Fejér Megyei Hirlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
Bor negyei Péntek, 1970. január 16. XXVI. évfolyam, 13. sz. * Art: M OUér. H .w m iiknü nagyközségek Évek óta foglalkoztatja a lakosság széles körét, méginkább az irányító szerveket a munka korszerűsítése, a tanácsi tevékenység hatékonyságának javítása. Ezt a célt szolgálja az 1869-es 1016-os kormányhatározat, mely a lakosság kommunális, ellátási és hatósági szükségleteinek magasabb fokú — a városi szintet megközelítő — kielégítésének érdekében létrehozza a nagyközség intézményét. A jogszabály azon települések nagyközséggé minősítését teszi lehetővé, ahol a lakosság száma eléri az 5000- et, vagy járási székhely községekről, vagy olyan településekről van szó, melyek üzemeiket, közintézményeiket tekintve városiasodó jellegűek. Megyénkben 11 település nagyközséggé nyilvánítását, átszervezését indokolták a körülmények. Ezek közül Biske, Mór, Ercsi, Pusztaszabolcs, Gárdony már átvette a nagyközség címet rögzítő oklevelet, a közeljövőben kerül sor az ünnepi avatásra Sárbogárdon és még ez év első felében — ha a megyei tanács jóváhagyja — a nagyközségek sorába lép Seregélyes, Polgárdi, Enying, Csákvár és Velence. Aki ismeri a megyét, már a felsorolásból is észreveszi, hogy igazán olyan településekről van szó, melyek kulturáltsága, jelentősége kimagaslik a többi település közül. Ezt többek között kifejezik intézményeik, városiasodó negyedeik és az is, hogy ezeken a településeken nagyon sokan kívánnak épít,kezni a környező falvakból, községekből is. A nagyközséggé való átszervezés éppen azt szolgálja, hogy nagyobb lehetőség nyíljon ezen települések fejlesztésére. Ha csak a lakosságot vesszük is figyelembe, kiderül, e tizenegy településen mintegy 80 ezer ember él. Az új státusz a járási hatósági jogkörök tekintélyes részének átvételét is jelenti, és jó lehetőséget nyújt a gazdaságirányítás új rendszerének alkalmazására, meggyorsíthatja a települések fejlődését, a lakosság ügyeinek intézését és fokozott lehetőséget biztosít a lakossági kezdeményezések további kibontakoztatására. Lapunkban több nagyközség ünnepi tanácsülését ismertettük, valamennyiből sugárzik az a határozott szándék, akarat, hogy az új lehetőségekkel élve, még többet, eredményesebben működjenek közre nagyközségük fejlődéséért, kultúráltóbbá tételéért és meggyorsítsák, hatékonyabbá tegyék a lakosság ügyeinek intézését. Ez a célja a nagyközség intézménye létrehozásának és csakis következetes munkával érhető el, hogy a nagyobb lehetőségeket jól kamatoztassák a lakosság, a nagyközségek előrehaladása érdekében. B. B. VILÁG PROLETÁRJAI, V(dt,VítkVm\ Lenin — életünkben készülődés a 100. évfordulóra Ez az év a Lenin-centenárium esztendeje. Az évfordulók általában az emlékezés mérföldkövei — ha úgy tetszik: útjelzői, ahol egy kissé megállunk és elgondolkodunk- Hangsúlyozom: általában!... Ám, hogyan sorolhatnék ide a Leninnel kapcsolatos évfordulókat. Hiszen huszonöt éve, amióta szabadok vagyunk, mindennapi életünk, sorsunk alakulásának „kovásza” Lenin. Az ő gondolata tetteinkben, törekvéseinkben munkálkodik,mégha nem is tudunk olykor róla. Méginkább áll ez társadalmi életünkre: Lenin eszméje vezérfonal, Lenin embersége példamutató, Lenin igazsága a mi igazságunk. Midőn arról érdeklődöm a marxizmus—leninizmus esti egyetemén és a TIT