Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

A 14-es AKÖV Erkel utcai tanműhelyében Péntek János és Poór Károly I. éves tanulók sebességváltót szerelnek szét. Alul Tüdő Ferenc esztergályos, Zsolnay Zoltán kít éves tanulót oktatja. Munkalehetőség i­tt. nőnek Az Úttörő Ktsz „kisdobosai" Dégen Egyik ismerősömmel találkoztam, Dégen, örömmel újságolta: — Hallotta, hogy készülőd­nek már a „kisdobosok”? —­ Az iskolások? — Dehogy! A budapesti Út­törő Ktsz létesít a község­ben varrodát. Én a mi asszo­nyainkat, lányainkat neve­zem „kisdobosoknak Utó­végre leányüzeme lesz itt a szövetkezetnek. Részletesebben erről a ké­szülődésről a termelőszövet­kezet elítöke, Kovács György tájékoztatott. " A tanáccsal együtt már régóta tervezzük, hogy segít­jük egy olyan üzem létesíté­sét, amelyben azok az asszo­nyok, lányok dolgozhatnak, akik nem a termelőszövetke­zet tagjai, de másutt sem dol­goznak. Több mint három­ezer lakosa van a községnek, tehát akad jócskán munka­erő. És hát az sem mindegy, miként növekszik nálunk is az egy főre jutó kereset. Azt­­hiszem, kiindulópontnak eny­­nyi is elegendő volt. Az elhatározást tett kö­vette. Amikor a budapesti Úttö­rő Ktsz jelentkezett náluk, szívesen fogadott vendégek voltak. És megszületett az egyezség: a községi tanács ad olyan épületet, ahol a var­rodát kialakíthatják, a kis­ipari termelőszövetkezet pe­dig annyi munkát hoz, hogy csak győzzék a szorgalmas dégi asszonyok és lányok. S hozzáláttak az átalakítá­si munkához. A község régi kultúrhá­­lát szánták erre. Nagyterme eléggé tágas arra, hogy a gé­peket elhelyezzék. Ez lesz a tulajdonképpeni munkate­rem. A volt tv-szobát raktár­rá alakítják, míg az amúgy is bezárásra ítéltetett italbolt lesz az üzem szociális része: itt alakítják ki a mosdókat, a fürdőt, az öltözőt. . — Most már tudjuk, hogy varroda lesz. Mit varrnak majd ebben az üzemben. — Elsősorban gyermek­konfekciót, leányka és fiú szoknyákat, nadrágot, ruhá­kat. —S hány embert foglalkoz­tatnak itt? — Az induláskor nyolcvan­­négyet. Ebből két férfit, a többi nő. Főként azok, akik eddig még nem dolgoztak, mert nem volt rá lehetősé­gük. Még nagyon kiesik a „szórásból”. — És hogyan tanulják meg a szakmával járó ismerete­ket? — Sokan Budapesten ta­nultak, az Úttörő Ktsz-nél. Ez volt az úgynevezett „kis­dobos-képző”. De a szövetke­zet utána is négy gépet kül­dött a községbe, azokat üzem­be helyeztük és szakember irányításával esténként gya­korolnak a leendő dolgozók. — A kultúrházat veszik igénybe erre a célra: mi lesz a falusi művelődéssel? — Erre is gondoltunk. Itt van a szomszédságunkban a Gyümölcs és Facsemetefor­galmi Vállalat. Rendelkezik egy 300 embert befogadó nagyteremmel, szívesen ren­delkezésünkre bocsátja. Nyí­lik itt lehetőség rendezvények lebonyolítására, a televízió műsorának megtekintésére. Mindez ideiglenes megoldás addig, amíg az új művelődési otthon fel nem épül. — Mikor lesz az üzem­avatás ? — A község felszabadulá­sának 25. évfordulóján, már­cius 21-én! — o.­­ — M VILÁG PROLETÁRJAI. /­1_________ n­nninium­ XXI­.