Fejér Megyei Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Csofort St, WO, Bereita 36. KAJÁSZÓI A kajászói kertek alatt három kislány arról beszélget, hogy a fiatalok népi tánccsoportja milyen szép sikert aratott Kápolnásnyéken, a járásibemutatón. A 18 tagú együttes egyre jelentősebb szerepet játszik az 1100 lakosú község kulturális életében. Pedig komoly gondokkal küszködnek. Júniusra elfogy a „tartásuk”, addig futja a pénz. — Tánccsoportunk — mondja Nagy Sándor tanár, a művelődési ház igazgatója — „önellátó”, ami azt jelenti, hogy kaptak a Dózsa Tsz-től megművelésre egy hold kukoricaföldet azzal, munkája és termése az övék. Negyvennyolc mázsa kukoricája termett a tánccsoportnak, a kápolnásnyéki felvásárlónak adták el. Ebből gazdálkodnak. A fővárosból kijáró Gulder János tánctanár az együttes művészeti vezetője. Ha mást nem, hát az ő tiszteletdíját elő kellene valahonnan teremteni. Ha valahol fellépés van, a szállítóeszközről a termelőszövetkezet gondoskodik. A fiatalok maradnak Ha már a fiatalok táncegyütteséről esett szó, maradjunk továbbra is a fiataloknál. Örömmel hallottuk a község vezetőitől, hogy megállt a fiatalok elvándorlása. A termelőszövetkezetnek olyan méretű a szakmunkásigénye, hogy nem is tudják teljesíteni. És az általános iskolát végzettek továbbtanulásáról is jó híreket kaptunk. Éppen az idén végző nyolcadik osztály főnöke, Nagy Sándor közölte: Hat-hét évvel ezelőtt „nagy szám” volt, ha egy tanuló jelentkezett középiskolába. És mi a helyzet ma? — A mostani nyolcadik osztály 21 tanulója közül négy lesz tsz-ösztöndíjas gimnazista, nyolc pedig szakközépiskolás. A többi kilenc ipari tanuló. Szinte valamennyien olyan szakmát választottak, amellyel itthon, a tsz-ben helyezkedhetnek el. Persze, a mostani bíztató kezdetnek örülni kell, de nem szabad belenyugodni abba, hogy ez így lesz továbbra is. Mert annak, hogy a fiatalság itthon maradjon és jól is érezze magát, vannak bizonyos előfeltételei. A szórakozási és művelődési lehetőségekre gondolunk elsősorban. Ráfizetéses lenne az eszpresszó ? Új művelődési háza van a községnek, amelyben a mozi és a könyvtár is helyet kapott. A kultúrotthon nagyrészt a fiatalokra számít, ők a szereplői és tagjai a különféle szakköröknek, csoportoknak és ők versenyeznek az MHSz-ben és a sportkörben is. De hogyan gondoskodnak a fiatalok vasárnapi szórakozásáról? Egyetlen kocsmája van, a falunak, amely minden más intézménynél nagyobb forgalmat bonyolít le. Teheti, mert nincs versenytársa. Pedig nagyon-nagyon kellene egy eszpresszó, vagy cukrászda. A község vezetői már elmentek odáig, hogy felajánlották a művelődési ház előcsarnokát, nyisson ott az ÁFÉSZ eszpresszót. A válasz elutasító volt: ráfizetéses lenne. Nem ártana ezt a kérdést a járási tanács és a járási KISZ-bizottság bevonásával megvizsgálni, mert aligha hihető, hogy ráfizetne a szövetkezet az üzletre. Hiszen nincs a községben egyetlen hely, ahol egy kávét, vagy frissítőt elfogyaszszanak. Tízezer forntos villanyszámla A tanácsházán Bognár Gyula vb-elnök „mindentudó” kis jegyzetfüzetéből olvasta ki az adatokat: havonta tízezer forintos villanyáramszámlája van a községnek, csupán az utcai közvilágításért. Tavaly felújították a közvilágítást, 30 egyenként 250 wattos lámpát helyeztek el.öt mellékutcában építettek összesen ezer méter hosszú villanyhálózatot. Sötét utcája nincs már a községnek, minden második oszlopon villanykörte. Vannak azonban kívánságok is. Harminc kisgyerek várja az óvoda felépítését, amely egyenlőre csak terv, jó félmillió forint, segély kellene hozzá. Tervezik a jó ivóvizet adó törpevízművet is. A Váli-völgy kajászói részén 80 méter mélységű, percenként, 400 liter vizet adó kutat lehet fúrni. Távlati terv ez, de mégis terv és reális. Tordasi Gyúró is innét kapja majd a vizet. A termelőszövetkezetben örömmel említették, hogy tavaly ötmillió forintos költséggel elkészült a község két utcáján átvezető makadám út. A falu összes főbb útvonala ma már makadám. Balogh József (Fotó: Rabáczy Szilárd) kertek akit . . . Megoldottam a teljes leszerelést! Előre