Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Egy gyár, egy ház .N­em tudom pontosan,­­ hogy hány ezren dol­goztak a tegnapi szabad szombaton az üzemekben, mint ahogyan azt sem lehet tudni, hogy a hírügynöksé­gek jelentéseiben szereplő számokon túlmenően hány ezren dolgoztak „csak úgy”, vezénylés nélkül a gátakon, a ki- és visszatelepítések­nél. Egy azonban biztos: megmozdult az egész ország, hogy az aktív szolidaritás erejével enyhítse az árvíz­sújtotta országrész lakossá­gának gondjait. Már pénteken elhangzott a rádióban a szegedi ipari üze­mek akcióprogramja, amely igen tömören fejezi ki a segí­tőszándék lehetőségekhez mért nagyságát. Egy gyár, egy ház. S ebben az ország­ban, ezen belül Fejér megyé­ben is sok gyár van, sok üzem, s ha a sokból csak az a néhány csatlakozik ehhez a mozgalomhoz, ahol akcióké­pes építőbrigádokkal rendel­keznek, már akkor is néhány házra fel lehet tenni az év végén vagy a jövő év elején a táblát. Felépült a Fejér megyei .............. Vállalat se­gítségévek Tudom, s tudjuk valameny­­nyien: a segítségnyújtásnak ezernyi módozata van, s ezek valamennyiére szükség van és lesz még a következő hó­napokban is, hogy mielőbb eltüntethessük, vagy nagyon is érthető igényt követve a minimálisra csökkenthessük az árvízkárok okozta sebe­ket. S ehhez szükség van a takarókra, amelyeket egyik­­másik kereskedelmi vállalat, ipari és mezőgazdasági üzem ajánlott fel. Szükség van a szabad szombatokon végzett munkára, amelyet ezrek aján­lottak fel és végeznek ma, holnap és holnapután. Mert a szabad szombatokon végzett munka eredménye nemcsak a felajánlott munkabérekkel mérhető, de az előállított ter­mékekkel is. Kell, nagyon kell a cement és téglaipar, a házgyárak és az asztalosáru­­tüzemek, a bútorgyárak és a tartós fogyasztási cikkeket gyártó ipar aktív segítsége. Kell a karbantartó- és szol­gáltatóipar aktivitása is, hi­szen az előállított új termé­kek s a szabad szombaton végzett munka által felszaba­dított, holnapután hasznosít­ható munkakapacitás kell a háztartási gépek felújítására, használhatóvá tételéhez. Megmozdult az egész or­szág. Tízezrek állnak a gá­takon, huszonnégy, negyven­nyolc és hetvenkét órákat egyfolytában dolgozva. Buz­gárok és átszivárgások, fer­tőzésgócok és megroggyant családi házak, ipari és mező­­gazdasági létesítmények ál­arcában támad rájuk, ránk az az elemi csapás. Termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból, intéz­ményekből és ipari üzemek­ből jönnek a táviratok, leve­lek, telefonjelentések, fel­ajánlottuk, vállaljuk, átutal­tuk. S nem hivalgásként, mégcsak nem is a dicsérgetés szándékával közöljük és köz­li minden lap, rádió és tele­vízió a felajánlások egész so­rát. Nem ezért hanem azért, hogy ebben a kivédhetetlenül ránk tört rendkívüli állapot­ban a veszélyeztetett ország­rész minden lakója érezze: a hátország velük van. Bána­tuk eloszlatásában, fájdal­muk enyhítésében aktív szo­lidaritással veszünk részt. S ha szükséglakás kell, azt biztosítunk, ha étkeztetni kell azt tesszük, ha lakásokat kell felépíteni felépítjük. Mert az egy gyár egy ház ak­ció több annál, mint ameny­­nyit szó szerint kifejez. Va­lahogyan úgy lehetne megfo­galmazni, hogy egy ország, egy haza, közös áldozatválla­lás. S hadd idézzem egy szocialista brigádvezető sza­vait az építőiparból, befeje­zésként, s biztató üzenetként az árvízkárosultakhoz: „Nem fogjuk számolni a szabad szombatokat mindaddig, amíg erre az országnak, embertár­sainknak szüksége lesz.” Ei­mberek tízezrei dolgoz­■“Ód nak a gátakon, száz­ezrek dolgoznak szabad szom­batokon, s a békében ránk tört árvízi csatát megnyerjük. , Katar Antal Egy villanás a jövőből Jelentős beruházások az állami gazdaságokban Szinte nincs olyan állami gazdasága a megyének, amelyben ne hozna nagy­arányú vagy éppen kisebb mérvű változást egy-egy