Fejér Megyei Hírlap, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-02 / 180. szám
CISO XXIV. évfolyam, 180. sz. m ______ Ara: ?• fillér Hó végi hajrá nélkül... Fejér megyei 1 ( «*—i.Elik!lP i • Sok múlik Pápai László és Jónás Zoltán pontos munkáján. Honvédelmi oktatás A művelődésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és országos hatásköri szervek, illetőleg társadalmi szervek vezetőivel egyetértésben — utasításban szabályozta a honvédelmi ismeretek oktatását. A most megjelent rendelkezés kimondja: az általános iskolák 7. és 8. osztályában továbbá aközépfokú oktatási intézményekben — beleértve a szakmunkásképző iskolákat is, — valamint a felsőfokú oktatási intézményekben a külön kiadott óratervek, tantervek, illetve programok szerint, az előírt tantárgyak rendszerébe beépítve honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával a tanulók, illetőleg a hallgatók eddigi óraterhelése nem növelhető. A rendelkezés szerint a bevezetés fokozatos lesz. Az oktatást az 1968—69-es tanévben az általános iskolák 7, valamint a többi érintett oktatási intézmény első osztályában, illetőleg évfolyamán kezdik meg. A foglalkozásokon való részvétel minden tanuló, hallgató részére kötelező, kivéve az idegen állampolgárokat és a felsőoktatási intézmények sorkatonai szolgálatot már teljesített hallgatóit. A honvédelmi ismeretek egyes gyakorlati foglalkozásai alól a gyógytestnevelésre utalt, továbbá a testnevelés alól felmentett tanulókat, illetőleg hallgatókat mentesítik. A honvédelmi ismeretekből külön érdemjegyet nem állapítanak meg abból a diákok vizsgát nem tesznek. A honvédelmi ismeretek sikeres oktatásának, az elméleti és gyakorlati foglalkozások hatékonyságának elősegítése érdekében bázisiskolákat jelölnek ki. Az oktatási intézmények — az ifjúsági mozgalom szervezeti keretei között — versenyszerű programokkal évenként honvédelmi napot szerveznek. A művelődésügyi miniszter utasítása végül kimondja, hogy az oktatási intézményekben segítsék elő a honvédelmi szakkörök, tanfolyamok szervezését, továbbá hogy a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetésével az oktatási intézményekben a polgári védelmi oktatás jelenlegi rendszere megszűnik. (MTI) Tavaly még az előkészítés szakaszában volt az új gyártmány a Győri Vagon- és Gépgyár részére. És az idén februártól, a félév végéig már elhagyta a csarnokot 186 darab alváz. Dér Mihály, a MÁV Járműjavító Vállalat meósa elégedetten mondja: — Tudomásunkra hozták a győriek, hogy a vázakkal nagyon elégedettek. A műhelyben sorra készülnek az új alvázak, gyakorlott kezek forgatják a szerszámokat. Udvardi Jánost láthatóan nem zavarja, hogy szegecselőkalapácsa géppuskaként dörög. Aki nem próbálta, aligha tudja, hogy ez a csattogó dobpergés nemcsak a dobhártyát remegted, de még az agyvelőt is. Az utolsó szegecs után beleakasztja horgát a daru és viszi a húszegynéhány mázsás alvázat a bemérő padra, Varga Pál elé. — Milliméteres pontossággal ellenőrizzük az alváznak minden kritikus pontját, mert munka közben deformálódhat. „Húz’’ rajta a hegesztés a szegecselés. S végül, hogy biztosan hordozza a vasúti tartálykocsikat, Udvardi és társa, Madarász István egyengetik készre. Varga Pál a fiatalok egyik patrónása. Vajon a VIT tiszteletére mivel készült a két ifi-brigád? — Elnyerte a szocialista címet mind a kettő. Azt mondták: hat alvázzal többet csinálunk a találkozó ünnepére. Horváth Feri és Háder Laci szocialista ifi-brigádja beváltotta ígéretét. — Hajrával? Kiss Kálmán művezető válaszol: — Nem hajrázunk a hó végén. Amikor arról volt szó, hogy áttérünk a 42 órás munkahétre, átszerveztük a munkát. Azt mondtuk a termelési tanácskozáson: ha meg tudjuk valósítani, hogy a hét részleg mindennap elvégezze a maga feladatát, és egymás kezébe adja a készülő alvázat, akkor nincs szükség hajrára. De azt is hozzá kell tennem, hogy a rövidített munkahétre való áttérés óta tovább erősödött az amúgy is jó fegyelem. Szól a daru rekedt kürtje, alóla ellépnek a munkások, az elkészült alváz megindul a kijárat, aztán Győr felé — élni, robogni a vasutakon, szerte az országban. — Bartha — KÉT KÉP A KÖNNYŰFÉMMŰBŐL A Könnyűfémmű bővítésével egyidősen a présműben ebben az évben állítottak üzembe két szovjet és egy nyugatnémet gépet. Képünkön, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói német szakemberek irányítása mellett a 2500 tonnás Schloemann présgépet állítják be. A meghajtó csigakerekeket tisztítja Tis Ferenc brigádja a szélesszalag hengermű első gépegységénél. (Fotó: Rabáczy) VILÁG PEDZLETAKJAI, EGYESÜLJETEK ! Befejeződtek a szovjet-csehszlovák tárgyalások Közös közlemény Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának és a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének találkozójáról az alábbi közös közleményt adták ki: A Tisza menti Ágcsernyőn 1968. július 29-től augusztus 1-ig találkozó volt az SZKP KB Politikai Bizottsága és a CSKP KB Elnöksége között. A találkozón részt vettek. (Folytatás a 2. oldalon) PLUSZ 200000 FORINT az utcát, korszerű világítóberendezések ragyognak esténként, köves úton, bitumenen közelíthetik meg a művelődési házat, a kultúrközpontot, a bőrtől, gyerekek az iskolát. Gyerekekről lévén szó, róluk beszélgettem a minap Menyhárt Gyulával, a városi tanács tervosztályvezetőjével. A gyerekek kapcsán úgy jött szóba a társadalmi munka, hogy végre papírra fektették a felnőttek, de elsősorban a gyerekek kérését: legyenek a tereken kispályák. Kidolgozták az elképzeléseket és minden jel szerint elkészülnek ebben az évben a kis játékpályák a Május téren, a Béke téren, a Halászban, a Szövetség utcában és a Karinthy Frigyes utcában. Rúghatják majd a bőrt a srácok! Amikor fehéren, feketén mindent kidolgoztak már, kiderült, kevés a pénz. Az illetékes szervek ugyanis 560 ezer forintot tudnak költeni e célra. Hogyan fedezzék a többi kiadást? Honnan szerezzék be a még hiányzó 200 ezer forintot? S ekkor nyúltak ismét a kimeríthetetlen tarisznyába, amelyet évről-évre feltölt a lakosság, a választók lelkesedése, ügybuzgalma, segíteni készsége, így jött elő a plusz 200 ezer forint. Persze nem volt könnyű előteremteni. A Hazafias Népfront megbízottjai, a körzetek, utcák, terek, tanácstagjai szorgalmasan járták a házakat, érveltek, agitáltak. S gyermekeikért sokan, nagyon sokan ajánlották fel kétkezi munkájukat. Most már a Szolgáltató Vállalaton volt a sor, hogy összehangolja a pályaépítést az ő terveivel, mert napközben nem igen nyílik arra mód, hogy a felnőttek megjelenjenek a tereken, hiszen gyárakban, üzemekben, vállalatoknál dolgoznak. A nappalosok csak délután, estefelé érnek rá, az éjszakásokra viszont nem igen lehet számítani, hiszen pihenniük kell a nappali órákban. Úgy döntöttek végül is, hogy megkezdik a munkákat. A területet a vállalat szakemberei tűzik ki, a szegélyeket is elkészítik, de a földmunka, az egyengetés, asalakszórás, murvázás, a lakosságra vár. Irányító szakembert biztosítanak mindennap, de ha a vállalat részéről ez néha valamilyen nehézségbe ütközik, akkor a városi tanács ad egy-egy hozzáértő embert A beszélgetésből egyértelműen csendül ki: a lakosság, ha segítséget kérnek, soha nem szól ellent, hiszen mindenki tudja: kezük munkájával alakíthatják, szépíthetik környezetüket. Most is azt várják, hogy mielőbb értesítsék őket, a munkák megkezdéséről. — o. t. —* Minden választópolgár tudja, hogy a községfejlesztésre fordítható összeg falvakban, városokban egyaránt jóval kevesebb, mint amennyire szükség lenne. És bizony a keveset, bármilyen bölcs emberek is teszik, nehéz mindenki megelégedésére el-, osztani. Így aztán nem csoda, hogy egy kicsit minden évben megtoldják társadalmi munkával. Mert ki nem örül annak, hogy mielőbb rendezik A Sabin-cseppek hatása egész életre szól Dr. Tóth Béla miniszterhelyettes, állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő a gyermekbénulás megelőzéséről és annak eredményeiről a következőket mondta: A gyermekbénulás — főként nyáron — a legrettegettebb fertőző betegségek közé tartozott mindaddig, amíg megelőzésére a megfelelő védőoltást nem dolgozták ki. Hazánkban a legsúlyosabb járványok idején 1957-ben és 1959-ben 2000 körül volt a megbetegedések száma. 1959- 80 telén nyílt először mód arra, hogy védőoltásokat végezhessünk a leghatásosabb gyermekbénulás elleni oltóanyaggal, amelyet Sabin dolgozott ki és tömeges oltásokra Csumakov alkalmazott először. Ekkor háromhónapos kortól 14 éves korig körülbelül 2,5 millió gyermek részesült védőoltásban a lakosság körében ,,Sabin-cseppek ’-nek ismert oltóanyaggal. Ettől kezdve minden esztendő téli hónapjaiban — amikor a védőoltásra legkedvezőbbek a feltéelek — védőoltást kapnak a 3 hónapos — 8 éves gyermekek, tehát azok a korosztályok, amelyekben a védőoltások előtti időszakban a legtöbb megbetegedés fordult elő. Mivel a gyermekbénulást okozó vírusnak három típusa van, mindhárom ellen védettséget biztosító oltóanyaggal végezzük az oltásokat . Ez az oltási eljárás — jelenlegi ismereteink szerint — igen hosszú időre, valószínűleg egész életre szóló védettséget nyújt. Az ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy Magyarországon az érintett fiatalkorú lakosság gyermekbénulás elleni védettsége megfelelő szintű. A védőoltások eredménye, hogy hazánkban 1961. óta gyakorlatilag megszűnt a gyermekbénulás és megbetegedés csak igen ritkán fordult elő, akkor is főként áltatlanok között. (MTI) A TARTALOMBÓL: @ DCözönnyösek ( naqijillike ? s ír ) Csaladik l mrgyénk › szöna/para * › Olimpiai karikák * * * * S