Fejér Megyei Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

. Ára: 80 fillér­ *1. T // a X / • Épim­ások­ ,­­illiárdos gondok hor­­dozói, a megtervezett holnap valóraváltói... Ezer­nyi szép jelző illette már őket, kőműveseket és terve­zőket, épületgépészeket és parkettásokat, gyárkémény­­építőket és szerelőket, segéd­munkásokat és művezető­ket ... Őket, kiket szép tisz­telgéssel köszönt ma az or­szág, kiknek már a gyűjtő­nevükben is korunk legszebb törekvései vannak megfogal­mazva: építőmun­kások. Idén szabad szombatos munkaszüneti napon ünne­pelnek, s noha az elmúlt ne­gyedszázad eredményeiből végeláthatatlan sorokban le­hetne felvonultatni gyárakat, lakóházakat, iskolákat, óvo­dákat, utakat és művelődési házakat, az ország népe most sem csak az elért munkasi­kereket vetíti az ünneplő építők elé. Az eredményeik filmkockái mellett a tervek, a meg nem oldott feladatok sorakoznak fel. Az 1970. év­re tervezett hetvenezer lakás gondja, az árvíz sújtotta vidé­ken összedőlt vagy megron­gálódott, de mindenképpen sürgősen felépítendő lakások ezrei, az ipari és mezőgazda­­sági épületek tömege mind­mind felvonulnak ebben az ünnepi sorban. Fárasztó, feladatok túlsú­lyos terhével nehéz esztendő­ben ünnepelnek építőmunká­saink. Az elmúlt fél milliár­dos károkat okozott az utak­ban, százmilliós kieséseket eredményezett az első ne­gyedévi termelésben,é­s­ most újabb, váratlan feladatokkal tetézte mindezt az árvíz pusz­tító ereje. De éppen az emlí­tett túlsúlyos feladatokat ol­dották meg várakozáson fe­lüli sikerrel az építők az el­múlt negyedszázadban is. S ha már erről van szó, hadd emlékeztessük őket, s önma­gunkat is arra, amit a legna­gyobb szaktekintélyként szá­­montartott hazai és külföldi szakemberek mondtak 1945- ben, a romokba dőlt Magyar­­ország láttán: ,,ötven évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az építőipar elfeledtesse azt, amit ma látunk.” Szakemberek mondták, de­ttem kommunisták — mond­ta nemrégiben az egyik kom­munista kőműves, amikor idéztem neki is ezt az 1945- ös véleményt. S most hadd egészítsem, ki a véleményét azzal: szakemberek mondták, de nem a kommunisták, és nem a szocialista munkabri­gádok tagjai, nem a szoci­alista építőipar vezetői és dolgozói. Mert e vélemény és jelen napjaink valósága kö­zötti különbség egyértelmű­en érzékelteti azt a minőségi eltérést, ami az úri Magyar­­országot kényszerből kiszol­gáló építőmunkások alkotó­kedve és az önmaguknak, tíz­­milliónyi magyarnak építő mai iparosok között van. A „jóslatnak” is beillő fél évszázadnak mindössze a fe­le múlt el, s nemhogy a má­sodik világháború okozta se­beket gyógyítottuk be, de az újjáépítés nagy feladatán túl felépült itt egy új ország a kezük nyomán. I­dén hetvenezer lakást és sok milliárd ipari, mezőgazdasági, kommunális építési feladatot kell megol­daniuk az ünnepelteknek. S Fejér megyében sem marok­nyi a megoldásra váró fel­adat, hiszen a három építő­ipari vállalat és a ktsz-ek együttesen több, mint 1,3 milliárdnyi tervet vállaltak. S amikor képletesen egészsé­gükre és sikereikre koccin­tunk, azt kívánjuk, hogy minden tervezett épület te­tejére időben kerüljön fel a zöld ág, s a megyei építő­­munkások szép forradalmi hagyományait az építkezések békés csatáinak sikereivel őrizzék, erősítsék tovább. Kátay Antal fe # w ^ ^ ^ v^^^d­ETARJA, egyesületeki Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanításról és a helyreállításról Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy na­gyobb területre kiterjedő ká­rok felmérésével, a kártala­nítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolat­ban a rendkívüli árvíz-, il­letőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kor­mány az alábbiakat hatá­rozza: Az árvízkárok felmérésé­nek megszervezésével, a kártalanítással és a helyre­­állítással kapcsolatos intéz­kedések kezdeményezésével és összehangolásával, illető­leg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az Árvíz- és Belvízvédeke­zési Területi Bizottság kere­tén belül kárfelmérési és kármegállapítási, valamint helyreállítási albizottságot kell szervezni. Az árvíz és a belvíz által megrongált szemé­lyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjá­építésére) a 7/1969. (3. 