Fejér Megyei Hírlap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

­ IS lengyel parlamenti küldöttség Kállai Gyulánál A lengyel parlamenti kül­döttség Czeslaw Wycech, a Szejm elnöke vezetésével csütörtökön délelőtt a Hősök­­terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Jókai Lóránd, az országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának titká­ra, Sárdi Tibor vezérőrnagy, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A küldöttség ellátogatott a Ganz Mávag mozdony-vagon és gépgyárba. Csergő János vezérigazgató a gyár történetéről, munká­járól tájékoztatta a vendége­ket. A lengyel parlamenti küldöttség tagjai ezt követő­en több üzemegységet felke­resve közvetlenül is megis­merkedtek a gyár munká­jával. (MTI) Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szeptember 10-én az Országház delegációs termében fogadta a Lengyel Nép­köztársaság parlamenti küldöttségét, élén Czeslaw W­ycech­­hel, a Szejm elnökével. Képünkön: a vendégek az Or­szágház épületében. Középen Czeslaw Wycech és Kállai Gyula. (MTI foto G­iigovszki Ferenc felvétele) Ifjúmunkás-parlament Csütörtökön a Csepeli Munkásotthonban megkezdte ta­nácskozását a II. Országos Ifjúmunkás Parlament. Képün­kön:­u­ibánszki Róbert, a KISZ KB titkára vitaindító be­számolóját tartja. (KS-foto : váradi Ibolya felvétele) ----- Fefér Hírfa* - A Miniszter­tanács ülése A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Jó­váhagyólag tudomásul vet­te Tímár Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesé­nek tájékoztatóját a ma­gyar párt- és kormány­küldöttség részvételéről a Románia felszabadulásának­ 25. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepsége­ken, valamint beszámoló­ját a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhe­lyettesével augusztus 27. és 31. között folytatott tárgyalásairól. A kormány határozatot hozott Magyarország rész­vételéről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének szeptember 23-án kezdődő bécsi, 13. ülésszakán. A külügyminiszter elő­terjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a Ma­gyar Népköztársaság elis­meri a Líbiai Arab Köztár­saságot. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a nép­gazdaság első félévi fejlő­déséről. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a nyá­ri mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi mezőgazdasági és felvásár­lási munkákra való felké­szülésről tett jelentést. A mezőgazdasági nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 százalékát gép­pel aratták — az előző év­ben 91 százalékát —, ezen belül a kombájnnal beta­karított gabona aránya több mint 90 százalék — az elő­ző évben 88 százalék — volt. A mezőgazdasági dol­gozók lelkiismeretes mun­kával a viszonylag nagyobb arányú megdőlés ellen­ére jó eredményeket értek el. A gabonafelvásárlást szer­vezetten, zökkenő nélkül, végezték. A Minisztertanács a je­lentést megvitatta és elfo­gadta, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Megem­lékezés Zalka Mátéról A kazahsztáni Talgar város egyik há­zának falán a napokban emléktáblát he­lyeztek el a következő felirattal: „1930-ban itt élt és dolgozott Zalka Máté, magyar író, kommunista és harcos”. A kazahsztáni újságíróknak és néprajzkutatóknak sike­rült felderíteni Zalka Máté Kazahsztán déli részén kifejtett tevékenységének ke­vésbé ismert fejezeteit. Megállapították, hogy a magyar internacionalista részt vett az itteni mezőgazdasági szövetkezetek lét­rehozásában. Gyakran találkozott földmű­vesekkel és állattenyésztőkkel, magyarázta nekik Lenin tanításait, mesélt Magyaror­szágról. Zalka Máté életét eleveníti fel Oleg Mackevics Alma Ata-i újságíró, „Fe­jezetek Lukács tábornok életéből” című most megjelent könyve. ­ Jank­a folyó partjának sziklafalaira kapaszkodik Tirnovo, az egykori főváros. Péntek, 