Fejér Megyei Hírlap, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

fjeiét megyei ■ . ■ .­­.'[J jj . .­­ '" ' ■ .. . . Vasárnap, 1965. szeptember 12. XXI. évfolyam, 215. szám. Ára: 80 fillér. * SÁG PMUTARJAI, EGYESÜLJETEK! A falvak dolgozóinak­ felelőssége­i — A vértesbogláriak felhívása a megye termelőszövetkezeteihez — A vértesboglári Új Élet Termelőszövetke­zet tagjai eredményesen oldották meg nyári feladataikat A kedvezőtlen időjárás ellené­re is augusztus végéig betakarították a ga­bonát és figyelemre méltó eredményeket ér­tek el: búzából a holdankénti átlagtermés 17,52 mázsa, őszi árpáiból 18,22 mázsa volt. A vértesfoogláriak most az őszi munkák sikeres elvégzésére készülnek. Az elvük vál­tozatlan: minden munkával időben végezni, az egész évi szorgos­kodás gyümölcsét mi­előbb veszteségmentesen betakarítani. A kommunisták, a termelőszövetkezet vezetői és tagjai úgy látják, hogy az őszi munkák minden eddiginél nagyobb erőpróbábra teszik mindann­yiukat. A munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére hívták fel tegnapi közgyűlésü­kön a megye valamennyi termelőszövetkeze­tét. „Sokrétű munka folyik jelenleg termelő­­szövetkezetünkben — silózás, burgonyasze­dés, talajelőkészítés, takarmánybetakarítás —, ügyelünk arra, hogy megfelelő sorrend­ben a legnagyobb erőt azokra a munkákra összpontosítsu­k, amelyek a további felada­tok sikeres végrehajtását biztosítják. így el­határoztuk — hangzik a felhívás —, hogy az őszi vetések alá a tala­jelőkészítésnek 75 százalékát szeptember 15-ig a hálazást pe­dig e hónap 20-ig fejezzük be. A visszalérő vetőszárítást pedig október 15-ig végezzük el. Traktorainknak fele — a mélyszántás be­fejezéséig — két műszakban dolgozik, a má­sik fele nyújtott műszakban. A sürtbetakarí­­tásban résztvevő traktorok nappal silóznak, éjszaka pedig szárítanak. A gépi munkát úgy szervezzük, hogy a traktorok együtt dol­gozzanak, egy-egy tábla felszántása után irá­nyítjuk csak az újabb táblába, így a meghi­básodások esetén a traktorosok egymásnak segítséget tudnak nyújtani. A vetés függvénye a talajelőkés­zí­tésnek. Mivel az utóbbi munkát idejekorán befejez­zük, őszi árpát és takarmánykeveréket, szep­tember 25-ig, a búzát pedig október 31-ig el­vetjük. Különös gondot fordítunk a jó technikára. Ahol táblacserét hajtunk végre és kalászos kerül kalászos után, a talajfertőt­lenítést elvégezzük. Időben gondoskodunk a talajerő visszapótlásáról is, a búza vetés terü­letnek mintegy egynegyedére szőrünk szer­­vestrágyát, s lehetőség szerint műtrágyát kizárólag csak intenzív fajtákat vetünk, négyzetméterenként 600—700 csataképes ma­got. A vetéssel azokat a szövetkezeti tagja­inkat bíztuk meg, akik e munkát legjobban értik, s több éves gyakorlattal rendelkeznek. A betakarítandó növények területét fel­osztottuk családok között. A feladatokat is­mertettük és az intézkedési tervben meg­határoztuk az egyes tagok, munkacsapatok, brigádok teendőit. A betakarítás végső határ­ideje november 20, a kukoricaszárat pedig november 25-ig levágjuk. A kukorica tárolá­saira, szükség esetén szárítására fokozott gon­dot fordítunk, szükség­tárolóhelyet készítünk. Az anyagi érdekeltségre és az emberekről történő gondoskodásra nagy figyelmet fordí­tunk Minden betakarításra váró növény munkáját premizáljuk, a mi viszonyainkra legalkalmasabb és korábban elfogadott mód­szerek szerint. Az az álláspontunk, hogy az idei őszön sokkal bátrabban kell foglalkozni az anyagi érdekeltséggel, mint korábban, mert az időben és jó minőségben végzett