Fejér Megyei Hírlap, 1966. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-09 / 264. szám

Díszfiintepség a Komszomol évfordulóján Kedden este díszünnep-­sögre gyűltek össze Székes­­fehérvár fiataljai a Kom­­­­szomol megalakulásának 48. évfordulója alkalmából. Hat órai kezdettel a Megyei Mű­velődési Ház István termé­ben a városi KISZ bizottság és t­orrszomolisták­ közös rendezésében műsoros bará­ti találkozóra került sor magyar és szovjet fiatalok között. A díszünnepségen és ba­ráti találkozón, amelynek elnökségében helyet foglalt az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó egyik szov­jet alakulat Komszomol tit­kára és a Magyar Néphad­sereg helyőrségi KISZ szer­vezeteinek képviselője is. Kiss György, a székesfehér­vári KISZ bizottság munka­társa tartott beszédet, és sor került KISZ—Komszomol emlékváltásra is. Az ünnepi esten résztvevő fiatalokat közös szovjet—magyar kul­turális műsor köszöntötte. Iskolaátadás Hétfőn este tartották a Schönherz Zoltán utcai általános iskola ünnepélyes csapatgyűlését, valamint az iskola­­épület átadási ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pesti János, a városi tanács vb elnökhelyettese, Benkő Károlyné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője és Kiss József, az építőipari vállalat igazgatója. A vendégeket és az úttörőcsapatot dr. Pesti János köszöntötte. Az iskolát Csanádi Vincéné, az iskola igazgatója vette át. Ezután az úttörők kultúrműsora következett. Sárbogárdi tervek A járási székhely, Sárbo­­gárd csinosításában, fejlesz­tésében újabb fontos állo­máshoz értek: a Fő utcán á­tépítették a villanyvezeté­ket, rövidesen higanygőzlám­páikat is építenek. A község vezetői örömmel állapítot­ták meg, hogy jelentősen fejlődött a járási rendelőin­tézet betegellátása. Ezt gye­rek-szakorvosi rendeléssel bővítik és rendszeressé vá­lik a fogorvosi szakrendelés is. A további fejlődést a két orvosi lakás felépülésétől várják, az egyik már idén elkészül. A közeljövő tervei között szerepel egy gépkocsi üzembeállítása a mozgó szakorvosi ellátás biztosí­tására A működő törpevizmos mintegy 70—80 százalékban máris megoldotta a járási centrum vízellátását. A Fő utcai szakaszt Alsótöbörzsök felé meghosszabbítják és Sárszentmiklóst is bekap­csolják a vízellátásba. A Fő utcán épülő ötlakásos épü­letben jövőre megkezdi mű­ködését a GELKA-szervíz. Az áruház közelében is új lakó­ház létesül, ennek földszinti frontján a MESZÖV létesít üzlethelyiségeket. A régi mű­velődési otthonban bútorüz­letet nyitnak és a tervek kö­zött szerepel egy új zöldség­üzlet megnyitása is. Időjárás jelentés Várható időjárás szerda es­tig: változó mennyiségű fel­hőzet, valószínűleg eső nél­kül. Párás, főként a reggeli órákban többfelé ködös idő, helyenkint ködszitálással. Gyenge, napközben kissé megélénkülő délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alakulá­sában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 10—15 fok között. Vii,AG PROLETÁRJÁT. RWTRSOLISTICX­T 1966. november 9. ‘VHB ’WaBBtöBMyaH XX. évfolyam, 264. sz. Ara. 50 filler. iNifer * Szerda. JSl. JgijL Jfijl» ifniraSwI Ü­lést tartott új megyei képviselőcsoport Tegnap ülést tartott az or­szággyűlési képviselők Fe­jér megyei csoportja. Első­nek Kerkai Andorné, or­szággyűlési képviselő, a me­gyei csoport elnöke az új, egységes választójogi tör­vény tervezetének lényege­sebb elveit ismertette kép­viselő­társaival. Hangsú­lyozta, hogy a törvény azok­ra az elvekre