Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
Csütörtök, 1999. d december 1. FÜGGÖNY ! Az ügyelő int, jelez vagy suttogva utasítást ad: Függöny! S a székesfehérvári Vörösmarty Színházban is, hogy közhelyszerű legyen a megfogalmazás”: lehull a függöny. Azazhogy, amit már eddig felszereltek az majdnem lehull, mert... De menjünk csak szép sorjában. A dolog úgy kezdődött, hogy nemrégiben cikket írtunk a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának nemlétező és nem készülő függönyeiről, s ezügyben interpelláltunk az ÉVM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Redőnygyárához, mint kivitelezőhöz, s a függönyanyagot gyártó vállalathoz. Ezt követően kerül sor arra, hogy a Vörösmarty Színház ügyelője utasítást adott ezzel a rövid szóval: függöny, mire az újságíró nyakába hullott ismét egy köteg levelezés, a függöny ügyben, s ennek főszereplője ismét csak a Redőnygyár. A „Sztori” nem vígjáték téma, mégis megtámásztatja az ember nevetőizmait. Ugyanis 1968. végén a Redőnygyár üzletszerzője díszes prospektusok kíséretében megjelent a Vörösmarty Színház vezetőinél, s függönykészítésre tett ajánlatot. A színháznak éppen kapóra jött ez a jelentkezés, s mi több, még örültek is, hogy az új gazdasági mechanizmus egyik megnyilvánulását köszönthetik ebben a „házhoz megyünk” akcióban. Az üzletszerző névjegyén a megjegyzés, miszerint ő a Redőnygyár piackutató csoportjának tagja, még további biztatás volt szándékaikhoz, s gyorsan megbízták a TANÉRT színházellátó csoportját a székesfehérvári színház függönybeszerzésével. Ezt követően már csak a Redőnygyárra és a TANÉRT színházellátó csoportjára tartozott volna a függöny-ügy, amelynek kronológiai sor-rendje a következő: 1969. március 5-én megtörtént a 259 ezer forint értékű függönykollekció megrendelése. Március 21-én a színház igazgatója reklamált a Redőnygyárnál, mert megrendelésükre válasz nem érkezett. Erre május 12-i keltezéssel a Redőnygyár válaszolt, mellékelve a méretfelvételi jegyzőkönyvet, s mondván: azért nem válaszoltak eddig, mert a szóbeli megegyezés értelmében a színház igazgatóját várták, hogy kiválassza az anyagokat Majd levél május 21-én, válaszlevél 22-én, s újabb levél június 10-én, s ezt követően már július 24-én a TANÉRT a színházhoz eljuttatta az árajánlatot Július 26-án a színház bővíti a megrendelést, de érintetlenül hagyja az eredeti megrendelést mind anyagban, mind határidőben. Ezt követően újabb árajánlat, újabb megállapodás, s a Redőnygyár augusztus 25-én határidőmódosítást kér. Anyaghiány, illetve a rendelkezésre álló anyagok minőségi kifogásolhatósága miatt. Mire a színház augusztus 29-én közli a Redőny gyárral, a szíjnévad szeptember 15-én kezdődik, s számukra a függönyök felszerelt állapotban erre az időpontra, mint legkésőbbire, nélkülözhetetlenek. Szeptember 23-án a színház igazgatója a TANÉRT- nél sürgeti — mint a beszerzési megbízó« lebonyolítójánál — a függönyöket. Október 17-én a Redőnygyár igazgatóját is felkeresik Székesfehérvárról, mondván: végső határidőt kérnek. Ezt meg is kapják, mint ezerszázalékos ígéretet, s eszerint október 24- én befejezik a függönyök szerelését, amelyeknek összértéke ekkor már — a pótrendelések és anyagváltoztatások miatt — 372 000 forint. Az ígéretnek megfelelően a Redőnygyár szakemberei október 27-én!!! már szerelik is a portálfüggönyt, amelyet azonban a színház igazgatója jogos kifogások miatt nem vett át Időközben született még néhány