Fejér Megyei Hírlap, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
fejér megyei Csütörtök, 194. szeptember 17. XX évfolyam, 218. sz. Ára: 50 fillér. VTLAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK ! Hírlap AZM12MPMEGYH BI2005ÁDR EI A MEGYEI TANAts LAPJA Magyar—Jugoszláv közös nyilatkozata Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány elnökének meghívására 1964. szeptember 11—16-ig hivatalos látogatáson a Magyar Népköztársaságban tartózkodott Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke és munkatársai Budapesten és Dunaújvárosban ipari és mezőgazdasági üzemeket, valamint kulturális intézményeket tekintettek meg. Joszip Broz Tito elvtárs találkozása, az ipari és mezőgazdasági üzemek kollektíváival és a meglátogatott helységek lakosságával meleg és szívélyes légkörben folytak le, ami a magyar és a jugoszláv nép baráti kapcsolatainak meggyőző bizonysága. A látogatás folyamán Budapesten megbeszélésekre került sor. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak 1963. szeptemberében Karagyorgyevóban történt találkozása óta a magyar—jugoszláv kapcsolatok kedvezően fejlődtek. A felek egyetértettek abban, hogy kétoldalú együttműködésük további bővítése érdekében folytatni kell a két ország felelős funkcionáriusainak érintkezését és találkozásait, valamint a két ország társadalmi, politikai és kulturális szervezetei és intézményei közötti szorosabb kapcsolatok megteremtését. Mindkét fél megállapította, hogy a gazdasági együttműködés különösen tavaly és az idén fejlődött, mégpedig nemcsak az árucsere-forgalom volumene, hanem az együttműködés olyan új formái tekintetében is, am enek a gazdasági tevékenység úgyszólván minden területét magukban foglalják. Az eddigi fejlődésben különösen pozitív szerepe volt az 1963. márciusban aláírt egyezmény alapján létrejött magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottságnak. A vegyesbizottság érintkezéseket kezdeményezett gazdasági szerveink és más intézményeink, valamint szakembereink között, ami a két ország gazdasági lehetőségeinek kölcsönösen jobb megismerését eredményezte. Ilyen módon létrejött a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés szilárdabb feltétele. Ebből kiindulva, a küldöttségek kicserélték nézeteiket a gazdasági kapcsolatok számos olyan kérdésről, amely mindkét ország számára fontossággal bír és hangsúlyozták, hogy szükség van: — • hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás előkészítésére és megkötésére, — a minél szélesebb körű együttműködés kialakítására a villamosenergia ipar, a gépgyártás, a kohászat, a vegyipar és más iparágak területén. Megállapították, hogy a kultúra, a tudomány, a sport, a konzuli és egyéb kapcsolatok terén az eddigi együttműködés gyümölcsöző és eredményes volt. Egyetértettek abban, hogy ezt a megfelelő állami szervek közvetlen érintkezés útján a jövőben is fejlesztik. A megbeszélések folyamán a küldöttségek nagy figyelmet fordítottak a jelenlegi nemzetközi helyzet megvizsgálására. Megelégedéssel állapították meg, hogy nézeteik minden alapvető kérdésben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. A két fél értékelése szerint az utóbbi években csökkent a nemzetközi feszültség és az általános nemzetközi helyzet kedvezőbbé vált. Az atomkísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény mentközése óta — aminek éppen most volt első évfordulója — más részleges megállapodások is születtek. A két fél úgy véli, hogy elsőrendű jelentőségük van azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek célja, hogy további konkrét intézkedések foganatosításával folytatódjék és megszilárduljon a feszültség enyhülésének megindult folyamata. A felek különösen pozitívan értékelik a Szovjetunió és más szocialista országok békére irányuló kezdeményezéseit és hangsúlyozzák a Szovjetunió és az USA között az utóbbi időben megkötött egyezmények jelentőségét. Az utóbbi időben a világ egyes területein — a Tonkini öbölben, Cipruson, Kongóban stb. — komoly válságokra került sor, amelyek