Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
(fejér megyei ------------.....................ifiIrlCTg 1970. május 28. dBBf BioSáfi XXVI. évfolyam, 123. sz. Ára: 80 fülér FEGYELMET! A romár közhely, hogy egy-egy új belépő 5— 15 000 forintjába kerül a vállalatnak. Közhely, de igen szigorú anyagi valóság, s ha nem állítjuk meg ezt az árvízszerű munkaerővándorlást, ha nem szüntetjük be a munkaerőcsábításnak legrafináltabb formáit, ha hazánk „munkaerő-piaca” változatlanul az ígéret földje marad, akikor semmi jót nem várhatunk a gazdaságosság, a termelékenység javulása tekeintetében. Fegyelmet követel a józan ész, s ehhez nem elégséges az agitáció, hiszen a feladatok végrehajtásában utasítások rendszere érvényes, nem pedig a rábeszélés. Aiki belép egy üzembe, arra nemcsak a kollektív szerződés jogai és kötelességei érvényesek, de a mindennapi munkafeladatok is. S amikor az üzemi demokrácia mind teljesebb érvényre juttatásáról szólunk, amikor annak érdekében fejtünk ki agitációt, nem az anarchiára szavazunk! Nem arra az áldatlan állapotra, ami sokhelyütt uralkodóvá vált az üzemekben, hogy tudniillik a csoportvezetőtől kezdve egészen az üzemvezetőig senki sem mer „megbántani” senkit azzal, hogy jobb munkára biztatja. Véget kell vetni — minél előbb, annál jobb — a munkaerőmegtartás olyan módszereinek, hogy „tegyen bármit, csak maradjon” a dolgozó. Egy ország termelési fegyelme nem válogatott labdarúgó-csapat kérdése, nem maradhat sokáig hullámvölgyben. S az egyéni munka sem maradhat sokáig „kisasszony futball”. Fegyelemmel megszüntethető a lazaság, a nemtörődömség, a „kiválasztott munkaterületek dolgozóinak sztárkodása”. Mert vannak, egyre nagyobb számban vannak sztárok az üzemekben. Itt az esztergályos az úr, amott a segédmunkás, másutt az öntő vagy a gépkocsivezető. S azok is maradnak, ameddig hagyjuk, hogy sztárok legyenek. A tisztességes munkást, s a becsületes munkát meg kell védeni e divatos fertőzésektől. Fegyelmet, s a fegyelemmel nyugalmat kell teremteni a munkahelyeken. Még olyan áron is, hogy a lógósok „lovasainak” kezébe nyomjuk a munkakönyvét. Akkor is, ha úgy kell a munkáskéz, mint egy falat kenyér!Sőt, éppen annak érdekében kell élni a vállalat részéről történő felmondás szigorú eszközével. Hogy érezzék, s tanulják meg a vándorlóik, a munkakerülők és szerencselovagok, a tisztességgel dolgozó, üzemükhöz, munkahelyeikhez évtizeden át hűséges emberek munkamorálját nem lehet büntetlenül megsérteni. Közismert tény, de sajnos, ma már ritkán beszélünk arról, hogy tíz ember képes elvégezni tizenöt munkáját, ha ■nyugodt légkörben dolgozhatnak, ha mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülést folyamatosan érzik. A fegyelmet ezekre a „tízekre” kell építeni. S a vándormadarak hangulata, magatartása nagyon gyorsan megváltoztatható, ha éreztetjük velük: aki az egyik gyárban vagy üzemben nem felelt meg, az a másikban sem kell. H társadalmunk diagnózi■*- ja két-három éve a termelékenység stagnálása, a munkafegyelem lazulása. A gyógyszert azonban ismerjük, s e kérdésben könyörteleneknek kell lennünk, akár a sebésznek, ha műtétre szánja el magát. Mert a fegyelmet valamennyiünk érdekében, mai és méginkább holnapi terveink érdekében meg kell valósítani. fi % !