Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
A 14-es AKÖV Erkel utcai tanműhelyében Péntek János és Poór Károly I. éves tanulók sebességváltót szerelnek szét. Alul Tüdő Ferenc esztergályos, Zsolnay Zoltán kít éves tanulót oktatja. Munkalehetőség itt. nőnek Az Úttörő Ktsz „kisdobosai" Dégen Egyik ismerősömmel találkoztam, Dégen, örömmel újságolta: — Hallotta, hogy készülődnek már a „kisdobosok”? — Az iskolások? — Dehogy! A budapesti Úttörő Ktsz létesít a községben varrodát. Én a mi asszonyainkat, lányainkat nevezem „kisdobosoknak Utóvégre leányüzeme lesz itt a szövetkezetnek. Részletesebben erről a készülődésről a termelőszövetkezet elítöke, Kovács György tájékoztatott. " A tanáccsal együtt már régóta tervezzük, hogy segítjük egy olyan üzem létesítését, amelyben azok az asszonyok, lányok dolgozhatnak, akik nem a termelőszövetkezet tagjai, de másutt sem dolgoznak. Több mint háromezer lakosa van a községnek, tehát akad jócskán munkaerő. És hát az sem mindegy, miként növekszik nálunk is az egy főre jutó kereset. Azthiszem, kiindulópontnak enynyi is elegendő volt. Az elhatározást tett követte. Amikor a budapesti Úttörő Ktsz jelentkezett náluk, szívesen fogadott vendégek voltak. És megszületett az egyezség: a községi tanács ad olyan épületet, ahol a varrodát kialakíthatják, a kisipari termelőszövetkezet pedig annyi munkát hoz, hogy csak győzzék a szorgalmas dégi asszonyok és lányok. S hozzáláttak az átalakítási munkához. A község régi kultúrhálát szánták erre. Nagyterme eléggé tágas arra, hogy a gépeket elhelyezzék. Ez lesz a tulajdonképpeni munkaterem. A volt tv-szobát raktárrá alakítják, míg az amúgy is bezárásra ítéltetett italbolt lesz az üzem szociális része: itt alakítják ki a mosdókat, a fürdőt, az öltözőt. . — Most már tudjuk, hogy varroda lesz. Mit varrnak majd ebben az üzemben. — Elsősorban gyermekkonfekciót, leányka és fiú szoknyákat, nadrágot, ruhákat. —S hány embert foglalkoztatnak itt? — Az induláskor nyolcvannégyet. Ebből két férfit, a többi nő. Főként azok, akik eddig még nem dolgoztak, mert nem volt rá lehetőségük. Még nagyon kiesik a „szórásból”. — És hogyan tanulják meg a szakmával járó ismereteket? — Sokan Budapesten tanultak, az Úttörő Ktsz-nél. Ez volt az úgynevezett „kisdobos-képző”. De a szövetkezet utána is négy gépet küldött a községbe, azokat üzembe helyeztük és szakember irányításával esténként gyakorolnak a leendő dolgozók. — A kultúrházat veszik igénybe erre a célra: mi lesz a falusi művelődéssel? — Erre is gondoltunk. Itt van a szomszédságunkban a Gyümölcs és Facsemeteforgalmi Vállalat. Rendelkezik egy 300 embert befogadó nagyteremmel, szívesen rendelkezésünkre bocsátja. Nyílik itt lehetőség rendezvények lebonyolítására, a televízió műsorának megtekintésére. Mindez ideiglenes megoldás addig, amíg az új művelődési otthon fel nem épül. — Mikor lesz az üzemavatás ? — A község felszabadulásának 25. évfordulóján, március 21-én! — o. — M VILÁG PROLETÁRJAI. /1_________ nnninium XXI.