kiélezték a helyzetet a világ e térségeiben és negatív következményekkel jártak. Itt mindenekelőtt a reakciós erők nyomásáról van szó, amelyek nem mondanak le a más országok belügyeibe való beavatkozásról és arra törekszenek, hogy erőszak alkalmazásával kényszerítsenek ki egyoldalú döntéseket. A két fél úgy véli, hogy a német kérdés rendezésénél a két német állam létezésének tényéből kell kiindulni. A két fél megállapítja, hogy a leszerelés továbbra is a mai világ rendkívül akkut és sürgős problémája és, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek lényegesebb előrehaladáshoz. Ezért feltétlenül szükséges fokozott erőfeszítéseket tenni, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésében a nézetek közeledjenek egymáshoz és konkrét egyezményeik jöjjenek létre. Ezen általános cél felé való haladásban jelentős szerepet játszhatnak az olyan fokozatos és részleges leszerelési intézkedésekre vonatkozó egyezmények, amelyek a jelenlegi feltételek között reálisak és megvalósíthatók. Ide tartozik olyan intézkedések elfogadása, mint például az atomfegyverkészletek befagyasztása Közép-Európában, atommentes övezetek létesítése a világ különböző részein. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a gyarmatosítás alól felszabadult és a független nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal való együttműködés sokoldalú fejlődésének. Ezek az országok a békés egymás mellett élés politikájának aktív harcosai. Mindkét fél úgy véli hogy az el nem kötelezett országok állam és kormányfőinek belgrádi konferenciája pozitívan járult hozzá a békés egymás mellett élés politikájának megerősödéséhez, a gyarmati rendszer megszűnési folyamatának meggyorsításához és a fejlődésben levő országok önállósulásához. A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő kairói konferencia ugyancsak jelentősen hozzájárul mindehhez. A két küldöttség pozitívan értékeli az Egyesült Nemzeteik Szervezete kereskedelmi és gazdasági fejlesztési konferenciájának munkáját és eredményeit. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és tevékenységének és úgy véli, feltétlenül szükséges, hogy ez a szervezet teljes egyetemességre tegyen szert, alapvető szerveinek szerkezete pedig alkalmazkodjék a világban végbemenő változásokhoz. A látogatás folyamán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, valamint munkatársaik kicserélték nézeteiket a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. Megállapították, hogy a békéért és az aktív békés egymás mellett élésért folytatott harc szoros összefüggésben áll a haladó társadalmi áramlatokkal, emiatt káros minden olyan kísérlet, amely a békéért folytatott harcot mesterségesen el akarja választani a szocializmusért folytatott harctól. A két fél meggyőződése szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy minden kommunista és munkáspárt, minden szocialista ország a maga részéről teljes mértékben járuljon hozzá a nemzetközi munkásmozgalomban keletkezett nehézségek leküzdéséhez. Ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy minden békeszerető és haladó erőnek határozottan fel kell lennie a dogmatikus, a békés egymás mellett élést veszélyeztető politikával szemben. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára meghívta Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány elnökét, hogy tegyenek látogatást a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A meghívást örömmel elfogadták. Kelt Budapesten, az 1964. évi szeptember hó 15. napján. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkásparaszt Kormány elnöke JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára Elutazott Budapestről Joszip Broz Tito Szerdán délelőtt elutazott Budapestről Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, akik Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar SzocialistaMunkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására hivatalos látogatást tettek hazánkban. Tito elnökkel együtt elutazott Budapestről Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és felesége, Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter, Bogdan Crnobinja, a köztársasági elnök főtitkára, Radivoje Berovics professzor, a Szövetségi Nemzetgyűlés szociális-egészségügyi tanácsának alelnöke, Milan Venisnik, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Szergije Makijedo, a külügyminisztérium protokoll főnöke, Betar Babics vezérőrnagy és Luka Bozsovics vezérőrnagy. A keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalánál sok ezer budapesti dolgozó gyűlt öszsze a jugoszláv vendégek búcsúztatására. Az útvonalon, amelyen a küldöttség a pályaudvarra érkezett, ezrek és ezrek gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek Joszip Broz Titotól és a többi jugoszláv vendégtől. A pályaudvar és környéke zászlódíszbe öltözött, a házakat jugoszláv, magyar és vörös zászlók, magyar és szerb nyelvű feliratok díszítették. Szemközt a pályaudvar kijáratával az épületek homlokfalát Joszip Broz Tito, Dobi István és Kádár János nagyméretű arcképe díszítette. Alatta felirat: Viszontlátásra kedves barátaink. Joszip Broz Tito és felesége, valamint kísérete búcsúztatására megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és felesége, Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos és Fock Jenő, a kormány elnökhelyettesei, Gáspár Sándor az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a politikai bizottság póttagjai és a központi bizottság titkárai. Ott volt a búcsúztatásnál az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak, az MSZMP Központi Bizottságának számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A téren összegyűlt dolgozók szeretettel köszöntötték Joszip Broz Titot és a többi jugoszláv vendéget. A díszjászlóalj parancsnoka jelentést tett Joszip Broz Titonak, majd felcsendült a magyar és a jugoszláv himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének tiszteletére. Joszip Broz Tito, Dobi Istvánnal és Kádár Jánossal együtt ellépett a diszszázlóék előtt és üdvözölte az egységet. Ezután Joszip Broz Tito búcsúbeszédet mondott. Tito elvtárs búcsúbeszéde Kedves Dobi Evtárs! Kedves Kádár Elvtárs! Kedves Barátaink! Elbúcsúzva önöktől, az önök szép országától és fővárosától, Budapest vendégszerető polgáraitól, meg kívánom köszönni azt a figyelmet és őszinte barátságot, amelyet itt tartózkodásunk minden napján tanúsítottak irántunk, amellyel körülvettek bennünket és tartózkodásunkat nagyon kellemessé tették. Mély benyomásokat szereztünk szorgalmas és tehetséges népükről, munkájukról, azokról a jelentős eredményekről, amelyeket szocialista országokban az utóbbi évek során az iparban, a mezőgazdaságban és az élet minden területén elértek. Mély meggyőződésünk, hogy itteni megbeszéléseink igen hasznosak lesznek az országaink közötti viszony továbbfejlesztése szempontjából. Megbeszéléseink nyíltak és barátiak voltak, s megmutatták, hogy a különböző területeken kedvezőek a feltételek az egyenjogú és mindkét fél számára hasznos együttműködésre. Ez természetes is, mert a két szocialista országot sok közös érdek köti össze, s ezek arra késztetnek bennünket, hogy fejlesszük és erősítsük baráti kapcsolatainkat. Szeretném elmondani, külön örömet jelentett számunkra, hogy itt tartózkodásunk során a néppel történt találkozásaink és a vezetőkkel folytatott megbeszéléseink alkalmával kifejezésre jutott és megerősítést nyert, hogy a nemzetközi helyzet fejlődésének alapvető kérdéseiben, az aktív és békés együttélés, a világbéke megerősítésének kérdéseiben nézeteink egységesek. Meggyőződésem, hogy népeink nagy megelégedéssel üdvözlik e látogatás és megbeszéléseink eredményeit. Őszintén örülök, hogy Kádár és Dobi elvtársakat feleségükkel együtt, rövidesen hazánkban is üdvözölhetjük és viszonozhatjuk azt a meleg vendégszeretetet, amelyben önöknél részünk volt. Elbúcsúzva önöktől, kedves elvtársak, szeretném feleségem, munkatársaim és a magam nevében még egyszer a legmelegebben megköszönni a baráti fogadtatást Dobi István elvtársnak, feleségének, Kádár János elvtársnak és