Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Csütörtök, 1999. d december 1. FÜGGÖNY ! Az ügyelő int, jelez vagy suttogva utasítást ad: Füg­göny! S a székesfehérvári Vörösmarty Színházban is­­, hogy közhelyszerű le­gyen a megfogalmazás”: lehull a függöny. Azazhogy, amit már eddig felszereltek az majdnem lehull, mert... De menjünk csak szép sor­jában. A dolog úgy kezdődött, hogy nemrégiben cikket ír­tunk a Fejér megyei Álla­mi Építőipari Vállalat mun­kásszállójának nemlétező és nem készülő függönyeiről, s ezügyben interpelláltunk az ÉVM Épületasztalosipa­ri és Faipari Vállalat Re­­dőnygyárához, mint kivite­lezőhöz, s a függönyanya­got gyártó vállalathoz. Ezt követően kerül sor ar­ra, hogy a Vörösmarty Színház ügyelője utasítást adott ezzel a rövid szóval: függöny, mire az újságíró nyakába hullott ismét egy köteg levelezés, a függöny ügyben, s ennek főszerep­lője ismét csak a Redőny­gyár. A „Sztori” nem vígjáték téma, mégis megtámásztat­­ja az ember nevetőizmait. Ugyanis­ 1968. végén a Re­dőnygyár üzletszerzője dí­szes prospektusok kíséreté­ben megjelent a Vörös­marty Színház vezetőinél, s függönykészítésre tett aján­latot. A színháznak éppen kapóra jött ez a jelentke­zés, s mi több, még örültek is, hogy az­ új gazdasági mechanizmus egyik meg­nyilvánulását köszönthetik ebben a „házhoz megyünk” akcióban. Az üzletszerző névjegyén a megjegyzés, miszerint ő a Redőnygyár piackutató csoportjának tag­ja, még további biztatás volt szándékaikhoz, s gyor­san megbízták a TANÉRT színházellátó csoportját a székesfehérvári színház füg­gönybeszerzésével. Ezt kö­vetően már csak a Redőny­gyárra és a TANÉRT szín­házellátó csoportjára tarto­zott volna a függöny-ügy, amelynek kronológiai sor-­­­rendje a következő: 1969. március 5-én megtörtént a 259 ezer forint értékű füg­gönykollekció megrendelé­se. Március 21-én a színház igazgatója reklamált a Re­­dőnygyárnál, mert megren­delésükre válasz nem ér­kezett. Erre május 12-i kel­tezéssel a Redőnygyár vá­laszolt, mellékelve a mé­retfelvételi jegyzőkönyvet, s mondván: azért nem vá­laszoltak eddig, mert a szó­beli megegyezés értelmé­ben a színház igazgatóját várták, hogy kiválassza az anyagokat Majd levél má­jus 21-én, válaszlevél 22-­­én, s újabb levél június 10-én, s ezt követően már július 24-én a TANÉRT a színházhoz eljuttatta az árajánlatot Július 26-án a színház bővíti a megren­delést, de érintetlenül hagy­ja az eredeti megrendelést mind­ anyagban, mind ha­táridőben. Ezt követően újabb árajánlat, újabb meg­állapodás, s a Redőnygyár augusztus 25-én határidő­módosítást kér. Anyag­hiány, illetve a rendelkezés­re álló anyagok minőségi kifogásolhatósága miatt. Mire a színház augusztus 29-én közli a Redőny gyárral, a szíjn­évad szeptember 15-én kezdődik, s számukra a függönyök felszerelt ál­lapotban erre az időpont­ra, mint legkésőbbire, nél­külözhetetlenek. Szeptember 23-án a szín­ház igazgatója a TANÉRT- nél sürgeti — mint a be­szerzési megbízó« lebonyo­lítójánál — a függönyöket. Október 17-én a Redőny­gyár igazgatóját is felke­resik Székesfehérvárról, mondván: végső határidőt kérnek. Ezt meg is kapják, mint ezerszázalékos ígére­tet, s eszerint október 24- én befejezik a függönyök szerelését, amelyeknek össz­értéke ekkor már — a pót­rendelések és anyagváltoz­tatások miatt — 372 000 fo­rint. Az ígéretnek megfelelően a Redőnygyár szakemberei október 27-én!!! már szere­lik is a portálfüggönyt, amelyet azonban a színház igazgatója jogos kifogások miatt nem vett át Időközben született még