megyei elnökségén, hogyan készülnek a Lenin-centenárium megünneplésére? — kissé zavarban vagyok. Hiszen az esti egyetem a leninzmus egyik „iskolája”. A lenini hagyaték hirdetése mindennapi munkájait. Ám a centenárium mégis a nagy emlékezés, a nagy tiszteletadás esztendeje. Úgy köszöntjük Lenint, mint a szocializmus legnagyobb vezéregyéniségét, bensőségesebben szólva: a szocialista társadalmak „családfőjét” Élő leninizmus — jeligével emlékezünk a századik évforduló alkalmából. Ez azt jelenti: a lenini eszméket korunk gyakorlati problémáival szembesítjük, midőn filozófiai, politikai, vezetési hagyatékát méltatjuk. A külsőségeiben is látványos megemlékezés az április 23-iki emlékülésen lesz. Az esti egyetem és a TXT megyei szervei közösen rendezik meg ezt. Az emlékülésen érdekes előadásokat hallhatnak a résztvevők, dr. Sándor Pál, nyugalmazott egyetemi tanár „Lenin, a gondolkodó.” Lakó László, az esti egyetem filozófiai tanszék vezetője „Lenin és a modern természettudomány”, Benkő Károly, a megyei Hírlap főszerkesztője pedig „Lenin, az újságíró” címen tart előadást. A TIT megyei szervezete széles körű szervezeti tevékenységet fejt ki, hogy a filozófiai szakosztály tagjait és a filozófiában jártas értelmiségieket felkészítse az évfordulóval kapcsolatos előadásokra. Tudományos ankétokat szerveznek számukra, melyeken a marxita-leninista filozófia mai kérdéseivel, valamint kutatási problémáival foglalkoznak. A centenárium hatását abban érzékelik legkézzelfoghatóbban a TIT megyei szakemberei, hogy ennyi filozófiai téméjú előadást egyetlen évben sem kértek az intézmények és vállalatok, illetve üzemek, mint idén. Csak Fehérváron meghaladja a 120 előadást. Iskolákban, kollégiumokban, egyes vállalatoknál világnézeti szakkörök, vitafórumok működnek. A TIT által biztosított előadások a leninizmus fogalmával, Lenin történelmi személyiségével, emberi jellemzőivel, az ifjúságról vallott nézeteivel, ismertetik meg hallgatóságukat, valamint méltatják Lenin jelentőségét a filozófiában. A Lenin-centenárium hazánkban és az egész haladó emberiség számára az az időpont, amikor átfogóbban, teljesebben hirdetjük eszméinek erejét, igazát, kiszakíthatatlan proletár és népi gyökerét. Felszabadult társadalmunkban is ebből az eszmei gyökérből nőtt fel és terebélyesedett ki új életünk. Lenin és az ő hagyatéka, a leninizmus eszméje így vált mindennapjaink valóságává. Életünk részévé. (K. 5.) Ki mint vetett... Nincs az a hosszú vakáció, ami véget ne érne, így hát elment az a három hét is, amit a népszámlálás tetézett meg az iskolások nagy nagy örömére. Csütörtök reggelre ismét befűtötték a tantermeket, az „érdekeltek” becsomagolták könyveiketfüzeteiket és elindultak az iskolába. Ez a csütörtöki nap azonban nem volt olyan, mint a többi tanítási nap. Ekkor osztották ki ugyanis az ellenőrző könyvecskéket, amelyekben ott bújtak meg a félévi munkát jelző érdemjegyek. Idézzük a közmondást: Ki mint vetett, úgy aratott... Nem bizonyítványosztás ez a félévi, csupán értékelése annak, hogy dolgozott a diák az első négy hónapban és az elkövetkezendő időben hol kell javítani a szorgalmon, előmenetelein. Akármilyen kalkulusok is kerültek be a kiskönyvbe, se szülő, se diák ne essen kétségbe, hanem kövessen el mindent, hogy a második félévben ne legyen hiba a tanulásban. Aki jól dolgozott, örüljön