Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Szerda, 1970. júni­us 3. „A föld legjámborabb folyója“ és mostanában annyi rosszat kiabálunk róla! A szelíd Tiszáról. Szépségét, nyugalmát dalokban örökítette meg a nép, nagy költőink versbe foglalták sajátos hangulatát... Ám halljuk naponta: „Láncát” akarja letépni ismételten a meg­veszekedett Tisza. Ember és víz barátsága egyidős az emberrel. Ősidőktől folyók partjára telepedett, hogy szomját oltsa, testét fürösz­­sze, vízi országútján barangolhasson. Szegedet is a Tisza ne­velte, tette naggyá és közkedveltté. Egy ízben már vízárral verte, s bármily furcsa, ám igaz: a Tisza pusztítása tette szép­pé Szegedet. A város újjászületése­­ megsokszorozta korábbi szépségét. Ha a szőke folyó értené szavunkat, most megkérdeznék: miért fenyegeti pusztulással gyermekét? Ám nem érti, sem szelíd szépségében, sem féktelen haragjában. A város főterén van egy emlékmű, melynek egyik szobra az építő Tiszát, másik szobra a romboló Tiszát jelképezi. Most a folyónak ezt az arcát látja a város népe és védőserege. És ez az arc — fenségében is — hátborzongató! Többször láttam háborogni, amikor a parti fürdő medencéit és víkend­­házait elöntötte tavaszi haragjával. Éreztük erejét, de bíz­tunk benne: nem lép ki medréből. Most olyan, mint a megháborodott: ostromolja szülöttét. Naponta izgatottan hallgatjuk a híreket és Petőfi szere­tett, Tiszájára gondolunk. Annyi rosszat kiabáltok róla./ Pedig ő a Föld legjámborabb folyója... Várjuk a híreket az ember és a folyó küzdelméről. A gátakon tízezrek csatáznak az árral, a rádiók és tévék előtt milliók sorakoznak a gátvé­­dők közé gondolatban és szívszorongva. Emberek és gépek, katonák és civilek, fiatalok és idősebbek s­zabolázzák a Tiszát, mint­ a gazda megbokrosodott paripáját Ki kerül ki győztesen? Kétségtelen, az ember! Ám milyen áron? A küzdelem tétje: megvédeni a Tisza-menti várost, a községeket, az olajmezőt. Megvédeni az embereket, az ottho­nokat. A fenti kérdésre Hemingway szavaival válaszolunk: „az ember nem arra született, hogy legyőzzék”. A víz — bár pusztíthat — nem győzhet le. Folyók békeidejében a víz — az ember szövetségese. Folyók megbokrosodásakor a víz — az ember ellensége. Gátat vetni a Tisza haragjának szinte emberfeletti erőfeszítés, és éppen ezért EMBERI. Mert az ember időnként önmagát múlja felül. Most ilyen időket él a Tisza népe, melyet szere­tett folyója el akar nyelni. 1 T­ízezrek a gátakon, egy ország a gátak mögött. Nagy erőpróba. Balogh Ödön Gyorssegély tíz teherautón Az árvízkárosult tsz-tagok se­gélyezésére szombaton (május 30-án) indult útnak tíz teher­autóból álló konvoj, mely az Észak-Fejér megyei Tsz Szövet­ség első gyorssegélyét vitte a távoli Csegöldre és Császlóra. Szállítmányuk: 361 mázsa burgo­nya, 10 ezer 500 tojás, 13 mázsa sárgarépa, egy autó takarmány­köles vetőmagnak, 15 ezer vegyes palánta és egyebek, ami az élet napi „kenyeréhez” legszüksége­sebb. Az Észak-Fejér megyei Tsz Szövetség a csegöldi császlói Fajesi-Zsilinszky Tsz-t patronál­ja. A két falu parasztságát ma­­gába foglaló gazdaság előzetes becslések szerint mintegy 15 millió forint értékű kárt szenve­dett. Az árvíz 353 lakást érintett, ebből 178 összedőlt. 3900 holdas gazdaság területéből 3300 hold magas vízállás alatt volt, így a növénytermesztésben mintegy 90 százalékos kárt szenvedtek. Nagy veszteségek érték az állattenyész­tést, a gyümölcstelepítéseket eb­ben a Szabolcs-Szatmár megyei községben. A szövetséghez tartozó gazda­ságaink természetbeni segély­ajánlásai oly bőségesek, hogy a szövetség nem győzi szállításu­kat gépkocsikkal. A vízverte községekbe vezető vasutak­ ugya­nis megrongálódtak. Készül a következő, nagyobb szállítmány az említett gazdaságba, ezúttal főleg takarmánygabonát visznek a Fejér megyei gépkocsik Cse­göldre és Császlóra Tanzániai fiatalok 3000 forintja A Székesfehérvári