évfolyam,38. sz. Nem csak jel­ző, elérhető cél: Termelékenységi rekord Kincsesen A jubileumi munkaverseny a Fejér megyei Bauxitbá­nyáknál sem kötődik kam­pányidőszakokhoz. A kollek­tíva terjedelmes vállalását egyetlen egységes vezérfonal fogja össze­­növelni a terme­lékenységet. S a célkitűzést sokoldalúan közelítették m­eg: mély- és külszíni mű­velés, összüzemi teljesítmény fokozása, a gépi rakodás ará­nyának növelése, a bauxit minőségjelzőjének, az úgyne­vezett modullszámnak javí­tásával, az egy munkásra jutó termelési érték növelé­sével, stb. Mindent egybevet­ve, ha feladataikat sikerül végrehajtani, hazánk fel­­szabadulása 25. évfor­dulójának évében ter­melékenység-növekedési rekordot állítanak fel. Erről a végtelenül sok ös­­­szetevőből, de mégis egyetlen határozott célra épülő terv­ről, a jubileumi munkaver­seny célkitűzéséről beszélget­tünk az elmúlt napokban Pa­taki Gyulával, a bánya szak­­szervezeti bizottságának tit­kárával és Pocsai Gábor üzemvezetővel, az szb terme­lési felelősével. — Ngyvennyolc brigádunk és öt üzemrész kollektívája küzd először vagy többed­szer a szocialista címért. — mondják — Idén, a brigádok és üzemrészek éves vállalá­saikat kiegészítették, kiegé­szíthették a jubileumi ver­seny célkitűzéseivel. Ezt a vállalat gazdasági vezetői je­lölték meg, s a párt, KISZ és a szakszervezet egyértel­műen támogatta. Tömören fogalmazva talán így lehetne összefoglalni a pluszt, ami a jubileumi versenyre jellem­ző kell, hogy legyen: minden eddiginél magasabb szintre emelni a termelékenységet. A többért természetesen többet is várnak és kaphat­nak a kollektívák. Hogy ezt a többletjuttatást is össze­gezve mondjuk, a kollektív szerződésben rögzített évi 200 000 forint versenydotá­ción felül idén 400 000 forint többletjutalmat oszthatunk ki, ha a várakozásnak meg­felelően teljesítjük önként vállalt feladatainkat. Melyek ezek az önként vállalt feladatok? Szívesen sorolják, mind a központi vállalásból, mind az egyes brigádok és üzemrészek vál­lalásaiból. A teljesítményeket a mélyművelésnél 7,8 száza­lékkal kívánjuk emelni, összüzemi szinten ennél jó­val magasabb az elvárás mértéke: 9,9 százalék. Ez el­ső pillanatban ellentmon­dásosnak tűnik, de be kell számítani azt is, hogy az összüzemibe a gánti külszíni fejtés is beleszá­mít, s ott idén már 100 százalékos a gépesített­ség, s így a termelé­kenység emelésének is kedvezőbbek a feltételei. — Kedvezőbbé tesszük a mélyművelésben is — mond­ják —, ugyanis ahhoz, hogy az 1969. évi egy ipari mun­kásra jutó 603,3 tonna/fő évi teljesítményt 668 tonnára emeljük, nemcsak a munka­időt kell jobban kihasználni, de növelni fogjuk a gépi fel­rakodás arányát is. Pilla­natnyilag a korábban mun­kába állított rakodógépek mellett üzemel már két „CAVO” elnevezésű svéd gép is, s a második évnegyedben újabb két CAVO-t kívánunk termelésbe állítani. Ezek ön­járó, kanalas rakodógépek, s a legkedvezőbb egyszerre két munkahelyre telepíteni őket, úgy hogy az egyik munkahelyen két ember előkészít, a másikon két em­ber rakodik a géppel. Így egy műszakban 4x14 tonnát rak fel a brigád, s ez kitűnő teljesítmény. Igaz, e gépek beszerzési ára sem megveten­dő, hiszen vámterhekkel együtt 1,1 millióba kerül 1—1 CAVO, de segítségükkel idén 83—86 százalékra növe­lik a mélyművelésben is a gépi rakodás arányát! Természetesen a gépek itt sem okosabbak az embernél, bár szívesen használjuk az „okos gé­pek” elnevezést. Ugyanis ahhoz, hogy a leg­praktikusabb gép a lehető legcélszerűbben dolgozzék. (Folytatás a második oldalon) Gazdaságosság, jobb termelési összetétel A gépipar negyedik ötéves tervéről tárgyalt a Gazdasági Bizottság A Kormány Gazdasági Bi­zottsága dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján megvi­­tatta a gépip­ar helyzetét és fejlesztési koncepcióját a negyedik ötéves