kérem, mellőzzék a gratulációkat. Nem az enyém az érdem. Az érdem a New York-i postásoké, akik helyett, mint ismeretes, Nixon elnök kénytelen volt katonaságot „bevetni”, hogy biztosítsa a kilencmilliós város postai küldeményeinek továbbítását. Előre tehát amerikai postások! Álljatok le, mondjatok fel Washingtonban, Bostonban és Philadelphiában, San Franciscóban és Chicagóban, Detroitban és New Orleansban. Mindenütt! Akkor hazajönnek a katonák és mindegyik kis levélkötegekkel a kezében házról házra fog járni, hogy minden házba eljusson a postai küldemény. És ha nincs kivel harcoltatni, akkor remélem, — ismerve a világpolitikát — a leszerelés világszerte megvalósulhat, teljessé válhat. Ja, még valami. Egyelőre nincs szó arról, hogy a HÍRLAP kézbesítését megyénkben a katonaság venné át. Bár... — lz — — Az elsőt ebben a háborúban? — kérdezte Kloss, s kötekedés volt a hangjában. —Ugyanis, ha tényleg az első rádióadást kaptátok el, akkor megnyugtatásképpen közlöm veled, hogy az Abwehr lehallgatócsoportja az utóbbi három hétben tizenkilenc adást hallgatott le, s ha érdekelne esetleg az is, hogy kinek szóló adások ezek, akkor elmondhatom: a J—23 fedőnevű ellenséges ügynök adja és kapja rádión az utasításait, jelentéseit. Stadtke nem tudott szóhoz jutni néhány másodpercig. Idegesen cigarettára gyújtott, s csak néhány mély slukk után szólalt meg: — Rejtjeleseink már dolgoznak az anyagon. S megnyugtattak, nem az első jelentés, amit lehallgattunk. De ennek az adásnak sokkal fontosabb jelentősége — 4« — lehet, mint minden előzőnek. Mert ebben a támadásról kell, hogy szó legyen, s ez a fonalat adja a kezünkbe. — Addig persze vársz, amíg a fonal végét el nem kapod — kérdezte Kloss. — Tévedsz. Embereim módszeresen razziáznak a városban. Házról-házra. S délután megérkezik a bemérőkocsink is. — Én meg arra gondoltam, hogy hirdetést kellene kiragasztani a falakra, amelyben megkéred a J—23-at, hogy szíveskedjék befáradni s megfejteni az üzenetet. . Szerencsére Langer megunta kettőjük civódását, s a sturmführerhez fordult: — Jelentést kérek mindenről. Tulajdonképpen nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, amit megemlített Kloss. Vágyig azt, hogy a kaszinóban valaki fecsegett. Éppen ezért gyorsan adják ki a parancsot: holnaptól kezdve csak német nők és németbarát helyi lakosok dolgozhatnak a tiszti kaszinóban. S hogy könynyítsek valamit a dolgán, maga mellé adom Klosst. Igaz, fiatal, csípős nyelvű, de jó szimatú tiszt. Dolgozzanak eredményesen, hátha magának is hasznára válik egy kis orosz vagy lengyel nyelvű társalgás. — Parancsára — mondta Kloss. — Gondolom, hogy Stadtke sturmführertől sok hasznos dolgot leshetek el. — Közben Stadtke arcát vizsgálta, s azt latolgatta, hogy a furcsa grimaszszerű mosoly az elégedettség vagy az irónia jele. * Amint kilépett a törzs épületéből rögtön rádöbbent, hogy a sturmführer nem beszélt a levegőbe. Emberei — 47 — HÍRLAP Rajt a Kék Csillagban Okleveles házi töltött káposzta Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek felszabadulási jubileumi versenyének része a felszolgálók, szakácsok, vendéglátóipari tanulók, háziasszonyok vetélkedője. Legutóbb a bicskei ÁFÉSZ Kék Csillag étterme volt a színhelye annak a jól sikerült programnak, amelyen részt vettek a bicskei, a csákvári és az alcsúti háziasszonyok is. Az ügyességes verseny győztese: Szolga Mihály, a Sárrét vidéki ÁFÉSZ dolgozója. A második és a harmadik helyezett: Vizi György az arlonyi, és Harczos Ferenc a székesfehérvári szövetkezet felszolgáló tanulója. A nők sorrendje a következő: Herman Jánosné a székesfehérvári, Pekk Ágota a bicskei. Végh Eszter ugyancsak bicskei ÁFÉSZ dolgozója. A tanulók terítési versenyében az első: Molnár Ágnes és ifj. Bíró István az ercsi, a második és a harmadik helyet Pócs Jenő, illetve Krausz Anikó a mezőfalvi, Vizi György az adonyi szövetkezet alkalmazottja szerezte meg. A felnőtt felszolgálók sorrendje a versenyben a következő: Szolga Mihály, Bódis Gyula, a Sárrét vidéki, Lőnig István és Nagy Vilmos a gárdonyi, Vujkov István és Pekk Ágota, a bicskei ÁFÉSZ dolgozója A háziasszonyok vetélkedőjének első helyezettje Kemeczky Gyulává, aki oklevelet kapott töltöttkáposztájáért, a töltött galamb készítésért Rédli Józsefné alcsútt. Király Kálmánná bicskei háziasszony töltött csirkéjéért jutott a második, illetve a harmadik helyezéshez. 