épül, amelye­ket az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elfogadott. Az új rendelkezés lényege, hogy az országgyűlési képvi­selőket a jövőben a koráb­bi lajstromos választási rendszer helyett — a ta­nácstagokhoz hasonlóan — egyéni választókerületekben kell megválasztani. A közvetlen szavazás­sal az eddiginél is job­ban érvényesül a vá­lasztás demokratizmu­sa, szorosabbá válik a képviselők és a válasz­tók kapcsolata. A személy szerinti választás fokozza a képviselők fele­lősségét választóikkal szem­ben. Második napirendként Dani Lukács, a megyei ta­nács elnökhelyettese ismer­tette a Velencei Gyógype­dagógiai Intézet helyzetét, s számot adott azoknak a gyerekeknek a neveléséről, akik megkülönböztetett pe­dagógiai ellárásban része­sülnek. Kiemelte, hogy a megyében évenként mint­egy 50 ezer általános isko­lai gyermek tanul és ezek kö­zül 2-3 ezerre tehető ácsok­nak a száma, akik értelmi, érzelmi, vagy mozgási fo­gyatékosak vagy szociális helyzetüknél fogva igénylik a megkülönböztetett pedagó­giai eljárást. Az elmúlt öt évben négy gondot fordítottak a gyer­mekek oktatására, nevelé­sére. Egyrészt stabilizálták és létrehozták a nevelőott­honok korszerűbb hálózatát, s azokat a szerveket, ame­lyek társadalmilag foglal­koznak a gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkával. Emel­lett megszerveztek olyan intézményeket is, mint a Fejér megyei Gyermekvédő Otthon, vagy az építőipari ifjúsági otthon, ahonnan nevelőszülőkhöz kerül a gyermek, illetve pedagógiai felügyelett mellett él és dol­­­­gnak. Létrehozták a fiatalko­rúak ideggondozó és ne­velő tanácsát is, szintén a fiatalokról történő gondoskodás érdekében. Ezekben az intézmények­ben a fennálló rendelkezé­seknek megfelelően humá­nusan, a szocialista erkölcs alapján foglalkoznak a gyermekek oktatásával és nevelésével. Ugyanakkor a szellemi fogyatékos gyer­mekek számára a megye több falujában kialakították az iskolák mellett működő úgynevezett kisegítő osztá­lyokat, öt év alatt 8 millió forintot fordítottak az in­tézmények korszerűsítésére és felújítására. A megye ne­velőotthonaiban 930 gyer­mek tanításáról gondoskod­nak, a Velencei Gyógypeda­gógiai Intézetből pedig több mint 100 beteg gyer­mek oktatásával, nevelésé­vel foglalkoznak. A beteg gyermekek elhelyezése és foglalkoztatása ennek elle­nére is gondot okoz. E téma éppen ezért került a megyei képviselőcsoport elé. A csoportülésen sok hasznos és értékes javaslat hang­zott el. A képviselők egyetér­tettek azzal, hogy ez irányban keresni kell a jobb megoldási lehető­séget. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára és Homoki József, a megyei pártbizottság titká­ra. Végül dr. Háklár Mária körzeti orvos, országgyűlési képviselő számolt be a kö­zelmúltban Szovjetunióban járt magyar küldöttség út­járól. N. J. Vasárnap délelőtt Székesfehérváron, a szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ünnepséget rendeztek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkal­mából a megyei, járási, a városi pártbizottságok, taná­csok vezetői, a fegyveres erők, valamint a tömegszerve­zetek képviselői helyezték el az emlékmű talapzatán az emlékezés koszorúit. A Velence-tavi IB elnöksége ülést tartott tegnap Székes­­fehérváron. Programjában a titkári beszámoló és a hatá­rozati javaslat ismertetése szerepelt. A Velencei-tó fej­lesztésével kapcsolatos ter­vekről és a folyamatban lé­vő munkákról dr. Springer Ferenc, a VIB titkára szá­molt