Fejér Megyei Hírlap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Ara: 80 IHléf. ^dihb&ibbbse^bISi A Föld felé tart az Apollo—11 Washington A sikeres dokkolást köve­tően az Apollo—11 három űrhajósa magyar idő szerint kedden reggel fél nyolckor tért a jól megérdemelt pi­henőre: 12 órát kaptak al­vásra a rendkívül fárasztó vasárnapi és hétfői program után. Magyar idő szerint a késő éjszakai órákban tv­­közvetítést terveznek az Apollo fedélzetéről, s ennek során az űrhajósok megmu­­­­tatják a Holdat, amelytől gyorsuló ütemben távolodnak és a Földet. A leszállást, még több mint egy nap uta­zás előzi meg, s az Apollo— 11 csütörtökön ér vissza a Földre, pontosabban a Csendes- óceánra. A siker következtében előreláthatólag módosítják az Apollo—12 fellövésének terveit. Az új holdexpedíció rajtját eredetileg szeptem­berre tervezték, azzal, hogy ez egyszerűen ismételje meg Armstrong és Aldrin telje­sítményét. A tudósök most azt javasolják, hogy bővítsék ki a kísérletek körét, s in­kább halasszák a rajtot no­vemberre vagy decemberre. Az Apollo–12 utasai már öt órát töltenének majd a Hold felszínén. A hordozó­­rakétát s az űrhajót egyelőre nem hozzák az előirányzott időpontban a kilövőállásba, hanem a döntéssel megvár­ják a visszatérő űrhajóso­kat. Az Apollo—11 legfontosabb „rakománya” a Holdról vett talajmintáikat tartalmazó lá­da. Ezeket a talajmintákat, éppen úgy, mint az űrhajó­sokat, egészségügyi zárlat­nak vetik alá. A minták a houstoni „holdfogadó labo­ratóriumba” kerülnek. Az óriási laboratórium egyik részlegét speciálisan a ta­lajminták elkülönítésére és vizsgálatára képezték ki. A tartályt ibolyántúli sugarak­kal kezelik, különböző más eszközökkel fertőtlenítik és vákuumkamrában nyitják fel. Ebben a kamrában rész­ben automatikus műszerek­kel osztályozzák és mérik a kőzetdarabokat, megvizsgál­ják radioaktív sugárzásukat, gázkibocsátásukat, a kis da­rabokat mikroszkóppal is megvizsgálják és természe­tesen minden mintát lefény­képeznek. Az egészségügyi zárlat le­teltével a talajminták egy részét szétosztják különböző tudományos intézmények kö­zött. Összesen 150 tudóst vonnak be az elemzésbe. Köztük nyolc az Egyesült Államokon kívüli ország tudósait is. Mintát kap a Holdról Kanada, Anglia, Finnország, Nyugat-Német­­ország, Japán, Svájc, Belgi­um és Ausztrália néhány különlegesen kiképzett szak­értője. A houstoni földi ellenőrző központ közölte, hogy ked­den este magyar idő szerint 20.55 órakor ismét módosít­ják az Apollo—11 amerikai űrhajó pályáját. A pálya­módosítás a programnak megfelelően történik és hoz­zájárul az űrhajó felgyorsí­tásához. Az Apollo—11 se­bessége másodpercenként 1,52 méterrel fog növekedni. Egy délután három órai adat szerint az Apollo—11 43 151 kilométernyire távolo­dott el a Holdtól és 1328 mé­­ter­ másod­perc sebességgel közeledik a Föld felé. A Föld felé tartó Apollo— 11 amerikai űrhajó három utasa: Armstrong, Aldrin és Collins több mint 10 órás kiadós alvás után kedden magyar idő szerint 18.10 órakor felébredt. Az űrha­jósok maguktól ébredtek, mert a földi irányítóközpont, a korábbi tervekkel ellen­tétben, úgy döntött, hogy a hétfői nehéz nap után pi­henni hagyja őket. (MTI) Négyezer terméket mutatnak be a moszkvai mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon Szőke Mátyás, a MÉM kiállítási iroda igazgatója kedden a mezőgazdasági kiállítás területén bemutat­ta a sajtó munkatársainak azt a termék-kollekciót, amelyet az augusztus 20— szeptember 2 között Moszkvában megrende­zésre kerülő magyar me­zőgazdasági és élelmiszer­­ipari kiállításra szállítanak majd ki. A sajtóbemuta­tón ott volt dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­­helyettes,, jelen voltak a szovjet nagykövetség kép­viselői is. A nagyszabású kiállításon tíz külkereskedelmi vállalat, 19 tröszt, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzem, ál­lami gazdaság csaknem négyezer terméket és áru­mintát mutat be a szovjet fővárosban. Az árut 45 va­gonban és 15 kamionnal szállítják Moszkvába, ezen kívül a friss gyümölcsöket és főzelékféléket repülő­gépek fuvarozzák majd, Mioszkvába. A hazai mező-­­gazdasági és élelmiszeri­par eredményeit a 400 négyzet­­méteres alapterületű doku­mentációs bemutató mel­lett több mint másfélezer négyzetméteres fedett és 1­800 négyzetméteres szabad területen láthatják a ven­dégek. A Metrimpex külön­féle műszereket, állatvizs­­gáló és laboratóriumi fel­szereléseket küld Moszkvá­ba, a Hungarofluet friss és tartósított zöldségeket, va­lamint gyümölcsöket szál­lít ki. A Tanimpex állati­­ hús és hústermékekkel, ba­romfiipari cikkekkel és tejtermékekkel szerepel. A kiállítás anyagát több száz mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari és vegyipari gép te­szi teljessé. Érdekesnek