Fejér Megyei Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
VILÁG PROUSTAKflU, ■UTBBOLJfc'M | fffgf ■* *| illlM||iT[fll| | ] 1909. november SHHS Pf® fSH XXV. évfolyam. 271. «. | in: m nn*. "* " - ---- ___ Nyereség és közérzet Két éven át újra meg újra fellángolt a vita a nyereségrészesedés elosztását szabályozó három kategória felett. De akár úgy is mondhatnánk, hogy a három kategória között, ugyanis az új gazdasági mechanizmusnak ezt a szándéka szerint igen jó differenciáló csoportosítását társadalmi méretekben nem tudtuk elfogadni, s nem tudtuk elfogadtatni. Mert valamiféle kasztrendszer melegágyát látták benne a dolgozók, mert oktalan vitákra adott alkalmat, s mert — miért ne legyünk önmagunkhoz őszinték?! — ebben az országban csak az egyes kategóriába soroltak nem akartak fentebb, magasabb kategóriába lépni. Mindenki más akart. A hármasba soroltak a kettesbe, a kettesek az egyesbe. Mindenki akart, de nem úgy, ahogyan azt a kategóriába osztás alapelvei feltételezték, tudniillik nem úgy, hogy az eddigieknél jobb, hatékonyabb munkával véteti magát észre, s vívja ki a jogot a fentebb sorolásra, tehát a részesedésből való „nagyobb karéj kenyér” jogára. Nem így akartunk. Sokkal inkább vitákkal, meddő vitákkal, s nem ritkán követelődzésekkel. Kérdezhetik sokan, hogy mi szükség van most mindezek felhánytorgatására, hiszen a Minisztertanács november 20-i ülésén megszületett a döntés. Vagyis ha már úgyis visszamenőleges hatállyal történik a kategóriák megszüntetése, a nyereségrészesedés szétosztásának új alapokra helyezése, minek felidézni a régi gondokat? Azt hiszem nem lehet vitás senki előtt, hogy ez a döntés alapos megfontolásból, az eddigi gyakorlat mijének megvonásaként született. S ha a kormány le meri vonni a konzekvenciákat, ha ki meri mondani — akár közvetlen megfogalmazásban, akár a változtatás tényén keresztül —, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a most már régi nyereségfelosztási rendszer, nekünk az egyéneknek nemcsak jogunk, de kötelességünk is a megfelelő konzekvenciák levonása. Nemrégiben a tévé és a rádió sorozatban foglalkozott a közéleti demokratizmussal. Most nyugodtan mondhatjuk el, hogy a mindennapok demokráciájának egyik igen fontos megnyilvánulása ez a rendelkezés, hiszen — sok más szabályzóval együtt — ezt is fenn lehetett volna tartani még néhány évig. De megváltoztattuk. Csoportos, egyéni és tömegviták eredményeként. És mégis, amikor örömmel fogadjuk, hogy a tömeghangulat és a tények hatására kormányunk ily gyorsan döntött a kategóriák kérdésében, újra meg újra annak szükségességét látom, hogy önmagunkban is és a nyilvánosság előtt is értékeljük: a dolgozók véleménye realizálódott. Mert az egyenlősdiskedés igénye nem pótolhatja a szocialista viszonyok között nélkülözhetetlen anyagi érdekeltség elvét. Az egyforma darab kenyér elve nem szélesíthető ki a javak egyenlő elosztásáig, hiszen akkor a húzóerőt kapcsolnánk le a fejlődés szerelvénye elé. Ne azt lássuk meg tehát ebben a kormánydöntésben, hogy valami rossz volt, hanem azt a nagyon is egyértelmű következtetést, hogy lehet ezt jobban is csinálni. Vagyis a kategóriák megszüntetése és a nyereségfelosztás új rendszere között az a minőségi különbség, hogy megszüntettük a nyereségfelosztás merevségét, hogy az ígért önálló döntés jogát kapták meg a gazdasági egységek vezetői, hogy a termelékenység, a műszaki fejlesztés, s általában a gazdaságosság és hatékonyság érdekében nyitottak kaput. S éppen ezért múlhatatlanul fontos, hogy ahol csak lehet és erre mód van, még az idei termelési tanácskozásokon magyarázzák meg a vezetők a dolgozóknak a nyereségrészesedés felosztásának új rendszerét, és értessék meg azt, hogy ez a rendszer még inkább a kollektíva és a népgazdasági érdekek érvényesülését segítő munka anyagi megbecsülését teszi lehetővé, s most már függetlenül attól, hogy ki milyen kategóriában volt. Ismeretes a régi felosztási rendszer egyik kirívó fonáksága, tudniillik az, hogy ha valakit a II-as kategóriába soroltak közül a nemcsak kiemelkedő, de kiugró munkája elismeréseként jóval az átlagon felül kívántak megjutalmazni, azt lényegében