évfolyam,38. sz. Nem csak jelző, elérhető cél: Termelékenységi rekord Kincsesen A jubileumi munkaverseny a Fejér megyei Bauxitbányáknál sem kötődik kampányidőszakokhoz. A kollektíva terjedelmes vállalását egyetlen egységes vezérfonal fogja összenövelni a termelékenységet. S a célkitűzést sokoldalúan közelítették meg: mély- és külszíni művelés, összüzemi teljesítmény fokozása, a gépi rakodás arányának növelése, a bauxit minőségjelzőjének, az úgynevezett modullszámnak javításával, az egy munkásra jutó termelési érték növelésével, stb. Mindent egybevetve, ha feladataikat sikerül végrehajtani, hazánk felszabadulása 25. évfordulójának évében termelékenység-növekedési rekordot állítanak fel. Erről a végtelenül sok összetevőből, de mégis egyetlen határozott célra épülő tervről, a jubileumi munkaverseny célkitűzéséről beszélgettünk az elmúlt napokban Pataki Gyulával, a bánya szakszervezeti bizottságának titkárával és Pocsai Gábor üzemvezetővel, az szb termelési felelősével. — Ngyvennyolc brigádunk és öt üzemrész kollektívája küzd először vagy többedszer a szocialista címért. — mondják — Idén, a brigádok és üzemrészek éves vállalásaikat kiegészítették, kiegészíthették a jubileumi verseny célkitűzéseivel. Ezt a vállalat gazdasági vezetői jelölték meg, s a párt, KISZ és a szakszervezet egyértelműen támogatta. Tömören fogalmazva talán így lehetne összefoglalni a pluszt, ami a jubileumi versenyre jellemző kell, hogy legyen: minden eddiginél magasabb szintre emelni a termelékenységet. A többért természetesen többet is várnak és kaphatnak a kollektívák. Hogy ezt a többletjuttatást is összegezve mondjuk, a kollektív szerződésben rögzített évi 200 000 forint versenydotáción felül idén 400 000 forint többletjutalmat oszthatunk ki, ha a várakozásnak megfelelően teljesítjük önként vállalt feladatainkat. Melyek ezek az önként vállalt feladatok? Szívesen sorolják, mind a központi vállalásból, mind az egyes brigádok és üzemrészek vállalásaiból. A teljesítményeket a mélyművelésnél 7,8 százalékkal kívánjuk emelni, összüzemi szinten ennél jóval magasabb az elvárás mértéke: 9,9 százalék. Ez első pillanatban ellentmondásosnak tűnik, de be kell számítani azt is, hogy az összüzemibe a gánti külszíni fejtés is beleszámít, s ott idén már 100 százalékos a gépesítettség, s így a termelékenység emelésének is kedvezőbbek a feltételei. — Kedvezőbbé tesszük a mélyművelésben is — mondják —, ugyanis ahhoz, hogy az 1969. évi egy ipari munkásra jutó 603,3 tonna/fő évi teljesítményt 668 tonnára emeljük, nemcsak a munkaidőt kell jobban kihasználni, de növelni fogjuk a gépi felrakodás arányát is. Pillanatnyilag a korábban munkába állított rakodógépek mellett üzemel már két „CAVO” elnevezésű svéd gép is, s a második évnegyedben újabb két CAVO-t kívánunk termelésbe állítani. Ezek önjáró, kanalas rakodógépek, s a legkedvezőbb egyszerre két munkahelyre telepíteni őket, úgy hogy az egyik munkahelyen két ember előkészít, a másikon két ember rakodik a géppel. Így egy műszakban 4x14 tonnát rak fel a brigád, s ez kitűnő teljesítmény. Igaz, e gépek beszerzési ára sem megvetendő, hiszen vámterhekkel együtt 1,1 millióba kerül 1—1 CAVO, de segítségükkel idén 83—86 százalékra növelik a mélyművelésben is a gépi rakodás arányát! Természetesen a gépek itt sem okosabbak az embernél, bár szívesen használjuk az „okos gépek” elnevezést. Ugyanis ahhoz, hogy a legpraktikusabb gép a lehető legcélszerűbben dolgozzék. (Folytatás a második oldalon) Gazdaságosság, jobb termelési összetétel A gépipar negyedik ötéves tervéről tárgyalt a Gazdasági Bizottság A Kormány Gazdasági Bizottsága dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján megvitatta a gépipar helyzetét és fejlesztési koncepcióját a negyedik