Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Rendelet a gáz szállításáról A közlekedés- és postaügyi mi­niszter — az érdekelt miniszterek­kel egyetértésben — a gázenergia törvény alapján rendeletet adott ki, amelyben szabályozza a tartá­­sos és palackos gáz szállításának feltételeit. A KPM-rendelet a nehézipari mi­niszter egy korábbi rendeletét váltja fel, kiegészíti azt, s nem­csak a propán-butángáz, hanem az egyéb éghető gázok szállítását is szabályozza. A rendelet szerint légi járműveken semmilyen gáz nem szállítható, s propán-bután­­gázon kívül másfajta gáz személy­­szállító járművön, személyfelvonón nem fuvarozható. Az új rendelet lehetővé teszi viszont, hogy meg­felelő óvintézkedésekkel személy­­szállító vasúti-, vízi- és közúti jár­műveken kívül személygépkocsin, taxin, motorkerékpáron és kerék­páron is lehet szállítani palackban propán-butángázt; ha a járművön személy is utazik, legfeljebb 11 kiló, ha személyt nem szállít, ösz­­szesen 33 kiló töltősúlyú palackok­ban. Az új miniszteri rendelet július 1-én lép hatályba. folytatja tárgyalásait Belgrádban megkezdődtek a hivatalos­ magyar—jugoszláv tárgyalások. A képen: a küldöttségek a tárgy­alóasz­talnál. Balról a második Fock Jenő magyar, jobbról a második M­­itja Ribicsics jugoszláv miniszterelnök. , -------------------------- , ..i (Telefoto — MTI—KS) Fehérvári diákok között az Elnöki Tanács titkára „KEDVES EMLÉKEM ma­radt a két évvel ezelőtti ta­lálkozóról és ezért nem tud­tam ellenállni meghívásuk­nak” — ezzel a közvetlen hanggal kezdte beszélgeté­sét tegnap délután Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács titkára a Vas­vári Pál leánykollégium leg­jobb diákjaival. A találko­zóra elkísérte a vendéget Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára és dr. Mátay Pál országgyűlési képviselő. A kötetlen beszélgetés egy­­»nagy körutazással” kezdő­dött, melyre a Népszabad­ság aznapi számának kalau­zolásával hívta meg a diá­kokat Cseterki elvtárs. Egy lapban benne van hazánk a maga gondjaival és örömei­vel, benne a nagyvilág fris­sen zajló eseményeivel. Az újság az élőszó segítségével megelevenedett, a témák ki­szélesedtek. Sorra került élénk diplomáciai tevékeny­ségünk miértje, hazánk sza­vának súlya a nemzetközi fórumokon, az európai biz­tonság és a világbéke kérdé­sei. Közel-Kelet, Kambodzsa, Vietnam, illetve államve­zetőink diplomáciai látoga­tásai külországokban. A beszélgetés később visz­­szatért a hazai vizekre. Ez­úttal szó szerint értendő, hi­szen az árvízi gondokról, életünk és a lakásépítésben várható kihatásairól érdek­lődtek a Vasvári kollégium lányai. A DIÁKÉLET témájához kalauzolt egy pedagógiai cikk. S ezzel a fiatalok és társadalmunk viszonyához, a párt Központi Bizottságának ifjúsági politikájához ka­nyarodott a nagy „­utazás”. A tanulás értelméről, morá­lis kérdéseiről, a nyugati diákmozgalmakról hallottak a kollégisták. Cseterki elv­társ hangsúlyozta: számunk­ra erkölcsös mindaz, ami az emberiség felemelkedését, előrehaladását szolgálja. Az iskola padjai között jól meg kell tanulni dolgozni. A fia­taloknak nem szabad meg­elégedni azzal, amit készen kapnak, mindazt továbbfej­leszteni tartoznak ... Az is­kolákban is azé legyen a tisztelet, aki legtöbbet vál­lal a munkából és legered­­ményesebben elvégzi azt. Sok kérdés hangzott el if­júsági problémákról, a KISZ­élet fejlesztéséről, a tanulás­ról. Cseterki elvtárs hangoz­tatta, hogy a diákok rendsze­res, egyenletes munkát igye­kezzenek elsajátítani. Minél hamarabb rá kell találni ki­­nek-kinek a maga területére, kedvenc tantárgyára, hogy pályaválasztásuk megalapo­zott legyen. Az iskolai KISZ- élet akkor lesz igazán ered­ményes, ha mintegy kiegé­szíti az oktató-, nevelőmun­kát, helyesen és érdekesen szervezi meg a diákok szabad idejét. Szép és tartalmas programokra, akciókra van szükség. A NAGY UTAZÁSNAK nevezett közvetlen beszélge­tés közel három órát tartott, továbberősítvén azt az emberi kapcsolatot, mely a vendéget ehez a kollégiumi közösség­hez vonzza. A kollégiumi ta­nulók nevében Hermann Er­zsébet őszinte köszönetet mondott Cseterki elvtársnak a látogatásért és az eszmecse­réért.