Felsőfo­kú Mezőgazdasági Techni­kumban továbbképzésen résztvevő tanzániaik június 1-én közölték az intézet ve­zetőségével, hogy segíteni szándékoznak az árvíz sújtot­ta lakosságon. Tudják, hogy lehetőségük nem túl nagy, de együttes elhatározásuk sze­rint 3000 forintot átnyújtanak a károsultak javára. Az in­tézet nevében dr. Németh József köszönte meg anyagi támogatásukat, és gondosko­dott az összeg befizetéséről. Rukákat küldenek — háromezer forint értékben. Gyermek- és női ruhákat ké­szítenek a beloianniszi ruha­ipari KTSZ ipari tanulói az árvízsújtotta családok meg­segítésére. Adonyból az út­törők ötszázötven forintot küldtek a Tisza-vidékre. Gut­­tamásiban a háziasszonyok ezer forintot gyűjtöttek a ká­rosultak támogatására. A kis- és nagy­­diákok is A sárkeszi általános iskola kisdobosai a gyermeknapi megvendégelésre szánt pénz­összeget felajánlották az ár­vízkárosult pajtások megse­gítésére. * A székesfehérvári Ságvári Endre Ipari Technikum és Szakközépiskola nevelőtestü­lete, technikai személyzete átlagosan másfél napi kere­setüket ajánlották fel anya­gi támogatásul. Ez az összeg azonban elenyésző a károk­hoz képest, éppen ezért to­vábbi más természetű fel­ajánlást is tettek az iskola dolgozói és tanulói. Ennek értelmében — bekapcsolódva a Kohó- és Gépipari Minisz­térium újjáépítési akciójába, csupán ebből az iskolából több, mint 200 diák vesz részt, kísérő pedagógusok fel­ügyelete mellett a nyári épí­tési munkában, melynek eredményeképpen egy falut építenek újjá az akció részt­vevői. Továbbra is áramlik a segítség A Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsa felhívására a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók ösz­­­zesen 296 000 forintot aján­lottak fel az árvízkárosultak támogatására. A Bodajki gyapjúmosó dolgozói egy napi keresetüket, összesen 30 000 forintot küldtek a bajbajutottaknak. A KPVDSZ megyebizottsága költségve­téséből 19 000 forintot aján­lott fel. A MÉK Vállalat 20 000, a lajoskomáromi szakmaközi bizottság 2000 forintot küldött az árvíz­­károsultak támogatására. A székesfehérvári Gyógyszer­tári Központ 30 000 forintot ajánlott fel. Az egészségügyi dolgozók szakszervezetének székesfehérvári járási tit­kársága­­gyermekek üdülte­tését vállalta és takarókat, ruhaneműt küldött az árvíz­sújtotta családoknak. A Dunai Vasműben eddig 25 000 forintot gyűjtöttek , a károsultak részére. A Vöröskereszt megyei Szervezete tájékoztatása sze­rint a dunaújvárosi járás­ban eddig összesen­­ 214 304 forintot gyűjtöttek a bajba­jutott családoknak. A Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat állat­orvosai és dolgozói az árvíz­­károsultak megsegítésére a na­pi keresetüket ajánlották fel és fizették be. Irta - z'bycu andrze 9 fpo MP#* * Napsütéses reggel köszöntött Irat-. . rájuk. Anna kis táskával a ke­­zében lépett be a antikvárt- . .. umba. Nagyon szépnek tűnt most neki a világ. Csak azt !- - ** - 4 sajnálta, hogy el kell hagynia U-_ . Varsót, de tudta, akarta hinni, hogy egy idő múlva ismét visszatérhet, s megláthatja ismét Jászkát, aho­gyan Klosst, becézte meghitt perceik alatt. Anna boldog volt. Élete legszebb akcióját végezte el, s külön öröm volt számára, hogy éppen Klossal együtt hajtották végre ezt a feladatot. Boldog és büszke volt, hiszen Henning professzor terveinek megszerzésével ő személyesen is beleszólt a háború sorsába. — Mi lesz Benitával — kérdezte, amint kifújta ma­gát. Nárcis vállat vont, mint aki maga sem tudja mi­tévők legyenek. Aztán mégiscsak megszólalt: __ Jobban szerettem volna, ha nem kell belekeverni azt a lányt. Rosszul jött ki a lépés, de már jelentettük a központnak, s várom a választ. De Kloss lakásáról már eltávolították a lányt. Még hajnal előtt odaküld­­tem néhány emberemet, akik biztonságosabb helyre szállították Benitát. ________— 211 —______________________ HÍRLAP SZAVAZTAK A NÉGYLÁBÚAK Kedvező számok