az egész úl. kategória megsínylette, noha úgylehet éppen olyan feladatok eredményes megoldását honorálták, amelyet a kettes kategóriába tartozóknak kellett volna megoldaniuk. A mindennapok demokráciája szép megnyilvánulásaként könyvelhetjük el ezt a döntést. De — és ismételni kell, míg meg nem értjük, életelemünkké nem változik — ezzel a joggyakorlással csak a kérdés egyik oldalát oldottuk meg. A másikat, a kötelességek mintaszerű gyakorlását, a képességek szerint való munka végzését ezután és ezután mindig gyakorolnunk kell ahhoz, hogy ez a kormányhatározat életképes legyen. Többet kapunk, vagy kevesebbet? Ezekben a napokban várhatóan megindulnak a találgatások. De azt hiszem kár, sőt biztos, hogy nagy kár lenne, ha most ismét megindulna valamiféle — a korábbival ellentétes előjelű vita! — afelett, hogy ki mennyit várhat a jövő tavaszon az idei nyereség felosztható részéből. A feladat egyértelmű és világos: mindenkit a végzett munka eredményei szerint bírálnak el, s annak arányában fog részesülni a nyereségből. És ehhez nem vitákra van szükség, hanem munkára. Eredményes egyéni és kollektív erőfeszítésre. Mert — és bármennyire is közhelyszerű, meg kell ismételni — felosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Tisztességgel, minőségileg kifogástalan munkával, s ha nem is világszínvonalon, de önmagunk és iparunk önbecsülésének'' színvonalán. Jó közérzettel. Kátay Antal “A TARTALOMBÓL. Jusson is, maradjon is Az önképzés jó formája: a szellenti vetélkedő Jövő heti rádió- és tv-Műsor Hazaérkezett Losonczi Pál Losoncai pH,asznök Tanács elnöke, aki felesége társaságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni Császárságban, a kíséretében volt személyiségekkel — Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével, dr. Háza Vencel külügyminiszter-helyettessel, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettessel — együtt pénteken délután a IVLZLÉV különrepülőgépével hazaérkezett Budapestre. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Shamsedin Gharib, az Iráni Császárság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője (MTI) Húszéves az állami vendéglátás Tegnap este a Velence Szálló és Étterem nagytermében bensőséges, baráti ünnepségen köszöntötték a 20 éves állami vendéglátást Két évtizede jött létre a Fejér megyei Vendéglátóipari Vállalat illetve annak elődje. A vállalat dolgozóinak ünnepségén részt vett Hajba Kálmán, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Barta László a városi pártbizottság osztályvezetője, Gubics István, városi tanács vb-elnökhelyettese, Kristóf Károly, a KPVDSZ megyei titkára, a párt-, állami, társadalmi és társszervek képviselői Az ünnepségen a vállalat dolgozói, köztük Takács Jenő igazgató, Herendi Lajos vállalati szb-titkár, és Timár Imréné az alapítótagok egyike adott számot az elmúlt 20 év tevékenységéről emlékeztek meg azokról, akik 2 évtized alatt a legtöbbet tették. Ez a 20 év nemcsak azt jelenti, hogy új és új üzletek nyitották meg kapuikat állami irányítás alatt, hanem azt is, hogy a vendéglátó vállalat a lehetőségekhez képest egyre korszerűsödött, hogy mindjobban kielégítse az igényeket Az ünnepség résztvevői nemcsak a kitüntetéseknek örültek, és nemcsak az töltötte meg szívüket szeretettel, hogy felírták nevüket a vállalat jubileumi zászlajára, hanem az is, hogy úgy érzik — elsősorban a 42 szocialista brigád segítségével — az új gárda képes továbbhaladni azon az úton, amit elődeik kezdtek. Vásárváros Fehérváron Az MSZMP megyei bizottsága javasolta a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára létesítsenek a megyeszékhelyen egy állandó termékkiállítást. Ezen bemutathatnák legújabb termékeiket és terményeiket. A kiállítást azután az igények és lehetőségek egyeztetésével a későbbiek folyamán vásárvárossá fejlesztenék. A kiállítás és vásárváros helye a Vidám Park mögötti területen lesz kialakítva. Új vezetőséget választott a MTESZ Fejér megyei Szervezete Tegnap Székesfehérváron, a városi tanács tanácstermében tartotta vezetőségválasztó küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Fejér megyei Szervezete A gyűlésen megjelent, és