Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Vasárnap, 1970. május 24. P 5) V*. . V -----------------------------------------------H nwr-Tp------------------------------------------------------------­ Aha és term­elősz­eive­­kese­te Közös a gond, együttes a megoldás Lapunkban ritkán írunk arról, hogy a termelőszövet­kezetek mily nagy segítséget nyújtanak a községi taná­csoknak ahhoz, hogy szeb­bek, gazdagabbak, kulturál­tabbak legyenek falvaink. A lakosság zöme a termelőszö­vetkezetben dolgozik, nem is rosszul, s a jövedelmen kívül azt is élvezni akarja, ami közvetetten jut el hozzá. Ehhez nagyon szép példát találtunk Abán. Eme­ster tanács* és irodaház A megszokott kapubejára­ton át nem lehet bemenni a Vörös Hajnal Tsz központjá­ba. Hosszú fal állja az em­ber útját. Úgy a magasföld­­szint körül tartanak az épí­tőmunkások. Bent Tóth Gyu­la tsz-elnök és Vadász János elnökhelyettes, párttitkár mondja el az épület törté­netét.. A tanács és a termelőszö­vetkezet között őszinte, bará­ti kapcsolat alakult ki az el­múlt hosszú évek alatt. Segí­tik, támogatják egymást. S e kétoldalú kapcsolat gazdagon gyümölcsözik. — Nagyon régi épület a ta­nácsháza, mi is szűkösen va­gyunk itt a központban. Te­kintélyt, rangot kell adni a tanácsnak, a termelőszövet­kezet szakvezetőinek is olyan körülményt teremteni, amely­ben irányítani, vezetni, ter­vezni tudnak. Így született meg az elhatározás, hogy együttesen felépítjük az eme­letes tanács- és irodaházat. Ha külön-külön csinálnánk, sokkal többe kerülne. — A földszinten lesz a ta­nács, hét helyiségben. Ugyan­csak a földszinten alakítjuk ki a majd gyönyörűen be­rendezett, 80—90 embert be­fogadó tanácskozó termet, amelyben a társadalmi ün­nepségeket is tartjuk. Hadd legyen maradandó önlék ez az ünnep mindenkinek. Az emeleti rész lesz a ter­melőszövetkezeti iroda. A negyver tagú építőbrigád A termelőszövetkezetnek van egy igen erős építőbri­­gádja, negyven taggal. Szak­képzett ember irányítja ezt a kollektívát, és igen sok érté­ket állít elő évente. A község­ben szinte valamennyi építési igényt ki tudnak elégíteni. — A községpolitikához tar­tozó kommunális munkák kivitelezését is mi vállaljuk — mondja a párttitkár —. Épül három kilométer hosz­­szú járda, a lakosok a házuk előtt elvégzik a földmunkát, nekünk már csak a szakmun­ka marad. A Rákóczi utcá­ban higanygőz lámpatesteket szerelünk föl. Az innen lesze­relt hagyományos világító­testeket a többi utca jobb világítására használjuk. A tűzoltószertár építését is a mi brigádunk vállalta. Van tehát dolga bőségesen a negyven embernek, ők is jól járnak, hiszen egész éven át munkalehetőségük van, a tsz sem fizet rá a boltra, ugyanakkor a tanács is ol­csóbban, gyorsabban valósít­hatja meg elképzeléseit. Állattenyésztés — háztájiban — jók az eredményeink — s ezt elbizakodottság nélkül említi az elnök, Tóth Gyu­la —, amelyeket az állatte-­ nyésztésben elértünk. Mégis úgy tartjuk, hogy a közös munkához szorosan hozzá tartozik a háztáji áruterme­lés is. A háztáji és a terme­lőszövetkezet — ez a tsz együttesen. Ezt nemcsak vall­juk, ekképpen cselekszünk is. Tavaly 29 tenyészkocát he­lyeztek el a háztáji ólakban, idén már ötvenet! A Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal takarmányleraka­­tot létesítettek, itt bárki be­szerezheti