­­—bö — Belgrád Fock Jenőt, a forradalmi munkás- paraszt kormány el­nökét — aki Mitja Ribicsics­­nek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanácsa (kor­mány) elnökének meghívásá­ra négynapos látogatáson Jugoszláviában tartózkodik — szerda délelőtt 10 órakor Belgrádban fogadta Joszap Broz Tito jugoszláv köztár­sasági elnök. Délután folyta­tódtak a megbeszélések a magyar és a jugoszláv kor­mány feje között. A jugoszláv sajtó szerdán részletes beszámolókat kö­zöl a magyar kormány el­nökének, feleségének és kísé­retének Belgrádba érkezésé­ről. Fock Jenő és Mitja Ribi­csics tárgyalásairól. A la­pok leggyakrabban is­métlődő címe Fock Jenő­nek az a kedd esti pohár­köszöntőjében elhangzott megállapítása, hogy Magyar­­ország és Jugoszlávia baráti kapcsolatai mind tartalma­sabbak. A jugoszláviai Magyar Szó beszámolójának fő megál­lapítása is így hangzik: „Si­keresen fejlődik Jugoszlávia és Magyarország együttmű­ködése” fi k­ft) ,é­S A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL:-----------------­■ ■ _ Öten a tőzegbányában A gyárkémény árnyékában Bicske könyve Kapcsolatban a jövedelemmel förtelmi támogatás a közös vállalkozásnak Tegnap délelőtt tartotta megalakulása óta első kibő­vített igazgatótanácsát a tel­ek beszerzési és értékesítési közös vállalkozása Székesfe­hérváron az építők Pintér Károly Művelődési Házában. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Bodor Károly, az MSZMP Fejér megyei bi­zottságának mezőgazdasági osztályvezetője is. A megje­lentek előtt Németh János, a közös vállalkozás igazgatósá­gának elnöke ismertette az elmúlt öt hónapban végzett munkát. Kijelentette: me­gyénk szövetkezeti gazdasá­gainak vezetői nemcsak meg­értették, hanem egyértelmű támogatásaikkal is elősegítik a közös vállalkozás célkitű­zéseit. Az alapító 14 tagszö­vetkezet mellé további 18 tsz jelentette be — közgyűlé­si határozattal — csatlako­zási szándékát, de várhatók más gazdaságok jelentkezései is. . A továbbiakban részlete­sen szólt az egyeztető mun­káról, és azokról az együtt­működési tervekről, melyek egy korábbi igazgatótanácsi ülésen fogantak. Előrehalad­tak a szesziparral közösen lé­tesítendő zöldség-gyümölcs feldolgozó vállalkozással is. Tárgyaltak a szeszgyár veze­tőivel, és azzal a nyugatné­met céggel is, amely előnyös feltételeket kínál a vállalko­zásnak. Ezek alapján elké­szítették a devizahitel- és a vállalat alapításához szük­séges okirat kérelmet. A kö­zös vállalat termékeinél, ex­portja mellett a HUNGARO­­FRUCT Szövetkezeti Zöld­ség— Gy­ l'­les Külkereske­delmi Válalat írásban közöl­te, illetve rögzítette — leg­alább 5 évre — a devizahitel feletti kezességet is vállalta. Ezzel egycsapásra sikerült kedvező feltételeket teremte­niük az új ágazat gazdasá­gos működéséhez, a termé­kek biztonságos értékesítésé­hez, kedvező árbevételi re­ményekkel. Számtalan kérdőjele van még — a kedvező tárgyalá­sok ellenére is — az Orszá­gos Ültetvénytervező és Sza­­porító­anyag Forgalmazó Vállalattal kezdeményezett együttműködésnek. Ha a kö­zös vállalkozás időben képes eleget tenni a feltételeknek, a járulékos beruházások megszervezésének az im­port- és belföldi gépek, vala­mint az építkezések közötti párhuzamosságnak, akkor 1972-ben megkezdhetnénk a nagyüzemi szaporítóanyag (szőlő, gyümölcs, stb.) ter­melést. Ahhoz, hogy a terv