22. ÉVM—PM) számú együttes rendeletet, ille­tőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell al­kalmazni. Az építési kölcsön törlesz­tését, ha annak visszafizeté­se az adós szociális körülmé­nyei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön össze­gének az ingatlanra való te­lekkönyvi bejegyezése mel­lett — részben vagy egész­ben felfüggesztheti. A mezőgazdasági nagyüze­mekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mező­­gazdasági szövetkezet, ille­tőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüze­mekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármeg­állapítás módszerével — szükség esetén a járási ta­nács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának a kárfel­mérésben (kármegállapítás­ban) való közreműködése mellett — az Állami Bizto­sító járási fiókjának fel­adata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biz­tosítása, vagy nincs. A biztosítási szerző­déssel rendelkező mező­­gazdasági nagyüzem ká­rát a biztosítási szerző­désben foglalt feltété­telek szerint az Állami Biztosító téríti meg. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazda­­sági nagyüzemek részére az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, a for­­góvagyonban keletkezett, va­lamint az egyéb károkat 50 százalékban állami költség­vetés terhére kell megtéríte­ni. A kár öszegének megálla­­tással együtt sem éri el a pítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltéte­lekben foglaltak szerint tör­ténik. A költségvetési térítés ösz­­szegét a mezőgazdasági nagy­üzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tar­talékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a meg­segítésükre indított akció során kapott juttatások érté­kével csökkenteni kell. Azoknak a termelőszö­vetkezeteknek, amelye­knél a (Folytatás a 2. oldalon.) Könyvhét M­egnyitó és dedikálás Az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitóján négy író­vendéget köszönt Fehérvár könyvszerető közönsége: Bel­la Is­tvánt, József Attila-díjas költőt, Gerő János írót, Gyár­fás Miklós, József Attila-dí­­jas írót, valamint Nemes Györgyöt, József Attila-díjas írót A május 30-án, szom­baton este fél hétkor kezdő­dő ünnepségre a megyei könyvtárban kerül sor, a megnyitó beszédet Boór Fe­renc, a megyei tanács Vb-el­­nökhelyettese mondja. Vasárnap délelőtt dedikál­nak íróvendégeink: fél li­kőr a Vajda János (Március 15. utcai) könyvesboltban, li­kőr a Művelt Nép kiadó Ga­garin téri könyvsátrában, és fél 12-kor a Szabadság téri könyvpavilonban. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága délben 12 óra­kor látja vendégül az emlí­tett írókat, a találkozóra a városházán levő népfront­­klubban kerül sor. Körtélyesi Károlyné a takarékszövetkezet pénztáránál aláír egy bizonylatot. (Riport a 3. oldalon.) 30 nap helyett—ameddig indokolt Rendeletmódosítások, területszervezési ügyek az Elnöki Tanács ülésének napirendjén A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfo­gadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdemé­nyezett. E szerint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók családjai is — az eddigi 90 nap helyett — időbeli korlátozás nél­kül kaphatnak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolást. Az Elnöki Tanács felhatal­mazása alapján a kormány ezzel egyidejűleg rendeleté­ben kiterjesztette fentieket a nyugdíjasokra és azok csa­ládtagjaira is, akik tehát július 1-től