levél, amelyeknek végső kicsengése a következő: a Soproni Textilművek nem szállít... A fekete-szürke anyagok kivételével minden kész lesz november 15-re. A kivételeket csak 1970-re vállalják. November 5-én a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a korábbi minőséget kifogásoló levelekre megjelent Gergely István tervező technikus, Csákvári János az ÉVM Redőnygyárának meosa, Ternei Gyula és Adácsi Borbála a TANÉRT képviselői és természetesen Radványi László, a sínház igazgatója Jegyzőkönyvet idézni igazán kár lenne, de a kivitelező Redőnygyár képviselője által egyetértően aláírt jegyzőkönyv többek között a következőket tartalmazza: „Anyaghiba A felszerelt redőnyökben színárnyalati differencia mutatkozik egyegy egységen belül. Színeltérés részben fordított varrás miatt. Szakszerűtlen varrás. Az anyagnak portálrészen szakszerűtlen öszszevarrása Gyári redőzet elkészítése a színpadi oldalszűkítőnél valamint a magassági szűkítőnél (toronytakarás, kontra) nem megfelelő...” és a továbbiakban még: „A Morizont anyag jelenlegi összecsomagolt állapota feltételezheti, hogy az a célra használhatatlanná válik. És végül: a TANSZER 1969. november 10-i leveléből: „Az 1970 — első negyedévi gyártásra — fekete páris-velúr anyagból készült takaró, lógó és háttér redőnyökre vonatkozó viszszaigazolásunkat anyaghiány miatt kénytelenek vagyunk lemondani...” s hozzáteszik: az eddigi tapasztalatok alapján célszerűbb lenne importanyagból elkészíttetni a függönyöket. Döbbenetes. Döbbenetes maga a huzavona is, amelyet megyénkben rövid időn belül két esetben is tapasztaltunk, s mindkét esetben mind a Redőnygyár, mind a hazai textilipar megbízhatóságát kell megkérdőjelezni. És döbbenetes az a tény, hogy a feltehetően kapacitáshiánnyal, szakemberhiánnyal stb. küzdő Redőnygyár piackutatót és üzletszerzőt utaztat, igen bizalomgerjesztő prospektusokkal, s ugyanakkor a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a már eddig felszerelt függönyök enyhén szólva kontármunkára vallanak. Ideje lenne már, ha az „ügyelő” leeresztené a függönyt a Redőnygyár függönyeire. Kátay Antal VHr mmtrrit WrUp Tanácskozás négy tárgyalóasztalnál A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése Moszkvában ezekben a napokban folynak az 1970. évre szóló magyar— szovjet árucsere-forgalmi megállapodás tárgyalásai. Megkezdődött az 1971—1975. évi hosszúlejáratú egyezmény előkészítése is. Budapesten a műszaki-tudományos együttműködés húsz éves eredményeiről és fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a két ország magasszintű gazdasági vezetői, s ugyancsak fővárosunkban ültek tárgyalóasztal mellé a két ország belkereskedelmi választékcseréjét megvitató szakemberek. Ezek az események különösen felhívják a figyelmet arra, hogy a Szovjetunióval kialakult gazdasági kapcsolataink milyen meghatározó szerepet játszanak egész népgazdaságunk fejlődésében. Az idén a Szovjetunió 37 százalékkal részesedik külkereskedelmünkből. Teljes nyersanyag-importunknak több mint 50 százalékát a Szovjetunióból szerezzük be, egyes termékeknek, például a kőolajnak 100 százaléka, a nyersvasércnek 94 százaléka, a nyersgyapotnak 59 százaléka, a bányafának 97 százaléka az újságnyomó-papírnak 65 százaléka, a személygépkocsiknak pedig 30 százaléka a Szovjetunióból származik. A következő ötéves terv kereskedelmi megállapodás előkészületeiről nyilvánosságra hozott tájékoztatók arra utalnak, hogy legnagyobb kereskedelmi partnerünk a jövőben