a lucerna-szenázsról Rendkívül értékes fehérje­hordozó takarmánya a mező­­gazdaságnak a lucerna. Vesz­teségmentes, a beltartialmi értékeket megőrző betakarí­tási és tárolási módszereit régóta keresik tudományos és gyakorlati munkában ténykedő szakembereink. A gyakorlat számára kielégítő megoldást azonban csak nemrégiben sikerült találnia a Baranya megyei Szentlő­­rinci Állami Gazdaság főas­­ropómusának, Haller Gás­párnak. Az új eljárás — amit a közelmúltban a megyei állattenyésztési felügyelőség szervezésében 120 gazdasá­gunk szakképviselete megte­kintett,­­ az úgynevezett fóliás lucerna-szenázs készí­tés kiválónak bzonyul a gazdaságos állattartásban. A kiváló szakember kilenc évvel ezelőtt kezdte meg kí­sérleteit, és csaknem négy­ év óta készítenek nagyobb mennyi­séget lucerna-szenázsból. Idén már a lucerna 90 száza­lékát tartósítják és tárolják fóliás módszerrel. Az eljárás lényege: a lucernát levegőt­len körülmények között, ked­vező erjedési folyamattal tar­tósítják. A „recept” szerint a lekaszált növényt azonnal rendsodrozzák — az időjá­rástól függően 6—24 óráig fonnyasztjá­k, hogy nedves­ségtartalma 45—50 százalék­ra csökkenjen, — mert ez a kedvező feltétele a kielégítő erjedésnek. Fonnyasztás nél­kül csak cukorral, esetleg sa­vakkal nyerhető meg értékes szilázs. Továbbá: a rendben történő fonnyasztás után a lucernát gépi eszközökkel „egy menetben” felszedik, és 5 centiméter hosszúságúra szecskázzák. A szükséges tö­mörítéssel tehát a levegőtlen tárolás körülményeit terem­tik meg. A felaprított lucer­na az előre elkészített át­hajtás gödörsilókba helyezett fóliába kerül, amit a helyszínen ragasztanak össze megfelelő méretűre, a szilázs-kazal magasságát is figyelembe vé­ve. A szükséges tömörítést nehéz, gumikerekű trakto­rokkal végzik. A kész kazal tetejére, illetve a fóliára 10 centiméter vastag szalmaré­teget, majd 20—25 centimé­ternyi földet raknak. A jól elkészített siló nem meleg­szik be, és 5—6 hét múlva etethető. A szentlőrinci gazdasági mutatók nagy figyelmet kel­tettek — Csuti Károlynak, a megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatójának vé­leménye szerint — megyénk mezőgazdasági szakemberei­nek körében is. Az említett gazdaság — a környező hat szövetkezet összesített ada­tai alapján — az 1 mázsa szenázs tárolására, művelé­sére széna árban 29 forintot költ, szemben a 60—70 fo­rintos hideglevegős módszer­rel. Előnye még: a lucerna fehérjetartalmából 2—3 szá­zalékkal többet képesek meg­fogni, pontosabban a jó mi­nőségű lucernaszénával szemben 4—5 százalékkal alacsonyabb a fehérjeveszte­ség. A termelés önköltsége szenázzsal — például a tej­nél — literenként 60—60 fil­lérrel csökkenthető. A mar­hahizlalás önköltsége kilón­ként 2,50—3 forinttal mérsé­kelhető. A hízóbikáknál 40— 45 kilós súlygyarapodás ér­hető el havonta. A tapaszta­­­­latcserén résztvevő gazdasá­gok szakemberei arról is meggyőződhettek, hogy az állatok — próbaetetés al­kalmával — a hagyományos lucernaszénával szemben a szenázsra „szavaztak,“. Az új eljárás előnyei közé sorolható még: csökkenthető a szénabetakarítás gondja, szinte teljes mértékben ki­védhető az időjárás szélső­sége, a kazal bemelegedése, az öngyulladás veszélye; igen kedvező hatású a következő termésre a gyors betakarítás. Megyénk szakemberei a szentlőrinci tapasztalatcsere után azt mondták: a megyei szarvasmarha-programban megfogalmazott­ követelmé­nyeket a szenázs készítéssel, a módszer széles körű me­gyei kiterjesztésével akár idő előtt is teljesíthetnénk! (Pdf) Nyakban a gyeplő... Negyven négyszögölnyi föld még víkendhez is kevés, nemhogy háztájinak. Ám, ha az ember csak bíbelődni akar a földdel, mert megszokta, mert szívügye és eltéphetet­­len kapcsok fűzik hozzá, ak­kor ez is elég. Kapálgatni, gyomot irtani, figyelni a nö­vény szárba serdülését, örül­ni a magnak, a termésnek: öröm, amely évszázadok óta sajátja