munka most többet követel a mezőgazdaság minden dolgozójától. Az őszi mélyszántást névszabcr M-ig feje­z­te be. A munkát hasonlóan sm'WinfMi, mag, mint a vetőszántásnál. Mind anyagilag, mind eekünceleg a leg­messzebbmenőkig gondoskodunk azoknak a megbecsüléséről, akik helytállnak a munká­ban." Figyelemre méltó a vértesbogáriak felhí­vása. Annál is inkább, mert a termelőszövet­kezet valamennyi tagja, sőt a családtagok és a hozzátartozók, az egész falu nagy felelős­ségérzettel látott munkához. Felhívásuk nyil­ván visszhangra talál megyénk czövetszeneti­­ben és számos követőjük akad. * Tapasztalatcsere­­út A dunaújvárosi járási nő­­tanács már eddig is úttörő szerepet töltött be a terme­lőszövetkezeti szocialista bri­gádmozgalomban. Most azzal igyekszik segíteni a mozga­lom fejlődését, hogy tapasz­talatcserét szervezett a járás termelőszövetkezeteiben dol­gozó, szocialista címért küz­dő brigádok tagjai számára. A napokban a baracsi Igaz­ság, a nagyvenyimi Petőfi, a perkátai Magyar—Kínai Ba­rátság a mezőfalvi XXI. Pártkongresszus Útján ter­melőszövetkezetek szocialista címért küzdő brigádjai in­dulnak kétnapos útra. Az abasári termelőszövetkezet brigádjait látogatják meg és cserélik ki velük tapasztala­taikat. Az út második nap­ja már inkább kirándulás jellegű , aminek során a Mátra szépségeit tekintik meg a brigád tagjai. Néhány hét múlva ajatob brigádok csoportja indul ta­pasztalatcserére, előrelátha­tólag valamelyik baranyai termelőszövetkezetbe. 11 ' I' * I. f­y­s­f­y f­o­­­w­tusra gnomicA fe­­­mkvp infl| Székesfehérvárr a vendég szemével Köztel egy hete járják már lengyel testvérvárosunk kül­döttei Székesfehérvár utcáit,­­ megtekintették a város neve­­­­zetességeit, felkeresték a Kos­­­­suth Termelőszövetkezetet, majd ellátogattak a vértesacsai termelőszövetkezetbe is, ahol főként a gyümölcs­ös szőlőtermesztés nagy­üzemi módszereit tanul­mányozták. Az opolei küldöttség tagjai Roman Jakubowsky, a városi tanács elnökhelyettese, Jan Marei, a városi tanács titkára, és Otto Vencel, a városi párt­­bizottság titkára tegnap dél­előtt a Hazafias Népfront me­gyei bizottságán folytattak ba­ráti beszélgetést a székesfehér­vári tanács és a Hazafias Nép­front vezetőivel, s ez alkalom­mal kértük meg őket, hogy összegezzék néhány szóban a látogatásukon tapasztaltakat. — Ami leginkább megra­gadott bennünket — mon­dotta Ottó Vencel a de­legáció nevében — adz a szíves, baráti, elvtársi fo­gadtatás, amelyben ré­szünk volt, nemcsak hivatalos vendéglá­tóink részéről, hanem úgy éreztük, bármerre jártunk, minden székesfehérvári részé­ről is. — S melyek azok a tapasz­talatok, amiket hasznosíthat­nak hazatérésük után? — Rendkívül tetszett mind­­annyiunknak — mondotta Ro­man Jakubowsky — a város oktatási intézményeinek kor­szerű építési módja, sok a fény a tantermekben, s nem­csak az épületek jók és kor­szerűek, hanem a tantermek­ben folyó oktatás is az. — Pénteken volt alkalmunk beszélgetni a városi tanács építési osztályán Székesfehér­vár fejlesztési tervéről — kap­csolódott a beszélgetésbe Jan Marej. — Megragadó és megszív­lelendő számunkra, milyen gyorsan és tervszerűen fejlődik magyar testvér­városunk. A városfejlesztés tendenciájá­ban mi, lengyelek is hasonló elveket követünk, de minden elismerésünk a székesfehérvá­riaké, akik társadalmi össze­fogással olyan sokat tesznek v­árosuk szépítéséért. — Végül: Miben látják a két testvérváros további együtt­működésének legfőbb hasznos­ságát? — Úgy véljük, igen sok hasz­nos tapasztalatot szereztünk, s a hozzánk