Fejér Megyei Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

1*. Újság­gondok A székesfehérvári 2-es pos­ta hírlaposztályának tájé­koztatása szerint a vasárna­pi újságok csak hétfőn délu­tán 3 órakor érkeztek meg. Kihordásukra ezután került sor. A kézbesítők munkáját a rossz útviszonyok erősen hátráltatták. A hírlaposztály ennek ellenére reméli, hogy a továbbiakban nem lesz el­tolódás és mindenki kézbe kapja a friss újságot. Parira — áramkörivel Egy japán óragyár olyan skat­­órát hozott forgalomba, melyet integrált áramkörökből konstruál­tak. Három kapcsolási fokozat­ban 60 tranzisztorból, 80 ellen­állásból és 50 kondenzátorból van felépítve. Befagyott barkácsmohell Az emberek szeretnek barká­csolni, különösen ünnep előtt, hogy a maguk készítette aján­déktárgyakkal örvendeztessék meg szeretteiket. Ezért kerestem fel a Fémipari KTSZ barkácso­ló műhelyét, hogy magam is szemtanúja legyek egy-egy „mű** elkészültének. Lelkesedésem nem tartott sokáig, mert a mű­helyben meglepő kép fogadott: senkit sem találtam. Megkeres­tem a műhelyvezetőt, és érdek­lődtem e furcsa látvány iránt. Elmondta, hogy a műhelyt tüze­lőhiány miatt nem tudják fű­teni, és a hideg műhelyben se­n­­kinek nincs kedve dolgozni. A műhelyvezető arról is beszélt, hogy akik barkácsolni szeretné­nek, nem tudnak hozzájutni a kívánt anyagokhoz, mert a te­lepeken mindent hó borít, s így válogatni sem lehet. A barkácsoló műhelyből át­mentem az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat 68 /a számú barkácsboltjába. Az üzletvezető itt is panaszkodott. Az áruután­­pótlás nem kielégítő. Hiánycikk a kondenzátor, néhány szerelé­si anyag. Kevés az igazi újdon­ság. Bár a bolt havi forgalma ötvenezer forint, mégis a láto­gatottság az átlagos alatt van. A látogatók nagy része legtöbb­ször üres kézzel távozik a kácsboltból. Az idei karácsony nem örömet a barkácsolók számára. Nem tudnak saját készítésű ajándékot adni rokonaiknak, is­merőseiknek. Már csak remény­kedhetnek: a jövő karácsony talán nekik is tartogat egy kis „ bark­ács-szerencsét”?! Egy táska megkerült, egyet keresnek Vasárnapi lapunkban ke­restünk egy táskát, melyet egy diák elhagyott. A táska megvan. A tulajdonos diák ezúton is köszöni, annál is inkább, mert most már nem vonják le a táska árát a ka­rácsonyi jutalomból. Viszont barátunk nem volt egyedül, mert egy másik di­ák is táskát keres, melyet de­cember 20-án, szombaton dé­lután 3 óra körül hagyott a 21-es buszon. Kéri a megta­lálót, hogy juttassa el a tás­kát, melyben Ács József szak­középiskolai tanuló könyvei vannak, szerkesztőségünkbe. — Minden évben üdvöz­letet küld újévre olvasóinak a külföldön turnézó Babay­­zenekar. Az idén Schwein­­furt­ból kívánnak boldog új­évet. ■c . Fejér megyei Hírlap. INNEK —ORI/V4/V Hóakadályok a házasságkötésben Festék a fában A hóvihar nemcsak a köz­lekedést bénította meg. Az utak járhatatlansága nem­csak a városokat és községe­ket zárt el egymástól, hanem jegyeseket és házasulandó­kat is. A városi tanács házasság­­kötő termében szombaton két házasság elmaradt A 8-as úton keletkezett hótor­laszok miatt nem tudott ösz­­szeházasodni egy móri meny- Disznótoros vacsorák A székesfehérvári IBUSZ utazási irodája a badacsonyi Hableány étterem pince ré­szében disznótoros vacsorá­kat szervez januárban. A programban téli balatoni tú­rák is szerepelnek­ asszony várpalotai vőlegényé­vel és nem érkezett meg a­ házasságkötés időpontjára késéssel sem egy sárrétudvari vőlegény székesfehérvári menyasszonyához. Az anyakönyvi hivatal is átállt a téli menetrendre. A házasságokat akkor kötik meg, amikor a házasulandók leküzdötték a hóakadályokat és a szokásosnak megfelelő­en, mind a ketten jelen van­ Csehszlovák enciklopédia A csehszlovák tudományos akadémia enciklopédiai