* igNtwjaffS * I vh. ^7/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ______ A¥,BA REGIA NAPOK Több és értékesebb élelmiszert A TIT országos mezőgazdasági vándorgyűlése Sok neves szakember jelenlétében kezdte meg tanácskozását tegnaik délután Székesfehérváron a TIT III. Országos Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Vándorgyűlése. A tanácskozás résztvevője és első előadója volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az elnökségben helyet foglalt Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkárlőadásának bevezetőjeként dr. Dimény Imre hangsúlyozta, hogy a negyedik ötéves terv előkészítésének munkálatai még folynak, éppen ezért az élelmiszer- és fagazdaság fejlesztésével kapcsolatos főbb elképzeléseket ismerteti. A harmadik ötéves terv legfontosabb élelmiszergazdasági eredményeinek rövid áttekintése után a miniszter arról szólt, hogy a népgazdaság a negyedik ötéves terv idején milyen követelményeket támaszt az élelmiszer- és fagazdaság fejlesztésével kapcsolatosan. Először is: ki kell elégítenie a mennyiségben növekvő, a minőségben fokozott kövtelményeket támasztó belföldi igényeket. Másodszor: növelje az exportot, a néphaság fizetési mérlegének javítása érdekében, különösen a tőkés országokba irányuló kivitelt. Harmadszor: az egyes ágazatokban javítani kell a termelékenységet, a gazdálkodás hatékonyságát. A hazai élelmiszerfogyasztás igényeinek meghatározásánál ügyelni szükséges arra, hogy a biológiailag nagyobb értékű élelmiszerek, az állati eredetű termékek (hús, tej, tejtermék) és a gyümölcszöldségfélék fogyasztásának aránya növekszik. Élelmiszergazdaságunk színvonala lehetővé teszi, hogy e politika, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. A TIT Fejér megyei szervezete nevében dr. Lancz Endre, az Állategészségügyi Állomás igazgatója üdvözölte az országos tanácskozás résztvevőit, majd Hajba Kálmán, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg a vándorgyűlést, kailag is elsőrendű kívánalomnak eleget tudjon tenni. A tervidőszakra szóló exportkoncepció kialakításában számos tényezőt kell figyelembe venni: a demokratikus export 30—31 százalékos, a tőkés export 16—17 százalékos növelését, a KGST tagországok kiegyenlített külkereskedelmi forgalomra való törekvését, az élelmiszerek iránti kereslet világviszonylatban növekvő tendenciáját. Az export szerkezete úgy módosul, hogy növekszik a kertészeti termékek és csökken az egyéb növényi eredetű cikkek kivitele, az állati eredetű termékek aránya változatlanul 33 százalék marad. A tervidőszakban a mezőgazdasági termelés mintegy 15 százalékos növelése irányozható elő. A harmadik ötéves tervvel körülbelül azonos fejlesztést jelentős szerkezeti változások mellett kell végrehajtani. A belföldi és exportigényekhez jobban igazodó termelőszövetkezet kialakítása az állattenyésztés gyorsuló ütemű fejlesztését követeli. Ezzel függ össze, hogy élelmiszergazdaságunk a jenlegi színvonalon sem tűrhet meg tartósan olyan ellentmondást, amilyen például a húsellátásban, különösen a sertéshús-ellátásban fennáll. Másik fontos szempont, hogy a szocialista és a tőkés piacon is az állat és a hús értékesítése a legbiztosabb és leggazdaságosabb. A kertészeti termelésről, a gyümölcs- és zöldségfélék exportjának lehetőségeiről szólt ezután részletesen dr. Dimény Imre. Aztán a fagazdaság tervcéljait ismertette. A harmadik éve alkalmazott közgazdasági szabályozókról