrehajtó bizottsághoz, hogy biztosítsa a vendéglátó Vállalat számára a feltétlenül szükséges beru­házási keretet Takács Jenő, a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője hangsúlyozza: Az alkoholizmus elleni küz­delem társadalmi ügy, de az alkohol túlzott fogyasztását csupán adminisztratív intéz­kedésekkel megszüntetni nem lehet. — Legfontosabb teendőnek tartom az ellenőrzés fokozá­sát a fiatalkorúak kiszolgálá­sának és az ittas emberek le­­részegedésének megakadályo­zására, És természetesen azt, hogy minél hamarabb szűnje­nek meg azok a helyek, ahol „megbújhat” az alkoholista. Érvényt fogunk szerezni a megyei tanácsi határozatnak, amely elrendelte, hogy az üzemek területén és a bejára­tok előtti egységekből kivon­ják a vállalatok a szeszes­italokat, elsősorban a tömény­szeszt. A vendéglátóipar igye­kezetét mutatja, hogy — bár összforgalma 1962-höz képest 7 százalékkal nőtt — ezen belül a töményszesz forgal­mának emelkedése a legki­sebb, viszont felfutott az üdítőitaloké, a saját készítésű ételeké. Az alkoholizmus el­leni küzdelem célja ellen hat az, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium tervszámai alap­ján át kell vegye a tömény­szeszt értékesítésre a válla­lat, mert ha nem, a nagyke­reskedelem kötbérigénnyel lép fel ellene. Általánosan javult a vendéglátóhelyek kulturált­sága és ez is hozzájárult ah­hoz, hogy igényesebbek let­tek az egységvezetők, keve­sebb a lazaság. Érdekes, hogy a bányavidéken visszaesett az italforgalom, jeléül a jobb szociális viszonyoknak és a munkakörülmények javulásá­nak. Kovács Pál, a Vendéglátó­­ipari Vállalat igazgatója ki­mutatásokat terít az asztalra. 1962-höz viszonyítva tavaly a kávé forgalma 10,5, a söré 20,9, a boré 18,3, az üdítő­italoké pedig 30 százalékkal emelkedett. A szesz? Fogyasz­tása 7,4 százalékkal nőtt, de ebben „ludas” a megnöveke­dett idegenforgalom is. — Nemcsak a forgalom ala­kulása jelzi azonban az al­kohol elleni küzdelmet — mondja — hanem a korszerűsítést. A városren­dezéssel azonban ezek az egy­ségek is megszűnnek részben, vagy — ha arra mód nyílik — újak létesülnek korszerű belső berendezéssel. — Ezévi intézkedési ter­vünkben fő helyet foglalja el az ellenőrzés megszigorítása. Előfordul, hogy egyes boltok­ban, így a Piac téren és a Vas utcai italboltban ittas emberek kapnak italt, „meg­kapják azt a negyedik poha­rat”, amelyet már nem lenne szabad elfogyasztaniuk. A Piac téren magam is tapasz­taltam, hogy a vendég gyer­mekének sört kért. (Ottlétem­kor forralt bort fogyasztó gyermeket találtam.) Ezért a boltvezetőt hibáztatom, aki elmulasztotta a kötelesség­szerű ellenőrzést.. A jövőben nem tűrjük el ezt a lazasá­got és eljárást indítunk a szabálysértőkkel szemben. Szigorítani és sűríteni fog­juk az ellenőrzéseket. És na­gyon örülnék annak, ha a tanulók oktatásának szerves része lesz az alkoholellenes propaganda és az egészség­­ügyi szemlélet oktatása. Bartha Tibor ig Slankespeare és a bélyeg A miniszterelnök-válság idején írta egy elkeseredett angol szemléire, hogy „Ang­lia jóhírének megalapozásá­ban többet köszönhet Sha­­kespeare-nek, mint az összes eddigi miniszterelnökének