terv idősza­kára. A jelentés utal arra, hogy a gépipar termelése a harma­dik ötéves tervidőszakban évi átlagban 8,4 százalékkal növekszik. Különösen a köz­úti járműgyártás fejlesztése került előtérbe, ennek nyo­mán a gépipar termelésének és exportjának struktúrája előnyösen változik. Kedve­zőtlen viszont, hogy a beruházások korláto­zott lehetőségei miatt nem sikerült alapvető fordulatot elérni az úgy­nevezett előgyártmányok és alkatrészek gyártásá­nak fokozásában. A termelékenység 1970-ben előreláthatólag 28 százalékkal lesz magasabb, mint 1965- ben, ami ugyancsak nem ki­elégítő. A jelentés az elmara­dás okai között említi a tech­nikai felszereltség viszonylag alacsony színvonalát, a nem megfelelő gyártmányszerkeze­tet, az üzemszervezés fogya­tékosságait, továbbá azt, hogy a gépipar nem alakított ki megfelelő munkamegosz­tást sem hazai, sem külföldi vállalatokkal. A negyedik ötéves tervidő­szakra a gépipar fejlesztési koncepciójának lényege, hogy szelektív fejlesztési politiká­val, a termelés jobb össze­tételével gazdaságosan elégít­se ki az igényeket. Az elgon­dolások szerint közszükség­­­leti cikkekből 62,5 beruházá­r­­i javakból 33—43 százalék­kal növeli öt év alatt a ter­melést. A szocialista orszá­gokba irányuló export 40—­ 52, a tőkés gépexport 77 szá­zalékkal nő. 1975-ig megvál­toztatják a gyártás struktú­ráját. Csökken a többi között a motorvonatok és hajók gyártása, viszont jóval több Integrált áramkör, számítástechnikai beren­dezés és egyéb korszerű cikkek készülnek majd. Meggyorsítják az alkatrészek és részegységek termelését. A gépiparban dolgozók lét­számát 50 000—56 000-rel kí­vánják növelni, ennek a többletmunkaerőnek 90 szá­zalékát vidéki üzemek foglal­koztatnák. A termelékenység az elgondolások szerint 30— 31 százalékkal emelkedik. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést a további ter­vezési munka alapjául elfo­gadta. A GB egyetért azzal, hogy a gépipar szelektív fej­lesztési politikával, a gyárt­mánystruktúra lehető legop­timálisabb megváltoztatásá­val elégítse ki a hazai és külföldi igényeket. Gondos­kodni kell arról, hogy az ország fejlődését intenzíveb­ben elősegítő alágazatok az átlagosnál gyorsabban növel­jék termelésüket Az előterjesztésben elő­irányzott beruházási keretek véglegesítése előtt a GB ál­láspontja szerint meg kell vizsgálni a beruházási össze­­get, állami, illetve vállalati forrásainak arányát Töre­kedni kell arra, hogy foko­zottan vegyék igénybe a vál­lalati alapokat. Meg kell aka­dályozni, hogy a népgazdaság szempontjából gazdaságtala­nul működő vállalatok nem kívánatos beruházásokra ve­gyék igénybe fejlesztési alap­­­jukat. A gépipar beruházási po­litikájának elő kell segí­tenie, a technológia kor­szerűsítését és az alkat­részgyártás fokozását Az említett feladatokat fi­gyelembe véve a tervegyezte­tések kizárása után a negye­dik ötéves terv szabályozói­val összhangban felül kell vizsgálni, hogy a tervezett beruházások megfelelnek-e a gazdaságosság és a kívánt struktúraváltozás követelmé­nyeinek. (MTI) Qífí Oftidékftaik/Dersmni/ A zeneiskolában felszabadulásunk 25. évfordu­lója tiszteletére növendékhangversenyt rendez­tek, amelynek két résztvevőjét mutatjuk be. Kocsis Teréz csellóval és Tóth László fuvolával Fotó: Kabáczy MÁJ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Sáregres erőt gyújt DC&runk női eszmén­yképe­­seti rádió- és televízió­­műsor f­ hirdetési melléklet

Next