esz­tendő. A beruházásokra gon­dolunk, amelyek rendre va­lósulnak meg és további le­hetőségek nyílnak az áruter­melés növelésére. Brunner Tibor, az állami gazdaságok Fejér megyei főosztályának vezetője a fiatalok parla­mentjén tartott előadásában a beruházásokról is szólt. Ezt a jövőt villantjuk most fel. Egy helyen válogathat az exportőr A Simatelepi Állami Gaz­daságban ezer férőhelyes szarvasmarha-telep épül. Új­­donság, hogy itt már nem használnak fel szalmát almo­­záshoz, vízöblítéses módszer­rel tartják tisztán az állato­kat. Magát a trágyát pedig megfelelő vízzel keverve a szántóföldre, a takarmány­termelő területekre öntözik ki. A kötetlen tartású, fejő­házas tehenészeti telep fran­cia licenc alapján épül fel. Tizenegy állami gazdaság — tehát a megye vala­mennyi gazdasága — szö­vetkezett, társult a kor­szerű hízómarha-telep meg­építésére. A Mezőfalván léte­sítendő hizlaldának külön ér­dekessége, hogy a 4000 hízó­­marha — egy váltásban eny­­nyi állat hízhat — csak ab­rakot és abrakkeveréket eszik. Nagy előny lesz az is, hogy az exportőr itt, egy­helyben válogathatja ki, te­kintheti meg a szállításra szánt jószágot, nem kell e célból az egész megyét be­járnia. És ami ugyancsak je­lentős dolog: a felszabadult, még ma is korszerű istálló­kat az állami gazdaságok más állatokkal telepíthetik be, s a jelenlegi nagymeny­­nyiségű takarmány helyett árunövényt termeszthetnek. Zöldség - 30 hektáron Nem kis terület harminc hektár. Ezt tartják a sár­szentmihályiak is. Bulgáriá­tól vásárolt tervek alapján ugyanis hozzáláttak az Ino­­tai Erőmű közelében egy mo­dern zöldséghajtatóház — mondhatjuk így is, kombi­nát — építéséhez. Hat hek­tárral rövidesen végeznek, a szükséges meleget az erőmű szolgáltatja csőrendszeren keresztül. A tervek szerint néhány év alatt harminc hektárra növelik a zöldség­termő területet. Ez lesz az igazi primőr­­gyár! Elismerésre méltó a Bics­kére tervezett nerc-telep, ahol évi húszezer „bundának való” állatot nevelnek fel. Kitűnő „valutagyár” lesz ez. A Móri Állami Gazdaságban idén­­ már tavaly kellett volna — befejeződik a kor­szerű borfeldolgozó üzem építése. Társulásos alapon az állami gazdaságok itt dolgoz­tatják fel a szőlőt, kezeltetik a bort, a palackozást is ebben a gazdaságban történik. Né­hány környékbeli termelőszö­vetkezet ugyancsak a gazda­ságban oldja meg a feldol­gozás gondját Szárított gyümölcs Az állami gazdaságok gyü­mölcsöseiben igen sok alma, valamint csonthéjas gyü­mölcs — kajszi, őszibarok, szilva, cseresznye, meggy — terem, s ennek értékesítése gyakran okoz gondot. Ezen segít az a megvalósítandó terv, amely ugyancsak a Sár­­szentmihályi Állami Gazda­ság nevéhez fűződik. Jugosz­láviából vásároltak két szá­rítóberendezést, amelyek se­gítségével nagymennyiségű aszalványt állíthatnak elő. Könnyebb lesz így az értéke­sítés, hiszen az asztali gyü­mölcsök iránt mind a hatá­ron túli, mind pedig a hazai piacon egyre nagyobb az ér­deklődés. Jelentős fejlődést mutat évről évre az AGROKOM­­PLEX, a három állami gaz­daság vállalkozása. Jól be­vált az Agárdi Állami Gaz­daságban épített sertéstelep — az itteni tervek alapján. Ugyanilyen anyagból ebben az évben a társulás az ország különböző részein 60 ezer sertésférőhelyet létesít. Védnökség Nagyok a beruházási fel­adatok az állami gazdasá­gokban. Éppen ezért hívta fel a főosztályvezető a KISZ alapszervezetek vezetőinek, tagjainak figyelmét: vállal­janak védnökséget az építke­zések kivitelezése felett. Ma­ga az ötlet nagyon jó, hasz­nos. Ezért javasoljuk mi is: mielőbb tanácskozzanak az illetékesek, beszéljék meg, mit tartalmazzon ez a válla­lás és „hozzák tető alá” a védnökséget. o. t. VTUG PROISTARJAI, EGYESUIJETEKI Vejér megyei — -------------11'"11­­5 Mv&W&W&m Vasarnap. jjUK»­MMj info, május 21. • sBPF XXVI. évfolyam, 120. 