Fejér Megyei Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

2 TASZSZ — MTI — UPI — AP — AFP Péter János szerdai programja Berlin Péter János külügyminisz­ter, aki hivatalos látogatá­son a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter­helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a postdami Cecilienhof kas­télyt. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Postdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a cecilienhofi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi je­lentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista orszá­gok a Német Demokratikus Köztársasággal együtt.” Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács el­nöke ebédet adott külügymi­niszterünk tiszteletére. Délután Berlinben város­nézés szerepelt a program­ban. Este dr. Nagy­ Lajos, berlini magyar nagykövet a magy­a­r külügyminiszter tisz­teletére fogadást adott. Marija For­tusz Dunaúj­városban A hazánkban tartózkodó Marija Fortusz szerdán Du­naújvárosban meglátogatta Horváth Ferencnek, a Dunai Vasmű dolgozójának család­ját. Az ismeretség és az őszin­te barátság Marija Fortuszé és Horváth Ferenc felesége, Esztike közöt­t huszonöt éve kezdődött. Az előszállási főa­­nyák között folyt a harc, amikor az akkor még kis­leány, Esztike szüleinek ta­nyája aknatü­zet kapott a kislány lába pedig aknaszi­­lántótól súlyosan megsérült. Fortusz őrnagy azonnal tá­bori kórházba vitte a magyar leányt, akinek életét és lá­bét sikerült megmenteni. A centenári­um jegyében Moszkvában, a Szovjet Tudományos Akadémia ke­leti intézetében, kiváló tudó­sok részvételével, szerdán értekezletet tartottak „A le­­ninizmus és az antisperialista erők egységének kérdései” címmel . A KGST épületében Moszk­vában tanuló bolgár, ma­gyar, NDK-beli, észak-viet­nami, kubai, mongol, len­gyel, szovjet és csehszlovák diákok részvételével szer­dán nemzetközi értekezlet kezdődött „A len­inizmus és a szocialista építés gyakor­lata” címmel. * A leningrádi Szuvorov­­proszpekten emléktáblával jelölték meg azt a házat, ahol 1905. november 8-án Lenin beszédet mondott a bolsevikok pétervári bizott­ságának ülésén. Leningrád­­ban és a leningrádi terüle­ten körülbelül 240 olyan hely van, amelyhez Lenin életének valamely mozza­nata fűződik. Ezeket mi­nd emléktáblával jelölik meg. Elmarad a csütörtöki találkozó A négy nagyhatalom állan­dó, ENSZ-képviseletének ve­zetői a közel-keleti helyzet megvitatását célzó soron­­következő, e hét csütörtöké­re tervezett találkozójukat március 31-ére halasztották el — jelentette be kedden a négy képviselet közös szó­vivője. A hírügynökségek ugyan­akkor amerikai hivatalos for­rásokra hivatkozva közlik, hogy a szovjet-amerikai, no­vemberben megszakadt két­oldalú tárgyalások szerdán folytatódnak. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete a külügyminisz­tériumban találkozik Rogers amerikai külügyminiszterrel. Suharto megkegyelmezett Subandrionak Suharto indonéz elnök meg­kegyelmezett a halálra ítélt Subandrio volt külügyminisz­ternek és az ugyancsak ha­lálraítélt Omar Dhani mar­sallnak, az indonéz légierő egykori­ főparancsnokának. A hírt az AFP francia hírügy­­nökség közli jól tájékozott, de meg nem nevezett d­iakar­­tai körökre hivatkozva. A francia hírügynökség szerint Suharto még március 16-án megkezdett malaysiai láto­gatása előtt kegyelmezett meg a két halálraítéltnek. Subandriot és Omar Dhanit külön-külön megtartott pe­rekben ítélték halálra, mind­kettőjüket azzal a váddal, hogy részt vettek az úgyne­vezett 1965-ös szeptember 30-i puccskísérletben. Emlé­kezetes, hogy ennek a „puccs­kísérletnek” a villámgyors „elfojtása" juttatta hatalom­ra a ma uralkodó indonéz rendszert. Az AFP híre szerint Su­harto más, hasonló vádakkal halálraítélt személyeknek is megkegyelmezett. A bünte­téseket életfogytiglani elzá­rásra változtatták. Ment a bélyeg A világ talán legritkább bélyege cserélt kedden gaz­dát a New York-i Waldorf Astoriában rendezett árveré­sen: az 1865-ös brit-guayanai egypennys bélyeget vette meg 280 000 dollárért egy penn­sylvaniai gyűjtőcsoport meg­bízásából Irwin Wineberg. A nyolcszögletű, bíborvörös ala­pon fekete hajót ábrázoló bé­lyeget az egykori angol gyar­mat, Brit­ Guayana postames­tere készíttette mérgében helybeli grafikusokkal, ami­kor