fajtánknak. Molnár István csőszi idős parasztember negyven négy­szögölön szánt, méghozzá ló­val-ekével. Nyakban a gyep­lő, közben az eke szarva, fi­gyelő szeme a barázdákon, amelyek szabályos egymás­utánban buknak át az eke vasa nyomán. A ló szokatlan könnyedséggel húzza az ekét, puha-porhanyós a föld. Az iparban — szakszerűen — azt mondanák rutinmunka. Ahogy aztán kész a szán­tás, előkerül a gereblye, majd a magágyak készítő szerszá­ma.. a kapa. És elhull a mag, kezdődik az élet. (Bajó — Kabáczy) — És aztán? — kérdezte Anna. — Nem tudom — vont vállat ismét Nárcis. Beníta eltűnése fellármázza az egész Gestapót. — Mi mást tehettünk volna? — kérdezte Anna. — Féltem Klosst — mondta válasz helyett Nárcis. Anna is féltette, nagyon féltette. Hiszen ő is, Ádám is eltűnnek Varsóból. Narcis gyanún felül áll. De Kloss itt marad, minden percben ezer veszély leselkedik rá, s új feladatokat kell megoldania. — Engedd meg, hogy ne utazzam el Varsóból — kérte Nárcist a lány. Nárcis nem titkolta rossz hangulatát: — Hagyd ezeket az ostobaságokat. Innen azonnal a vasútállomásra indulsz s jelentkezel Radomiban Barikénál. Ha meglátlak Varsóban, úgy veszem, hogy megszegted a parancsot. Anna szótlanul távozott. Amikor már ismét az utcán volt, visszatért a jókedve. Nem lehetett német egyen­ruhát látni az utcában, s ez csak fokozta örömét. Egy fiú virágkosarat cipelt, s a kocsikeréknyi csokor mö­gül rákacsintott. Mosollyal viszonozta a fiú pajkossá­­gát. Aztán nézelődött, mert parányi remény még élt benne, hogy megpillantja Klosst. De amikor a megálló­ba befutott a nullás kocsi, Kloss helyett Ruppertet pillantotta meg. Fel akar ugrani a mozgó villamosra, de Ruppert megragadta a karját. — Engedjen el, kérem — kiáltotta hangosan. — Nem ismerem az urat, s kérem hagyjon békén! Az emberek felugráltak gyorsan a villamosra, mintha mi sem történt volna. Csak ők maradtak ott kettesben, s a sarkon feltűnt a csendőrségi járőr. — Fogják el — parancsolta Ruppert. Lothar azt mondta, hogy a lány megszerzése az utolsó lehetőség Ruppert, számára. Ruppert most meg­szerezte a lányt, de valahogy mégis keserű szájízzel — 212 — 5 jelentette az ügyet a Sturmbannführernek. Gondolta, hogy legalább megköszönik neki ezt a bravúrt, s az egész kellemetlen ügy valahogy befejeződik, de Lothar egészen másként reagált most Ruppert jelentésére: — Bolond vagy, Ruppert. Ostoba tökfilkó vagy Ruppert — ordította Lothar. Ruppert érezte, hogy remegnek a kezei, pedig tegnap óta úgy érezte, hogy visszatért biztonságérzete, s a lány megtalálásától kezdve még egyenesen örülni tudott ismét az életnek. — Mintha vagy, használhatatlan barom — mondta most már nyugodt hangon Lothar. — Ki mondta neked, hogy tartóztasd le ezt a lányt? Nekem nem mártírokra van szükségem, Ruppert, hanem az egész csoportra. Ha csak figyelted volna a lányt, akkor esetleg órák vagy napok alatt a kezünkbe kerülhetett volna az egész varsói csoport. Ehelyett te ideszállítasz nekem egy mártírt, akit hullává lehet verni, de a fonal végét még­sem találjuk meg. Ruppert kereste a megfelelő szavakat, hogy valami­képpen válaszoljon Lotharnak, de jobbnak látta, ha továbbra is hallgat, így legalább Lothar megint bego­­rombul, s ordítozásaiból kihámozhatja, hogy tulajdon­képpen mit kellett volna tennie. — Teljesen használhatatlan vagy­­már, Ruppert — folytatta Lothar. — S ezt az ostobaságodat egy héttel ezelőtt még elfogadhattam volna úgy is, mint a lényed­ből eredő baromságot. De most fel kell tennem ma­gamban a kérdést: biztos, hogy csak egyszerű rupperti baromság következménye, vagy nagyon is alaposan kiszámított keresztülhúzása terveimnek? Lothar folytatta még az átkozódást, Ruppert sértege­tését, de felcsörgött a telefon, s a vonal túlsó végéről olyan jelentést kapott, amitől még az ő híres SD-s hidegvére is felforrt. Ellopták Beníta von Henninget... — 213 — (Folytatjuk)

Next