87. Ara: 1 forint Zj*Libe­x Mese­órák, exportra Mesék világa, egy-egy táj vagy népszokás elevenedik meg az ébresztőórák számlapjain, amit a MOM dunaújvárosi óragyára exportra készít. Képünkön, Bognár Erzsébet a holland megrendelésre gyártott órákat szabályozza. (Fotó: Rabáczy Szilárd) Az árvízkárosultakért A jelzőrendszerek csator­nái — telefon, levél, szemé­lyes bejelentés — juttatják el a híreket a Vöröskereszt megyei titkárához és szer­kesztőségünkbe is. Az érte­sítésekben, a távirati stílusú levelekben­­ tudatosítanak az árvízkárosultaknak nyúj­tott segítségadásról. Tegnapi első értesítésünk a Mezőfalvi Állami Gazdaság­ból érkezett. A hibrid- és ke­verőüzem dolgozói egynapi munkabérüket ajánlották fel. A Velencei-tó környéke áfész dolgozói is — megelőlegezés­sel — feladták a jelzett csek­ken egynapi munkabérüket. A kezdeményező szerep a martonvásári kisvendéglő ti­zenkét dolgozójához fűződik. Az ő 1750 forintjuk is útnak indult. Az áfész KISZ-szer­­vezete külön munkára vál­lalkozott és ennek ellenérté­két továbbították. Horváth József, a MEZŐ­­BER párttitkára beszámolt a nemrég alakult négy szocia­lista brigád segítőkészségéről. Tegnap megérkezett a felhí­vás a Baranya megyei test­vérvállalattól is. A segítő­szándék tönkrement termelő­szövetkezeti majorok, állat­tenyésztő-telepek újraterve­zésében konkretizálódik. A Bútoripari Vállalat dol­gozói tervek adaptálásával, újratervezéssel nem tudnak segíteni, de ruhaneművel, meleg takaróval igen. 22 ezer forintért vásároltak ágyne­műt és más ruhafélét a baj­bajutottaknak. Az ajándéko­kat saját gépkocsin szállítják a helyszínre. A mezőgazda­­sági technikumból, a MÁV pályafenntartástól, a megyei könyvtárból is csomagkülde­ményeket továbbítottak. Egyéni segítségnyújtásban sincs hiány. Többen, közöttük a székesfehérvári Peresztegi Jánosné, ruhaneműt küldött. A BM Fejér megyei Rend­őrfőkapitányságának dolgo­zói, s a főkapitányság mel­lett működő BM-óvoda kol­lektívája úgy határozott, hogy óvodáskorú, illetve alsó­­tagozatos általános iskolás gyermekeket fogadnak ma­gukhoz a kitelepített csalá­doktól A főkapitányság 25 dolgozója mindaddig saját gyermekeként neveli, gon­dozza a gyermekeket, amíg azok családjainak kitelepíté­se, illetve a károk helyreállí­tása be nem fejeződik. A BM-óvoda dolgozói vállal­ták, hogy a 25 gyermeket napközben nevelik, gondoz­zák. A május 22-én este meg­tartott óvodai szülői értekező létén nagy elismeréssel fo­gadták a szülők is e bejelen­tést, s többen azonnal beje­lentették, hogy csatlakozni kívánnak a főkapitányság dolgozóinak akciójához, s kérték, hogy amennyiben erre lehetőség van, hozzájuk is költöztessenek egy-egy gyermeket. Szabadszombat helyett tel­jes műszakot tart május 30-án a Fejér megyei Nyom­daipari Vállalat székesfehér­vári és dunaújvárosi telepé­nek 285 dolgozója. Az erre a napra eső munkabérüket az árvízkárosultak megsegítésé­re ajánlották fel. A székesfehérvári Finom­­mechanikai Vállalat KISZ- szervezete május 25-én hét­főn külön műszakot tart, amelynek munkabérét fel­ajánlják az árvízkárosultak­nak. A Gabona Tröszt Szolgál­tató Vállalat Székesfehérvár, Váralja sori kirendeltségén megnyújtották a péntek esti műszakot az asszonyok. Meg­tudták, hogy zsákokra volna szükség az árvízvédekezési munkákhoz. A százezer zsák kiválogatása, huszonötösével összecsomagolása sok időt, munkát vett igénybe. Jóval éjfél után fejezték be a mű­szakot. Az előkészített zsáko­kat a Vízügyi Igazgatóság dolgozói kocsira rakták és elszállították oda, ahol jó szolgálatot tesznek. Az emberi megértés, segít­ségadás említett néhány pél­dája is szemlélteti, megmoz­dult megyénk lakossága. Te­hetségéhez, anyagi helyzeté­hez mérten vállalnak részt a nemes szándékú akcióból. VIZES FORINTOK Májusi halászat? A kiállításra készülő pontyokra időnként a halászmester is kiváncsi. (Riport a 4. oldalon.)

Next