5 (Folytatás az első oldalról) osztották fel; 28 316 igénylő kapott 397 980 kat. hold földet”. 1954. február 28. Fényképfal a Dunai Vasmű I-es nagyolvasztójának felavatásáról. Augusztus 20. a Martin acélmű első kemencéjének átadása. Villannyal, szénnel, acéllal, alumíniummal, traktorszántotta barázdával, bányagéppel, kombájnok zajával írott történelem... " Állok a dokumentumok ösvénye mellett, s várok ismerősöket. Kiket is? Vajon eljött-e s mekkorára nőtt azóta az a kisfiú, akit itt, a képtár falán elhelyezett ünnepi fotó még apja nyakában ülve ábrázol, egy nagygyűlésen. Mikor lép be a terembe az a fiatalasszony, aki olyan vidáman lapátolta egykor a törmeléket az újjászülető Március 15 utcán? Ki lehet az a favágó, aki ilyen jóízűen pihen meg egy pillanatra, kemény munkája közben, ahogyan a fényképezőgép lencséje elkapta a pillanatot? A múlt romjainak, pusztulásának képével az új lakótelepek, a gyáróriások fényképmásai feleselnek a falakon. * A történelemóra itt, a képtár hatalmas falai közé tágasodva, három hónapig tart. S vár tanítani, és emlékezni százezernyi kis- és öregdiákot. Valamennyiünket. Mekis János Bemutatjuk a felszabadulási kiállítást Az érkező tisztelettel pihen meg itt egy percre, napjaink nagyszerű alkotásainak dokumentumai előtt. Az Ikarus— 55 ma tűzoltóautó, a hűtőkocsi nem játékszer — a Fe-jér megyei járműgyártás hírneves gyártmányainak modelljei. „Merre a legérdekesebb?” Az első tájékozódás a kiállítás tablóinak rengetegében. (Fotó: Rabáczy) Otthonunk építése Otthonunk építése címmel kiállítás nyílik március 27- én a BNV 32-es pavilonjában. A kiállítást rendező Építésügyi és Tájékoztatási Központ március 25-én sajtóbemutatón ismertette a hazai és külföldi újságírókkal a vásárral egybekötött kiállítás célját. Mint mondották, a magánépítőtökkel kívánják megismertetni és megszeretettni a legújabb építőanyagokat s a lakberendezési tárgyak és háztartási gépek célszerű elrendezését bemutató területen pedig a tervezésnél ma már nélkülözhetetlen elrendezési kérdésekre szeretnék ráirányítani a figyelmet. A HIMNUSZ A BÉKÉRŐL. Fehérvárcsurson, a felszabadlás 25. évfordulójának tiszteletére ünnepi műsort adott a községi irodalmi színpad Himnusz a békéről címmel. A fiatal szavalók Radnóti Miklós verseiből készítettek összeállítást. valóban ott randallíroztak az utcákon. Egy földszintes kis épületből éppen három férfit és két nőt tereltek az utcára. E pillanatban Jacekra és Ilkára gondolt, no meg az öreg Vorobinra, s a rádióadó-vevőre. A legjobb lesz, ha nyugton maradnak, s a rádiót akár darabokra szedve is jól elrejtik — gondolta magában, s befordult jobbra a sarkon. Itt szintén működött az SD és az SS. Megállították a járókelőket, végigzsebelték a férfiakat, végigtapogatták a nőket és a gyermekeket. Egy asszony sírva kuporgott a földön, s keresgélte a szertszét gurult krumplikat, amelyeket kosarából öntöttek ki. Mellette egy szeplős arcú SD-s suhanc szorította hóna alá a géppisztoly agyát. A falhoz állított férfiakra vigyázott. Kloss Pierre gondolt, a franciára, akitől a véletlen elszakította. Rágondolt, s a krolencei táborban töltött ... hónapokra. Szerette volna most maga mellett tudni a franciát, s még valamit szeretett volna: kicsatolni a pisztolytáskát, s kilőni az utolsó töltényét is ezekre a ... fenevadakra. Mély lélegzetet vett, s elindult Vorobin szabóhoz. A Larzec utca sarkán gyors mozdulattal letépett egy gombot köpenyéről, s az így megteremtett alibivel indult tovább. Befordult, a legközelebbi keresztutcába, s majdnem összefutott Ilkával, aki szinte meggörnyedve cipelte a bőröndöt, s benne — nem kellett. Klossnak nagy találékonyság hozzá, hogy felfedezze — a rádió-ki adóval. A sarkon éppen akkor ugráltak le az SD emberei a tehergépkocsiról. (Folytatjuk) — tg —