a szükséges abra­kot a kacsatáptól a hízótápig. Most még azt kell majd el­intézni, hogy a vállalat nem­csak készpénzért, hanem cse­réért is adjon tápot, mert igen sok kukorica van a gó­­rékban. A baromfitenyésztés is ki­alakult a községben. Koráb­ban valamivel több, mint 300 ezer tojást értékesítettek, idén egymillió tojást adnak el a háztájiból a termelőszövet­kezeten keresztül. S ehhez kell még hozzáadni az áfész és a szakcsoport által ter­meltetett mennyiséget is. Summázva: hatszorosára emelkedett a tojástermelés Abán. Zöldséges bort és húskészítmény Igaz, a tervek még nem ké­szültek el, de az egységes ál­lásfoglalás már megszületett. A kültelkekkel együtt Abán 4200 a lakosok száma. A tsz évente 220—240 hízómarhát, s a háztájival együtt 6500 hí­zott sertést értékesít. A vi­szonylag gyenge húsellátás indította a község vezetőit ar­ra az elhatározásra, hogy — a fogyasztási szövetkezettel tár­sulva — építenek egy olyan húsfeldolgozó üzemet, amely­ben különböző friss húské­szítményeket állítanának elő. A készítményeket és a húst az áfészhez tartozó községek­ben árusítanák. Az alapanyagot a termelő­­szövetkezet képes lesz előál­lítani. Most már csak az épí­tés megkezdésén a sor. Ugyancsak a lakosság ér­dekében állítanak fel idén — s a nyárig át is akarják adni rendeltetésének — egy zöld­séges boltot Kertészetük ugyan megszűnt, de hat hol­don termesztenek idén is olyan zöldségfélét, amire az abaiak igényt tartanak. Abe és a termelőszövetke­zet a két fogalom, de az évek során mégis eggyé vált. Orsóvai Tibor Cikkünk nyomán A ..Burkolás, avagy csomagolópapír csoma­golva” c. május 14-én megjelent glosszánkra a Fejér megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat az alábbiakat válaszolta: „A cikk azon feltételezése, hogy a „Duna­kanyar” elnevezésű csomagolóanyag adjusz­­tált kivitelben történt forgalomba hozatala áremelést takar, nem felel meg a tényeknek. Az 1,10 forintért forgalomba hozott csoma­golópapír mérete 99 x 81 cm, míg az 1,30 forintért forgalmazott 100 x 94 cm. A kifogá­­­solt, adjusztált (csomagolt) csomagolópapír méretei pedig miként a cikkíró is megállapítja — 100 x 130 centiméter. Megállapítható, hogy azonos grammsúlyú termék esetén — és jelen­leg arról van szó — a „Dunakanyar” elneve­zésű csomagolópapír ára adjusztálás nélkül 1 forint 83 fillér lenne. Az adjusztálás csupán 17 fillérrel drágítja meg a terméket, viszont biztosítja: a vásárló gyűretlen és tiszta termé­ket kap. (Kiemelés a cikk szerzőjétől.) Miután a vásárlónak szabad választási lehe­tősége van csomagolópapír vásárlásakor, a Dunakanyar elnevezésű adjusztált csomagoló­papír forgalomba hozatala választékbővítést jelent, mintegy lehetőségként a differenciált igények kielégítésére.” A választékbővítéssel, s minden erre irá­nyuló szándékkal egyetértünk. Egyet azonban mégsem értünk — és ezt az említett cikkben is megfogalmaztuk: — miként állíthatja a vá­laszadó, hogy „a vásárló gyűretlen és tiszta terméket kap” az „adjusztálás” révén, ami­kor ez a „kiszerelés” mindössze egy szalagból áll, ami az összehajtogatott, tehát a már eleve megtört papír felületének mintegy felét védi csupán. S ezért a „féligcsomagolásért” a vá­laszadóval ellentétben nem 17 fillért fizetünk csupán, hanem 22-őt. Ugyanis az 1,10-ért for­galmazott papír 80,2 négyzetdeciméter, s ke­rekítve 1,37 fillér jut egy egységére. A másod­sorban említett 1,30-ért „mért” papír ugyan­csak 1,37 fillér/négyzetdeciméterért kapható, s ezzel az egységgel számolva — ha már szá­molunk, legyünk pontosak! — 130 négyzet­deciméter , 1,37 , annyi, mint 1,78 egész és egy ezredforint. 