gyümölcsöző, illetve jövedel­mező valóság legyen nélkü­lözhetetlen a tagszövetkeze­tek határozott támogatása. Ezután arról i­­formálta Németh János az igazgatóta­nácsot, hogy mennyire jutot­tak egy minden eddiginél talán izgalmasabb, baromfi­­feldolgozó üzem tervezésével a közös vállalkozás égisze alatt A BOV székesfehérvá­ri gyáregységének vezetői is „szimpatizálnak” a tsz-ek el­képzeléseivel, mert mind az export és a hazai piac vál­tozatlanul jelentős értékesí­tési forrás. Terveik szerint üzemük óránként 2000 baromfi feldolgozására lenne alkal­mas, és az előzetes gazdasá­gossági számítások szerint meglepően kedvező nagyság­­rendű jövedelmezőséggel szá­molhatnak. Ezúttal is nyu­gatnémet cég szállítana be­rendezést és technológiát. Az illetékes külkereskedelmi szervek, az ipar örömmel üd­vözölte, és támogatja a Fe­jér megyei tsz-ek ezirányú összefogását. Céljaik közül kiemelhető: a vöröshagymatermesztés megyei meghonosítása, mert van piaca hosszútávra is. A feldolgozással együtt a vál­lalkozás önálló, házon belüli üzemágban­­ teljesedik majd ki. A közös vállalkozás nevé­ben arra kérte a területi szövetségeket, hogy — mint eddig is — adják meg ré­szükre a kívánt szakmai tá­mogatást. (pdf) Az oslói repülőtéren Négynapos hivatalos látogatásra Norvégiába érkezett Péter János külügyminiszter. Képünkön: az oslói repülőtéren Svenn Strag norvég külügyminiszter (jobboldalt) fogadja Péter Jánost. (Telefoto — ap—mti—KS) Gazdaságosabb beruházást A kormány Gazdasági Bi­zottsága a pénzügyminiszter előterjesztése alapján meg­vizsgálta a nagyberuházások gazdaságosságát. Az 1968 óta jóváhagyott valamennyi — szám szerint 25 — ezenkívül két előkészítés alatt lévő ter­melő nagyberuházás gazda­ságosságának próbaszámítá­sait végezték el, s megállapí­tották, hogy ezek ráfordítási költsége 1981-ig kétszeresen megtérül. A megtérülésnek ez az üteme nem kielégítő. Az említett beruházások vár­ható átlagos nyeresége lénye­gesen alacsonyabb az ipar átlagnyereségénél. A lekötött eszközökhöz képest a nem­zeti jövedelem megtermelé­séből is viszonylag kisebb mértékben veszik ki részü­ket, üzembehelyezésük után, a folyamatban lévő új beru­házások, mint a már műkö­dő ipari üzemek, berendezé­sek. A gazdaságosság alaku­lását igen kedvezőtlenül be­folyásolja, hogy hosszú a ki­vitelezési idő, tehát az új berendezések sokáig kötnek le eszközöket anélkül, hogy azokat hasznosítani lehetne. Egyes esetekben túlmérete­zettek a kapacitások, nincse­nek összhangban a várható piaci lehetőségekkel. A Gazdasági Bizottság a jelentést tudomásul vette, s felhívta az érdekelt minisz­tereket, hogy vizsgálják meg a gazdaságosságot befolyá­soló tényezőket és tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. Az intézkedésekről, valamint a gazdaságosság értékelési módszerének to­vábbi tökéletesítéséről a pénzügyminiszter és az Or­szágos Tervhivatal elnöke 1971. első felében tájékoztat­ja a Gazdasági Bizottságot. A GB szükségesnek tartja, hogy az érdekelt szervek részletesen elemezzék a ne­gyedik ötéves tervidőszakban induló nagyberuházások gaz­daságosságát is és annak eredményeiről tájékoztassák a Gazdasági Bizottságot. Narancs és társai November végétől mostaná­ig 26 900 tonna narancs került forgalomba, 5300 tonnával több, mint az előző idény azo­nos időszakában, s egy-egy, a szállítás szempontjából kriti­kus téli hét kivételével or­szágszerte megfelelő volt a na­rancsellátás. Citromból októ­ber és május között csaknem 23 000 tonna fogyott, s válto­zatlanul zavartalan az után­pótlás. Lassan fogytán a sokat kifogásolt óriás-citrom, s rövi­desen érkezik az új termés Olaszországból. Az idényben változatlanul kevés volt, szin­te hiánycikknek számított — s már teljesen el is fogyott — a banán.

Next