is kielégíti népgazdaságunk nyers- és fűtőanyag igényeit. Csak egy példát említünk: olajimportunk a tervidőszak végére megkétszereződik, vagyis 1975-ben már több mint 6 millió tornna szovjet kőolajat dolgoznak fel finomítóink. A mostani ötéves tervperiódusban különösen szembetűnő volt a forgalom növekedése, s az 1966. évi mintegy 12 milliárd devizaforinttal szemben ez évben a kétoldalú szállítások értéke várhatóan megközelíti a 17 milliárd devizaforintot. A korábbi három esztendőben évente átlagosan 13 százalékkal nőtt a forgalom, idén 7 százalékos növekedést terveztünk, s körülbelül hasonló fejlődéssel számoltunk a jövő esztendőre is. A két ország szakértői a következő években a tudományos,műszaki együttműködést még szélesebb alapokra kívánják helyezni. Erre utal az a tény, hogy a IV. ötéves tervben a Szovjetunióból vásárolt komplett gyárberendezések volumene körülbelül 2 és félszeresre növekszik. A két ország belkereskedelmi minisztériuma között megalakuló munkacsoport koordinálja majd az együttműködést, különös hangsúllyal a belkereskedelmi választékcserére. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal a szokásos árucsere-forgalom mellett mind jelentősebb export-importot bonyolít le, a belkereskedelmi választékcsere keretében. Idén összesen mintegy 60 millió rubel értékű magyar árut cserél a belkereskedelem olyan külföldi fogyasztási cikkekre, amelyek iránt nálunk kielégítetlen kereslet mutatkozik. Ebből a forgalomból több mint 50 százalékkal a Szovjetunió belkereskedelme részesedik. Belkereskedelmünk olyan árukészleteket szállít a választékcsere keretében, amelyekből itthon nagy raktárkészletekkel rendelkezik, ezzel szemben olyan áruféleségeket szerez be, amelyek iránt viszont piacunkon nagyok az igények. Mindkét fél számára előnyösek az együttműködésnek ezek a formái, hiszen így a külkereskedelmi árulistákban meghatározott kontingenseken túl is hozzájuthatnak bizonyos keresett cikkekhez. Szovjet partnerünktől mi például a többi között gömbfát, cementet, tranzisztoros rádiókat, hűtőszekrényeket, porszívót és tejkonzervet kapunk, ruházati cikkek, mosószerek, különféle italáruk és műanyagok ellenében. A közvetlenebb kapcsolatok kiépítése érdekében az orosz, az ukrán, a belorusz és a lett szocialista köztársaságokkal külön is megkötjük a belkereskedelmi választékcserére vonatkozó megállapodásainkat, elősegítve ezzel a választékcsere bővítését, a magyar és a szovjet kereskedelem ellátásának további javítását. N. 0 Segítség a pályaválasztásban Milyen középiskolák várják fiataljainkat megyehatárunkon kívül ? A Segítség a pályaválasztásban című cikksorozatunk első két cikkében a középiskolai továbbtanulásról általában szóltunk és megyénk középiskoláit ismertettük. A pályaválasztás és pályára irányítás gondjaival küzdő olvasóinkban — szülőkben, diákokban és pedagógusokban — fel-, merülhet a kérdés: Ez az összes lehetőség? Nem lehet az eddig felsorolt iskolatípusokon kívül másokat is választani? Milyen középiskolákban lehet továbbtanulni a megyehatárokon túl? Ebben a cikkünkben ezekre a kérdésekre akarunk válaszolni. Először is: Több lehetőség is kínálkozik! Olyan sokszínű, sokoldalú képzést, mint amilyent a jövőre készülő társadalom és a fejlődő népgazdaság egyaránt igényel, nem lehet egyetlen megye határain belül sem megvalósítani. Megyénk iskolahálózatában sokféle középfokú képzés folyik, de nálunk sincs mindenfajta engedélyezett képzésre adottság. Ezért országos