200—178 meg annyi, mint 22. Tehát ennyi. De nem a fillérekről van itt szó, hanem arról, hogy az „adjusztált papír" drá­gább, a burkolat nem védi a papírt s különö­sen nem biztosítja a gyűretlen állapotot, hi­szen sokrétűre hajtogatva kerül forgalomba. Igaz, ez is valami, de azért nem az az igazi! ­ A Központi Bizottság 1970. január 16-i ha­tározata szerint ez év végén sor kerül pártunk X. kong­resszusára. A kongresszust megelőzően pártértekezlete­ken újjáválasztják minden szinten a pártbizottságokat összevont taggyűléseken, il­letve küldöttértekezleteken a csúcsvezetőségeket, alapszer­­vi taggyűléseken pedig a ve­zetőségeket. A pártéletnek mindig ki­emelkedő eseménye a kong­­reszus és azt megelőző al­sóbb szintű pártszervek és pártvezetőségek ú­tj­­ választá­­sána­k előkészítése és végre­hajtása. Érthető, ha a jubi­leumi évforduló után e kér­dés kerül mindinkább párt­tagságunk — de nyugodtan mondhatjuk egész népünk, s köztük megyénk lakossága — érdeklődésének középpont­jába. Bár a választás önma­gában a párttagság, a párt belső ügye. Azonban pártunk társadalmi, gazdasági éle­tünk, egész szocialista építő munkánk irányítója, szerve­zője, lelkesítője. Ezért, e je­lentős esemény túlnő a párt keretein, egész társadalmunk ügyévé válik. Ez nyilvánul meg abban, hogy a kong­resszusra való készülés je­gyében folyik a munka a gazdasági, társadalmi élet minden területén, annak je­gyében és tiszteletére ölt mind szélesebb méreteket a szocialista munka­versen­y, a dolgozók felajánlásai; ez adja a fő tartalmát a párt közvetlen ifjúsági szerveze­te, a KISZ tevékenységének, ez szab irányt állami életünk demokratizmusa továbbfej­lesztésének, stb. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy nincs ma társadalmunknak egyetlen olyan területe, vagy szerve, amely ne a kongresz­­szusra való készülés jegyé­ben elemezné végzett mun­káját. Vagyis: számadásra készül a párttal együtt az egész ország. Számot adnak a párt vezető szervei válasz­tóiknak, a párttagságnak, de egyben egész népünknek ar­ról, hogyan szolgáltak rá a négy esztendő alatt a biza­lomra, mennyiben felelt meg tevékenységük a társadalmi elvárásoknak. Egyben szám­vetést készít párttagságunk is, hogy mennyiben járult hozzá a IX. kongresszus ál­tal meghatározott célok va­­lóraváltásához. Számadás lesz ez társadalmunk vala­mennyi gazdasági, állami, társadalmi szervei részéről egyrészt, a pártnak, másrészt saját területük dolgozói előtt hogy mit tettek a négy évvel ezelőtti kongresszuson elfo­gadott — és népünk által is helyeselt — célok, feladatok megvalósításáért, végrehaj­tásáért. A kongresszuson és a különböző szintű pártérte­­kezleteken, taggyűléseken az ő munkájuk is értékelésre kerül. A számadás elvégzése fe­­lelősségteljes munkát igényel a pártbizottságoktól és pártvezetőségektől. Fel kell mérni, kritikailag ele­mezni a legutóbbi választá­sok óta végzett munka ered­ményeit, és azok érdekében kifejtett politikai munkát. Megfelelő következtetéseket kell levonni azokból a