Fejér Megyei Hírlap, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
rv_ l Am: A fillér XXIV. évfolyam, 246. sz. , intézet •) (Folytatás e 2. oldala«♦ n%aq raoMtOiM, netvesztjet«*! Új törvény a népi ellenőrzésről Az országgyűlés pénteken folytatta az új vasúttörvény és a magyar közlekedéspolitika korszerű elgondolásainak tárgyalását. Megjelentek az ülésen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő miniszterelnök, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Kállay Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Tizenkétmilliárdos járműfejlesztési program Az első felszólaló dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter volt. Miután a vasút és általában a közlekedés átszervezése és korszerűsítése erősen érinti a kohó- és gépipar munkáját, a miniszter tájékoztatta az országgyűlést a tárca jelentékenyebb terveiről. Ennek keretében ismertette a közúti járműfejlesztés kiemelkedő, csaknem 12 milliárdos programját, amelynek eredményeképpen a korszerű járművek exportjával a devizabevételt növelik, egyszersmind a hazai igényeket is messzemenően kielégítik. A miniszter beszámolt ezzel kapcsolatban az új épülő győri gyárról, és az Ikarusz autóbuszgyár rekonstrukciójáról, amelyek a magyar Diesel-járműmotorgyártást és az autóbuszipart a világ élvonalába emelik. Ismertette miként alakítjuk tehergépkocsi-gyártásunkat elsősorban a kis sorozatban is gazdaságos különleges gépkocsi fajták keresletének figyelembevételével. Kitért a személygépocsigyártás és ellátás mind többet emlegetett kérdésére is. Elmondotta, hogy miután évi 150—160 ezres sorozat a gyártás gazdaságosságának feltétele — ami messze felülmúlja a várható hazai igényeket is — továbbra sincsenek személygépkocsigyártási terveink. Viszont tevékeny részt vállalunk az igen gyorsan fejlődő szovjet gépkocsigyártásból, különféle fontos alkatrészek szállításával, amelyeknek fejében évi 12—14 ezer Fiatlicencű szovjet gépkocsi behozatalával számolunk a későbbi években. Hasonló megállapodásokra törekszünk más autógyártó országokkal is. Gazdaságossg és kényelem Péntek délelőtt különben még 4 képviselő szólt hozzá a közlekedéssel kapcsolatos problémákhoz. Fodor Istvánná, Heves megyei, és Imri Gyula, Borsod megyei ■képviselők , elsősorban az utak állapotával és a korszerűsítés lehetőségeivel foglalkoztak. Szenes Ottó, Szolnok megyei képviselő — maga is MÁV mérnök — a vasutas dolgozók szemszögéből méltatta a törvényjavaslatot. Nagy figyelemmel hallgatták a képviselők Kovács Antal, Vas megyei képviselő hozzászólását is, aki érdekes lélektani körülményekkel is magyarázta a vasút átszervezéssel kapcsolatban tapasztalható idegenkedést. Nem egyszerűen az újtól való félelem ez — jelentette ki —, hanem annak következménye, hogy a vasút rangot is adott egyes kisebb településeknek. Az idegenkedést csak azzal lehet eloszlatni, ha mindent megteszünk azért, hogy a vasutat helyenként felváltó új közlekedés gazdaságosságában is, kényelemben is messze felülmúlja a régit. Dr. Csanádi György válaszát nagy érdeklődéssel figyelte az országgyűlés. A miniszter helyt adott több módosító javaslatnak és észrevételnek, néhánnyal pedig vitába bocsátkozott. Megnyugtatta a képviselőket, hogy a Kovács Antal által emlegetett „rang” az új intézkedésekkel csak növekedhet. Arra is ígéretet tett, hogy az átszervezéssel érintett vasutas dolgozókkal a legmesszebbmenő emberségességgel