feleségének, az Elnöki Tanácsnak, a Magyar Népköztársaság kormányának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar dolgozóknak, akik különböző helyeken, a városokban és falvakban, gyárakban és intézményekben őszinte barátsággal és rokonszenvvel fogadtak bennünket. Éljen a baráti magyar nép! Éljen és erősödjék a két szocialista ország baráti együttműködése. (nagy taps). Joszip Broz Tito szavai után Dobi István búcsúzott a jugoszláv vendégektől. Dobi István beszéde Kedves Tito Elvtársi Kedves Jugoszláv Barátaink! Elérkezett a búcsú pillanata, őszintén remélem, hogy mindaz, amit e néhány nap alatt a Magyar Népköztársaságban láttak és tapasztaltak, tovább erősítette a népeinket összefűző baráti szálakat. Találkozásaink kitűnő alkalmat adtak arra, hogy kicseréljük szocializmust építő népeink tapasztalatait, megtárgyaljuk a nemzetközi helyzetét és a szocializmusért vívott harc időszerű kérdéseit, meg-s határozzuk azokat a formákat és módszereket, amelyek elősegíthetik a baráti kapcsolatok továbbfejlesztését, politikai, gazdasági társadalmi és kulturális téren egyaránt. Megbeszéléseinket a kölcsönös bizalom és megértés jellemezte, s az az együttes törekvés hatotta át, hogy a két ország vezetőinek találkozói még szorosabbá és gazdagabbá tegyék Magyarország és Jugoszlávia együttműködését. Azt hiszem, az önök véleményét is kifejezem, ha azt mondom, hogy nyílt, baráti megbeszélést folytattunk és bebizonyosodott, hogy szándékaink a kapcsolatok javítására őszinték és megvalósíthatók. Nézetazonosságunk a világpolitika számos alapvető kérdésében lehetővé teszi, hogy országaink egyesítsék erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés megvalósítása, az imperializmus elleni harc, a gyarmati rendszer felszámolása a nyugatnémet militarizmus visszaszorítása, minden vitás kérdés békés rendezése érdekében. Mindebből következik, hogy az önök magyarországi látogatása új, fontos ösztönző szerepet játszik a magyar— jugoszláv együttműködés elmélyítésében, a béke és a szocializmus erőinek tömörítésében. Látogatásuk során láthatták, hogy hazánkban tervszerűen folyik a szocialista építőmunka. Nálunk is, Jugoszláviában is az egész társadalom azon munkálkodik, hogy életünket a béke és a bőség áldásai szépítsék meg. Tudjuk, hogy ezért meg kell dolgozni. A magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével boldogan vállalja ezt a munkát, mert gyümölcseit maga élvezheti, mert ezzel hazája politikai és gazdasági erejét, nemzetközi tekintélyét növeli. Jugoszlávia eredményei a legjobb bizonyítékai annak, hogy az önök népe azonos célok megvalósítására törekszik. Feladataink és céljaink közössége a legtartósabb biztosítéka annak, hogy mindaz, amit e néhánynapos magyarországi tárgyalásainkon elhatároztunk, valóra is válik. Jugoszláv vendégeink több alkalommal találkoztak a magyar dolgozókkal, őszintén remélem, hogy e találkozásokról a legjobb emlékeketviszik magukkal. Személyesen is tapasztalhatták, hogy népünk mély rokonszenvet érez a jugoszláv nép iránt, amellyel a történelmi sorsközösségen túlmenően a jelen és a jövő is összefűz bennünket. (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP dunaújvárosi Járási Bizottságának ülése Kibővített pártbizottsági ülést tartott a MSZMP dunaújvárosi járási Bizottsága. Az ülésen az MSZMP művelődéspolitikai elveinek végrehajtását, az irányelvek érvényesülését, a járás területén folyó művelődési munkában, és a pártvezetőségek újjáválasztásának előkészületeit beszélték meg. A művelődéssel kapcsolatos napirendhez művelődési otthon igazgatókat, pedagógusokat, könyvtárosokat is meghívtak, akik értékes észrevételekkel segítették a bizottság munkáját.. A pártbizottsági ülés beható vita után határozatot fogadott el, amelyben megszabták a járás területén végzett művelődési tevékenység fejlesztésének további módját. A pártvezetőségek újjáválasztásával kapcsolatban az ülés elfogadta az előterjesztett tervezetet miszerint az előkészítő munkák után november folyamán tartják meg a vezetőség újjáválasztó taggyűléseket.