néhány levél, amelyeknek végső kicsengése a követ­kező: a Soproni Textilmű­vek nem szállít... A feke­te-szürke anyagok kivételé­vel minden kész lesz no­vember 15-re. A kivételeket csak 1970-re vállalják. November 5-én a székes­­fehérvári Vörösmarty Szín­házban a korábbi minőséget kifogásoló levelekre meg­jelent Gergely István ter­vező technikus, Csákvári János az ÉVM Redőny­gyá­rának meosa, Ternei Gyula és Adácsi Borbála a TAN­ÉRT képviselői és termé­szetesen Radványi László, a sínház igazgatója Jegyző­könyvet idézni igazán kár lenne, de a kivitelező Re­dőnygyár képviselője által egyetértően aláírt jegyző­könyv többek között a kö­vetkezőket tartalmazza: „Anyaghiba A felszerelt redőnyökben színárnyalati differencia mutatkozik egy­­egy egységen belül. Színel­térés részben fordított var­rás miatt. Szakszerűtlen varrás. Az anyagnak por­tálrészen szakszerűtlen ösz­­szevarrása Gyári redőzet elkészítése a színpadi ol­­dalszűkítőnél valamint a magassági szűkítőnél (to­ronytakarás, kontra) nem megfelelő...” és a továb­biakban még: „A Morizont anyag jelenlegi összecsoma­golt állapota feltételezheti, hogy az a célra használ­hatatlanná válik. És végül: a TANSZER 1969. november 10-i leve­léből: „Az 1970 — első ne­gyedévi gyártásra — feke­te páris-velúr anyagból ké­szült takaró, lógó és háttér redőnyökre vonatkozó visz­­szaigazolásunkat anyag­hiány miatt kénytelenek vagyunk lemondani...” s hozzáteszik: az eddigi ta­pasztalatok alapján célsze­rűbb lenne importanyagból elkészíttetni a függönyö­ket. Döbbenetes. Döbbenetes maga a huzavona is, ame­lyet megyénkben rövid időn belül két esetben is ta­pasztaltunk, s mindkét esetben mind a Redőny­gyár, mind a hazai textil­ipar megbízhatóságát kell megkérdőjelezni. És döbbe­netes az a tény, hogy a fel­tehetően kapacitáshiánnyal, szakemberhiánnyal stb. küzdő Redőnygyár piacku­tatót és üzletszerzőt utaz­tat, igen bizalomgerjesztő prospektusokkal, s ugyan­akkor a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a már eddig felszerelt függö­nyök enyhén szólva kon­tármunkára vallanak. Ideje lenne már, ha az „ügyelő” leeresztené a füg­gönyt a Redőnygyár függö­nyeire. Kátay Antal VH­r mmtrrit WrUp Tanácskozás négy tárgyalóasztalnál A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése Moszkvában ezekben a napokban folynak az 1970. évre szóló magyar— szovjet árucsere-forgalmi megállapodás tárgyalásai. Megkezdődött az 1971—1975. évi hosszúlejáratú egyez­mény előkészítése is. Buda­pesten a műszaki-tudomá­­nyos együttműködés húsz éves eredményeiről és fej­lesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a két ország ma­gasszintű gazdasági vezetői, s ugyancsak fővárosunkban ültek tárgyalóasztal mellé a két ország belkereskedel­mi választékcseréjét meg­vitató szakemberek. Ezek az események külö­nösen felhívják a figyelmet arra, hogy a Szovjetunióval kialakult gazdasági kapcso­lataink milyen meghatározó szerepet játszanak egész népgazdaságunk fejlődésé­ben. Az idén a Szovjetunió 37 százalékkal részesedik külkereskedelmünkből. Tel­jes nyersanyag-importunk­nak több mint 50 százalé­kát a Szovjetunióból sze­rezzük be, egyes termékek­nek, például a kőolajnak 100 százaléka, a nyersvas­­ércnek 94 százaléka, a nyersgyapotnak 59 százalé­ka, a bányafának 97 szá­zaléka az újságnyomó-pa­pírnak 65 százaléka, a személygépkocsiknak pedig 30 százaléka a Szovjet­unióból származik. A következő ötéves terv kereskedelmi megállapodás előkészületeiről nyilvános­ságra hozott tájékoztatók arra utalnak, hogy