Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

in: M*fUMr KOMÓCSIN ZOLTÁN LÁTOGATÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON Pénteken egésznapos látogatásra Székes­fehérvárra érkezett Komócsin Zoltán elv­társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A ven­déget a kora délelőtti órákban a megyei pártbizottságon fogadták, ahonnét rövid tá­»­jékozódó beszélgetés után Herczeg Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a párt-­ bizottság elsőtitkára és Kalmár Dezső elv­társ, a városi pártbizotttság elsőtitkára tár­saságában a székesfehérvári Könnyűfém­műbe látogatott A hazai alumíniumipar fellegvárában Juhász János, igazgató, valamint a vállalati Post-, szakszer­vezeti- és KISZ-bizottságok titkárai fogadták. Városunk vendégét a Könnyűfémmű igazgatója tájékoz­tatta a gyár fejlődéséről, termelési feladatairól,­­ jövőbeni célkitűzéseikről. Ezt követően gyárlátogatáson ismerkedtek a székesfehér­vári gyár félkész- és készárugyártó üze­meivel. Délután a városi tanács nagytermében megyei aktíva étekezletre került sor, ahol a nemzetközi helyzet és a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseiről tartott tájékoz­tató előadást Komócsin elvtárs. „Burkolt áruajánlat” A Könnyűfémmű készáru­­üzemében Komócsin Zoltán elvtárs sokáig időzött. Lát­hatóan kellemes meglepetés­ként érte, hogy az európai és világviszonylatban is igen jelentős gyár nemcsak fél­kész­ termékeket állít elő — mint a tájékoztatón kitűnt — tízezer tonnás nagyságrend­ben, hanem „apró" készter­mékekkel is jelentkezik a piacon. Az aprót valóban idéző­jelbe kellett tennünk, hiszen az első készáruból, amelyet pártunk központi bizottságá­nak titkára kézbevett, az olajkályha díszrácsból az el­múlt évben mintegy 120 000 darabot, idén viszont már 200 ezret adnak a gyártóiparnak-Juhász János elvtárs, a gyár igazgatója a rács-cso­­magolóban felhívta a vendég figyelmét egy kávébarnára eloxált alumínium kályha­­rácsra, s nagy derültség kö­zepette elárulta, hogy ezt az új kivitelű terméket egyenlő­re burkolva juttatják el a megrendelőkhöz. Új, szép kivitelű termékükből néhány darabot „becsempésznek” egy-egy százas kötegbe.­­ várják a hatást, nevezetesen azt, hogy észrevegyék és a jövőben már keressék is eze­ket a színezett, esztétikailag kifogástalan, a választékbő­vítés szempontjából igen hasznos kályharácsokat. Nem kis meglepetést jelen­tett a készáruüzem egy má­sik munkacsarnokában a vi­lág legelső, magasfeszültsé­gű távvezetéket tartó alumí­nium tartótornya, amelynek vnullszériáját­, vagyis a tény­legesen első példányát 24 méter magas változatban a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is bemutatják. Meglepetést meglepetés ért ebben az üzemrészben. Be­mutatták például az alumi­­nium-tűzoltólétrák elemeit, az olajfúrólyukak elzárásá­hoz készülő, speciális dugó­kat, amelyek robbantásra, nagy nyomásra a­melyben „plombálják” a furatokat, s ezáltal megszüntetik vagy megelőzik a gáz- és olajki­töréseket. Láttuk a színes té­véadáshoz készülő alumíni­um dipólokat, öntözőcsőhe­gyeket. Látták a vendégeik az idén már 1,7 milliárd forint termelési értéket produkáló gyáróriást, s ezzel együtt azt, hogy a Magyar—Szovjet Timföld és Alumínium Egyezmény jó alapokra épült, és székesfehérvári vo­natkozásban aligha lesz an­nak akadálya, hogy az egyez­mény szerint 1980-ig már évi 330 000 tonna timföld kohósí­­tásából eredő, a Szovjetunió­ból hazaszállításra kerülő évi 165 000 tonna alumíniumtüs­­kó félkész- és késztermékké változva sokszorozza meg ér­tékét. Ezt egyébként a gyár­óriás üzemein belül az a 9000 tonna összsúlyú szovjet gép is garantálja, amelyet az új szélesszalag-hengermű­ben szereltek fel. _________VILÁG PROLETÁRJAI, EGYSSUUITHI. Szentenciák nélkül a jövedelemelosztásról Mihez ragaszkodik a tagság ? A szövetk­ezett gazdaságok jövedelemelosztásának szá­mos alapvető és részletkér­déséről tárgyaltak tegnap — a két területi szövetség elő­terjesztése alapján — az MSZMP Fejér megyei bizott­ságán. Homoki Józsefnek, a pártbizottság titkárának el­nökletével lezajlott gazdasá­gi-szövetkezetpolitikai bizott­sági ülésen megfogalma­zott kérdőjelek és figyelemáz­terdések arra utalnak, hogy bőven elérkezett a tsz-ek jö­vedelem felosztása alapos elemzésének ideje Az ok és okozati összefüggések nyílt és egyértelmű feltárása ugyan még várat magára, de annyi mindenesetre másh­s megfogalmazható. a gazda­(Folytatás a második oldalon) Okleveles határ Küzdelem a dekákért, a kilókért... — Köszönjük a gratulációt, de arra kérem, hogy ne di­csérjen túlságosan bennün­ket .. A tetteket szeretem a szavak helyett, és nem is vagyok képes valamilyen hangzatos nyilatkozatot adni. Ami pedig az oklevelet, va­lamint a múlt évi