együttvéve.” Hogy mi min­dent köszönhet Anglia nagy szülöttjének, Shakespeare­­nek, azt a stratfordi emlék­múzeum sok ezernyi doku­mentuma alapján lehetne csak hozzávetőlegesen is fel­sorolni. A nagy drámaköltő évszá­zadokon keresztül biztos támpont volt irodalmárok, politikusok számára egya­ránt. A nagylélegzetű par­lamenti beszédekben gyak­ran idéztek s valahányszor egy-egy kétes értékű tör­vényjavaslatot terjesztettek elő a miniszterek, a valóság leplezésének eszközeként nem általlottak Shakespea­re idézeteket alkalmazni mankóként. A nagy költő négyszáz év­vel születése után is kinyúlt a sírból, hogy segítségére le­gyen valamivel egy „nagyje­lentőségű” reform, kivitele­zőinek. Mint tudott dolog, az angol posta csak olyan bélyegeket jelentet meg, amelyeken a király, vagy a királyné arcképe látható. A posta vezetői most bejelen­tették, hogy az angol posta történetének egyik legna­gyobb reformjára készülnek. A Shakespeare Jubileumi év alkalmából bélyeget jelen­tetnek meg, amelyen a sok di­re­oget szerzett dráma­­k',,AG arcképe lesz látható. A bejelentést hatalmas fel­zúdulás fogadta. A haladó és A konzervatív erők össze­csaptak e ,,szentségtörő” nyi­latkozat felett. A hagyomá­nyokhoz ragaszkodó konzer­vatív erők, bármennyire is büszkék a haza nagy szülött­jére, elképzelhetetlennek tartják, hogy a posta nemes hagyományát megtörjék a reformerek. A haladó erők érvei közül egyik legsúlyo­sabb az a tény, hogy a vi­lágszerte megjelent Shakes­peare bélyegekből immáron egy kisebb katalógusra való is kiterne, csak éppen szülő­hazája nem adott ki még emlékbélyeget arcképével. A bélyegnek április 23- án kellene megjelennie. A „középutas” nagyságok vé­leménye szerint elképzelhe­tő, hogy a drámaköltő arc­képe II. Erzsébet királynő arcképével együtt jelenik majd meg. A kajánkodni szerető humoristák szerint azonban nem lehetetlen,hogy a bélyeg-vita­­ újabb kor­mányválságot is okozhat. Bárhogyan is dől el a bé­lyeg-vita London­ban, úgy véljük, a shakespeare-i élet­mű értékén vajmi keveset változtat. — ds — Fejér megyei Víz-. . . ... Csatornamű és Kútépítő­k SZÉKESFEHÉRVÁRT Vállalat azonnali belépésre KÖNNYŰFÉMMŰ F ELVESZ ! FELVESZ gyakorlott : 1 fő vegyésztechnikust VÍZVEZETÉK- és forgácsoló SZERELŐKET,­­ szakmunkásokat, LAKATOSOKAT. 1 Jelentkezés: KÉRTÉK'* T,­­ KÖNNYŰFÉMMŰ, és segédmunkásokat. Székesfehérvár, kubikosokat.­­ Adonyi út 64. sz. Munkásszálló biztosítva.­­ Munkaügyi Jelentkezés:­­ Osztály, Székesfehérvár,­­ Telefon: 24-65. Élmunkás utca 3-11. # 256 187 megyei Hírlan a vállalati szerkezet megváltozása is. 1962-ben 17 italboltot ala­kítottunk át kisvendéglővé vagy eszpresszóvá, tavaly pe­dig kettőt. Jelenleg Székesfe­hérváron a Piac téren, a Széchenyi utcában, a Berényi úton, a Móri úton, a Sörház téren és a Vas utcában van még italboltunk. És üzemel még a Velence talponállója és a Zenés cukrászda Juhász Gyula utcai egysége. A Ve­lencéé azonban megszűnik az idén, mert a bisztróhoz csa­tolják helyiségeit, a jelenlegi Bizományi Áruház helyiségé­ből pedig ugyan csak ebben az évben egy első osztályú zenés-táncos, szórakozóhelyet létesítünk, egyidejűleg a „Ze­nész” bisztróvá alakítjuk a