Fejér Megyei Hírlap, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

c * "■ w­j& megyei VILÁG EGYESÜ­LTETEK! Csütörtök, 1967. október 19. aftly w.­. aJtIflL»Jw&Sn «..SgEiMMafflSa. ÉlPWsáiiill 7* - / / e , It '! XXIII. évfolyam, 247. s®. PpM ffWl '^SS­ rPfh 0(1061 (JZ­­­TŐ (1S Zt(l K­O L, / | Arm. J, mirrw —]| közel az élethez /S' : • Jelentés­e'" az állami gazdaságokból Megyénk állami gazdaságaiban kihasznál­va a kedvező időt, párhuzamosan folyik az ősziek vetése, a burgonya, kukorica, cukor­répa és napraforgó betakarítása. Az Állami Gazdaságok Országos Központja Fejér me­gyei Főosztályának legutóbbi értékelése sze­rint a következő a helyzet az őszi munkákat illetően: Alig van olyan gazdaság, ahol ne teljesítet­ték volna túl trágyaki­hordási tervüket. Kü­lönösen jó eredmény született Móron, ahol a holdterülethez viszonyítva 158 százalékos tervteljesítésről számolhatunk be. Jó ütem­ben halad az őszi búza vetése is. Rövidesen a tervezett vetőmagmennyiség minden gaz­daságban a földbe kerül. Nem sok jót mondhatunk el viszont a kukoricabetakarításról, valamint a szárvá­gásról. Különösen nagy a lemaradás Móron, ahol eddig a tervezett mennyiségnek mintegy 11 százalékát takarították be csupán. Egyedül a mezőfalviakról mondható el, hogy mindent megtettek a termés megmentése érdekében, mert az ő teljesítésük közel 70 százalékos. Hasonlóan rossz képet mutat általánosság­ban a szárvágási statisztika, aminek jelentő­ségéről korábbi cikkeinkben már többször szóltunk. Sinatelepen például a 695 kataszt­rális holdból eddig csupán 31 holdról vágták le a kukoricaszárat. Reméljük, a lemaradást igyekeznek pótolni annál is inkább, mert az ősziek alá szükség van minden katasztrális hold megtisztított földterületre. Állami gazdaságaink a rendelkezésre álló­­ takarmány­terület mellett évről évre mind több siló­ abraktakarmányt készítenek a téli ta­karmányigények kielégítésére, örvendetes, hogy ez a tevékenység az idén megnyugtató képet mutat. Bicskén például 121 százalékos teljesítésről számolhatunk be, ami elsősorban a jó abrakellátásban, s nem utolsósorban a tejhozamok javulásában fog jelentkezni. Hasonló jó ütemben halad a napraforgó betakarítása is. Csupán egy-két állami gaz­daságban van még lábon álló termés, e fon­tos mag zöme már biztonságban van. Bogdán Zoltán Mélyebb lett a tó vize Partrendezés a Velencei-tó körül Az új kiépített partszakasz­­ a több éves rendezési prog-­­­­ram legújabb láncszemét al­kotja Velencén. A tópart rendezése, az üdülésre, pi­henésre alkalmas hosszabb partszakasz kiépítése évek hosszú munkája árán lassan végéhez közeledik. A napok­ban átadott létesítmény az agárdi strandtól a Névtelen árokig terjedő ezerkétszáz­negyven méteres szakaszra korlátozódik. Az elmocsara­­sodott, nádborította, szinte megközelíthetetlen part át­alakítására a Vízügyi Igazga­tóság új módszert dolgozott ki. Tervek és módszerek A partszakasz építését ele­ve a későbbi parkosítás, épít­kezések, és a tavaszi vízszint emelkedés gondos figyelem­­bevételével kezdték meg. A kőbeton - partszegély eleve a­­parttól távolabb, a félmé­teres vízben épült, ami egy­úttal a sekély, iszapos parti részből lehasít egy darabot. A víz felől kotróhajókkal mélyítik a tófeneket, a kiter­melt hordalékot pedig hid­raulikus úton a fal mögé juttatják. Ezzel mély, sporto­lásra, fürdésre alkalmas víz és magas, biztonságos