legna­gyobb kereskedelmi part­nerünk a jövőben is kielé­gíti népgazdaságunk nyers- és fűtőanyag igényeit. Csak egy példát említünk: olaj­importunk a tervidőszak végére megkétszereződik, vagyis 1975-ben már több mint 6 millió tornna szovjet kőolajat dolgoznak fel fi­nomítóink. A mostani ötéves terv­periódusban különösen szembetűnő volt a forgalom növekedése, s az 1966. évi mintegy 12 milliárd deviza­forinttal szemben ez évben a kétoldalú szállítások ér­téke várhatóan megközelíti a 17 milliárd devizaforin­tot. A korábbi három esz­tendőben évente átlagosan 13 százalékkal nőtt a forga­lom, idén 7 százalékos nö­vekedést terveztünk, s kö­rülbelül hasonló fejlődés­sel számoltunk a jövő esz­tendőre is. A két ország szak­értői a következő években a tudományos,műszaki együttműködést még széle­sebb alapokra kívánják he­lyezni. Erre utal az a tény, hogy a IV. ötéves tervben a Szovjetunióból vásárolt komplett gyárberendezések volumene körülbelül 2 és félszeresre növekszik. A két ország belke­reskedelmi minisztériu­ma között megalakuló munkacsoport koordinálja majd az együttműködést, különös hangsúllyal a bel­kereskedelmi választékcse­rére. Külkereskedelmünk a szo­­cialista országokkal a szo­kásos árucsere-forgalom mellett mind jelentősebb export-importot bonyolít le, a belkereskedelmi válasz­tékcsere keretében. Idén összesen mintegy 60 millió rubel értékű magyar árut cserél a belkereskedelem olyan külföldi fogyasztási cikkekre, amelyek iránt ná­lunk kielégítetlen kereslet mutatkozik. Ebből a forga­lomból több mint 50 szá­zalékkal a Szovjetunió bel­kereskedelme részesedik. Belkereskedelmünk olyan árukészleteket szállít a vá­lasztékcsere keretében, ame­lyekből itthon nagy raktár­­készletekkel rendelkezik, ez­zel szemben olyan áruféle­ségeket szerez be, amelyek iránt viszont piacunkon na­gyok az igények. Mindkét fél számára előnyösek az együttműködésnek ezek a formái, hiszen így a külke­reskedelmi árulistákban meghatározott kontingense­ken túl is hozzájuthatnak bizonyos keresett cikkekhez. Szovjet partne­rünktől m­i például a többi között gömbfát, ce­mentet, tranzisztoros rádió­kat, hűtőszekrényeket, por­szívót és tejkonzervet ka­punk, ruházati cikkek, mo­sószerek, különféle italáruk és műanyagok ellenében. A közvetlenebb kapcsola­tok kiépítése érdekében az orosz, az ukrán, a b­elorusz és a lett szocialista köztár­saságokkal külön is meg­kötjük a belkereskedelmi választékcserére vonatkozó megállapodásainkat, előse­gítve ezzel a választékcse­re bővítését, a magyar és a szovjet kereskedelem el­látásának további javítását. N. 0 Segítség a pályaválasztásban M­ilyen középiskolák várják fiataljainkat megyehatárunkon kívül ? A Segítség a pályaválasztásban című cikksorozatunk első két cikkében a közép­iskolai továbbtanulásról általában szól­tunk és megyénk középiskoláit ismertet­tük. A pályaválasztás és pályára irányítás gondjaival küzdő olvasóinkban — szülők­ben, diákokban és pedagógusokban — fel-, merülhet a kérdés: Ez az összes lehető­ség? Nem lehet az eddig felsorolt iskola­típusokon kívül másokat is választani? Milyen középiskolákban lehet továbbta­nulni a megyehatárokon túl? Ebben a cikkünkben ezekre a kérdések­re akarunk válaszolni. Először is: Több lehetőség is kínálkozik! Olyan sokszínű, sokoldalú képzést, mint amilyent a jövőre készülő társadalom és a fejlődő népgazdaság egyaránt igényel, nem lehet egyetlen megye határain belül sem megvalósítani. Megyénk iskolahálóza­tában sokféle középfokú képzés folyik, de nálunk sincs mindenfajta