Juhász Gyula utcai résszel együtt. — A földedzés visszaszorí­tására a jelenleg működő ital­boltokon kívül minden kis­vendéglőnk 10 órakor nyit. A Piac téri talponállóból kizár­tuk a tömény szeszt és nem lehet „röviditalt” kapni a Hét törpében és a Várkapu cukrászdában sem. A város­­rendezéssel egyébként meg­szűnik a Vas utcai kocsma. A többit, sajnos, nehéz fel­számolni, mert magánházak­ban vannak elhelyezve és vagy a tulajdonos, vagy az épület beosztása akadályozza Az Óvás és Műszerész Ktsz irodagép javító részlegén ha­vonta mintegy 100 írógép és 80 számológép javítását végzik. A megye községeiben mintegy 4000—1500 gépet ja­vítanak meg. A képen Somogyfoki Ferenc egy Olympia típusú írógép generálja vitáján dolgozik. A svéd statisztikusok ki­számították, mennyit dolgozik egy átlagos svéd háziasszony. Állításuk szerint, munkanapja átlagosan tíz-tizenhárom órás, ha három gyermeke és mosó­gépe van. Havonta átlag 42 kg fehérneműt mos ki a gé­pen. Tizenöt nylon inget, 30 pár harisnyát és gyermek­kesztyűt mos ki kézzel. Ha­vonta 27 liter kávét, 22,5 liter teát, 9 liter kakaót, 7,5 liter darabását főz, 240 szendvi­cset készít és megfőzi az ösz­­szes ebédet Harminc tejes­üveget, 240 tálat, 390 kistá­nyért, 180 csészét, 1020 villát, kést és kanalat, 390 mélydá­­nyért, 270 lapostányért és hatvan poharat kell elmoso­gatnia. Százötven ágyat vet meg, 180-szor mosdatja meg a gyerekeket. Harmincszor fürdeti meg őket és emellett kb 120 mesét mond el ne­kik. Ezek a havi feladatai. Egy év alatt a boltból haza-­s visz 72 kg cukrot, hat kg sót, 1­3,6 kg majonézt 18 kg rizst, négy kg teát, 9 kg tésztaárut, 24 liter gyümölcslevet, 183 kg zöldségfélét, 26 kg mosóport, 2,6 kg fogkrémet, 42 kg saj­tot, 21 kg kávét, 125 kg bur­gonyát, 35,5 tojást, 52 nagy­csomag papírpelenkát, 183 kg gyümölcsöt, 156 cipót, 98 kg halat, ötvenkét kg kolbászt, 156 kg húst, 520 palack sört, 912,5 liter tejet, 15,5 liter­­tejszínt és egyéb apróságot, vagyis összesen 2941 kg különféle árut és élelmiszert. Ebből is megállapíthatjuk: a háziasz­szony dolga bizony nem könnyű.­ ­ Mennyit dolgozik egy háziasszony? ­llöpösmarty S­zí­nház MA DÉLELŐTT 10 órakor bérletszünet. Tarbty Ede: A KÉK ESERNYŐ vagy JÁTÉK a színházban. Bartók Gyermekszínház előadása. HÉTFŐN délután fél 6 órakor bérletszünet, este fél 9 órakor­­ bérlet. Abai Pál:­ A SZERELEM MELLÉkü Zenés bohózat 2 részben Kis Színpad előadása. -5 -­ A kislány 16 éves. Az egyik kezében alumínium ételhordó. — Ebédért megyek és be­jöttem a Népszabadságért — mondja, és elpirul. — Vajon­­ miért pirulnak el ebben a kor­ban a lányok? — És ez? — — Ország és Világ. Minden héten megveszem. Szeretem ezt a lapot★ A Hírlapboltban találkoz­tunk a kislánnyal, csak egy pillanatra állítottuk meg az ajtónál, mielőtt az utcára lé­pett, s azután folytattuk a be­szélgetést Lőrincz János nyug­díjassal. — A Fejér megyei Hírlapot olvasom — mondja. — Hogy mit várok még a laptól? — tűnődik a kérdésünkön. — Tudja, én törzsgyökeres fehér­vári vagyok. Több hírt, ese­ményt szeretnék olvasni a városról, mert nagyon szere­tem szülővárosomat. A pulton 55 féle újság, ké­peslap, folyóirat, közöttük, orosz, német, francia