Fejér Megyei Hírlap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

A TARTALOMBÓL: «— Jó kezekben a haza védelme it A tudatformálás eredményeiről, feladatairól * Vasárnapi melléklet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! (fejér negyei ) KISJI ImSI 1969. szeptember 21. JMB— wSS«I­SSIIM MMK­ XXV. évfolyam, 219. sz. «»MB —» Atmt­­­toriak ^ a jubileumhoz méltóan­ ­ kulturált lakóhelyért — Emlékligetek— Fejér megye baráti köre A Hazafias Népfront mél­tóképpen működik közre a felszabadulás 25. évforduló­jának megünneplésében. A jubileumi rendezvény-soro­zatot nagy nemzeti megem­lékezéssé teszi. Ezt szolgál­ja a Hazafias Népfront me­gyei elnökségének program­­javaslata is, amelyet ajánla­tos hasznosítani az alsóbb­­szintű népfrontbizottságok­nak. Nem új dolgok feltalálá­sáról van szó, csupán a meg­kezdett munka rendszerezéd­­sére, fokozására és folytatá­sára van szükség. A község kultúrált képe például nem képzelhető el a lakóházak előtti utcarészek rendezése, tisztántartása nélkül. A köz­területek gondozását úttörő­­csapatok, kiszesek, nőtanács vagy vöröskereszt-aktivis­ták vállalják. Vagyis ilyen esetben már van gazda. De kell legyen a saját ház előt­ti utcarészen is. Ez igénye a lakóhelyhez ragaszkodó,­­az­ért munkálkodó emberek­ ez­reinek. Nem pénzigényes, nagy feladatokat határoztak meg a megyei tanács és Hazafias Népfront megyei bizottságának közös verseny­­felhívásaiban. Virágosítás, füvesítés, fásítás, ároktisztí­tás, arak­terek rendbentar­­tása az egyik követelmény. Rácalmáson a Vöröske­reszt alapszervezet vezetősé­ge talált módot a virágpalán­ták neveléséhez. Mezőkomá­­romban a községi tanács a gazda, másutt a népfront­bizottság, így válik egyre inkább közfelfogássá, igény­­nyé a virágos, tiszta lakó­helyért mozgalomban való részvétel. A helyi és területi fejlesz­tési tervek megvalósításában sok-sok társadalmi munkás vesz részt. Most egy újabb munkához is kérik közremű­ködésüket. A népfront-bizott­ságok egyik maradandó ér­tékű feladata a megye tele­püléseinek, haladó politikai és történelmi emlékeinek, hagyományainak, a felszaba­dulási és az azt követő tör­ténelmi emlékeknek, doku­mentumainak összegyűjtése. A bicskei járás községeiben a pártszervezetek koordinál­ják a 25 év eseményeinek feldolgozását, de itt is je­lentős szerepet vállaltak a tömegszervezetek, mozgal­mak. A negyedszázad hely­­történeti anyaga megfelelő előkészületet biztosít az 1970. április 5-én kezdődő „Írja a nép is saját történetét” jel­szóval indított krónika-írás­hoz. A honismereti munka­­közösségek lakóhelyük fel­­szabadulásának napjáról ké­szítenek feljegyzést. Az őszi honismereti ankétok mód­szertani útmutatásul, tapasz­talatcseréül szolgálnak. Mi­vel e mozgalom megyénk­ben 10 éves, így ennek tör­ténetét is megörökítik.­­ Az írásos dokumentum mellett a szinte minden köz­ségben megtalálható fény­képanyagból lehet tabló-soro­zatot készíteni, kiállítást rendezni. Bélyegek segítségé­vel is be lehet mutatni ha­zánk politikai, gazdasági és művelődési szerkezetében végbement gyökeres változá­sokat. A megyei népfront-elnök­ség mellett működő honis­mereti társadalmi bizottság a jubileunmi felkészülés során megkezdi megyénk kiemel­kedő szülöttei életrajzi ada­­tainak gyűjtését. Az itt élő, vagy elszármazott kiemel­kedő személyiségekből hívják életre Fejér megyei baráti körét. A hármas évforduló prog­ramjához hasonlóan lehető­ség adódik emlékligetek lé­tesítésére, emléktáblák elhe­lyezésére, utcák elnevezésére. Régi harcosok és fiatal aktivisták, közöttük a 25 évesek köszöntése sem ma­rad el. Lesznek majd ma­gyar—szovjet baráti találko­zók, a barátságot ápoló isko­lák, tsz-ek és más intéz­mények, közösségek külön is készülnek a jubileumra. Mindez nagyszerűen kapcso­lódik Lenin születésének 100. évfordulójához. A jubileumra való készü­lődés, az ünnepség­sorozat igényli a szervezők, mozgósí­tók, munkálkodók derékha­dát. Ezért várják és kérik a népfrontbizottságok a társ­szervek, az aktivisták haté­kony közreműködését. Németh Erzsébet Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1­969. szeptember 24-én, szerdán 6 órára összehívta. (MTI) Televízió a „Ságvár”-ból A napokban adtunk hírt arról, hogy a sárbogárdi kö­zépiskolások elhatározták, az őszi mezőgazdasági mun­kákban való részvételükért járó munkadíjat televízió vásárlására fordítják és azt egy arra rászoruló iskolának juttatják. Kezdeményezésüket most — mint arról szombaton hírt kaptunk — a