párt­­szervek, szervezetek politikai feladataira vonatkozóan. Fel kell vázolni a jövőt, a pers­pektívát és a célok elérésé­nek eszközeit, módjait. Mind­ez kétségkívül nagyon alapos, elmélyült és kollektív össze­fogást igénylő munka. Ott cselekedtek helyesen, ahol már ehhez hozzáfogtak. A párt megyei végrehajtó bizottságának határozata is az előkészítő munka mielőb­bi megkezdésére hívja fel a pártbizottságok és pártveze­tőségek figyelmét. Ezen belül a választások politikai előké­szítését tartja elsődleges fel­adatnak. Ajánlja, hogy a pártbizottságok és pártveze­­tőségek az országos fejlődés felvázolása mellett saját te­rületük eredményeinek be­mutatásával, ismertetésével, a meglevő fogyatékosságok őszinte feltárásával erősítsék párttagságunk és a párton kí­vüliek politikánk iránti bi­zalmát, a szocializmusba ve­tett hitét. Megyénk négy év alatt elért eredményei szemléltetően bizonyítják, hogy — a társadalmi, gazda­sági, politikai életben egy­aránt — előbbre léptünk a IX. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában, a szo­cialista érietőmunka vala­mennyi területén. Kiegyensú­lyozott fejlődés jellemzi me­gyénket. Iparunk termelése a harmadik ötéves terv során az országos átlag felett mint­egy 3—4 %-kal fog növeked­ni, ezzel a terv-előirányzato­kat jelentősen túlteljesíti. Számottevően bővültek a már meglevő üzemek, mel­lettük új üzemek épültek, egyes vidékeink tovább ipa­rosodtak. Eredményeként biztosított a foglalkoztatott­ság a megyében, javultak a dolgozók munka- és életkö­rülményei, a szociális ellá­tottság, a tervezettnél na­gyobb mértékben emelkedett a bérből és fizetésből élők életszínvonala. Viszonylag gyors ütemben fejlődik me­zőgazdaságunk, jók a termés­hozamok, kedvezően alakul­nak a jövedelmek, a tsz­­tagok részesedése. Ezek­ben az eredményekben jelentős szerepe volt és van a három évvel ezelőtt beve­zetett gazdaságirányítási re­formnak. A gyakorlati ta­pasztalatok mind inkább meggyőzik a korábban két­kedőket pártunk gazdaságpo­litikájának helyességéről, céljaink realitásáról. Az a fejlődési tendencia, amely az elmúlt négy esztendőt jele­­mezte, biztató képet fest a jelenről, de még inkább a jö­vőt illetően. S­ikereink — a helyes­­ politika mellett — alapvetően a párttagság elvi szilárdságán, politikánk tisz­tánlátásán és képviseletén, következetes védelmén és a célok érdekében kifejtett erőfeszítésein múlik. A vá­lasztás politikai előkészítésé­nek is azt kell eredményez­nie, hogy tovább erősödjön a pártegység, a véleménykü­lönbségek elvi tisztázásán, a jobb­ vagy baloldalról je­lentkező hibás szemléletek leküzdésén, a párttagság egé­szének a közös cél érdekében kifejtett aktivitása növeke­désén keresztül. Megyénk párttagsága egységes pártunk fő politikai irányvonala meg­ítélésében. Bár néhány kér­désben még tovább kell erő­síteni párttagságunk egységes állásfoglalását. Bővebb megvilágítást igé­nyelnek a párt vezető szere­pe érvényesülésének elvei és formái. Hibás, prakticista az a szemlélet, mely a párt ve­zető szerepe érvényesülését kizárólag a párttagok vezető posztokba állításán és a párt­szervek különböző kérdések­be való konkrét beavatkozá­sában látja és a vezető sze­repe gyengüléseként a párt jogkörének csökkenéseként értékeli a különböző gazda­sági, állami, társadalmi szer­vek növekvő önállóságát. Az