engedélyezett képzésre adottság. Ezért országos és me­gyei irányító hatóságaink lehetőséget te­remtettek arra, hogy fiataljaink a megye­határokon túl is tanulhassanak. Termé­szetesen elsősorban olyan iskolatípusok­ban teszik ezt lehetővé, amelyek nálunk hiányoznak, s amelyekre megyénk fejlődő munkaterületein máris szükség van, még inkább szükség lesz négy év múlva. Má­sodsorban olyan középiskolákban teszik lehetővé a továbbtanulást megyén kívül, amely középiskolák megyénk határterüle­teiről bejárással is könnyen elérhetőek. Lehet tehát az eddig felsoroltakon kívül más iskolatípusokba és középiskolákba is jelentkezni. Így a sokoldalú közlekedési, ipari, vízügyi és más — később felsorolt — szakközépiskolákba és nálunk hiányzó tagozati gimnáziumi osztályokba is. A megyén kívüli beiskolázáshoz az ágazati irányítást végző szakminisztériumok saját iskoláikban adnak lehetőséget, a tanácsi iskolahálózat területi kiegészítését pedig a megyei tanácsszervek kölcsönös megálla­podásai teszik lehetővé. Ezek az intéz­kedések és megállapodások általában diák­otthoni , kollégiumi, vagy externátusi juttatást is biztosítanak a sokrétűbb to­vábbtanulás elősegítéséhez. De lássuk a részletesebb választ a kö­vetkező kérdésre: Milyen középiskolákban lehet tovább­tanulni túl megyénk határain? I. Budapesten: 1. Közgazdasági Szakközépiskola, Bu­dapest, XIII. Gömb u. 53. a) közgazdasági szakközépiskolában, közlekedési gyakorlati oktatással, b) közlekedési szakközépiskola autófor­­galmi ágazatában. 2. Pályafenntartási Szakközépiskola, Bp., Pippl-Rónay u. 26. közlekedési szakközépiskolai vasútfor­­galmi ágazatban (csak fiúknak). 3. Postaforgalmi Szakközépiskola, Bp., V. Irányi u. 3. sz., postaforgalmi ágazatban. 4. Lékai János Gimnázium és Szakkö­zépiskola, Bp. XIII., Jász u. 153. közlekedésgépészeti szakközépiskola ha­józási ágazatában (csak fiúknak). II. Pécsett: A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, Pécs, Kossuth u. 44. Híradástechnikai szakközépiskola postai távközléstechnikai ágazatában. III. Veszprém megyében: 1. Vegyipari Szakközépiskola, Veszprém, Vorosilov u. 4. 2. Vendéglátóipari Szakközépiskola, Keszthely. 3. Kisfaludy Sándor Gimnázium, Sümeg, biológiai szakosított tantervű gimnáziumi osztályban. 4. Lovassy László Gimnázium, Veszprém. Programozó matematikai szakosított tan­tervű gimnáziumi osztályban. 5. Türr István Gimnázium, Pápa. Fizikai szakosított tantervű gimnáziumi osztály­ban. 6. Thury György Gimnázium, Várpalota. Rajz szakosított tantervű gimnáziumi osz­tályban. IV. Győr megyében: 1. Közgazdasági Szakközépiskola, Győr. Pénzügyi ügyviteli ágazaton. 2. Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Győr. Cinka Panna u. 1. sz. a) közlekedési szakközépiskolai autófor­galmi ágazaton, b) közlekedési szakközépiskolai vasútfor­­galmi ágazaton, c) közlekedésgépészeti szakközépiskolai vasútgépészeti ágazaton. 3. Mayer Lajos Gimnázium és Szak­­középiskola, Győr, Bácsai u. 55. a) út- és vasútépítési szakközépiskola vasútépítési ágazaton. b) vízügyi szakközépiskola víz- és szennyvíztechnikai ágazaton, c) vízügyi szakközépiskola vízépítési és vízgazdálkodási ágazaton 4.Zeneművészeti Szakközépiskola, Győr. Zeneművészeti ágazaton. 5. Rejtő Sándor Fonó- Szövő Szak­­középiskola, Győr. (Csak lányoknak). 6. Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskola, Sopron. 7. Vendéglátóipari Szakközépiskola, Sop­ron. 8. Kertészeti Szakközépiskola, Fertőd. 