Fejér Megyei Hírlap, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

C­ISO XXIV. évfolyam, 180. sz. m ______ Ara: ?• fillér H­ó végi­­ hajrá n­élkül... Fejér megyei 1 ( «­*—i.Elik­!lP i •­­ Sok múlik Pápai László és Jónás Zoltán pontos munkáján. Hon­védelmi oktatás A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt miniszte­rekkel és országos hatásköri szervek, illetőleg társadalmi szervek vezetőivel egyetér­tésben — utasításban szabá­lyozta a honvédelmi ismere­tek oktatását. A most meg­jelent rendelkezés kimond­ja: az általános iskolák 7. és 8. osztályában továbbá a­­középfokú oktatási intézmé­nyekben — beleértve a szak­munkásképző iskolákat is, — valamint a felsőfokú oktatá­si intézményekben a külön kiadott óratervek, tantervek, illetve programok szerint, az előírt tantárgyak rendszeré­be beépítve honvédelmi is­mereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek okta­tásával a tanulók, illetőleg a hallgatók eddigi óraterhe­lése nem növelhető. A rendelkezés szerint­ a bevezetés fokozatos lesz. Az oktatást az 1968—69-es tanév­ben az általános iskolák 7, valamint a többi érintett ok­­ta­tási intézmény első osztá­lyában, illetőleg évfolyamán kezdik meg. A foglalkozásokon való részvétel minden tanuló, hallgató részére kötelező, ki­véve az idegen állampolgá­rokat és a felsőoktatási in­tézmények sorkatonai szol­gálatot már teljesített hall­gatóit. A honvédelmi isme­retek egyes gyakorlati foglal­kozásai alól a gyógytestne­­velésre utalt, továbbá a test­nevelés alól felmentett tanu­lókat, illetőleg hallgatókat mentesítik. A honvédelmi ismeretek­ből külön érdemjegyet nem állapítanak meg abból a diákok vizsgát nem tesznek. A honvédelmi ismeretek sikeres oktatásának, az el­méleti és gyakorlati fog­lalkozások hatékonyságának elősegítése érdekében bázis­iskolákat jelölnek ki. Az ok­tatási intézmények — az if­júsági mozgalom szervezeti keretei között — verseny­szerű programokkal éven­ként honvédelmi napot szer­veznek. A művelődésügyi minisz­ter utasítása végül kimond­ja, hogy az oktatási intézmé­nyekben segítsék elő a hon­védelmi szakkörök, tanfolya­mok szervezését, továbbá hogy a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetésével az oktatási intézményekben a polgári védelmi oktatás je­lenlegi rendszere megszűnik. (M­TI) Tavaly még az előkészítés szakaszában volt az új gyárt­mány a Győri Vagon- és Gépgyár részére. És az idén feb­ruártól, a félév végéig már elhagyta a csarnokot 186 darab alváz. Dér Mihály, a MÁV Járműjavító Vállalat meósa elé­gedetten mondja: — Tudomásunkra hozták a győriek, hogy a vázakkal nagyon elégedettek. A műhelyben sorra készülnek az új alvázak, gyakorlott kezek forgatják a szerszámokat. Udvardi Jánost láthatóan nem zavarja, hogy szegecselőkalapácsa géppuskaként dörög. Aki nem próbálta, aligha tudja, hogy ez a csattogó dobper­gés nemcsak a dobhártyát remegted, de még az agyvelőt is. Az utolsó szegecs után beleakasztja horgát a daru és viszi a húszegynéhány mázsás alvázat a bemérő padra, Varga Pál elé. — Milliméteres pontossággal ellenőrizzük az alváznak minden kritikus pontját, mert munka közben deformálódhat. „Húz’’ rajta a hegesztés a szegecselés. S végül, hogy bizto­san hordozza a vasúti tartálykocsikat, Udvardi