az elnökségben foglalt helyet többek között dr. Tapolcai Jenő, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke, és dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára. A tizennégy tagegyesületnek az elmúlt négy év alatt végzett munkáját értékelő írásos beszámolót a küldöttek már előzőleg megkapták, tanulmányozták, így Papp István, a MTESZ Fejér megyei Szervezetének elnöke, a Videoton vezérigazgatója, csak szóbeli vitaindítót tartott Vitaindítójában hangsúlyozta, hogy milyen nagy feladatok várnak a jövőben a szervezetre, hiszen a mezőgazdasági jellegű Székesfehérvárból az ország ötödik ipari városa lett, s ezzel együtt nőtt a szellemi kapacitás is. Nagy súlyt kell fektetni arra, hogy a jelenleg még kívülálló fiatal műszaki értelmiséget bevonják a szervezet munkájába. Ez a jövőben — megfelelő aktivitás mellett — döntően befolyásolhatja a város műszaki-szellemi életének fejlődését. Szólt az előadó a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének a közelmúltban— éppen a gazdaságirányítási reform kapcsán — megnövekedett jelentőségéről, amelyet mind az országos, mind pedig a megyei párthatározatok is mutatnak. Dr. Tapolczai Jenő hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki értelmiség egyre nagyobb követelményekkel, feladatokkal találja magát szemben, s ezek megoldásában , nagy segítséget jelent az egyesületi munka további javítása. Több felszólaló foglalkozott a tagegyesületek munkájával, s feladataival a jövőre nézve. Dr. Valkó Endre az országos vezetőség nevében gratulált a Fejér megyei szervezet országosan is kiemelkedő munkájához, s további sikereket kívánt Új tagegyesület alakulásáról is értesülhettek a jelenlevők, bár nem teljesen „váratlanul”. Ugyanis hoszszabb ideje folyik az iparjogvédelmi egyesület szervezése, s 1970-től ez a tizenötödik tagegyesület is kiveszi részét a MTESZ megyei szervezetének munkájából. A hozzászólások után a küldöttgyűlés a Fejér megyei szervezet választmányának összetételéről szavazott Az újonnan megválasztott választmány döntött azután, hogy az elkövetkezendő négyéves ciklusban kik lesznek az elnökség tagjai, kik irányítják a szervezet munkáját A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Fejér megyei Szervezetének elnöke ismét Papp István, a Videoton vezérigazgatója lett. (kls) J Crízista esti téni a tiszti légép brigád tagjai mindent elkövetnek, hogy december 1-ig átadják tizenegyen című riportunk a 3. oldalon. rendeltetésének, ők Állattenyésztési tudományos napok Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kétnapos állattenyésztési tudományos ülésszak kezdődött, mintegy 300 hazai szakember részvételével. Dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője megnyitó előadásában elmondta: bár a takarmánykutatásnak hazánkban nemzetközileg elismert művelői vannak, a kutatás nem eléggé szervezett, s a gyakorlatnak nem tudja azt nyújtani, amit az elvár. A MÉM tudományos kutatási politikája ezen a helyzeten változtatni igyekszik, a kutatási témák szakosításával is. A tudomány szinte naponta fedez fel új anyagokat, eljárásokat, de ezeket csak a jól működő alkalmazott kutatással és széles körű szaktanácsadással lehet hasznosítani. Elmondta: az ország állatállománya az elmúlt öt év átlagában és számos állatban számítva mintegy 4-6 százalékkal haladja meg a háború előttit. A takarmánytermesztés azonban nem fejlődött ilyen mértékben, különösen a fehérjehiány okoz problémát A szemestakarmányok terméshozamait nagyobb adagú műtrágyázással és öntözéssel lehetne növelni. A takarmánygabona-termesztés fejlesztésével kapcsolatban rámutatott: hazánkban hozzávetőleg 350 ezer holdon termesztenek takarmányozási célra búzát. A növény biológiai értékét tovább kell növelni, elsősorban az erre megfelelő fajták széles körű elterjesztésével. Az árpa vetésterülete egyre csökken, ez főképpen azzal magyarázható, hogy a termesztésben levő fajták általában nem elégítik ki a nagyüzemek igényeit, az újabban nemesített fajtáknak azonban már előnyösebb tulajdonságai vannak és és fellendülést hozhat. Az abraktakarmányok megközelítően 70 százalékát a jövőben is a kukorica termése adja.