1969. szeptember 12. Koszigin—Csou En-laj találkozó Moszkva, (TASZSZ) Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke csütörtökön Pekingben megbeszélést tartott. A Moszkvában kiadott hivatalos közle­mény szerint a találkozót kölcsönös megálla­podás alapján tartották meg, s arra akkor került sor, amikor Kosziyin a VDK-ból haza­térőben volt Moszkva felé. A felek őszintén feltárták álláspontjukat és mindkét fél számára hasznos megbeszélést tartottak. Szovjet részről, a találkozón jelen volt Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és Mihail Jasznov, a Legfelső Tanács elnökségének elnökhelyet­tese. Kínai részről jelen volt Li Hszien-hunen és Hszie Fu-csi, mindketten az államtanács elnökhelyettesei. * * * Csütörtökön visszaérkezett Moszkvába az a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely Alekszej Kosziginnek, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnö­kének vezetésével részt vett Hanoiban a Ho Si Minh elhunyta alkalmából rendezett gyász­­szertartáson. (TASZSZ) Ismét sztrájk Franciaországban — Szingh Moszkvában — Gromiko— Rusk találkozó elült A Cantropress csütörtök esti helyzetképei Napfényes, gyönyörű szep­tember járja kontinensünkön, így automatikusan meghosz­­szab­bodott az üdülési évad. Nyugat- és Dél-Európa ha­gyományos idegenforgalmi területein azonban a poli­tika nem mindig igazodik a naptárhoz és az időjárásihoz. Azok a turisták például, akik mostanában vasúton járják Franciaországot, el kell, hogy halásszák útiterveiket, vagy más forgalmi eszközt kény­telenek választani. Hatalmas méretű vasúti sztrájk rob­bant ki Franciaországban, amely úgyszólván az ország egész vonatforgalmát megbé­nította. A sztrájk ideje — minthogy a közlekedési mi­niszterrel folytatott szak­­szervezeti tárgyalások egye­lőre nem hoztak eredményt — meghatározhatatlan. Az is meglehet, hogy a sztrájk más iparágakra és területek­re is átterjed. Mint ahogy a többi forgalmi dolgozóra már­is átterjedt. S ha arra gon­dolunk, hogy Franciaország most, egy hónappal a frank leértékelése után nem kisebb gazdasági problémákkal küzd, mint amilyenekkel 1908. május—júniusában baj­lódott, akkor semmilyen for­dulaton nem fogunk csodál­kozni. Komoly sztrájk folyik Itá­liában is, Európa eme má­sik fő idegenforgalmi köz­pontjában, mégpedig a vas­munkások körében. S hogy egy harmadik napfényes ide­genforgalmi centrumot em­lítsünk : Görögországban ugyan nem folyik sztrájk, a fasiszta junta terrorjának körülményei között erre alig van lehetőség, a letartóztatá­sok viszont továbbra is ál­landóan napi­renden vannak. Csütörtökön például egy nagy kiadóvállalat tulajdonosának és egy újságírónak a letar­tóztatásáról érkezett hír. Ugyanakkor Európa és a világ szocialista felében nyu­godt építő munka és élénk diplomáciai élet folyik. Meg­érkeztek Moszkvába, hivata­los látogatásra Dines Szingh indiai külügyminiszter, aki kifejezte meggyőződését, hogy e látogatás elősegíti majd a két nép baráti kap­csolatainak fejlesztését. A szovjet diplomácia rö­videsen egy másik fontos ta­lálkozóra is készül. Hírügy­nökségi jelentések szerint — az ENSZ közgyűléssel pár­huzamosan — Gromiko—Ro­gers találkozó készül. A szov­jet és az amerikai külügymi­niszter alkalmasint a stra­tégiai rakétarendszerek kor­látozásáról kezd majd tár­gyalásokba. A közvélemény a vietnami háború befejezését sürgeti Laird hadügyminiszter le­mondta csütörtökre tervezett sajtóebédjét, amelyen előze­tes tervek szerint a vietna­mi háborúról kellett volna szólnia Előzőleg Rogers von­ta vissza vasárnapra meg­hirdetett tv-interjúját. Meg­figyelők arra következtetnek, hogy Nixon elnök a pénteki vietnami értekezlet előtt, és közvetlenül utána sem akar­ja nyilvánosságra hozni dön­téseit és főként magának akarja fenntartani az eset­leges bejelentéseket. Washingtonban kevés