ígérkezik az Agrokomplex — három állami gazdaság közös vállalkozása — be­mutatója: a kiállításon sertéstároló tpl°rveket építe­­ttek fel. A bábolnai állami gaz-teste az iparszer­ há­­­romf­ tartásra alkalmas farmjét­­ csörteti meg a látogatókkal. A moszkvai magyar me­zőgazdasági és élelmiszer­­ipari kiállításon magyar vendéglő nyílik, ahol étel­­különlegességekkel kedves­kednek a vendégeknek. A kiállításon bemutatott ter­mékek jelentős részét a moszkvaiak meg is vásárol­hatják. Szakemberek részére gaz­dag programot szerveznek: több mint 60 tudományos filmet vetítenek le és szakmai napokat tartanak. Párbeszéd­­ a nagyvilággal Párbeszéd a nagyvilág­gal címmel érdekes soroza­tot indít a Magyar Rádió. A tervezett műsor első be­szélgetését Arnold Hauser, magyar származású pro­fesszorral folytatta a rádió budapesti stúdiójából Lu­kács György, Ortutay Gyu­la, Huszár Tibor és Kézdi Beatrix. A több mint négy évtizede külföldön élő pro­fesszorral mintegy 50 per­ces beszélgetést rögzítet­tek magnetofonszalagra. A sorozat első műsorát július 30-án sugározza a rádió. A modern épületek ajtó- és ablakkereteit ma már egyre több helyen alumíniumból ké­szítik, így vált a modern építőipar egyik fontos üzemévé a Fémmunkás Vállalat fe­hérvári gyáregysége. A képünkön látható reklámglóbuszt a vállalat kecskeméti üzeme készíti. (Fotó: Rabáczy) Ülést tartott az Országos Béketanács Elnöksége összehívták a VH. magyar békekongresszust. Az ese­ményre október 4-én és 5- én kerül sor a Parlament­ben. E­z volt a legfontosabb bejelentés az Országos Bé­ketanács kedden tartott el­nökségi ülésén. Pethő Tibor, az OBT alelnöke beszédében áttekintést adott a nemzet­közi politikai élet aktuális kérdéseiről, történéseiről. Szólt egyebek között a gen­fi egyezmények aláírásának 15. évfordulójával kapcsola­tos külföldi és hazai meg­emlékezésekről, bejelentette, hogy az évforduló napjára több ezer távirat érkezett az Országos Béketanácshoz a városokból és falvakból, gyárakból, termelőszövetke­zetekből, hivatalokból és más munkahelyeikről, mind egyazon tartalommal és cél­lal: a magyar nép teljes szolidaritásáról biztosítja a szabadságáért és függetlensé­géért harcoló vietnami népet. Dr. Réczei László pro­fesszor, a béketanács alel­nöke tájékoztatta az ülés résztvevőit a közelmúltban megrendezett berlini béke világtalálkozó munkájáról, a 13 tagú magyar delegáció aktív részvételéről. Minden korábbi ilyen rendezvénynél nagyobb szabású volt a mos­tani világtalálkozó: 101 or­szágból érkeztek a küldöt­tek, több mint 1200-an, 321 nemzeti békemozgalomnak és 55 nemzetközi szervezetnek a képviseletében. A napi­rendre tűzött témák megvi­tatásakor érdemleges tapasz­talat volt, hogy a küldöttek nem annyira saját nemzeti helyzetükre igyekeztek irá­nyítani a figyelmet, hanem sokkal inkább a béke erői­nek nemzetközi teendőire. Ismeretesen — a nemzet­közi békeesemény után — ugyancsak Berlinben került sor a Béke Világtanács ülé­sére, amelyen elismerték a magyar békemozgalom mun­káját is: az elnökségbe vá­lasztották dr. Sík Endrét, a BVT tagjai sorába pedig hat magyar képviselőt dele­gáltak. A tanácskozás második napirendi témája a hazai békemozgalomnak a követ­kező hónapokra szóló mun­kaprogramja volt. 80 millió forint értékű vetőmag a másod- és tarlóvetésekhez kérdésére Bedő Zoltán, a vállalat főosztályvezetője el­mondotta, hogy jelenleg 80 millió forint értékű vetőma­got tartanak raktáron. Ez azt jelenti, hogy az igénye­ket messzemenően ki tudják elégíteni. A tsz-ek egy része előre­láthatóan már hónapokkal ezelőtt biztosította a szapo­rítóanyagot, amelynek egy része a másodvetésekkel már a földbe is került. Másik részüket most, az aratást követő szántás nyomán ven­tik el. Azok a gazdaságok, ame­lyek az időjárástól tették függővé a vetőmag-vásárlást, most nagyobb megrendelése­ket adnak fel, ugyanis bebi­zonyosodott, hogy a jobbára nedves talajt érdemes újra hasznosítani. Ezekben a napokban külö­nösen a kukoricavetőmag iránt élénk az érdeklődés. Ebből korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Külön előnyt jelent, hogy rövid te­,­nyészidejű hibridekből — például a Szegedi 71-ből és a most első ízben termesz­tésre engedélyezett Georgi­­kon 250-esből — elegendő a készlet. Hosszú évek után ismét megnőtt az érdeklő­dés a kölestermesztés iránt, eddig 30 vagonnyi vetőma­got értékesítettek belőle. Többi vidéki nagygazda­ság idén tarlóvetésként ta­karmány­kert alkalmaz. A tavalyi jó hasznot hozó cse­megeuborka is kelendő. Az Országos Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lat tavasszal 3,5 millió hold­ra elegendő vetőmagot adott el a gazdaságoknak. Hogyan alakul a nyári másod- és tarlóvetőmag-ellátás — az MTI munkatársának erre a 1 744 öltöző az agáu­di strandon (Fotó: Kabáczy)

Next