látogató székes­­fehérváriak is számos haszno­sítható tapasztalatra tehetné­nek szert — hangzott a vá­lasz. — Jó lenne, ha a jövő­ben Székesfehérvár és Opole kapcsolatai elmélyülnének, s mód nyílna a két város szak­embereinek kölcsönös tapasz­talatcseréjére is. Ezek az első benyomások lengyel testvérvárosunk kül­döttségének látogatásáról. A delegáció m­­a Dunaújvárosba látogat, majd visszatérnek Fe­hérvárra, és kedden mondanak búcsút városunknak. Tapaszta­lataik azonban, amelyekről most megkérdeztük őket, úgy gondoljuk, nemcsak az opo­­letek, hanem a fehérváriak számára is hasznosak lehetnek — mekis — Brigádvezetői ankét a tatarozóknál A Tatarozó­, Építő és Szerelő Vállalat nyolcvan brigád­jártak vezetője találkozott szombaton. Tanácskozásuk vezér­fonala: „Mit kell tennünk, hogyan kell dolgoznunk, hogy a vállalat ismét kiérdemelje az élüzem címet?” Ennek a cél­nak az elérése érdekében a téli időszak feladatairól, a téli­­esítés jó megszervezéséről, a jövő évi első negyedéves mun­kák indításáról és az ezekkel kapcsolatos tennivalókról ta­nácskoztak. Természetes, ezt az ankétet a közeljövőben brigádért é■ kézdetek követik, amikor a résztvevők megbeszélik társaik­kal, hogy a rájuk háruló feladatokat hogyan, milyen módon tudják a lehető legjobban teljesíteni. ületet a,­­falak közé it éH tisztelt sértett­­él... it: ^Vasárnapi melléklet a duets radír) és ttx-nuii&r 7 újítás— 278 ezer forint megta­karí­tás A Mal-­év Féntöntödében aac­olmált évben 24 újítást nyújtottak be a dolgozók. Ebből tizet bevezettek, ami 12 000 forint megtakarítást jelentett Jobban sikerült ennél az 1965-ös esztendő, mert az év első hat hónap­jában már 15 újítást bírál­tak el. Jellemző a megnö­vekedett alkotókedvre, hogy a® elfogadott hét újítás 278 000 forint megtakarítást eredményezett. A mezősfajdaság erőpróbája Szeptember derekánál tar­tunk. Az éjszakák és hajna­lok már hűvösek. A nappali meleg azonban még kelle­mes. A hegyek, kertek, me­zők gazdagok, szemet, szivet gyönyörköd­tetők. A gabona arató kombájnok, cséplőgé­pek, a gépeket tevékeny munkára serkentő emberek túl vannak a nagy nyári munkákon. A gondos és jó munka eredményeképpen gazdag volt az idei aratás. Az állami gazdaságok 17 mázsa, a termelőszövetkeze­tek pedig 14 mázsa körüli búzát takarítottak be hol­danként. Megyénk szocialis­ta nagyüzemei a tervhez vi­szonyítva mintegy 2000 va­gon kenyérgabonával adnak többet a népgazdaságnak, ami közel 100 000 ember évi kenyere. A mezőgazdasági munka olyan mint a váltófutás. Egyik munkát még teljesen be sem fejeztük, kezdjük a következőt, a nehezebbet. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a váltás jól sikerüljön, ne lassuljon az iram. A me­zőgazdasági munka termé­szetéből adódik, hogy annak eredményeit, gondjait min­denki figyelemmel kísérheti. Ez év őszén azonban a köz­vetlen, tevékeny segítségre is szükség lesz. A késői ki­tavaszodás, a hűvös,, csapa­dékos nyár miatt minden munka késett két-három he­tet, késik a kukorica érését is. Az ősz azonban biztosan időre érkezik. A munkákat akkor tudjuk eredményesen elvégezni, ha a két-három hetes késést szeptember hó­napban behozzuk. Volt idő, mikor azt mondták, hogy szeptemberben kevesebb a mezőgazdasági munka. Ez év őszére ennek ellenkezője igaz. A mezőgazdasági nagyüze­mek vezetőinek most minden eddiginél magasabb fokú szervezettséggel kell a mun­kát irányítaniok. A mező­­gazdaság valamennyi dolgo­zójának, agronómusnak, trak­toristának, a közvetlen két­kezi munkásoknak, a közeli hetekben, hónapokban