székesfehér­vári Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Technikum és Szakközépiskola is követi. Az iskola vezetősége és KISZ-szervezete úgy dön­tött, hogy ugyanolyan for­rásból, mint a sárbogárdiak, készüléket vásárolnak és átadják egy általános isko­lának. /­­ Az Agárdi Állami Gazdaság felsőcskola-pusz­tai kerületében szárítják a komlót. Egyperces interjú A Sárbogárdi József Attila Járási Művelődési Központ fennállásától kezdve sajátos színházi bérlet szervezésével, változatos műsorokkal a já­rás színházának szerepkörét is betölti. Ezek a bérletelő­­adások évenként nagy sikert aratnak. A színházélet szer­vezése lassanként sárbogárdi módszertani példává vált a népművelési körökben.. Ez a hagyomány évről-évre új te­rületeket hódít meg és így vált a sárbogárdi színházi évad járási színházi évaddá. Erről beszélgettünk Sztári Bélával, a művelődési köz­pont előadójával, aki éppen egy bérletszervezési útról tért vissza. — Eddig kettőszáz bérlet kelt el a termelőszövetkeze­teknél — mondta, — ez va­lóban új színfolt. Hat ter­melőszövetkezet igényelt bér­letet. A műsort két színház, a Kecskeméti Katona­ József és a Déryné Színház társula­ta adja. — A szerencsés ötvözetű tíz előadásból álló bérlet előadásaiból: Liliomfi, Csár­dáskirálynő, Péntek Rézi, Az aranyember, Az ifjúság édes madara, Budapesti ta­vasz. Kaukázusi krétakör emelkedik ki. A beszélgetés alatt egyre­­másra csörög a telefon, so­kan tárgyalnak az irodában jegydigyben. „Sajnos, még nem tudunk jegyet adni. — mondja Gál Istvánné, az in­tézmény gazdasági vezetője és gondterhelten simítja meg a­­ homlokát. „Sajnos, nem tu­dunk mindenkinek eleget tenni.” Sok a gond a bérletekkel, de a művelődési központban örülnek: sikeres lesz mun­kájuk, telt ház várja majd a színházi előadásokat. (Zengő) A sárbogárdi járás új színházi évadja Fiúöltönyök exportra Az adonyi Ruházati és Szolgáltató, hisz ebben az évben nyugati exportra mintegy 25 ezer fiúöltönyt szállított. Ennek nagy része Svájcba és Kanadába került. (Fotó: Kabáczy) Feloldott kötelékek Ismerősömnek keseregtem, hogy nem kapok olyan bú­tort, amilyent szeretnék. El­mondtam neki elképzelései­met, még a színről is beszél­tem, hogy ilyen és ilyen, mert az illenék a szobába. Jót nevetett, aztán így vá­laszolt : — Úgy látszik, nem tudod, hogy milyen változásokat hozott a kereskedelemben is az új mechanizmus. — Tudom, hogy hozott — szóltam közbe —, de olyan bútort, amilyent venni aka­rok, nem varázsolt a fehér­vári raktárba. — Mondok én neked vala­mit. Menj el bármelyik me­gyénkben faluba és ott add elő panaszod a boltokban. Ha az akkori választékban nincs olyan, ami kedvedre való, beszerzik azok. Ebben biztos lehetsz. Nem részletezem tovább: úgy történt, ahogy ismerő­söm tanácsolta és két hét múlva már berendezhettük a lakást. Mondanom sem kell, a megálmodott formá­jú és színű bútorral. Hogy mindez miként le­het ? Mert a „bútorfront” valóban még kissé nehéz­kes, kevésbé érezni az új irányítás kedvező hatását, mint egyéb iparágakban. Választ kaptam erre is a héten, amikor a Dunamenti F­ebesült Általános Fogyasz­tási és Értékesítési Szövet­kezet főkönyvelőjével, Bán­­h­vai Mihállyal beszélgettem. Többek között a boltokban folyó szocialista brigádmoz­­galomról Amint a vállalá­sokat olvasgattam, feltűnt nekem, hogy azok között az is szer­epel: növeljük a választékot és minden igényt kielégítünk. — Hogyan függ a válasz­tékbővítés a brigádvezetőtől? Mert gyakorlatilag ők egy­ben a boltvezetők is. — Az új mechanizmusban a boltvezetők teljesen sza­bad kezet kaptak az áru­­beszerzést illetően. Koráb­ban egy-egy nagykereskedel­mi vállalattal álltunk csak kapcsolatban és azt kellett elfogadnunk, amit adtak. Ma viszont utazhatnak a boltvezetők Győrbe, Kapos­várra, Pécsre, ahová akar­nak. Körülnézhetnek és ha kedvező ajánlatot­ kapnak, megköthetik önállóan az üz­letet. De végsősoron ők tud­ják és látják, hogy a vevők mi után érdeklődnek. Ma már ott tartunk, hogy nem mondhatjuk a vásárlóknál?, várjon, majd ha kapunk, akkor értesítjük. Ha kur­rens cikkek iránt érdeklőd­nek, azt nyomban feljegyzik és talán már másnap útra­kelnek. Beszerzik, még ak­kor is, ha sokat kell vona­tozni, vagy autóbuszozni. A falvakban üzemelő bol­tok, kereskedelmi egységek ellátása, s az áruk válasz­téka jó. Sokkal jobb, mint korábban volt, így jutott már eddig is sok-sok ember olyan cikkhez, amit sok-sok üzletben hiába keresett. íme, egy cseppnyi abból, amit úgy nevezünk köznyel­ven: új mechanizmus... o. !

Next