intézeté­­ben 1968. óta folynak a cseh­szlovák enciklopédia munkálatai. A nagyszabású mű 12 kötetben, 60 000 címszó alatt foglalja ösz­­sze a korszerű ismeretek teljes körét. Az országos szakipari vál­lalat dolgozói sok fontos fel­adatot oldottak meg múlt év­ben Dunaújvárosban. Mun­kájuk azonban még nem ért véget Felajánlásaikat az u­­tóbbi hetek zord időjárási vi­szonyai között is teljesítik. Ők végezték a Dunai Vas­mű oxigéngyárának fontos munkálatait Ők festették az óriási gáztartályok festését, mázolását Munkájuk való­ban látványos. Több kilomé­ter távolságból figyelték em­berek ezrei, hogyan vált színt az óriási gáztartály. Legutóbb a Martin csar­nok felújítását végezték el. Ezekben a havas napokban kezdik meg a Vasmű kultúr­termének felújítását és a kokszolóban a szalaghidak festését, mázolását. A Nyugdíjas lisztek és tiszthelyettesek évzáró érte­kezlete december 28-án 17 órakor lesz a helyőrségi klubban. M­ilyen lesz az idő? Várható időjárás kedd estig: változóan felhős, párás, egy-két helyen ködös, hideg idő — legfeljebb néhány helyen hószállingózással. Napközben kissé élénkebb déli szél Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 7 — mínusz 12 fok. (MTI) _______________________ * megyei pártbizottság t L JL jBH. al m ■ *• • megyei tanács lapja rB — ■■ ■ _ -# Főszerkesztő: i r.i.n i benko Károly. £ ■ IsirlES iW- ■ *»­ Kiadja: a Fejér megyei I­­P «VB W— V P Lapkiadó Vállalat. — 1 " Felelős kiadó: SOGORKA BÉLA. Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 25—32. Szerkesztőségi titkárság, panaszfelvétel: 15—84. Belpolitikai rovat: 15—83. 25—91 Főmunka­társak: 21—84. Közgazd. rovat: 29— 53. 16-os mellék. Fotó és sport: 25—90 Kiadóhivatal: Székesfehérvár, Március 15. utca, Velinszky László utca sarok. Telefon: 25—21. 25—24. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizetési díj­­ hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25.050. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár. Halálos baleset Balinkán Tegnap 20 óra 13 perckor Kiss József mecsén lakos, a balinkai bánya egyik front­fejtésén halálos baleset ál­dozata lett. A baleset körül­ményeinek vizsgálata meg­kezdődött Technika EPIZÓDOK Gyalogtúra Színhely: Székesfehérvár, Népköztársaság útja. Bent ül a hóban, szinte reménytele­nül egy Skoda. Egy katonai jármű erőlködik, hogy kise­gítse, a próbálkozás azonban újra és újra csödött, mond, a jeep pörög-forog a síkos úton, a Skoda pedig meg sem mozdul. Akkor tűnik fel a közelben egy szenesko­csi, két erőteljes muraközi­vel. — Hóóó... — mondja a kocsis, s odakanyarodik az erőlködő járgány elé, aztán néhány mozdulattal hozzá­kapcsolják mindkét gépko­csit, s a lovacskák minden erőlködés nélkül elindulnak a síkos, kinyis úton. Már félórája álldogálok a 8-as autóbusz végállomásá­nál. Nemcsak én, többen is várjuk a járművet. Haza­menni persze nem lehet, no­ha a közelben lakom, mert kiszámíthatatlan ebben a zord időben, mikor érkezik az egyébként pontos, menet­­rendszerű járat. A 7-es úton előttünk végtelen kocsisor várakozik, előttük hókotrók és marógépek szorgoskod­nak. A jól értesültebbek tud­ni vélik, hogy Szabadbat­­­tyánnal még el van zárva az út, embermagasságú a hó­torlasz. Végre feltűnik a járat, el­indulunk a város felé. — Jó kis gyalogtúra volt — szólal meg mellettem egy kipirult arcú, középkorú fér­fi, miközben elhelyezkedik az ülésen. — Honnan? — kérdezzük többen is. — Hát Soponyától idáig, megvan, vagy huszonöt ki­lométer. Hajnali ötkor elin­dultunk. A város határában aztán felkapaszkodtam a 8-as já­ratra. Szerencsére, azt a hátralevő néhány kilométert megspórolták. De mi lesz visszafelé? A „helyzetjelen­tések” arra engednek kö­vetkeztetni, hogy bizony ha­zafelé is gyalogosan érke­zem. Kedd, 1989. december 23.

Next