és társa, Madarász István egyengetik készre. Varga Pál a fiatalok egyik patrónása. Vajon a VIT tisz­teletére mivel készült a két ifi-brigád? — Elnyerte a szocialista címet mind a kettő. Azt mond­ták: hat alvázzal többet csinálunk a találkozó ünnepére. Horváth Feri és Háder Laci szocialista ifi-brigádja bevál­totta ígéretét. — Hajrával? Kiss Kálmán művezető válaszol: — Nem hajrázunk a hó végén. Amikor arról volt szó, hogy áttérünk a 42 órás munkahétre, átszerveztük a mun­kát. Azt mondtuk a termelési tanácskozáson: ha meg tud­juk valósítani, hogy a hét részleg mindennap elvégezze a maga feladatát, és egymás kezébe adja a készülő alvázat, akkor nincs szükség hajrára. De azt is hozzá kell tennem, hogy a rövidített munkahétre való áttérés óta tovább erősö­dött az amúgy is jó fegyelem. Szól a daru rekedt kürtje, alóla ellépnek a munkások, az elkészült alváz megindul a kijárat, aztán Győr felé — élni, robogni a vasutakon, szerte az országban. — Bartha — KÉT KÉP A KÖNNYŰ­FÉMMŰBŐL A Könnyűfémmű bővítésével egyidősen a présműben ebben az évben állítottak üzembe két szovjet és egy nyugatnémet gépet. Képünkön, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói német szakemberek irányítása mellett a 2500 tonnás Schloemann présgépet állítják be. A meghajtó csigakerekeket tisztítja Tis Ferenc brigádja a szélesszalag hengermű első gépegységénél. (Fotó: Rabáczy) VILÁG PEDZLETAKJAI, EGYESÜLJETEK ! Befejeződtek­­ a szovjet-csehszlovák­­ tárgyalások Kö­zös közlemény Az SZKP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának és a CSKP Központi Bizottsá­ga Elnökségének találkozójá­ról az alábbi közös közleményt adták ki: A Tisza menti Ágcsernyőn 1968. július 29-től augusztus 1-ig találkozó volt az SZKP KB Politikai Bizottsága és a CSKP KB Elnöksége között. A találkozón részt vettek. (Folytatás a 2. oldalon) PLUSZ 200000 FORINT az utcát, korszerű vi­lágítóberendezések ra­gyognak esténként, kö­ves úton, bitumenen közelíthetik meg a mű­velődési házat, a kul­­túrközpontot, a bőrtől, gyerekek az iskolát. Gyerekekről lévén szó, róluk beszélgettem a mi­nap Menyhárt Gyulával, a városi tanács tervosztály­­vezetőjével. A gyerekek kapcsán úgy jött szóba a társadalmi munka, hogy végre papírra fektették a felnőttek, de elsősorban a gyerekek kérését: legyenek a tereken kispályák. Ki­dolgozták az elképzeléseket és minden jel szerint el­készülnek ebben az évben a kis játékpályák a Május­­ téren, a Béke téren, a Halászban, a Szövetség ut­cában és a Karinthy Fri­gyes utcában. Rúghatják majd a bőrt a srácok! Amikor fehéren, feketén mindent kidolgoztak már, kiderült, kevés a pénz. Az illetékes szervek ugyanis 560 ezer forintot tudnak költeni e célra. Hogyan fedezzék a többi kiadást? Honnan szerezzék be a még hiányzó 200 ezer forin­tot? S ekkor nyúltak ismét a kimeríthetetlen tarisznyá­ba, amelyet évről-évre fel­tölt a lakosság, a választók lelkesedése, ügybuzgalma, segíteni készsége, így jött elő a plusz 200 ezer forint. Persze nem volt könnyű előteremteni. A Hazafias Népfront megbízottjai, a körzetek, utcák, terek, ta­nácstagjai szorgalmasan járták a házakat, érveltek, agitáltak. S gyermekeikért sokan, nagyon sokan aján­lották fel kétkezi munká­jukat. Most már a Szolgáltató