fá­radtságot nem ismerve, tu­datos fegyelemmel kell helyt­állniuk. Annak érdekében, hogy jövőre is az ideihez hasonló ,jó búza termésünk legyen, a következő napokban kell jó talajelőkészítő, vető munkát végezni. Jó dolog, hogy me­gyénk mezőgazdasági szak­­emberei gyakorlati tapasz­tal­atokból ismerik az ered­ményes búzatermesztés mód­szereit. Nem szabad ezekről az őszi munkák sűrűjében sem megfeledkezni. Mostantól kezdve igen nagy jelentősége van annak, hogy minden l­apot jól ki­használjunk. Amikor a ta­vaszi munkát kezdjük, ak­­kor minden következő nap h­osszabb napsütést hoz, ezzel szemben ősszel minden kö­vetkező nap rövidebb, hűvö­sebb. A nagy őszi munkák­kal az olyan gazdaságok bir­kóznak meg majd viszonylag könnyebben, ahol a szeptem­beri, október eleji napokat jól kihasználják. A közel­múltban olvashattuk, hogy az igazi Lenin Termelőszö­vetkezet befejezte a silózást, s megyeileg 58 százalékban állunk ezzel a munkával. A jelentések hírül adják, hogy a mezőfalvai állami gazda­ság 85 százalékban elvégezte a vetőszántást, ugyanakkor a megyei átlag 40 százalékos. Nem így halad azonban ez­zel a legtöbb gazdaság, sok jóval a megyei átlag alatt tart az említett fontos mun­kákban. Az őszi munkákban döntő jelentőségű a betakarító, szántó-vető és szállító gépek napi teljesítménye. Ezen a területen — a kisegítő mun­kások, rakodtatók mellett — a legnagyobb feladat a trak­toristákra vár. Ez év őszén is nagy szükség lesz a gé­pek, elsősorban a szántó gé­pek két műszakban történő üzemeltetésére. Nagyon fon­tos, hogy a két műszak leg­alapvetőbb feltételét megte­remtsék a gazdasági veze­tők. Mégpedig azt, hogy egy­­egy erőgép két olyan trak­toros kezébe kerüljön, akik meg tudnak felelni a kettős műszak követelményeinek. A kettős műszáj akkor éri el a célját, ha mögötte több telje­­sítmény van és ennek meg­felelően a két műszakban dolgozó traktoristák megfe­lelő keresethez jutnak. Ezen­kívül arra van szükség, hogy a munka természetének megfelelően valamennyi erő­gép nyújtott műszakban üze­meljen. Az őszi munkák ne­hezebb körülmények, kedve­zőtlen időjárás közepette folynak, ezen belül különö­sen nehéz az éjjeli munka. Az üzemek gazdasági veze­tőinek, a társadalmi szerve­zeteknek ezért nagyobb fi­gyelemmel kell gondoskodni a munkát elősegítő, meg­könnyítő szociális feltételek­ről. A mezőgazdasági dolgozók bármilyen szervezetten, ál­dozatkészen dolgoznak is, nem tudják nélkülözni a társadalom széleskörű segít­ségét. Sokoldalú lehet ez a segítség. Szükség van az el­távozott traktoristákra, akik jelenleg ipari üzemekben, bányákban dolgoznak. Szük­ség van arra, hogy elsősor­ban a falvakban lakó bá­nyászok, ipari munkások, al­kalmazottak szabad idejűk­ben vegyenek részt az őszi munkákban. Bizonyára hasz­nos segítséget ad ez év őszén is majd megyénk tanuló if­júsága. A segítség, bármely terü­letről jön is, csak akkor tud hatékony lenni, ha a helyi vezetők igénylik, megbecsü­lik, ha a segítség jellegének megfelelő munkafeltételeket biztosítják. Bármerre jár az ember tapasztal­hat­ja, hogy a mező­­gazdaság dolgozói, a nagy­üzemek politikai és gazdasá­gi vezetői felelősségteljesen tevékenykednek a nagy ő­szi munkák lehető legjobb idő­ben és minőségben történő elvégzése érdekében. Segítse ezt a nagy munkát egész társadalmunk, mert ez döntő jelentőségű éves terveink megvalósításában és a jövő év megalapozásában. Hajba Kálmán cd daruk már „elköltöztek..“ Elkészült az öt, egyenként kilenc emeletes toronyház a Május 1 téri lakótelepen. (Riport a 3. oldalon.)

Next