és megyei irányító hatóságaink lehetőséget teremtettek arra, hogy fiataljaink a megyehatárokon túl is tanulhassanak. Természetesen elsősorban olyan iskolatípusokban teszik ezt lehetővé, amelyek nálunk hiányoznak, s amelyekre megyénk fejlődő munkaterületein máris szükség van, még inkább szükség lesz négy év múlva. Másodsorban olyan középiskolákban teszik lehetővé a továbbtanulást megyén kívül, amely középiskolák megyénk határterületeiről bejárással is könnyen elérhetőek. Lehet tehát az eddig felsoroltakon kívül más iskolatípusokba és középiskolákba is jelentkezni. Így a sokoldalú közlekedési, ipari, vízügyi és más — később felsorolt — szakközépiskolákba és nálunk hiányzó tagozati gimnáziumi osztályokba is. A megyén kívüli beiskolázáshoz az ágazati irányítást végző szakminisztériumok saját iskoláikban adnak lehetőséget, a tanácsi iskolahálózat területi kiegészítését pedig a megyei tanácsszervek kölcsönös megállapodásai teszik lehetővé. Ezek az intézkedések és megállapodások általában diákotthoni , kollégiumi, vagy externátusi juttatást is biztosítanak a sokrétűbb továbbtanulás elősegítéséhez. De lássuk a részletesebb választ a következő kérdésre: Milyen középiskolákban lehet továbbtanulni túl megyénk határain? I. Budapesten: 1. Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest, XIII. Gömb u. 53. a) közgazdasági szakközépiskolában, közlekedési gyakorlati oktatással, b) közlekedési szakközépiskola autóforgalmi ágazatában. 2. Pályafenntartási Szakközépiskola, Bp., Pippl-Rónay u. 26. közlekedési szakközépiskolai vasútforgalmi ágazatban (csak fiúknak). 3. Postaforgalmi Szakközépiskola, Bp., V. Irányi u. 3. sz., postaforgalmi ágazatban. 4. Lékai János Gimnázium és Szakközépiskola, Bp. XIII., Jász u. 153. közlekedésgépészeti szakközépiskola hajózási ágazatában (csak fiúknak). II. Pécsett: A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, Pécs, Kossuth u. 44. Híradástechnikai szakközépiskola postai távközléstechnikai ágazatában. III. Veszprém megyében: 1. Vegyipari Szakközépiskola, Veszprém, Vorosilov u. 4. 2. Vendéglátóipari Szakközépiskola, Keszthely. 3. Kisfaludy Sándor Gimnázium, Sümeg, biológiai szakosított tantervű gimnáziumi osztályban. 4. Lovassy László Gimnázium, Veszprém. Programozó matematikai szakosított tantervű gimnáziumi osztályban. 5. Türr István Gimnázium, Pápa. Fizikai szakosított tantervű gimnáziumi osztályban. 6. Thury György Gimnázium, Várpalota. Rajz szakosított tantervű gimnáziumi osztályban. IV. Győr megyében: 1. Közgazdasági Szakközépiskola, Győr. Pénzügyi ügyviteli ágazaton. 2. Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Győr. Cinka Panna u. 1. sz. a) közlekedési szakközépiskolai autóforgalmi ágazaton, b) közlekedési szakközépiskolai vasútforgalmi ágazaton, c) közlekedésgépészeti szakközépiskolai vasútgépészeti ágazaton. 3. Mayer Lajos Gimnázium és Szakközépiskola, Győr, Bácsai u. 55. a) út- és vasútépítési szakközépiskola vasútépítési ágazaton. b) vízügyi szakközépiskola víz- és szennyvíztechnikai ágazaton, c) vízügyi szakközépiskola vízépítési és vízgazdálkodási ágazaton 4.Zeneművészeti Szakközépiskola, Győr. Zeneművészeti ágazaton. 5. Rejtő Sándor Fonó- Szövő Szakközépiskola, Győr. (Csak lányoknak). 6. Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskola, Sopron. 7. Vendéglátóipari Szakközépiskola, Sopron. 8. Kertészeti Szakközépiskola, Fertőd. 