a sikernek, aki hibázott, határozza el erősen, hogy ezután szorgalmasabb lesz, hiszen nem vitás, hogy az iskolából kikerülők közül ma már csak a jobbak és a legjobbak kerülhetnek magasabb iskolába. A jótanulás szinte az élet minden területén előfeltétel. Lesz idő bőven a tanulásra, hiszen április 4-ig folyamatos a tanítás, ezen a napon kezdődik a tavaszi szünet és tart április 13-ig. Nem kell felülni az olyan híreszteléseknek, hogy a hosszú téli szünet miatt meghosszabbítják a tanévet. A Művelődésügyi Minisztériumban közölték: június 20-ig minden iskolában befejeződik az iskolai év. (Balog J. — Rabóczy) Képünkön: a székesfehérvári Rákóczi Ferenc Általános Iskola VII. osztályában Papp Károlyné osztályfőnök Lapsai Annának, az osztály legjobb tanulójának átadja a félévi érdemjegyeket tartalmazó ellenőrző könyvet. Múzeumlátogatás belépődíj nélkül A művelődésügyi minisztérium rendelkezést adott ki, amelynek értelmében a közvetlen felügyelete alá tartozó múzeumokban 1970. január 15-től minden hét szombatján belépődíj-mentesen látogathatók a kiállítások, az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanulócsoportjainak szervezett múzeumlátogatása pedig valamennyi nyitvatartási napon ingyenes. A művelődésügyi minisztérium a rendelkezés kiadásával egyidejűleg a megyei és fővárosi tanácsok végrehajtó bizottságainak, valamint a múzeumokat fenntartó társminisztériumok vezetőinek: adjanak ki azonos értelmű rendelkezést a felügyeletük alá tartozó intézményeknek. A javaslatot az érdekelt minisztériumok és a tanácsok végrehajtó bizottságai megvitatták, s ennek eredményeképpen az ország csaknem minden múzeumában ingyenessé vált a szombati múzeumlátogatás. (MTI) A Balaton téren A TARTALOMBÓL A hiszékenység magasiskolája Ütött-kopott könyvesboltban sírak, vitézek, fazsiszták Ünnepre készülőben Ragyogjon-e a szellem napvilága Diplomások — helyben — Jó gazdája tess Fehérvár a vándorgyűlésnek Dr. Soós Gábor, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszterhelyettes, Hajba Kálmán, a megyei tanács vb - elnökhelyettese, Bodnár László, az MSZMP Fejér megyei bizottsága osztályvezetője, dr. Lancz Endre, főállatorvos, a TIT Fejér megyei szervezetének elnöke, Csenda Károly, megyei TIT-titkár részvételével ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Országos választmánya. A résztvevők Hajban Kálmán elnökhelyettes referátuma alapján betekintést nyertek a Fejér megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi szakosztály munkájába, és megvitatták, pontosabban kialakították az Alba Regia Napok programjába iktatott, a TIT III. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Országos vándorgyűlésének menetrendjét. A jelenlévők feljegyezhették, hogy a Fejér megyei szakosztály az elmúlt évben ismét bizonyította, hogy jó irányba halad nálunk a korszerű ismeretterjesztés. A mezőgazdasági tudományok helyi „prófétái” is értik, tudják, hogy a termelés gazdaságos növekedését, a jövedelem gyarapításának új módozatait széles körben/séges terjeszteni. Aminiszterhelyettes kérdéseire válaszolva Hajdú Kálmán elmondotta, hogy az egy évvel ezelőtt lezajlott egyesítés után a szakosztály koordinációs, gondjai jelentős mértékben megnővenek. Éppen ezért a vertikumokban történő munkálkodást látják célravezetőbbnek. A különböző mezőgazdasági ágazatok szakemberei