be. Az elnökség — melynek soraiban többek között ott volt Dobrónaki Gyula országgyűlési képvi­selő, a bizottság elnöke. Tóth Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese — elfo­gadta a titkári beszámolót, majd felhívta az intéző bi­zottságot, hogy a folyamat­ban lévő, 1966. évi tervezési, kivitelezési munkák határ­időre történő befejezéséért mindent kövessen el, mivel a regionális terv elkészítése után az itt elhangzottakat is a januárban megtartandó plenáris ülésen kell ismer­tetni. Az olaszországi árvízhelyzetről — Telefon jelentés — Róma: Olaszország több mint egyharmadát fenyege­ti súlyos, pótolhatatlan ká-­­­rokkal a természeti kataszt­­­­rófák sora. Folyók léptek­ ki medrükből, hegyek zúdul­tak rá a völgyek községeire és v­árosaira. Több olasz vá­ros tengerré változott, fal­vak százai a vízbe merül­tek. Az ország leggazdagabb­­ vidékein elpusztultak a szán­­j­tók, a gyümölcsösök, az ál­­­­latállomány. Tíz- és tízeze­­­rek maradtak fedél nélkül, s ezer és ezer ember hollétéről­­ semmi hír. Százezrek élnek vízzel körülzárt és elöntött­­ városok és falvak beomlás­­­­sal fenyegető épületeinek te- t­­ején immár negyedik nap­­j­­a, étel, ital nélkül, szemü­ket le nem hunyva, halálfé­lelemben, az egyelőre kevés reménnyel kecsegtető mene­külést várva. A halottak szá­ma egyelőre megállapítha­tatlan, így kezdödött a katasztrófa Az árvíz menthetetlenül­­ és hirtelen zúdult Olaszor­­­­szágra. A közép-olaszországi­­ Amo folyó 20 óra alatt áradt, meg annyira, hogy két pon­­­­ton áttörve a gátat, óránként­­ 50—60 kilométeres sebes­­­­séggel száguldó vízáradattal­­ öntötte el egész Firenzét. Az észak-olaszországi Adige szinte percek alatt duzzadt fel olyan méretűre, hogy a partjain fekvő Trento várost néhány perc alatt 4—5 mé­ter magas víz árasztotta el. Menekülésről szó sem lehe­tett. A legkatasztrófálisabb csapás Firenze, Trento, Groseto és Velence városo­kat sújtotta. Tragikus a helyzet ezenkívül száz és száz más helységben is. Csak Veneto megyében több mint százan haltak meg. Dél- Tirolban eddig körülbelül 60 áldozatot szedett az ár. Fi­renzében és környékén eddig 1 50 holttestet, találtak. Az elöntött helységek szá­zainak állapotáról és az ál­dozatok számáról az össze­köttetés teljes hiánya miatt hétfőn délután még nem le­het képet alkotni. A hétfő esti római lapok jelentése szerint az Észak- Olaszországban pusztító árvíz eddigi mérlege a következő: kétszáz halott, százezer haj­léktalan és ezerötszáz milli­árd líra anyagi kár. Ezen­kívül egymillió embert se­gélyosztagok útján kell élel­mezni. A helyzet továbbra ag­gasztó Firenzétől délre Gros­­seto vidékén, Bell­uno kör­nyékén 14 híd dőlt össze. Csupán ebben a térségben 41 ember vesztette életét. Az árvíz sújtotta Észak-­­ Olaszországot most új veszély fenyegeti — ezúttal a tenger felől. Velence gátjait gyorsí­tott ütemben erősít­k, mert a meteorológusok heves vi­harokat jósolnak. A firenzei műkincsekbe­n felbecsülhetetlen kár történt. A városban az emberek­ hosz­­szú sorokban állnak élelem­ért és vízért. Firenze nagy részében nincs villan­yszol­­gáltatás és alig van kapcso­­lat a külvilággal. Harminc­^ (Folytatás a második oldalon) Képzőművészeink őszi tárlata ■V Fejér megyei Múzeumok és a Magyar Képzőművészek szövetsége észak-dunántúli szervezete rendezésében az István király Múzeum kiállító­termében hétfőn délben nyitotta meg Hárs Éva művészettörténész a Fejér megyei képzőművészek őszi tárlatát.

Next