ötéves terv időszakára. A jelentés utal arra, hogy a gépipar termelése a harmadik ötéves tervidőszakban évi átlagban 8,4 százalékkal növekszik. Különösen a közúti járműgyártás fejlesztése került előtérbe, ennek nyomán a gépipar termelésének és exportjának struktúrája előnyösen változik. Kedvezőtlen viszont, hogy a beruházások korlátozott lehetőségei miatt nem sikerült alapvető fordulatot elérni az úgynevezett előgyártmányok és alkatrészek gyártásának fokozásában. A termelékenység 1970-ben előreláthatólag 28 százalékkal lesz magasabb, mint 1965- ben, ami ugyancsak nem kielégítő. A jelentés az elmaradás okai között említi a technikai felszereltség viszonylag alacsony színvonalát, a nem megfelelő gyártmányszerkezetet, az üzemszervezés fogyatékosságait, továbbá azt, hogy a gépipar nem alakított ki megfelelő munkamegosztást sem hazai, sem külföldi vállalatokkal. A negyedik ötéves tervidőszakra a gépipar fejlesztési koncepciójának lényege, hogy szelektív fejlesztési politikával, a termelés jobb összetételével gazdaságosan elégítse ki az igényeket. Az elgondolások szerint közszükségleti cikkekből 62,5 beruházári javakból 33—43 százalékkal növeli öt év alatt a termelést. A szocialista országokba irányuló export 40— 52, a tőkés gépexport 77 százalékkal nő. 1975-ig megváltoztatják a gyártás struktúráját. Csökken a többi között a motorvonatok és hajók gyártása, viszont jóval több Integrált áramkör, számítástechnikai berendezés és egyéb korszerű cikkek készülnek majd. Meggyorsítják az alkatrészek és részegységek termelését. A gépiparban dolgozók létszámát 50 000—56 000-rel kívánják növelni, ennek a többletmunkaerőnek 90 százalékát vidéki üzemek foglalkoztatnák. A termelékenység az elgondolások szerint 30— 31 százalékkal emelkedik. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést a további tervezési munka alapjául elfogadta. A GB egyetért azzal, hogy a gépipar szelektív fejlesztési politikával, a gyártmánystruktúra lehető legoptimálisabb megváltoztatásával elégítse ki a hazai és külföldi igényeket. Gondoskodni kell arról, hogy az ország fejlődését intenzívebben elősegítő alágazatok az átlagosnál gyorsabban növeljék termelésüket Az előterjesztésben előirányzott beruházási keretek véglegesítése előtt a GB álláspontja szerint meg kell vizsgálni a beruházási összeget, állami, illetve vállalati forrásainak arányát Törekedni kell arra, hogy fokozottan vegyék igénybe a vállalati alapokat. Meg kell akadályozni, hogy a népgazdaság szempontjából gazdaságtalanul működő vállalatok nem kívánatos beruházásokra vegyék igénybe fejlesztési alapjukat. A gépipar beruházási politikájának elő kell segítenie, a technológia korszerűsítését és az alkatrészgyártás fokozását Az említett feladatokat figyelembe véve a tervegyeztetések kizárása után a negyedik ötéves terv szabályozóival összhangban felül kell vizsgálni, hogy a tervezett beruházások megfelelnek-e a gazdaságosság és a kívánt struktúraváltozás követelményeinek. (MTI) Qífí Oftidékftaik/Dersmni/ A zeneiskolában felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére növendékhangversenyt rendeztek, amelynek két résztvevőjét mutatjuk be. Kocsis Teréz csellóval és Tóth László fuvolával Fotó: Kabáczy MÁJ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Sáregres erőt gyújt DC&runk női eszményképeseti rádió- és televízióműsor f hirdetési melléklet