akkor folytathatnak eredményesebb tevékenységet, ha például a növénytermesztők összhangban állnak a műszakiakkal, az állattenyésztőkkel, ez utóbbiak az állategészségügyiekkel is. A miniszterhelyettes egy másik kérdésére — ami a mezőgazdasággal kapcsolatos társadalmi együttműködés helyzetét célozza — Hajda elvtárs őszintén feltárta, hogy megyénkben a különböző társadalmi szerveidre hatékonyabb kapcsolatokat kell szorgalmazni. Gyakran előfordul, hogy például egyazon témakörben szervez ismeretterjesztést a KISZ, a Hazafias Népfront és még a TIT szakosztálya is. Nemzedékváltás Miként általánossá válik megyénk szövetkezeteinek fiatalodása, mert egyre többen visszatérnek a jobban jövedelmező szülőfalu termelőszövetkezetébe, úgy erőteljesen megindult a fiatal szakemberek áradata is a mezőgazdasági nagyüzemekbe. Mindenütt várják őket és számítanak arra, hogy képességükkel, fiatalos lendületükkel nemcsak az adott ágazaton belül, hanem a Közösségben, a faluban is átveszik idősebb kollégáiktól az ismeretterjesztés stafétabotját. A TIT szakosztályában, dr. Lancz Endre javaslata alapján, olyan álláspont alakult ki, hogy a vidéki diplomások oldódjanak abban a környezetben, ahol élethivatásukat folytatják. Ne csupán a „hasonszőrűek” házi klubja jelentse — ahogy azt Raffai Sarolta színművében látjuk viszont — a szellemi életüket, hanem váljanak, ha úgy tetszik, azoknak az embereknek a tanáraivá, akiket irányítanak a gépek mellett, a tehenészetekben és a növénytermesztésben egyaránt. Rajtuk múlik, hogy milyen lesz tevékeny közreműködésükkel a falu szellemi élete. És elsősorban is rájuk számítanak a TIT szakosztályaiban. Alba Regia 1970 — ismeretterjesztéssel Az Alba Regia napokból három a TIT III. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Országos vándorgyűlés programját jelenti. A tervek szerint dr. Diményi Imre, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter előadása mellett, négy korreferátumra is sor kerül. A mezőgazdasági szaktudományokkal összhangban először kapcsolódik a vándorgyűlés munkájába a Magyar Élelmezéstudományi Egyesület. Úgy véli az országos választmány, hogy a Fejér megyeiek e téren is ismét példaadók, mint voltak országra hatóan az intenzív kenyérgabona, a kukorica termesztésében is. A többi között ezért is örömmel fogadta az országos választmány az Alba Rea a napokra tervezett — mánus 27—28—29 — vándorgyűlés gazdájának a fehérváriakat. Peresztegi T. Ferenc Nőmozgalmi vezetők tanfolyama Befejeződött a székesfehérvári járás községi nőtanács vezetőinek téli tanfolyama. A három napos továbbképzésen előadást hallgattak a járás negyedévszázados fejlődéséről, megvitatták a nőtanácsok és szülői munkaközösségek kapcsolatának fontosságát, a nők helyzetének alakulását. A kérdezz-felelek délutánon a tsz-szövetség titkára válaszolt az előre benyújtott húsz kérdésre, de még ugyanennyi szóban is elhangzott. Ezért meg kellett toldani az e célra meghatározott időt. Nagy érdeklődés kísérte a családvédelmi témát is. A községi nőtanácsok vezetőivel találkoztak a járási pártbizottság, tanács és megyei nőtanács vezetői. Hasznos volt a tanfolyam, amely számos tapasztalattal gazdagította a nőmozgalom vezetőit. Hasonló továbbképzés volt a bicskei járásban. A későbbiek során a többi járásban is sor kerül a tapasztalatcserével egybekötött tanfolyamra.