9. Élelmiszeripari Szakközépiskola, Csermajor, tejipari ágazaton. V. Komárom megyében: 1. Bottyán János Szakközépiskola, Esztergom, gépipari szakközépiskolai finommechanikai és műszeripari ágazaton. 2. Hell József Károly Bányagépészeti Szakközépiskola, Esztergom, Kenyérmező, Wesselényi u. 35. sz. Vegyipari gépészeti szakközépiskolai ágazaton. 3. Árpád Gimnázium és Szakközépiskola, Tatabánya, Mészáros u. 1. Egészségügyi szakközépiskolában. . 4. Újvárosi Ipari Szakközépiskola, Tatabánya. a) kereskedelmi szakközépiskolába, b) közgazdasági szakközépiskola általános tantervű, vagy gép gyorsíró — általános ügyviteli osztályaiba. (Az utóbbi két intézet csak bejárókat vesz fel, ezért a Budapest—Hegyeshalom vasútvonal mentén lakók figyelmébe ajánljuk!) VI. Vas megyében: 1. Entzbruder Dezső Szaközépiskola, Szombathely, Hámán Kató u. 4. Földmérési ágazaton. 2. Savaria Gimnázium és Szakközépiskola, Szombathely, Hadnagy u. 1. sz. Közlekedésgépészeti szakközépiskola vasútgépészet ágazatán, továbbá cipőipari szakközépiskolába. *, » A most közölt felsorolás csak azokat az intézményeket tartalmazza, amelyek számítanak Fejér megyei tanulók jelentkezésére. Ezen kívül az országos még szélesebb körű jelentkezési lehetőségekről az általános iskolák fognak tájékoztatást nyújtani a később megjelenő minisztériumi beiskolázási utasítás alapján. Mégis elsősorban a most felsorolt intézményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe, mert ezekben — a várpalotai rajz szakosított tantervű gimnáziumi osztály és a külön is jelzett két tatabányai intézet kivételével kollégiumi elhelyezést is, reménnyel pályázhatnak fiataljaink. A megyénken kívüli intézményekbe ugyanúgy kell jelentkezni, mint a megyénkbeliekre. Ajánljuk azonban, hogy aki más megyébe jelentkezik, az első helyen tüntesse fel az idegen megyebeli középiskolát, s második helyen egy megyénkbelit. Végezetül — a középiskolai továbbtanulási lehetőségekről szólva — meg kell még említeni, hogy az idei évtől kezdődően a vállalatok és szövetkezetek tanulmányi szerződést köthetnek a nappali tagozaton középfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytató fiatalokkal, főként a fizikai dolgozók gyermekeivel A művelődésügyi miniszter erről szóló 5/1969. (VII. 27.) MM. számú rendelete újabb bizonyítéka szocialista rendszerünk fejlődésének. A rendelet szerint a középfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytató ösztöndíjasok ösztöndíja két részből áll: — tanulmányi ösztöndíjból és — szociális támogatásból. A tanulmányi ösztöndíj mértékét az alábbi táblázat szerint kell megállapítani: Az előző tanévben elért A tanulmányi össztöndíj tanulmányi átlageredmény havi összege: 4,50 — 5,00 200,— Ft 3,50 — 4,49 100,— Ft 3,49 — nél gyengébb -------Az ösztöndíjas ösztöndíjának „tanulmányi ösztöndíj” — részét csak a második évfolyamtól kezdődően kaphatja. A szociális támogatás havi összege 250 Ft. Nem részesülhet szociális támogatásban az az ösztöndíjas, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 1100 forintot meghaladja. A középiskolai továbbtanulás egyre több fiatalt vonz. Az intézeti férőhelyekért nemes — tanulmányi — vetélkedés folyik. A jobban tanulók általában előnyösebb pozícióból indulnak, bár az elbírálás során az intézetek igazgatói egyéb szempontokat (valamely tárgyból kiemelkedő teljesítmény, tehetség, hátrányos szociális körülmények) is figyelembe vesznek. A pályaválasztás előtt állók érdeke, hogy a lehetséges mértékig fokozzák szorgalmukat, aktivitásukat, indulási előnyeiket Orbán Kálmán