ér­demi változást várnak az USA vietnami politikájában a pénteki tanácskozástól, amelyet szerdán és csütör­tökön az amerikai nemzet­­biztonsági tanács megbeszé­lései előztek meg. A Fehér Ház szerdai nyilatkozatai ar­ra engednek következtetni, hogy Nixon a háború jelen­legi szinten való folytatása mellett döntött és a tűzszü­net lejárta után az amerikai csapatok haladéktalanul megkezdték a hadműveletek folytatását. Washington elis­merte, hogy amerikai részről a tűzszünet tartama alatt is segítséget nyújtottak a sai­­goni rezsim hadseregének, amely nem fogadta el az ideiglenes forradalmi kor­mány javaslatait a hadmű­veletek átmeneti szünetelte­téséről. Miközben hivatalos helyről eleve le akarják hűteni a közvélemény esetleges remé­nyeit, politikai körökben egyre erőteljesebb a követe­lés a békét szolgáló lépések iránt. Javist republikánus szenátor például kijelentet­te: a közvélemény mind na­gyobb mértékben tanúsít bi­zalmatlanságot a kormány vietnami politikájával szem­ben. Javíts sürgette Nixont, hogy legkésőbb a jövő év végéig legalább 200 ezer amerikai katonát vonjanak ki Dél-Vietnamból. (MTI) Az NDK-ba utazott a magyar fiatalok idei első csoportja A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti meg­egyezés alapján a következő hetekben újabb 4500—4700 magyar fiatal utazik két-hároméves szakmai gyakorlatra az NDK-ba. Az idei első csoport csütörtökön este indult útnak. A fiataloknak mintegy kétharmada szakmunkás, többségük gép­gyártó, elektromos és vegyipari üzemekbe kerül. A fiatalok az utazásra szervezetten fel­készültek, rövid nyelvtanfolyamokon is részt vettek. A nyelvtanulás további se­gítségére 23 nyelvtanár is az NDK-ba utazik. 25 ÉVE SZABAD BULGÁRIA Bolgár patrióták Amikor a bolgár városok­ban, falvakban új lakóne­gyedekről, üzemekről, mű­velődési otthonokról beszél­nek, soha nem mulasztja el senki, hogy a török rabság után az úri igát lerázókról a fasizmus elleni harcolók­ról ne ejtsen szót. Szerte a falukban — különösen a hegyvidéken, a Balkán völ­gyeiben állnak az emlékek, partizánok hőstetteit, életét és halálát megörökíteni. De nemcsak a hegyekben, kint a Duna felé nyújtózó halmos-dombos tájon is tevé­kenykedtek. ..Itt nem sejtet­ték, hogy kibontakozhat a partizánharc, nem is vették figyelembe, csak akkor már, amikor már nem tudták el­taposni”. Megművelt, majd­nem sok, Mezőfalva-szerű sík kultúrtájon mondták az egyik faluban. A bolgár nép fiai, akik a török elleni állandó küzde­lemben edződtek, őrizték öt­száz esztendőn át nemzeti tudatukat, a fasiszta, népel­nyomó bolgár cári rendszert sem tűrték teljes megadás­sal. Tirnovoban Dimiter Bla­­goev munkásságáról beszél­nek, ott az a szerény régi nyomda, ahol Bulgáriában először nyomtattak szocialis­ta iratokat. Blagoevet a bol­gár szocialista mozgalom megalapítójaként (1891-ben vezetésével alapították meg a Bolgár Szociáldemokrata Pártot, amely 1919-ben fel­vette a Kommunista Párt neveit tisztelik, és ez hozzá­tartozik nemcsak a párt­munkások, de a fagylaltárus, a szállodai portás hazafisá­­gához is. Mai hazafiaságuk össze­fonódik múltjukkal és azt lépten-nyomon ott találni a mindennapokon, hétközna­pi tetteikben, munkájukban. Emlékeik tisztelete, megbe­csülése szorosan összefonó­dik a szülőföld, az otthon szeretetével —s talán a régi évszázadokban ez volt az a mélyréteg, a mélyen megbú­vó erő, ami segített a nem­zeti öntudat el nem hamva­dásában. Patriotizmus ölt testet sok kisebb, nagyobb tettben: ró­zsaligetet telepítenek falu­juk közepébe — például Aszenovoban a főtér mel­lé pedig rendbehozták egyet­len régi emléküket — az óratornyot. Persze a főtéren más is áll — művelődési ház színházteremmel, klubszobá­­val, könyvtárral, szövetkeze­ti központtal. Egy nagyocska községben Sztrazsicán — ötezer lakóval — a falu if­júság szervezetének titkára

Next