Fejér Megyei Hírlap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
Szerda, 1069. február 16. Állatkísérlet hormonokkal A biokémia sikerei a korszerű állattenyésztés fejlődésére is hatottak. A természetes és szintetikus hormonokat sorban kipróbálják a szárnyasokon, a sertéseken és a szarvasmarhákon. Általában az eleséghez keverik hozzá ezeket a készítményeket, hogy a háziállat fejlődését a tenyésztő kívánsága szerint szabályozhassák. Az állattenyésztésben a növekedés helyes irányítása gazdasági kérdéssé vált és ezért a kísérletek meggyorsultak és aktívabbak lettek. A tenyésztőktől ma soványabb, zsírszegény húst követel a fogyasztó. E célból általában leggyakrabban alkalmazzák az úgynevezett ,,növesztő” hormont, amelynek eredményeként a kísérletek alatt az állat „fiatal” marad. A hormon megakadályozza a zsírképződést, növeli az izom kifejlődését. A „növesztő hormon”hoz hasonló hatást fejt ki az inzulin, de ez egyúttal elősegíti a zsírképződést, így most a kísérletek arra irányulnak, hogy megszüntessék az inzulin antagonizmust, a zsírosodást. Találkozunk még az epinefrin nevű szerrel is. Szovjet és kanadai kutatók epinefrin Injekcióval elérték, hogy a sertés zsírtartalma mintegy 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor a húsképződés 5 százalékkal növekedett. A pajzsmirigy hormon hatása megközelítően olyan, mint a növesztő hormoné, de az előbbi lényegesen meggyorsítja az állat anyagcseréjét. Igen hátrányos, hogy ebben az esetben nagyobb az eleség-szükséglet, ami viszont bizonyos állattörzseknél vérkeringési zavarokat idéz elő. Az állattenyésztés gyakorlatában nagyüzem esetében olyan hatóanyagot alkalmaznak, amely tompítja a pajzsmirigy hormon hatását a kifejlett állatoknál. Ilyenkor az állat a lehető leggyorsabb idő alatt eléri a vágási érettséget, a vágósúly azonban bizonyos élelemtöbblet-ráfordítást igényel. A nemi hormon bizonyos kémiai kasztrálást idéz elő, tehát az állat nemi tevékenységének redukcióját, amelynek következtében a hizlalás feljavul. Mindenekelőtt az izomképződés erősödik. Az Egyesült Államokban nőstény hormonokkal kísérleteznek és húselőállítás céljára ezt használják a szarvasmarha-tenyésztés igen jelentős részében. A Német Demokratikus Köztársaságban ugyanezzel a hormonnal már 20 százalékos súlygyarapodást értek el az ökröknél és 13 százalékos eleségcsökkentést eredményezett a hormon felhasználása. Ez gazdasági szempontból elég meggyőző sikernek látszik. Sok tekintetben figyelemreméltó eredmények mutatkoznak a háziállatok törzsfejlesztése területén, illetve a tenyésztésben, a biokémiai módszerek alkalmazásánál. Természetesen egyértelmű sikerekről nem lehet beszélni. A tapasztalatok a törzstenyésztés egyéni fokozásánál mesterséges hormonok segítségével, vagy hormonszerű aktivizáló készítményekkel, általában mellékhatást váltanak ki. Ezek a mellékhatások nem mindig tekinhetők kedvezőknek, annál is inkább nem, mert még sok esetben nincsenek kikísérletezve és a tudósok sem ismerik az alkalmazott szerek hatását. Vannak készítmények, mint például a pajzsmirigy hormonok, amelyek fékezik az izomzat víztartalmának növekedését. Ez hozzájárul a hús minőségének romlásához : puha, vizenyős lesz a hús. Végül egyetlen egy esetben sem fedeztek fel a kísérletek folyamán a kezelt állatok végtagjaiban kóros vízképződményt mutató elváltozást. S. I. ÚJRA A JÓK KÖZÖTT a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata Mérsékelt órákkal, jobb minőséget Még néhány nap, s a ▼olt tatarozások immáron új névtábla alatt osztják ki az 1968. évi eredményeikkel kiérdemelt nyereségrészesedést. A hármas kategóriában soroltaknak ez nem kevesebb, mint 21 napi munkabért tesz ki, éppen háromszor annyit mint az 1967. évi munka alapján oszthattak egy évvel ezelőtt. A forintokban mérhető fejlődés mellett városunk és megyénk közhangulatában is kezd helyrebillenni a mérce a „tatarozásokkal” szemben. Úgy tűnik, hogy ismét a jól gazdálkodó vállalatok közé verekedték fel magukat. De valóban csak úgy tűnik? Erre a