út, amelyet pártunk IX. kongresszusa a párt vezető szerepe erősítése, a pártveze­tés módszereinek fejlesztése érdekében megjelölt és ame­lyen járunk helyes, sőt e ten­denciát kell tovább erősíte­nünk. Mi azt valljuk, hogy a párt vezető szerepe akkor és ott érvényesül, ahol megvaló­sul pártunk politikája. A ve­zető szerep érvényesülésének egyik lényeges fokmérője, hogyan bontakozik ki a szo­cializmus építésére hivatott más szervek önállósága, s en­nek alapján öntevékenysége és felelőssége. A párt felada­ta elsősorban, hogy irányt szabjon e szervek tevékeny­ségének, megszervezze, össze­hangolja, majd ellenőrizze azok tevékenységét és nem az, hogy helyettük dolgozzon. Az a tény, hogy a gazdasági reform követelményei mind­jobban érvényesülnek a gya­korlatban, egyben a párt ve­zető szerepe mind jobb érvé­nyesülését bizonyítja. Az, hogy a párt ma nem avatko­zik be kicsinyesen, apróléko­san a gazdasági, állami szer­vek, vezetők munkájába nö­velte azok öntevékenységét, felelősségérzetét. Ez pedig önmagában is a párt politiká­ja következetesebb érvénye­sülését s vele párhuzamosan a vezető szerep növekedését eredményezte. P­árttagságunk körében ma még vitatott, meg nem értett kérdések tisztá­zására jó alkalom a válasz­tásokra való készülés, csak élni kell az alkalommal, nem sajnálva az időt és felkészül­ten, megfelelő tények és ér­vek birtokában. Pártunk Központi Bizottsága előzetes vitára bocsájtja a kongresz­­szusi irányelveket, téziseket és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó ja­vaslatokat. Ebben is az a he­lyes törekvése nyilvánul meg pártunknak, hogy párttagsá­gunk egészét bevonja politi­kája alakításába, formálásá­ba. Ez a pártdemokrácia fej­lesztésének, a párttagság jo­gai érvényesítésének egyik legkézzelfoghatóbb megnyil­vánulása, éljen a lehetőség­gel megyénk párttagsága. Ajánljuk, hogy a kongresszu­si dokumentumokat a tag­gyűléseket megelőzően vitas­sa meg a tagság pártcsopor­tonként, vagy kisebb kollek­tívákban, hogy minél többen és érdemibben tudják kifej­teni észrevételeiket, javasla­taikat. Egyébként ezt a célt szolgálja az is, hogy a párt­­alapsze­rvezetekben két tag­gyűlésen bonyolítják le a vá­lasztásokat A választási munka mindig jó alkalom a párt vezető szervei és veze­tői, valamint a tagság kap­csolatának erősítésére, mé­lyítésére. Már a legutóbbi vá­lasztások során is nagyon hasznosnak bizonyult és be­vált forma volt, amikor a pártvezetőségek tagjai két­­három fős csoportokban be­szélgetéseket, véleménycserét folytattak a párttagsággal. A pártvezetőségek alapos és re­ális értékelést kaptak mun­kájukról a párttagságtól és sok hasznos tanácsot, bírála­tot, amelyet jól tudtak hasz­nosítani a beszámolókban, a jövő feladatainak meghatá­rozásában, de egyéni munká­jukban is. E módszer alkal­mazását a mostani választási előkészület során is ajánljuk a pártvezetőségeknek. Ezek a véleménycserék alkalmasak arra is, hogy közelebbről, alaposabban megismerjük a párttagság egyéni gondjait, kívánalmait és egyben meg­vitassuk velük, értékeljük pártmegbízatásuk teljesítését és ezzel kapcsolatos problé­máikat. Feltétlen szólnunk kell arról, hogyan teljesítik a minden párttagra vonatkozó alapvető megbízatást, hirdes­se és álljon ki a párt politiká­ja mellett mindenkor ahol él, dolgozik. Ez a párttagsággal