már ki tudja hány napot késett az az angol hajó, amelynek a megrendelt brit bélyegszállítmányt kellett vol­na hoznia. Nem tudni hány darab készült ebből a bélyeg­ből, ma már mindenesetre a filatelisták csak azt az egyet tartják számon, amelyet ked­den adott el egy, az Egyesült Államokban élő ausztráliai bélyeggyűjtő. Az inkognitójá­­ra féltékenyen ügyelő auszt­rál 1933-ban vette meg „az vándorútra*«, értékpapírt”, amelynek azt megelőzően mindössze öt tu­lajdonosa volt. A bíborvörös egypennyst 1873-ban találta meg a csalá­di levelek között egy akkori tizenéves bélyeggyűjtő, aki nyilván azt hitte, hogy na­gyon jó vásárt csinál, amikor a furcsa bélyeget hat Schil­lingen adta el a szomszéd­nak. Incidens Beirut közelében izraeli gyalogosszázad szerdán délelőtt több száz méter mélyen behatolt Libanon területére és 40 perces tűz­harcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival­­, közölte egy libanoni katonai szóvivő. 1963 óta izraeli egységek ösz­­szesen 11 alkalommal sértették meg Libanon határait • * • Szerdán két ízben került sor fegyveres összetűzésre Beirúttól mintegy 15 kilométerre egy hegyi faluban Paleszti­nat partizánok és helyi lakosok egy csoportja között. Az in­cidens úgy kezdődött, hogy amikor a partizánok dzsipjeikkel áthajtottak a falun, a háztetőkről orvlövészek tüzet nyitottak rájuk. A partizánok előbb a környező hegyoldalon fedezékbe húzódtak, majd a biztonsági erők kérésére eltávoztak. Távo­zásukkor az orvlövészek ismét tüzeltek a katonai autókra. Dzsumblatt libanoni belügyminiszter a lövöldözés hírére a faluba sietett és megígérte, hogy az incidensért felelősöket bíróság elé állítják. Jelentések szerint hat Palesztinai sza­badságharcos életét vesztette. HÍRLAP Rövid külföldi hírek Hanoi Ho Si Mính nevét vette fel a Vietnami Dolgozó Ifjúság Szövetsége, valamint a VDK úttörő- és gyermekszerve­zete. Ebből az alkalomból a VDK nemzetgyűlésének ter­mében kedden ünnepi gyű­lést tartottak. Koppenhága Szerdán benzines palackot dobtak Görögország koppen­hágai nagykövetségének épületébe az ablakon ke­resztül. Egy követségi tiszt­viselőt kórházba szállították. Athén Görögország 149 évvel ez­előtt szabadult fel a török uralom alól. Az évforduló alkalmából Athénben nagy­szabású katonai díszszemlét rendeztek. Nairobi Szerdán Nairobiba érkezett Julius Nyerere tanzániai el­nök, hogy részt vegyen a Kenyát, Ugandát és Tanzá­niát egyesítő kelet-afrikai államszövetség csúcskonfe­renciáján. Mikton Obote ugandai elnök már kedden megérkezett a kenyai fővá­rosba szerdán megnyíló érte­kezletre. Szófia Georgij Beregovoj szovjet űrhajós ,aki a bolgár—szov­jet barátsági hónap rendez­vényeire érkezett Bulgáriá­ba, látogatást tett Pleven­­ben. A városi tanács hatá­rozata értelmében Berego­­vojt a város díszpolgárává választották. Villongások a kambodzsai határ mellett A saigoni amerikai pa­rancsnokság szerda reggeli közlése szerint amerikai B-52-esek kedden ismét aoszi útvonalakat bombáz­tak. Dél-vietnami terület fö­lött nem hajtottak végre e­gyetlen akciót sem. A szóvivő a harcok meg­élénküléséről számolt be a kambodzsai határ menti te­rületekről és a Mekong­delta vidékéről. A dél-viet­nami bábcsapatok nagyobb csatát vívtak a szabadság­­harcosokkal Kien Tuorg vidékén, közvetlenül a kam­bodzsai határ mellett: saigoni állítások szerint 64 szabad­ságharcost megöltek. A dél­vietnami kormánycsapatok vesztesége 46 fő volt. 22 ÉV MÚLTÁN Tavaly júliusban Gromiko külügyminiszter azért tett ja­vaslatot a négy nagyhatalom berlini tárgyalásainak újra­kezdésére, mert az összes eu­rópai körülmények mind sür­getőbbé tették, hogy tiszta vizet öntsenek ebbe a zava­ros pohárba. Amikor a szov­jet­­javaslat elhangzott, a nyugat-berlini Szövetségi El­lenőrző Bizottság már mint­egy 22 esztendeje csak papí­ron létezett. A három nyu­gati nagyhatalom, az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország gyakorlatilag lehetetlenné tették a SZEB munkáját, azáltal, hogy a vá­rosrész feletti közigazgatási jogaikat formálisan — és jog­talanul — átruházták a Né­met Szövetségi Köztársaság­ra. Ezáltal olyan válsággócot hoztak létre Európa köze­pén, amelynek segítségével bármikor kiélezhetik a hely­zetet. Gromiko javaslata azért is volt oly időszerű, mert ez a válsággóc a nyugati hatalmak számára is mindinkább „korszerűt­lenné” válik, hiszen a rosszemlékű hidegháború terméke. Feltehető tehát, hogy a há­rom nyugati partner is haj­landó változtatni a helyze­ten. Szeptemberben megindul­tak az előtárgyalások a négyhatalmi megbeszélés színhelyéről és időpontjáról. Végülis megegyeztek abban, hogy március 26-án, csü­törtökön a Szövetségi Ellen­őrző Bizottság immár több mint két évtizede „üzemen kívül helyezett” nyugat-ber­lini épületében találkozik a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete. Miről fognak tárgyalni? A kérdés lényege: mi a státu­sza annak a városrésznek, amely 1945-ben, Berlin négy­hatalmi megszállásának ide­jén a három nyugati hata­lomhoz tartozó zónák egye­sítéséből született, s meg­maradt a tőkés társadalmi rendszerben, miközben kö­rülötte létrejött, a szocialista Német Demokratikus Köz­társaság? Nyugat-Berlin tu­lajdonképpen sziget, amelyet csak a Német Demokratikus Köztársaságon keresztül ve­zető útvonalakon, vagy légi­­úton lehet megközelíteni. Az a hidegháborús idők­ben született koncepció, amely ezt a városrészt az NSZK részének tekinti, abból indult ki, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem életké­pes, és az adenaueri bon­ni állam előbb-utóbb be fogja kebelezni. Ez a koncepció nyilván­valóan megbukott. Elsősor­ban azért, mert a Német De­mokratikus Köztársaság megerősödött, a világ kilen­cedik legfejlettebb ipari ha­talmává nőtt, és húszéves fennállása alatt olyan tekin­­télyt vívott ki magának, hogy a Nyugatnak előbb vagy utóbb el kell ismernie. Ny­ugat-Berlinnek különleges és mindenképpen önálló po­litikai státusza van, semmi­képpen sem tartozik az NSZK-hoz, s a hozzá vezető utaikon az NDK teljes mér­tékben gyakorolhatja felség­jogait. Ennek elismertetése a tárgyalásokat kezdemé­nyező szovjet fél első szá­mú célja. A nyugati hatalmak azonban le szeretnék szűkíteni a tár­gyalásokat a „közlekedési problémákra”; olyan megál­lapodást szeretnénk kötni, amely feltétel nélkül bizto­sítja a szabad közlekedést az NDK területén átvezető 180 kilométeres útvonalon, s korlátozná a Német Demok­ratikus Köztársaság ellenőr­zési jogát. A kezdet a tárgyalásokon bizonyára csak az ellentétes álláspontok tisztázásának és jobb megismerésének szaka­sza lesz. Mégis bíztató már maga a tény, hogy az 22 éven át tartó „jegyzékhábo­rú” helyett végre ismét egy asatalnál ül a négy nagyha­talom a nyugat-berlini kér­désben. Szabó L. István Tárgyalás Nyugat-BeArl A megbeszélések résztvevői: (balról-jobbra) Roger William Jackling, Anglia, Francois Se­vdoux, Franciaország, Kenneth Rush, az Egyesült Államok, bonni nagyövetei és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete. Csütörtök, 1970. március 26. Magyar disszidens tűzharca Tűzharcot vívott a rendőr­séggel kedden a franciaor­szági Nancyban Simon Géza, a 29 éves magyar disszidens villanyszerelő. A tűzharcban Simon megölt egy rendőrtisz­tet és ő maga is olyan súlyo­san megsebesült, hogy nem­sokkal később meghalt. Simon nemrég elvesztette a munkáját és szerda délután elment az illetékes hivatalba felvenni munkanélküli segé­lyét. Iratai azonban nem vol­tak rendben és azok kiegé­szítése céljából elküldték. Simon nemsokára visszajött, de újabb iratok helyett re­volvert hozott magával és lövöldözni kezdett a munka­­nélküli segélyt folyósító hi­vatalban. A pénztárost köny­­nyebben megsebesítette. Ez­után hazament és elbariká­­dozta magát manzard-szobá­­jában. Amikor a rendőrök érte jöttek, akkor kezdődött el a halálos tűzharc. Egyes jelentések szerint Simon erő­sen alkoholos állapotban kö­vette el tettét. IRAM: KUBA Két fegyveres kedden es­te eltérítette az argentin légitársaság egyik Comet típusú belföldi járaton köz­ ,­lekedő gépét, arra kénysze­­í­rítve a pilótát, hogy Kubá­ba repüljön. A gép valamivel éjfél után leszállt Santiagoban, hogy üzemanyagot vegyen fel. A fegyveresek eközben — egy fiatal férfi és egy terhes fiatalasszony — revolverrel tartották sakkban az 52 utast és a gép 7 főnyi sze­mélyzetét. A gép egy órán belül folytatta útját Lima felé. Ebben az évben az a ha­todik Kubába térített repü­lőgép. Olajkút az EAK-ban A­ Álamévi, az RAK legfiatalabb olajmezője, amely 1967-ben kezdte meg a termelést. Je­lenleg 13 olajkút ontja a „fekete aranyat” évente mintegy kétmillió tonna men­-­­ nyiségben.

Next