partrész alakult ki. Ez év végéig elké­szül a Madárvártáig terjedő partrész hasonló rendezése ami a déli partot teljes hosszá­ban rangos üdülőhelyi szint­re emeli. A vitorláskikötő, az Építők sportegyesületének vitorlásszakosztálya, a terv­be vett ötvenméteres úszó­medence, és az evezős ver­senypálya bizonyítja, hogy a hajdani nádország és hor­gászparadicsom, mint üdülő és sportközpont is megállja helyét. Az eddig rendezett partszakaszokra parkosítás a közeli, és üdülőkombinát épí­tése a távlati terv. A munká­latok kiterjesztése azonban csak meghatározott területe­ket érint és gondosan ügyel a tó másik arcára, a termé­szetvédelmi területek hábo­rítatlanságára. A jövő évben kezdődik a pákozdi oldal ha­sonló rendezése, amit a kö­zelben elhaladó autópálya hatásaként megnövekedett forgalom igényel.­­ Mindenki kedvére­ ­ Zámoly közelében léte­sítendő víztároló négymillió háromszázezer köbméter víz befogadására képes. Létreho­zása megszünteti a nyári víz­­ingadozást a tóban, korlátoz­za a tavaszi szintemelkedést, s a tóparti házacskák a gólya­lábakról végre biztos talajra kerülnek. Velence az utóbbi években gyors ütemben fej­lődik, s a hétvégi házak gombamódra nőnek minden­felé. A nádas zeg-zugok a sporthorgászokat, a gazdag ma­­­­dárvilág a természetbaráto­kat, a dús víz a felüdülni vá­gyó turisták ezreit csalogat­ja partjaira. A partrendezés hosszú ki­lométerekre kiszélesíti a strandolási területet, és a Ba­laton „elővárosa”, Velence jövőre kulturáltabb környe­zettel, új színfolttal várja a pihenni vágyókat. Baráti G. András Alapvető feladat a települések komplex fejlesztése Ülést tartott a megyei tanács Tegnap ülést tartott a me­gyei tanács. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács titkára. Herczeg Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselők, a megyei tanács vb. elnöke, titkára és elnök­­helyettesei. A napirendek tárgyalása előtt Dr. Tapolczay Jenő a végrehajtó bizottság elnöke tájékoztatta a tanácsot a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról és a vb két tanácsülés között végzett munkájáról. Ezután került sor a megye kommunális helyzetéről, fejlesztéséről szóló beszámoló vitájára. Az élénk érdeklődés, a sokoldalú vita is fémjelezte, hogy a tanácsi munka egyik alapvető feladata a telepü­lések komplex fejlesztése és a kommunális ellátottság színvonalának emelése. A felszólalások szinte ki­vétel nélkül foglalkoztak a lakáshelyzettel, keresték az újabb lehetőségeket e gond megoldásának gyorsítására. Ha a számadatokat vesszük szemügyre, ak­kor örvendetes az előrelépés e vonatkozás­ban, mert a hat évvel ezelőtti 96 063 lakás 111 487,-re emel­kedett. De még ez a gyors ütem is lassú az igényekhez, az urbanizációs folyamathoz viszonyítva. A megyeszék­hely lakáshelyzete a beszá­molóban kiemelt helyen sze­repelt, de ezzel Dr. Tilinger István is foglalkozott felszó­lalásában. Elmondotta, hogy a városi tanács részéről a kislakás vagy társasház ak­cióba benevezők megkapják a segítséget közmű ellátott­ságban. Többen időztek a vízellá­tásnál. Dr. Heiczinger János, a bakonycsernyei törpevíz­mű létesítésének nehézségei­vel foglalkozott. Nagyon köz­érdekű e téma, hiszen jelen­leg építik a Gárdony-V­elen­­ce községek vízművét, négy községben, — Szár, Sáregres, Lovasberény, Mezőfalva — még ez évben megkezdődik a kivitelezés, tizennyolc helyen pedig