foglalkoznak majd. A nagy tetszéssel fogadott válasz után még Nemeslaki Tivadar, a javaslatok előadója ismertette az együttes bizottságok állásfoglalását az elhangzott módosító javaslatokra, majd az országgyűlés a jóváhagyott javaslatokkal egyetemben egyhangúlag elfogadta az új vasúttörvényt és közlekedéspolitikánk széles körben megtárgyalt tervezetét. Ai KNEB elnökének előterjesztése Ezután került sor a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat megtárgyalására dr. Dobronaki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztése alapján. Az államtitkár ismertette a törvényjavaslat figyelemreméltó, új vonásait. Ezek szerint a népi ellenőrzési bizottságokat a jövőben a tanácsok ugyanúgy 4 évre választják, mint a tanácstagokat, illetőleg az országgyűlési képviselőket; kiterjed a javaslat az ellenőrzési bizottságok beszámolási kötelezettségeire, valamint a KNEB azon feladatára, hogy a reformmal öszszefüggésben elkészítse az ellenőrzési hatáskörök tervezetét. Általában a törvényjavaslat minden vonatkozásban azoknak az új igényeknek kíván eleget tenni, amelyeket a gazdálkodás reformja igényel. Felhasználta az alkalmat Dobronaki államtitkár arra is, hogy tájékoztassa az országgyűlést arról a rendkívül kiterjedt munkáról, amelyet megszervezése óta végzett a népi ellenőrzés. A vizsgálati munka, mint a rövid felsorolásból is kiderül, a népgazdaságnak, és mondhatni, a társadalmi életnek szinte minden területét érintette, így a gazdálkodást, ezen belül az ellátás, és a szolgáltatások helyzetét, a szociális juttatásokat és természetesen a társadalmi tulajdon védelmét. Ezután Bartha János a javaslat előadója körvonalazta, miként kapcsolódik a népi ellenőrzés munkájának új szabályozása a közélet növekvő demokratizmusához és a reform által felvetett új feladatokhoz. A törvényjavaslat vitája A törvényjavaslat fölötti vitában — amelyre az ebédszünet után került sor — nyolc képviselő vett részt: Orosz Ferenc, Szabolcs megyei, Erdélyi Sándorné, Borsod megyei, dr. Mátay Pál, Fejér megyei, Varga Illés, Szolnok megyei, Molnár József, Komárom megyei, dr. Lukács János, Zala megyei, Béki Ferencné, Pest megyei képviselő, valamint dr. Korom Mihály igazságügyminiszter szólalt fel. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mindenekelőtt a népi ellenőrzéssel szemben támasztott megnövekedett igényekkel indokolta az új törvény szükségességét, és hozzátette: a népi ellenőrzésben is érvényes az inkább keveset, de jobbat elv. Úgy véli, nagyobb nyilvánosságra van szükség, hogy a vizsgálatok eredményeinek ismertetése tovább szilárdítsa az állami, társadalmi fegyelmet. A lakosság azt várja, hogy fokozódjék a küzdelem a pazarlás, a hanyagság, a viszszaélések, általában a gazdaságnak és a társadalomnak ártó minden negatív jelenség ellen. Ez azért is fontos, mert a kisebb visszásságok feltárása megakadályozhatja a nagyobb hibákat. Mindez szükségessé teszi az új törvényt, — hangsúlyozta az igazságügyminiszter —, mert ezzel lehetővé válik a népi ellenőrzési munka színvonalának további emelése. Az országgyűlés ezután a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot is törvényerőre emelte, majd rátért az interpellációkra. Ezután Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének zárószavával az ülésszak véget ért. Tisztelt Országgyűlés! 