9. Élelmiszeripari Szakközépiskola, Cser­major, tejipari ágazaton. V. Komárom megyében: 1. Bottyán János Szakközépiskola, Esz­tergom, gépipari szakközépiskolai finom­­mechanikai és műszeripari ágazaton. 2. Hell József Károly Bányagépészeti Szakközépiskola, Esztergom, Kenyérmező, Wesselényi u. 35. sz. Vegyipari gépészeti szakközépiskolai ágazaton. 3. Árpád Gimnázium és Szakközépiskola, Tatabánya, Mészáros u. 1. Egészségügyi szakközépiskolában. . 4. Újvárosi Ipari Szakközépiskola, Ta­tabánya. a) kereskedelmi szakközépiskolába, b) közgazdasági szakközépiskola általá­nos tantervű, vagy gép­ gyorsíró — álta­lános ügyviteli osztályaiba. (Az utóbbi két intézet csak bejárókat vesz fel, ezért a Budapest—Hegyeshalom vasútvonal mentén lakók figyelmébe ajánl­juk!) VI. Vas megyében: 1. Entzbruder Dezső Szaközépiskola, Szombathely, Hámán Kató u. 4. Földmé­rési ágazaton. 2. Savaria Gimnázium és Szakközép­­iskola, Szombathely, Hadnagy u. 1. sz. Közlekedésgépészeti szakközépiskola vasút­gépészet ágazatán, továbbá cipőipari szakközépiskolába. *, » A most közölt felsorolás csak azokat az intézményeket tartalmazza, amelyek szá­mítanak Fejér megyei tanulók jelentke­zésére. Ezen kívül az országos még széle­sebb körű jelentkezési lehetőségekről az általános iskolák fognak tájékoztatást nyújtani a később megjelenő minisztériu­mi beiskolázási utasítás alapján. Mégis el­sősorban a most felsorolt intézményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe, mert ezek­ben — a várpalotai rajz szakosított tan­tervű gimnáziumi osztály és a külön is jelzett két tatabányai intézet kivételével kollégiumi elhelyezést is, reménnyel pá­lyázhatnak fiataljaink. A megyénken kí­vüli intézményekbe ugyanúgy kell jelent­kezni, mint a megyénkbeliekre. Ajánljuk azonban, hogy aki más megyébe jelent­kezik, az első helyen tüntesse fel az ide­gen megyebeli középiskolát, s második he­lyen egy megyénkbelit. Végezetül — a középiskolai továbbtanu­lási lehetőségekről szólva — meg kell még említeni, hogy az idei évtől kezdődő­en a vállalatok és szövetkezetek tanulmá­nyi szerződést köthetnek a nappali tago­zaton középfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytató fiatalokkal, főként a fizikai dolgozók gyermekeivel A művelődésügyi miniszter erről szóló 5/1969. (VII. 27.) MM. számú rendelete újabb bizonyítéka szocialista rendszerünk fejlődésének. A rendelet szerint a közép­fokú oktatási intézményekben tanulmá­nyokat folytató ösztöndíjasok ösztöndíja két részből áll: — tanulmányi ösztöndíjból és — szociális támogatásból. A tanulmányi ösztöndíj mértékét az alábbi táblázat szerint kell megállapítani: Az előző tanévben elért A tanulmányi össztöndíj tanulmányi átlageredmény havi összege: 4,50 — 5,00 200,— Ft 3,50 — 4,49 100,— Ft 3,49 — nél gyengébb -------­Az ösztöndíjas ösztöndíjának „tanulmá­nyi ösztöndíj” — részét csak a második évfolyamtól kezdődően kaphatja. A szociális támogatás havi összege 250 Ft. Nem részesülhet szociális támogatás­ban az az ösztöndíjas, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 1100 forintot meghaladja. A középiskolai továbbtanulás egyre több fiatalt vonz. Az intézeti férőhelyekért ne­mes — tanulmányi — vetélkedés folyik. A jobban tanulók általában előnyösebb pozícióból indulnak, bár az elbírálás során az intézetek igazgatói egyéb szempontokat (valamely tárgyból kiemelkedő teljesít­mény, tehetség, hátrányos szociális körül­mények) is figyelembe vesznek. A pálya­választás előtt állók érdeke, hogy a lehet­séges mértékig fokozzák szorgalmukat, ak­tivitásukat, indulási előnyeiket Orbán Kálmán

Next