lengyel, szlovák, cseh, angol újságok várják a vevőket. E pillanat­ban vasas, férfi lép az üzlet­be, kezében orvosi táska. — Dr. Nagy István vagyok, az SZTK megyei rendelőinté­zetében dolgozom, a délutános műszakban. Ilyenkor itt vásá­rolom meg a Népszabadságot — mondja. — Kedvelem ezt az üzletet, mert itt megtalálom a szakfolyóiratokat is, így pél­dául a Természettudományi Közlönyt és az Élő Világot. * Bognár Margit, a Hírlap bolt vezetője így tájékoztat bennün­ket: — Közel 80 féle sajtótermé­ket árusítunk, az üzletben ál­landó a forgalom. — Látjuk, hogy vannak em­berek, akik egészen otthono­san mozognak itt. — Ők a törzsvásárlóink. Kö­zöttük vannak olyanok, akik rendszeresen, hetenként fizet­nek elő különböző lapokra, őket nyilvántartják és név­­szerint kapják meg a kért új­ságot. Érdekes, hogy­ például az Esti Hírlapra 54-en fizetnek így elő. Jó lenne, ha a mi vá­rosunkban is este megjelenő bulvárlap születne. S ha erre nincs lehetőség, mutálni kel­lene a megyei újságot városi anyagokkal, úgy vélem a vá­rosi lakosság örömmel üdvö­zölné ezt a próbálkozást. — Milyen vonzóereje van a Hírlapboltnak? — Vannak messzelakó vásár­lóink, akik egy héten egyszer jönnek el, s akorra félretete­tik a kívánt folyóiratokat. Így például a felsővár­abii Ocsto­­vicsné a Képes Újságot, a Sza­­bad Földet, az Ország Világot,­­ Ludas Matyit. Jelenemné pe­dig az Ország Világot, a Szín­ház és Muzsikát, a Rádióújsá­got, a Nők Lapját, a Fülest, a Tábortüzet, az Asszonyokat, a Ludas Matyit, a Magyar Hiú­ságot, a Vöröskeresztet ,Vi­­lág Ifjúságát, a Képe­­­­get és a Fejér megyei Hírla­pot. Hírlap boltunk után vi­dékről is érdeklődnek és gép­kocsivezetők útján vásárolják meg a számukra érdekes és itt k■p­pható újságokat és fő­vók­n­okat. Riportunkat fiatal kislánnyal kezdtük és két fiatalemberrel fejezzük be. Mind a ketten ipari tanulók,­­ érettségi után tanulnak szakmát. Nagy Wal­ter műszerész-tanuló az Élet és Tudományt, a Repülést vásá­rolja itt, rendszeresen. — Érdekel az űrkutatás, ezért járok a Hírlap boltba — mondja. A másik fiatalember Sáska Zoltán, egyszerre két Fejér megyei Hírlapot vásárolt. Va­jon miért? — Nem ismerős masának ez a fiatalember? — kérdezi tő­lem, mosolyogva. — Valóban ismerős. — Igen én vagyni­ az. Az MHS műhelyben készült a kép, a rövidhullámú adónál. Nagyon érdekel a rádiózás. Hogy­ mi a vélem­én­yem a lap­ról? Az egyik példányt elkül­döm édesapámnak Balaton­szárszóra, a másikat a húgom­nak, Szeghalomra. Ez az új­ság nagyon izgalmas. Hol a gyá­­rosba, hol a gyárba, hol a föl­dekre, hol meg iskolákba, mű­helyekbe, az utcákra, a terek­re mindenhov­a elviszi az em­bert. És az újságírók? Olyanok mintha jó rokonaim lennének. Korom József Mi újság a Hírlapbazk­ban Találkozás az olvasókkal „A Székesfehérvári Finom­mechanikai és Autójavító Vállalat közületek, vállala­tok, és a lakosság részére végez: VILLANYMOTOR TEKERCSELÉST, GÉPKOCSI JAVÍTÁST, LAKATOSIPARI TERMÉKET, GUMI­VULKANSZÁLÁST, GÉPKOCSIRÁDIÓ javítást, HÁZTARTÁSI GÉPEK, TERMÉNYD­ARÁLÓK, VÍZSZIVATTYÚK JARATTASAT. Különleges kívánságoknak megfelelően a resorolt pro­filokban egyedi termékeket. 72.

Next