a betegségi bizto­sítás keretében szintén idő­beli korlátozás nélkül jogo­sultak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolásra Az Elnöki Tanács továbbá területszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács, mint szerve­zeti forma bevált, elősegíti a kisközségek tanácsainál a he­lyi gazdasági és szellemi erők koncentrálását, a falusi la­kosság ellátásának javítását. Az Elnöki Tanács tizen­hat megyét érintő, közsé­gi közös tanácsok szerve­zésére vonatkozó határo­zata július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács Hajdu­­vid községi tanácsot Hajdú­böszörmény városi, Nagyhe­gyes községi tanácsot Hajdú­szoboszló városi, Balaton­­fűzfő nagyközségi közös ta­nácsot pedig Veszprém váro­si tanács irányítása alá ren­delte. Az Elnöki Tanács 5 megye területén 16 község egyesítését határozta el. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt. ALBA REGIA NAPOK A kulturális forradalom követelményei Hajba Kálmánnak, a Fejér megyei tanács vb-elnökhe­­lyettesének üdvözlő szavai­val vette kezdetét tegnap, május 29-én délelőtt 9 óra­kor a városi tanács nagyter­mében a TIT III. Országos Vándorgyűlésének harmadik napja, egyben záró összejö­vetele. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első helyet­tese, Bodnár László, az MSZMP Fejér megyei bi­zottsága osztályvezetője is. A program szerint elsőnek dr. Vonsik Gyula, az MSZMP KB tudományos,­­közoktatási és kulturális osztálya helyet­tes vezetője tartott előadást „Az ismeretterjesztés helye a művelődésben” címmel. Bevezetőjében emlékezte­tett a közelmúltban lezajlott országos népművelési tanács­kozáson megfogalmazott el­vekre, melyek szerint senki­ben sem lehet kétséges, hogy a tudás milyen helyet foglal el a pártunk politikájában, a társadalomban. Az elvi iga­­­zolással együtt az a kér­dés, hogy a népművelés egészében, a tudományos is­meretterjesztés mennyiben képes megtervezni és szer­vezni a kor,­a holnap, a holnapután szellemi igényét, kitelje­­síteni a közművelődésben a kulturális forradalom követelményeit. Nem választható külön a szellemi tevékenység a tár­sadalom alapvető más termé­szetű mozgásától, mert min­den oldala a kölcsönhatás­ban, a kölcsönszerűségben feltételezi az ember célkitű­zéseit. És abban a társada­lomban, ahol a mozgás szo­cialista elvek szerint alakul , az ember önmagát is meg­változtatja. A társadalompo­litikai, gazdasági és kulturá­lis célkitűzéseiben az ember formálása a cél, az ember tulajdonságainak szocialista alakításának jegyében. Az előadó rámutatott: ma az a feladat, hogy az isme­retterjesztés vegyen részt a szellemi képesség és igényes­ség kialakításában. E tuda­tos harcban nemcsak az a fontos, hogy megbirkózzék az ember a természettel, a tár­sadalommal, hanem egyúttal az is, hogy legyőzze önmagát, és ezzel nagyobb szabadságot szerez a természet, a társa­dalom és önmaga felett. Ezt a harcot kívánkozik irányí­tani, tudományosan megter­vezni és megszervezni a TIT — a tervszerű összefüggések igényével. Ma az elmúlt 20— 25 esztendő szellemi forra­dalmával szemben az inten­zív, a minőségi tartalom je­lentheti a szocialista tartal­­miság értékrendszerét. Ma és a távlatokban az a cél, hogy az ember az adott helyen „nagy szak­emberré váljon”. Ez le­het a megbízható forrása annak a megállapítás­nak, hogy mit ítél az em­ber hasznosnak, jónak, amiről külön senkit sem kell meggyőzni. Ezekben az elvekben gyöke­redzik a jövendő generáció kiművelésének, szellemiségé­nek igénye is. Azok, akik ma ülnek iskolapadba, és majd (Folytatás a második oldalon) Szeged nehéz órái Szegednél minden eddig észlelt maximumnál magasabb a Tisza vízállása. A város ostrom­lott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza-parti Móra Ferenc sétányon több mint 150 ezer homokzsákot helyeztek el. (MTI fotó : Kácsor László felvétele)

Next