gazdasági eredményeinket illeti, hadd jegyezzem meg, nem egy esztendő munkája, fáradozá­sa az, hanem éveké... Azt so­rolni, hogy kinek-kinek mi­lyen érdemei lennének az eredményekben, talán feles­legesnek tűnne, mert higgye el, lehetnék én személyesen akármekkora mezőgazdasági zseni, és lángész együtt az az egész vezetés, ha a tagság nem állna mellettünk. Ezért inkább azt javaslom, meg­fogalmazni, hogy az érdem azé a háromszázötven­ emberé, akik a Szabad Élet Téesz­t alkotják... Leg­szívesebben azt cselekedném, még ha nem is abc-sorrendben, leír­nám mindannyiuk nevét az újságba, hiszen az érdem mindenkié. Így válaszol Varjas Gyula Állami-díjas tsz-elnök, ami­kor számok nélkül, „csak” beszélgetünk az oklevélről, melyet ma délelőtt vesznek át a Minisztertanács megbí­zottjától. Igen, számok nél­kül, több okból és megfonto­lásból is, mert a gazdasági verseny feltételei nemcsak kiugró termelési eredmé­nyekre össztönöznek elsősor­ban, hanem sokkal inkább — abszolút számok nélkül — a fejlődést igazoló pontszámok gyarapítására. Az évenkénti 10—15 százalékos gazdasági fejlődés a cél, amikor már a hozamnövekedésben a dekák­ért, kilókért és nem mázsák­ért folyik a tényleges harc. Varjas Gyula szavaival: gaz­daságonként lehetnek ugyan szóródások, mert még nem mindenütt futottak ki egyes ágazatok lehetséges hozamaival, mint például náluk. Éppen ezért a Szabad Élet Tsz 1969. évi 14 százalékos fejlődésének, túlzás nélkül megfogalmazható, nagyobb az értéke, mint egy kiemelkedő 50 százaléknak. Mert amíg arról volt szó, hogy 16 má­zsáról 20-ra, vagy 32 mázsára lehet növelni például az in­tenzív búzafajták holdankén­­ti átlagtermését, valamivel könnyebb volt a dolog, mint most, amikor legfeljebb már csak néhány kiló van még a fajtában. Az állattenyésztési ágazatra ugyanez áll. Követ­kezik tehát nemcsak a „fajta­­kérdés”, hanem az állandó­an fejlődő és korszerűsödő termesztés- és tenyésztés­technológia, a kutatás, a me­zőgazdasági tudomány gya­korlata. És az a gazdaság, amely lemond, illetve meg­nyugszik abban, hogy elérte az adott anyaggal és eszköz­zel a plafont, bezárhatja a „boltot”, vagy csak mekésve látja: eljárt felette az idő. És Varjas Gyula talán mégsem neheztel meg, ha itt ezen a helyen oklevéllel vagy (Folytatás a 3. oldalon) AZ ELSŐ KASZÁLÁS Szerte a megyében megkezdődött a kitűnő termést adó lucerna első kaszálása. Ké­pünkön: a sáregresi Április 4 Termelőszövetkezet lucernáját kaszálják. A TARTALOMBÓL 9 Árvíz és emberek Jövő heti rádió- és tv-műsor Rendhagyó sajtótájékoztató Megnyílt a sz­V . Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1970. évi Budapesti Nemzet­közi Vásár. A vásárváros fő­terén, — ahol külön kiállítás szemlélteti a népgazdaság, s ezen belül a külkereskedelem, negyedszázados eredményeit — Droppa Gusztáv, a Hun­­gexpo vezérigazgatója és dr. Vitéz András, a BM­ igazga­tója üdvözölte a vendégeket. A megnyitón résztvett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Tímár Mátyás, a Minisztertanács fe­­nökhelyettesei, Cseterkcs La­jos, az Elnöki Tanács titká­ra, a kormány több tagja, va­­lamint a politikai, gazdasági, társadalmi élet számos veze­tő képviselője. Ott voltak a BMV alkalmából Budapestre érkezett külföldi kormány­küldöttségek és kereskedelmi delegációk. Részt vett a meg­nyitón a budapesti diplomá­ciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a kül­földi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Ezután a ven­dégek a vásárvárosban kör­sétára indultak. Építőipari szakemberek látogatása a megyeszékhelyen Az ország építőipari terve­ző- és kutatóintézeteinek ve­zetői, valamint az építőválla­latok igazgatói, dr. Szabó Já­nosnak, az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter első helyettesének a vezetésével látogattak Székesfehérvárra, pénteken délelőtt, kétnapos program keretében. Az Építők Pintér Károly Művelődési Otthonában a LAKÓTERV, a KÖZTI, a VÁTI, a 22-es építőipari vállalat és a vendéglátó Fe­jér megyei Állami Építőipari Vállalat képviselői tájékoz­tatták a vendégeket a város ipari és lakóházépítkezésé­nek fejlődéséről. A tájékoz­tató után bemutatták a Fel­nőtt a jövőhöz című filmet, amely a Fejér megyei Építő­ipari Vállalat életét, munká­ját mutatja be. Ezután meg­tekintettek néhány épülő il­letve már elkészült objektu­mot, a Könnyűfémmű befe­jezés előtt álló beruházását, a „fémmunkás” fehérvári gyárát, az épülő Alba Regia Szállót, az új lakótelepeket és a Budenz-házat. Az építő­ipari szakembereket a városi tanács épületében fogadta Kócsa László vb-elnökhelyet­­tes is, majd sétát tettek a Belvárosban. A vendégek délután Vesz­prémbe látogattak, szomba­ton pedig a Balaton-part el­készült, illetve épülő objek­tumait tekintik meg.

Next