kérdésre kerestünk választ, amikor Soproni József igazgatóval és Csurgai József főmérnökkel az 1968. év tapasztalatait, s az 1969. évi tennivalókat összegezni ültünk le. Elsőként érdemes egy kis összehasonlítást végezni az elmúlt évek termelési eredményeiről, amelyeket a könnyebb számolás végett már az 1968. évi árszinten rögzítettünk. A vállalat 1966-ban 93, 1967-ben 104 és az elmúlt esztendőben 107 millió forint értékű munkát végzett a megyében. Ez első látásra úgy tűnik, hogy nincs teljes összhang-ban a megyei tanács vezetőinek azzal a szándékával, hogy 1970-re érjék el a 120 milliós termelési értéket. — Méghozzá a jelenlegi, szolid árpolitikával — vág közbe az igazgató. — Ugyanis igen sokan úgy vélik, hogy könnyű az építőiparnak, mert konjuktúra van, s a szabadáras kategóriákkal terv szerint futtathatja fel termelési értéktervét. Feltett szándékunk, hogy csak tisztességes haszonnal, a végzett munkák volumenjének növelésével érjük el a 120 milliós éves termelési értéket 1970-re. Az elmúlt évi eredmény látszólagos ellentmondásáról még: az új mechanizmus első éve volt, s ha úgy tetszik, vállalatunk talpraállásának éve is. Ez úgy érezzük sikerült, s erre nemcsak nyereségtömegünk, de az általunk végzett munka mennyisége és minősége is egyértelműen utal. — Az elmúlt évben — veszi át a szót a főmérnök — munkáinknak mintegy ötven százaléka a szabadáras kategóriába tartozott, mégis az országos szinten maradtunk a 117 százalékos indexünkkel. Ez is igazolja, hogy nem törekedtünk és nem törekszünk semmiféle tisztességtelen haszonra. Volumenben 1969-ben és 70- ben kívánunk jelentősen előbbre lépni. Ehhez elsősorban a szervezettségen, a termelékenységen, s a munkafegyelmen kellett javítanunk 1968-ban. Úgy érzem, sikerrel. Ezt az érzést támasztja alá az a tény is, hogy az ugyancsak 1968-as árszinten számított , 1966. évi 116 ezer forintos személyenkénti termelési értékkel szemben 1968-ban már 145 ezer forint termelési értéktervet teljesített egy - egy dolgozójuk. Ezt sem az úgynevezett hajszolással érték el, hanem a munka koncentrálásával, amelyet ismét csak számokkal lehet egyértelműen bizonyítani: amíg 1966-ban 70 munkahelyen folyt egyidőben a termelés, 1968-ban már csak 37 munkahelyen dolgoztak s az egy munkahelyre jutó munkáslétszám is ilyen arányban emelkedett, hiszen az 1966. évi 10,1-el szemben az elmúlt évben 17,2 munkás jutott egy-egy munkahelyre. Ez természetesen az önköltségre is kihatott, mint az is, hogy például a termelőszövetkezeti munkák közül a száz férőhelyes istállók egy éves átfutási idejét fél évre szorították le, s ezzel csökkentették az úgynevezett „élő munkahelyek” rezsijét is. Számos szervezési, technológiai és munkahelyi fegyelemmel kapcsolatos intézkedés, s nem utolsó sorban a kollektíva szorgalma végül is azt eredményezte, hogy reális árpolitika mellett is 8,6 millió nyereséget értek el, vagyis árbevételüknek 7,4 százalékát. Egy öszszehasonlító adat itt segít: az országos építőipari átlag a 10 százalék körül mozog! Az állami befizetéseik mértéke is megnőtt, hiszen 1967- ben 10 milliót, 1968-ban 15 milliót fizettek be adó- és kamat címén! Hová lesz ez a nyereség, mennyijut belőle a dolgozónak? E kérdésre Soproni József ad választ: — Állami kötelezettségünk ebből 4,4 millió, amelyet nyereségadó címén fizetünk be. Tartalékalapra 400 000 forint kerül. Természetesen a fejlesztési alap képzésére is módunk nyílt, nem kevesebb, mint 2 millió forint összeg erejéig. Az évközi kifizetéseket is felszámítva, dolgozóink részesedési alapja 1,8 millió forint. Ezt kategóriánként elosztva fizetjük ki. Külön említést érdemel még az is, hogy évközben 2—3 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, s a most kiosztásra kerülő nyereséggel együtt — visszaosztva az 1968. évi havi fizetésekre! — együttesen 10 százalékos jövedelemnövekedést értek .1 a III. kategóriában. Többek között ez is eredője annak a nyugodt, holnapokba derűsen néző hangulatnak, ami jellemzi mostanában a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalatánál a kollektíva közérzetét. Következik: A megyeszékhelyre koncentrálják az erőt. TELIESITES Gázkonvektor beszerelésével téliesítették a hosszú sétatéri építkezést. (Fotó: Deák Péter) A pusztavámiak újabb tervei Nemrég ünnepelték eredményeiket a pusztavámi szövetkezeti gazdaság tagjai és vezetői; egy munkaegység értéke 47 forint volt. Ezzel egyidőben tartották tervtárgyaló közgyűlésüket. A növénytermesztésben nagyobb változást a takarmánymennyiség növelése jelent: az idén 400 holdon termelnek. A zöldségkertészet területét nem növelik, csak a növényféleségek számát gyarapítják. Tizenegy vagon búzára kötöttek szerződést, és közel 16 vagon kiosztását tervezik. A tagoknak szánnak ezenkívül 500 mázsa takarmánygabonát és 600 mázsa kukoricát. Az állattenyésztési ágazatot továbbfejlesztik. A tehénállományt 128- ra emelik, és a 3200 literes tejátlagot tovább fokozzák az önköltség csökkentése mellett. Tavaly év végére elkészült a harmadik szarvasmarhaistálló, itt a létszámot 535- re növelik, ezenkívül 100 darab hízómarha értékesítését tervezik. A melléküzemági tevékenységben legtöbbet az építőbrigád produkál. Az idén egy ellető és egy elkülönítő istállót építenek, valamint takarmánycsarnokot a tsz központjában. Szép számmal kaptak idegen megrendeléseket is. Ezt a brigádot dicséri az új tsz-iroda épülete, amelyet saját erőből létesítettek. A dobozüzemet nem fejlesztik, szívószálból kevesebbet készítenek a korábbi mennyiségnél, az idén export-megrendelést nem kaptak. Ebben az évben 2,5 millió darab készítését tervezik. Fejleszteni akarják fuvarozási tevékenységüket, mivel az igények leginkább ezt követelik. Újabb lehetőségeket keresnek azzal a gondolattal, hogy a melléküzemági tevékenységből származó többletjövedelem jó részét a mezőgazdasági termelés további fellendítésére fordítsák. Az idei célkitűzések között szerepel a néhány éve alkalmazott prémiumrendszer megváltoztatása, úgy, hogy bármelyik üzemág vezetői, dolgozói csak akkor juthassanak az év végén nyereséghez, ha az üzemág jelentősen hozzájárult a közös vagyon gyarapításához. Fejleszteni kívánják a szövetkezet irányításának szervezettségét, hatékonyságát. Már eddig is sokat tettek ennek érdekében. Pár éve még a határozott irányvonal is hiányzott, kapkodás jellemezte a gazdálkodást. Felkészülés nélkül, az adottságok, lehetőségek tanulmányozása nélkül vágtak bele új dolgokba. Mindez a tagság jövedelmét, a közös vagyon gyarapodását holtpontra juttatta. A fordulat éve 1964, akkor született az első jól megalapozott távlati terv, amely lényeges vonatkozásaiban ma is reális, tevékenységük alapját képezi. A tsz fő üzemágává a szarvasmarha-tenyésztést fejlesztik, ennek szolgálatába állítják a szántóföldi termelés túlnyomó részét A szántóföldi árutermelést és a zöldségtermelést úgy méretezik, hogy az főleg a női munkaerő folyamatos foglalkoztatását biztosítsa. A szőlőtermelést területileg nem növelik, a termelés színvonalát azonban emelik, s a maximális gépesítést kívánják biztosítani. Ugyancsak a jövő képébe illeszkedik az állattenyésztés teljes szakosítása, összevonása egy majorba, a takarmányozás gépesítése. A szorgalom Pusztavámon is egyre inkább a tudatos, előrelátó gazdálkodással párosul, ezért bíznak abban, hogy a következő éveket még jobb eredményekkel zárják. Zágoni Erzsébet s Állami szerveink megválasztásakor megtervezik azokat a feladatokat, amely az újabb választásig irányt mutat, rögzíti a legfontosabb elveket, szervezeti, fejlesztési feladatokat, a tanácsi munka színvonalának emelését, a dolgozókkal való kapcsolat erősítését. A dunaújvárosi járásban az 1967 március 30-i alakuló tanácsülés célul tűzte ki, a tanácsi vezetői munka színvonalának emelését, hogy minél eredményesebben tudják segíteni a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátását. Lényeges feladatunk a szocialista demokrácia fejlesztése és olyan politikai légkör kialakítása, amelyben a dolgozók kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a járás és a községek ügyeinek intézésében. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a tanácsok és szerveik az elmúlt két év során eredményesen munkálkodtak célkitűzéseink végrehajtásán. Tovább fejlődött a járás gazdasági, politikai és társadalmi élete. A járás területi és gazdasági szerkezetében lényeges változások nem történtek, illetve nem következtek be. A munkaképes korú lakosság 12 százaléka dolgozik a járás területén iparban, építőiparban, közlekedésben és kereskedelemben, 25,5 százaléka a mezőgazdasági nagyüzemekben. A munkaképes korú lakosság mintegy 28 Egyil a választókkal, a lakossággal a tanácsi munka tapasztalatai a dunaújvárosi járásban százaléka több mint 10 ezer fő dolgozik Budapesten és környékén, valamint Dunaújváros ipari üzemeiben. A helyi közigazgatás feladata, hogy megszervezze az egész nép akaratát kifejező törvényeknek, a párt és kormány határozatainak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó végrehajtását és ugyanakkor kielégítse a lakosság speciális helyi igényeit. Az elmúlt két évben közöségeink jelentős beruházásokkal gyarapodtak. Elkészült a nagyvenyimi nyolctantermes iskola, a pusztaszabolcsi nyolctantermes szakközépiskola, befejeződött az adonyi járásbírósági épület iskolacélokra történő átalakítása. Igénybevételét a vízhiány akadályozza. A jelölőgyűléseken több mint kétezer felszólalásból is kitűnt, hogy a laksság azt kívánja tőlük: gondoskodjunk róa, szolgáljok ki és dolgozzunk hatékonyan, eredményesen. Ez arra kötelezte a tanácsot testületi szerveit, hogy elmélyültebb, igényesebb, elemzőbb munkát folytassanak Gondosabban tárják fel a járás községeiben végbemenő objektív folyamatokat. Intézkedéseink során támaszkodtunk járásunk lakosságára, választóinkra — ezzel tovább bővült a szocialista demokrácia. Ennek jegyében folytattunk vizsgálatot a külterületen élő lakosság életkörülményeinek, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítására. A két vizsgálatból kiderült, hogy mintegy 3—4 ezer fő él tanyákon, kulturálatlan körülmények között és mintegy 260 családban nem megoldott a gyermekek nevelése. Adonyban az óvoda a felújítással új termekkel bővült Perkátán, Adonyban, Pusztaszabolcson összesen 14 pedagógus szolgálati lakást építettünk. Rácalmáson, Perkátán, Kisapostagon. Előszállás-Daruhegyen a népművelési vonal egy-egy könyvtárral gazdagodott. Elkészült az Előszállás és Daruhegy, valamint a Baracs—Kisszentmiklós közötti bekötőút, felújították a nagykarácsonyi utat, megépült Mélykút - puszta és Kisvenyim közöti útszakasz. Elkészült 2440 méternyi villanyhálózat Ercsi, Mezőfalva, Ráckeresztúr és Besnyő községekben. Felépült öt autóbuszváró, elkészült két sportöltöző és rendelő, Besnyőn az orvosi rendelő. Ercsiben az öregek napközi otthona. Adony és Ercsi községekben felépült a gázcseretelep. Nagyvenyimen,Ráckeresztúron, Kisapostagon és Előszálláson melegkonyhás étterem nyílt. Perkátán új postát avattunk. A Budapestvidéki Postaigazgatóság segítségével Mezőfalva, Előszállás, Nagykarácsony külterületeit bekapcsoltuk a telefonhálózatba. Az eredmények a lakosság aktív támogatásával jöhettek létre. A munka megszervezéséért dicséret illeti Előszállás, Ercsi, Pusztaszabolcs községek állami- és tömegszervezetének vezetőit, mert ezeken a helyeken az egy főre jutó társadalmi munka több mint 200 forint. A két év alatt 142 ezer 700 négyzetméter parkosított terület létesült. Ezzel a járás területét tevő állandó jellegű ászondozott parkok területe 260 ezer négyzetméter. Lakásépítésben is számottevő a fejlődés. Két év alatt 251 új lakás, illetve családi ház és két társasház ép ült. Teljességre nem törekedtem, csupán néhány fontosabb dolgot akartam kiemelni az eredményekből. Ezek mellett nagyon sok feladat vár még ránk a tanácsi munka színvonalának növelésében, a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális problémáinak megoldásában. Viszont eddigi eredményeink, a tanácsciklus első két esztendeje jó alapja a további előrehaladásnak. Nagy Imre Járás tanács vb-elnökhelyettes