szólva megállapította: alapvető megváltoztatásukra nincs szükség. Befejezésül a miniszter arról beszélt, hogy a negyedik ötéves terv megvalósításának egyik fontos feltétele az ágazatok, illetve a vállalatok közötti kooperáció és eszközáramlás elősegítése. (Folytatás a 2. oldalon.) A miniszter a negyedik ötéves tervről A cigánylakosság helyzete Tájékoztató a megyei tanács vb üléséről Tegnap tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén elsőként a cigánylakosság helyzetét, s a továbblépéshez szükséges intézkedéseket, teendőiket vitatta meg. A cigány lakossággal való törődés az elmúlt 8—10 évben vált megyénkben is intenzívebbé, rendszeresebbé, s ennek is tudható, hogy az eredmények, ha szerények is, mégis jelentősek, mind egészségügyi viszonyok javításában, mind munkába állásuk, mind pedig az iskolaköteles korúak oktatása terén. A végrehajtó bizottság különösen jelentősnek ismerte el azt a segítséget, amelyet a társadalmi és tömegszervezetek — közöttük elsősorban a Vöröskereszt — nyújtott, hiszen a tanácsok egyedül nem lettek volna képesek — és a jövőben sem tudják egyedül megoldani feladataikat. A cigánylakosság elmaradottságának okai általában ismertek műveltségük, igényességük, a többi néprétegekhez viszonyítva igen alacsony, évszázadok óta kialakult szokásaik és a lakosság körében tapasztalható ellenszenv is nehezíti társadalmi beilleszkedésüket, ezenkívül a velük való társadalmi törődés is rövidmúltú. Számuk a megye területén 37 szétszórt telepen 300-nál több lakásban (ezek többsége putri), mintegy négy és félezer, de ezernél is több a vándorlók száma. Igen nagyfokú a rétegeződésük is a legelterjedtebbek a kolompár cigányok. Éppen ez is egyik oka annak, hogy a társadalmi ráhatás rendkívül gyenge. Külön vizsgálta a vb munkába helyezésük körülményeit és az e téren eddig elért eredményt. A 4 és fél ezerből 2400—2600 a munkaképes korúak száma, s a jelenlegi adatok arról vallanak, hogy 700-al többen dolgoznak, mint 1962-ben. _ Ez némileg jobb az országé(Folytatás a második oldalon) ----------------------A TARTALOMBÓL:. A színes film és a dia Öt nap | Bélyeggyűjtőknek Asztalunk bősége Gépkocsivezetők a gátakon Embertől, géptől roppant erőfeszítést kíván a megbolydult elemek által előidézett katasztrófa lokalizálása. Nap, mint nap újabb szakaszokon, újult erővel jelentkezik a hömpölygő ár, gátakat repesztő ereje. Mentési, kiürítési és gáterősítő munkálatok szinte véget nem érő folyamata jelzi az emberi akaraterő és segítőkészség megnyinulását. Végig, az árvíztől veszélyeztetett folyók gátjai mentén ott találjuk a 14-es AKÖV tehergépkocsijait és vezetőit is, akik közül többen, ha szusszanásnyi időre is, viszszatértek állomáshelyükre. Velük beszélgettünk, mondják el élményeiket, tapasztalataikat. Az AKÖV központi telepén levő „forgalom I.” részleg helyiségében találkoztunk Saras István részlegvezetővel, aki elmondta, hogy a „forgalom I.” részleg állományából 75 gépkocsi vesz részt az árvízvédelmi munkálatokban. Nyíregyháza, Mátészalka, Kocsord, Makó, stb. körzetben. Vezénylési naplólapozgatás közben nevek tűnnek fel, azok nevei, akik családjuktól távol, hősiesen segítenek bajbajutott embertársaikon. Beszélgetésünk során Átyim József gépkocsivezető, aki tíz napot töltött a gátak mentén, a legmaradandóbb élményeként Tunyogmatolcs helység nevét