1587 népi ellenőr dolgozik Fejér megyében. Munkájuk nyomán nemcsak polgárjogot nyert a népi ellenőrzés, hanem bebizonyosodott, hogy soha semmilyen ellenőrzési forma nem tudott annyi kvalifikált szakembert, mérnököt, közgazdászt, egészségügyi, kulturális, ipari, mezőgazdasági szakembert, sőt tudóst az ellenőrzés szolgálatába állítani, mint az állami ellenőrzésnek társadalmi bázisra épített formája. Szeretik, becsülik, igénylik a munkájukat és segítik a népi ellenőröket. Jellemző a népi ellenőrzés társadalmi értékelésére, amikor ismertettem, hogy a törvényjavaslat milyen erkölcsi és jogi feltételt támaszt az ellenőri működéshez, akkor kifejtették: 10 év alatt a népi ellenőrök soraiban végbement, mozgás eredményeként ennél magasabb követelményeknek is megfelel a népi ellenőrök nagy tábora. Úgy fogalmaztak, hogy többségük nemcsak büntetlen és feddhetetlen, hanem szakmája területét illetően az országos célkitűzések és feladatok tekintetében a párt és az állam politikáját jól ismerő, azt értő és a gyakorlatban is alkalmazni tudó, s annak megvalósításáért megalkuvás nélkül harcolni kész ember. A népi ellenőrök túlnyomó többsége e társadalmi feladat vállalásában nem saját hatalmaskodási vágyát akarja kielégíteni, vagy nemcsak egyszerűen ellenőrizni akar, hanem a népgazdaság, a társadalom előtt álló feladatok végrehajtását akarja elősegíteni. Volt az ankéton olyan felszólaló népi ellenőr, aki kért, mondjam el, hogy ők ugyanolyan érzéssel kérik és végzik a népi ellenőri munkát, mint amilyen tudattal vállalták a munkásőrök feladataikat, és azt javasolták, hogy a jövőben ne csak a törvényi előfeltételeket, hanem e magas, a többség szintjének megfelelő erkölcsi és politikai követelményeket támaszszáka népi ellenőrök kiválasztásánál. Úgy gondolom, választóimnak igazuk van. Választókerületemben több ipari és mezőgazdasági nagyüzem működik, melyekben már többször végeztek ellenőrzést. E részről elmondták, hogy újabb és újabb ellenőrzésnél szinte mérhető az ellenőrzés munkastílusának javulása. Ma már az ellenőrzés módszeréből érezhető a segítőkészség, s a segítőkészség az ellenőrzés során kialakította azt a gyakorlatot, hogy már az ellenőrzés során — ha hibát találnak — a vizsgáló és a vizsgált együtt keresik a hiba kijavításának útját. Mindenki egyetértett azzal, hogy ez a helyes módszer, mert a mindenáron hibakereső ellenőrzési módszer nemcsak taszít, ellenszenvet kelt, hanem eredményében is hibákhoz, torzulásokhoz vezet. Az ellenőrzés nem öncélú. Vagy konkrét bejelentést kell kivizsgálni, vagy a vezető szerveket kell kiszolgálnia. Kezdetben ez úgy ment, hogy a szabadkapacitást úgy töltötték ki, hogy maguk a NER- ek gondolkoztak azon, mit is kellene vizsgálni. Amit szükségesnek láttak, azt tervbevették és ehhez kérték a vezető szervek támogatását. Kevésbé volt jellemző, hogy a vezető szervek támasztottak igényt a vizsgálatra. Az ilyen vizsgálat után rendszerint kiderült, hogy a vezetés által is jól ismert problémákat „tártak fel”, amelyek megoldása nemcsak vezetési, vagy szervezési intézkedést igényelt, hanem anyagi, vagy jogszabályi, intézkedést is,de megoldásához az államnak, vagy a megyei vezetésnek nem volt elég ereje, vagy ideje, mert nem ez volt a soron következő láncszem. Az ilyen vizsgálatok után nem következett be a népi ellenőrök által várt intézkedés, így nyilván nem növelte bennük a társadalmi hasznosság tudatát. Véget ért az országgyűlés ülésszaka Az ülésterem Dr. Mátay Pál felszólalása A Parlament épülete