szervezik a társulást és készítik a beruházási programokat. Sokba kerül ezeknek a vízműveknek a tervezése. Ezért hangzott el javaslat törpevízmű tervezői apparátus szervezésére. Meg­vizsgálják ennek lehetőségét, de talán még ennél is ol­csóbb terveztetés, ha a meg­alakult társulás ismerős, falubeli tervezőt kér fel erre a munkára. Ehhez a Haza­fias Népfront járási bizott­ságai is adhatnak segítséget, megbízatást. A fejlődés létesítmények­ben és számokban is mér­hető. A ma már minden fa­luban kiépített autóbusz-há­lózat a megfelelő útépítést is feltételezi. A gázellátás nagyütemű fejlődése az ott­honi munka könnyítését je­lenti. Lehetne, bőven, részlete­sen elemezni a kommunális ellátottság sokféleségét, ja­vulását. Nagyon sok ered­mény született az utóbbi években. Ezeket összegezte a tanács. A felszólalások azonban nemcsak az eredményekről beszéltek, inkább azt kutat­ták, mint ahogy azt Homoki József is megfogalmazta: ho­gyan koncentrálják az erő­feszítéseket, a rendelkezésre álló anyagi erőt, a korszerű településfejlesztésre. Ezt a célt, a koncentrált település­­fejlesztést szolgálja a napi­renddel kapcsolatos határo­zat, amely a mindennapi tet­tek során realizálódik. A második napirend idő­szerűségét — termelőszövet­kezeteink szociális­ és kul­turális helyzetének mérlege­lését, az alapfok fel­használá­sát és községp­olitikai tervek­kel való összhangját —■ Hajba Kálmán elnökhelyet­tes bevezetőjében indokolta. A gazdálkodás eredményes, gazdagodnak szövetkezete­ink, de ez nem mindig tük­röződik­­a szociális­ és kul­turális ellátottság javulásá­ban. Bár az ilyen célra for­dított pénzösszeg az 1963 évi 9,6 millió forintról a múlt évben 19,084 millió forintra emelkedett, de még így sem fedezi a tagok igényeit. Né­hány helyen felismerték ezt. Negyvenhárom tsz biztosít­ja a szakember-utánpótlást ösztöndíjas taníttatással. A kulturális alapból 14 közös gazdaság színházbérletet vál­tott; 31 tsz külföldi és 67 tsz belföldi kirándulást szerved­­ett Dr. Soós György éppen a­ kirándulásokat tette szóvál Több helyen ugyanis ez me­nti ki a kulturális alapot. Hat termelőszövetkezetbert szerzett tapasztalat alapiért javasolta Bóna János tanács­taggal együtt, a szociális­ és kulturális alap külön keze­lését. A kulturális célokra fordítandó összeg kezelőinek a községi művelődési ott­honok vezetői­t jelölték meg, így hasznosabban a ren­del­tetésnek megfelelően leheti»­ felhasználni az összeget. Estélyi Gyula, az állami gazdaságok hasonló alapjai­ról beszélt. Sürgette az őszis­szehangoltabb munkát a kül­területek lakói életkörülmé­nyeinek javítása érdek­ében. Fontos, a megye lakossá­gát érintő témát tárgyalt tegnap a tanács. Cseterki Lajos elvtárs úgy értékelte: hűen tükrözték a napirendek, és a vita is a helyzetet, a tett erőfeszítéseket. Hozzáér­téssel, felelőséggel, a gaz­dasági irányítás reformjának­ szellemében tárgyalták az előterjesztéseket. Az elisme­rés mellett hasznos tanácso­kat, inspirációt adott a ta­nácstagok további munká­jához. Németh Erzsébet Vietnam képekben: Hanoi Az amerikai betolakodók nagy árat fizet­nek. Luong Van Tin főtiszt egységének ka­tonái és a többi légvédelmi alakulatok har­cosai mind több támadó gépet semmisíte­nek meg. Képünk­ a­ tüzelés előtti pilla­natot ábrázolja. A Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja a Nhan Dán mindennap közli, hány gép jutott