említette, ahol a teljesen elöntött község egyik magaslatáról egy gyermeket mentett ki. Repedező gátak, nyugtalan buzgárok, bajbajutott emberek jajkiáltása, s állatok bőgése elevenedett meg szavai nyomán. ZIL típusú gépkocsiján napi 5—600 kilométert tett meg, sokszor álmatlanul, szállítva embert, élelmiszert, gázvédelmi anyagot. Hurfika József gépkocsivezető IFA gépkocsija most aluminium rudakkal van megrakva. Pár nappal ezelőtt még töltésanyagot, pátkalemezt, zsákokat szállított a Szamos mellett. Mátészalkától 12 kilométerre, Győrretek körzetében szalmán aludtak egy kiürített iskolában, legfeljebb napi 2—3 órát. Nyolc gépkocsival voltak ott együtt, csaknem egy brigádbeliek. Különösen a vállalat vezetőinek, s kollektívájának messzemenő gondoskodásáról beszélt meleg szavakkal, akik köztük és családjuk között állandó kapcsolatot tartottak. Felelevenítette az ott látottak borzalmait, és elismeréssel emlékezett mindazokra, akiik hősiesen tevékenykedtek a gátak mellett. Szilágyi József gépkocsivezető és Réti Gyula forgalomvezető volt az összekötő, aki a gépkocsival tartotta a kapcsolatot az árvíznél tevékenykedő gépkocsivezetők, a családtagok, valamint a vállalat között. Partvédelmi munkák közben sáron, vizen átkelve, vagy éppen a gépkocsi utasterében való rövid pihenés után felkeresték a gépkocsivezetőket, pénzzel, csomaggal, meleg takaróval, s az itthon maradottak buzdító üzenetével látva el őket. Mintegy 1500 kilométert tettek meg a veszélyeztetett folyók partvédelmi szakaszai mentén. Az árvízvédelmi munkában kifáradt emberek, gépek csoportjai térnek viszsza pihenőre a veszélyeztetett területekről. Helyettük újak mennek. Sok olyan gépkocsivezetővel lehet találkozni, kiknek helytállásáról, áldozatvállalásáról, s a bajbajutottak iránti segítőkészségéről lehetne írni. De nemcsak róluk, mindnyájukról, akik részt vettek és vesznek ebben az önfeláldozó munkában. Fenyős László BNV 70 A Női Fehérneműgyár mutatós kollekciója. (Riport az 5. oldalon.) (KS foto — Esztergáig Kéve felv.) Vendégeink az ünnepi könyvhéten A megyei könyvtár elkészítette az ünnepi könyvhét találkozóinak „menetrendjét”. Eszerint hét költő kilenc ízben találkozik az olvasni szerető emberekkel Fehérváron és megyénk több falujában. Bella István, József Attila, díjas költő és Nemes György. József Attila-díjas író május 31-én, vasárnap a fehérvárcsurgói és kálozi könyvtárakban találkozik olvasóival. Gerő János író és Takács Imre, József Attila-díjas költő a szári művelődési házban (vasárnap este 6 órakor) beszélget a község könyvszerető embereivel. Kónya Lajos, kétszeres Kossuth-díjas költő június 6-án este 6 évikor a Dunaújváros-Óvárosi klubkönyvtárba látogat, június 7-én délután 4 órakor pedig a velencei klubkönyvtárban találkozik a verskedvelőkkel. Csák Gyula író június 6-án este 6 órakor az adonyi művelődési házban, június 7-én este 7 órakor pedig a pázmándi klubkönyvtárban vesz részt író-olvasó találkozón. Mint közöltük, az ünnepi könyvhét megnyitóján Fehérváron vendégünk lesz — a fent említett Bella István és Nemes György mellett — Gerő János író, a Népszava szerkesztője és Gyárfás Miklós József Attila-díjas író is. A könyvhét egyik írai hangvételű estje lesz június 5-én (pénteken) 18 órakor a megyei könyvtárban, ahol Egyed Júlia tart szavalóestet Kalász Márton: Viola d' amour című verskötetéből.