Vállalaton volt a sor, hogy összehangolja a pályaépí­tést az ő terveivel, mert nap­közben nem igen nyílik ar­ra mód, hogy a felnőttek megjelenjenek a tereken, hiszen gyárakban, üze­mekben, vállalatoknál dol­goznak. A nappalosok csak délután, estefelé érnek rá, az éjszakásokra viszont nem igen lehet számítani, hiszen pihenniük kell a nappali órákban. Úgy dön­töttek végül is, hogy meg­kezdik a munkákat. A terü­letet a vállalat szakembe­rei tűzik ki, a szegélyeket is elkészítik, de a föld­munka, az egyengetés, a­­salakszórás, murvázás, a lakosságra vár. Irányító szakembert biztosítanak mindennap, de ha a vál­lalat részéről ez néha va­lamilyen nehézségbe ütkö­zik, ak­kor a városi tanács ad egy-egy hozzáértő em­bert A beszélgetésből egy­értelműen csendül ki: a lakosság, ha segítsé­get kérnek, soha nem szól ellent, hiszen min­denki tudja: kezük munkájával alakíthat­ják, szépíthetik kör­nyezetüket. Most is azt várják, hogy mielőbb értesítsék őket, a munkák megkezdéséről. — o. t. —* Minden választópolgár tudja, hogy a községfej­lesztésre fordítható összeg falvakban, városokban egyaránt jóval kevesebb, mint amennyire szükség lenne. És bizony a keve­set, bármilyen bölcs em­berek is teszik, nehéz min­denki megelégedésére el-, osztani. Így aztán nem cso­da, hogy egy kicsit min­den évben megtoldják tár­sadalmi munkával. Mert ki nem örül annak, hogy mielőbb rendezik A Sabin-cseppek hatása egész életre szól Dr. Tóth Béla miniszterhe­lyettes, állami közegészség­ügyi-járványügyi főfelügyelő a gyermekbénulás megelőzé­séről és annak eredményeiről a következőket mondta: A gyermekbénulás — fő­ként nyáron — a legretteget­tebb fertőző betegségek közé tartozott mindaddig, amíg megelőzésére a megfelelő vé­dőoltást nem dolgozták ki. Hazánkban a legsúlyosabb járványok idején 1957-ben és 1959-ben 2000 körül volt a megbetegedések száma. 1959- 80 telén nyílt először mód arra, hogy védőoltásokat vé­gezhessünk a leghatásosabb gyermekbénulás elleni oltó­anyaggal, amelyet Sabin dol­gozott ki és tömeges oltások­ra Csumakov alkalmazott először. Ekkor háromhóna­pos kortól 14 éves korig kö­rülbelül 2,5 millió gyermek részesült védőoltásban a la­kosság körében ,,Sabin-csep­­pek ’-nek ismert oltóanyaggal. Ettől kezdve minden eszten­dő téli hónapjaiban — a­mi­kor a védőoltásra legkedve­zőbbek a felté­elek — védő­oltást kapnak a 3 hónapos — 8 éves gyermekek, tehát azok a korosztályok, amelyekben a védőoltások előtti időszakban a legtöbb megbetegedés for­dult elő. Mivel a gyermekbé­nulást okozó vírusnak három típusa van, mindhárom ellen védettséget biztosító oltó­anyaggal végezzük az oltáso­kat . Ez az oltási eljárás — jelenlegi ismereteink szerint — igen hosszú időre, valószí­nűleg egész életre szóló vé­dettséget nyújt. Az ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok iga­zolták, hogy Magyarországon az érintett fiatalkorú lakos­­ság gyermekbénulás elleni védettsége megfelelő szintű. A védőoltások eredménye, hogy hazánkban 1961. óta gyakorlatilag megszűnt a gyermekbénulás és megbete­gedés csak igen ritkán for­dult elő, akkor is főként ál­tatlanok között. (MTI) A TARTALOMBÓL: @ DCözönnyösek ( naqijillik­e ? s ír ) Csa­ladik l mrgyénk › szöna/para­­ * › Olimpiai karikák *­­ * * * S

Next