járó alapvető követelmény. Az alapvető megbízatás kon­krét megbízatással is kiegé­szül, annak teljesítéséről sem lehet megfeledkezni. Nem közömbös a párt számára, hogyan állnak helyt a párt­tagok a különböző szervek­ben s mindazon posztokon, ahova őket a párt állította. A választási előkészületek során mindig különös hang­súlyt kap a kádermunka. Érthető, hisz a most megvá­lasztásra kerülő vezető tes­tületekre és vezetőkre hárul elsősorban a kongresszus és a helyi pártértekezletek, tag­gyűlések határozatai végre­hajtásának megszervezése. S mivel e határozatok egész társadalmunk továbbfejlődé­sének is irányt szabnak a pártonkívüliek számára sem közömbös, hogy kik lesznek a vezetők, különösen a helyi politikai munka irányítói, a végrehajtás szervezői, veze­tői, az elkövetkezendő négy, illetve két évben. A választási kádermun­ka elvégzésében az irányító pártszervek és a párttagság mellett jelentős szerep jut és felelősség hárul a jelölőbizottságokra, hogy olyan elvtársakat hozzanak javaslatba, akik értik és ér­vényesíteni is tudják a gya­korlatban a párt politikáját. A kiválasztásnál irányadó a Politikai Bizottság 1967. má­jus HM határozata, mely meghatározza a kiválasztás alapvető elveit. Hasznosnak tartjuk, ha az irányító párt­szervek a jelölő bizottságok felkészítésekor újólag felidé­zik ezeket az elveket Ugyan­csak meg kell ismertetni a jelölő bizottságokkal a Köz­ponti Bizottságnak a mun­kásosztály helyzetéről, ifjú­sági politikánkról és a nő­mozgalom továbbfejlesztésé­ről szóló határozataiból a kádermunkával összefüggő részeit hogy e határozatok szellemében, a benne foglalt követelményeknek megfele­lően végezzék munkájukat A káder­munkának egyik lényeges eleme a vezetés folytonosságának biztosítá­sa, amely az egészséges sta­bilizálás és csere megfelelő arányainak kialakításával valósítható meg. Ebből kö­vetkezik, hogy az új testüle­tekben helyet kell kapniuk a tapasztalt a munkában ki­próbált cértalantetak, akik vezetési tapasztalatok birto­kában megtorpanás nélkül tudják továbbvinni a mun­kát Mellettük feltéttlen szük­séges a fiatal, új erők bevo­nása, akik egyrészt frisseséb­get visznek a vezetésbe, más­­részt elsajátítva a vezetés tudományát a munkában el­fáradó és kieső elvtársak he­lyébe léphetnek az elkövet­­kezendő években. Az egész választási munka előkészítése és végrehajtása komoly szervező munkát, jó koordinációt, összehangoltsá­got igényel a vezető testüle­tektől, pártvezetőktől, akti­vistáktól. Elkerülhetetlenül jobban előtérbe kerülnek a pártélet belső kérdései, mint más időszakokban. Ezért arra kell ügyelnünk, hogy a vá­lasztási munkát helyesen kapcsoljuk össze az előttünk álló egyéb feladatokkal, le­gyen az lendítője összfelada­­taink végrehajtásának. A vá­lasztás során mindenképpen pezsgőbb politikai élet bon­takozik ki, megnő az aktivi­tás, s az aktivitás növekedé­sével felfokozódó energiát helyesen kell a társadalmi, gazdasági életünk továbbfej­lesztésében hasznosítanunk. Hi­szünk abban, hogy me­gyénk párttagsága csak­úgy, mint már sokszor most is legbensőbb sajátjá­nak tekinti a kongresszusra való készülést és ezen érzé­seitől áthatottan áll helyt a munka frontján és példájával vonzza a pártonkívüli dolgo­­zókat. A kongresszusra készülünk *írta: Kersák Ferenc, a megyei pártbizottság titkára

Next