megsemmisülés sorsára. Képün­kön: Hanoi egyik újságárusa. (Király Ferenc vietnami képriportja) Halált okozott a hatalmas erejű szélvihar A legújabb jelentések szerint eddig legkevesebb tizenegy halálos áldozatot követelt az a hatalmas erejű szélvihar, amely kedden söpört végig Nyu­gat- és Észak-Európán. A szélvihar sebessége he­­lyenként elérte az órán­kénti 130—140 kilométert is, s útját leszakított ház­tetők, összedőlt kémények és templomtornyok, be­omlott falak jelezték. Nyugat-Németországban Oldenburgban egy tíz éves kisfiút, Hamburgban egy öregembert sújtott agyon a kidőlt fal. A Balti-tenge­ren egy nyugatnémet ha­lászhajó elsüllyedt, de négyfőnyi legénységét egy másik hajó kimentette. A tengeren bajbajutott hajók állandó segélykérő jeleket sugároztak. Sok utasszállí­tó gőzös a több méteres hullámok miatt nem tud befutni a kikötőbe, s a nyílt tengeren hányódva várja a vihar lecsillapodá­sát. Dániában a szélroham kisiklatott egy személy­vonatot. Valamennyi dán repülőtéren fel- és leszál­lási tilalmat rendeltek el. Ugyancsak súlyos káro­kat okozott az orkán Svéd­országban, Belgiumban és Hollandiában is. Amster­damban és Hágában a ki­dőlő fák parkoló gépko­csikat lapítottak palacsin­tává. A közép-hollandiai Velopban a szél által gyö­kerestől kicsavart fa egy óvoda játszóterére dőlt ás agyonsújtott egy négyéves kisfiút. (MTI) Új módszerek a szakszervezeti munkában A szakszervezeti munka középpontjában az utóbbi időszakban az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészületei állnak — tá­jékoztatták a SZOT-ban az MTI munkatársát. A szak­­szervezeti élet különböző fó­rumain elemzik a gazdaság­­irányítás reformjával össze­függő intézkedések hatását a mozgalom tevékenységére. Újszerű feladatot jelent például, hogy a tervező­­munka az eddiginél lényege­sen szélesebb véleménycse­rére alapul majd. A harma­dik ötéves tervben az ipari, mezőgazdasági, lakásépítési tervek megvalósítására elő­irányzott beruházási összeg mintegy 250—260 milliárd forint. A tervezési szabály­zat előírja, hogy az ötéves terv egyes szakácsaiban az általános elgondolást és a helyi fejlesztési javaslatokat a tervező szerveknek meg kell vitatniuk a Szakszervezetek Országos Tanácsával. A ter­vezés megváltozott rendsze­rében például az Építők Szakszervezetének fontos feladata lesz, hogy az ága­zati, távlati és középtávú tervért előkészítésben köz­reműködjék. A szakszerveze­tek természetesen mindig a dolgozók érdekeit szem előtt tartva vizsgálják majd a ter­vek összefüggéseit. A vasas szakmában a szakszervezeti szervek biz­tosítani akarják, hogy a tervfeladatok ne kizárólag a vállalati szakemberek és a tervosztályok számításain alapuljanak, hanem már a tervezési munka első fázisá­ban ki fogják kérni a dol­gozók véleményét az előze­tes elképzelésekről. A vas­utasoknál elkészült az együttműködési megállapo­dás a minisztérium és a szakszervezetek között és a továbbiakban kidolgozzák a középszervek és az igazgató­ságok, a szolgálati vezetősé­gek és a szakszervezeti bi­zottságok együttműködési rendszerét. A vegyiparban továbbfej­lesztik a munkásvédelmi őr­ségmozgalmat, s a munkás­­védelmi heteket és hónaljo­kat is felhasználják arra, hogy a dolgozók minél na­gyobb számban vegyenek részt az életük és testi ínsé­gük védelmét szolgáló rend­szabályok­ rendelkezések megtartásában a veszélyfor­rások feltárásában.

Next