Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

- 6- J6ÉÚCSÚZÓ Kedves, meghitt ünnepség színhelye volt a napokban fehérváron a BM-óvoda udvara. Az iskolába induló kispajtásokat búcsúztatták soksok szeretettel, s másfélórás műsorral az oviban maradók. Természetesen a „nagyok” is felléptek ebben az egész évi, sőt több év nevelőmunkáját reprezentáló műsorban, s „felnőtt iskolásokhoz” méltó komolysággal szerepeltek. A műsor közben arra gondoltunk, mi lesz belőletek, mi lesz veletek? Hányszor hangzott már el a kérdés, amikor gyermekeinkről volt szó. A titok egyik fele még megfejtetlen: mi lesz belőlük, a most iskolába, a legkisebb munkaszinten dolgozni kezdő gyermekekkel, nem tudjuk. Egy azonban biztos: békét teremtettünk, s ezt megőrizzük értük, mert akarjuk tudni, hogy mi lesz velük. A búcsúztató végén mi felnőttek egy kicsit öregebbek lettünk, de így, picinykét megöregedve is büszkébbek, mert nevelők és szülők közös munkája eredményeképpen egy boldogabb, s a maguk korában világot ismerő, s egy nácinykét már azt értő nemzedéket indítottunk útjára. S a közelgő pedagógusnapra köszöntőül átadott virágok mellé, a szülők köszönetét is hadd tegyük oda ezen a napon a legifjabb nemzedék nevelőinek, gondozóinak asztalára. — hy — Tűzoltóverseny két járásban Két járás — bicskei, móri — önkéntes és „létesítményi” tűzoltó rajai tartották vasárnap évről évre hagyományos versenyüket. A móri járás községeiből Magyaralmáson, a bicskei járásból pedig Tabajdon gyülekeztek aversenyzők. Itt a versenyszerelés és a staféta lebonyolítása után a helyi Aranykalász Tsz lovasai tartottak bemutatót. Mindkét helyen szerepeltek a versenyen női és férfi , valamint ifjúsági leány és fiú rajok. A gépjárműfecskendő szerelésében a bicskei férfi raj lett az első. A 800-as kismotorfecskendő szerelésében a váli, illetve a bakonycsernyei férfi raj, a 400-as kismotor-fecskendő szerelési rajtnál pedig a magyaralmási férfi raj, ugyanebből a községből a leány és fiú raj, valamint a vértesacsai férfi, és fiú raj biztosította magának az első helyet. Kocsifecskendő munkálatokban a guttamási férfi, a sörédi női raj, a MüM 321-es és a móri iskola tanulói, valamint a csabdi tsz és csákvári fiú raj járt az élen. A létesítményi tűzoltók versenyében, a 400-as kismotorfecskendő szerelésében a Csákvári Állami Gazdaság Móric majori területén, és a balinkai szénbányáknál dolgozók jártak az élen. Osztott sugárszerelésben a Forna pusztaiak, a móri járásban pedig a fehérvárcsurgói homokelőkészítő raja érdemelt elsőséget. Könyvterjesztő verseny szocialista brigádoknak Érdekes és hasznos kezdeményezést indított útjára a SZÖVOSZ és a KPVDSZ: a szocialista brigádok bekapcsolását a könyvterjesztésbe. A mozgalom elsősorban a falusi könyvterjesztésben szeretné a brigádok segítségét igénybe venni. A most megjelent versenyfelhívás a fogyasztási szövetkezetekben tevékenykedő szocialista brigádok figyelmébe ajánlja az országosan kibontakozó versenyt, amelybe minden ofész szocialista brigád bekapcsolódhat azzal, hogy vállalásai közé felveszi a könyvterjesztést is. Az év végéig terjedő versenyben elért jó eredményeket tekintélyes díjakkal jutalmazza a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat. Az értékelés járási, megyei, majd országos szinten történik. Az első két kategóriában értékes könyvásárlási utalványokat kaphatnak a nyertesek, az országos értékelés során azonban külföldi utazások és egyéb jelentős jutalmak szerepelnek. A verseny értékelésére 1971. január—februárban kerül sor. Érdekessége még a versenynek, hogy azok a brigádok is részesülnek anyagi juttatásban, amelyek nem érnek el helyezést. Részükre is kifizetik ugyanis a bizományosi jutalékot. A versenyben részt venni szándékozó brigádok a területileg illetékes szövetkezeti könyvesbolttól kaphatnak tájékoztatást, vagy pedig a SZÖVKÖNYV Propaganda Csoportjától, Budapest, V. Petőfi Sándor u. 3. Megyénkből a móri ÁFÉSZ „Ifjú” brigádja jelentkezett elsőnek. A tárgyalóteremből Ilii, a hamisító Torma, a betörő Nem sokáig szívta a szabad levegőt a 26 éves Tüdő László, aki 1969. december 4-én szabadult a börtönből, ahol 11 rendbeli csalás bűntette miatt töltötte büntetését. Tüdő László erősen megrongálódott személyi igazolványát a gödöllői rendőkapitányságon cserélték ki. A régi igazolványba szakképzettségiként helytelenül elektroműszerész volt bejegyezve. Tüdő elhallgatta a bejegyzés helytelen voltát és az új személyazonossági igazolvánnyal jelentkezett a székesfehérvári Videoton gyárban, ahol fel is vették, mint elektroműszerészt. Munkakörét azonban képzetlensége miatt ellátni nem tudta, ezért a negyedik napon önkényesen elhagyta munkahelyét. Másodszor is szerencsét próbált, megkísérelte az ÉDÁSZ-nál is az elhelyezkedést. Itt már a második napon nem jelent meg munkahelyén, mert a feladatát nem tudta elvégezni. Közben munkakönyvébe is belehamisította az elektroműszerészt. Több ízben meghamisította munkába lépése kezdeti dátumát, hogy a rendőrséggel ne legyen problémája. A többszörös hamisításokat végül a székesfehérvári gázgyárban fedezték fel, ahova szintén az „elektroműszerész” mesével jelentkezett. A székesfehérvári járásbíróságon közokirathamisítás bűntette miatt Tüdő Lászlót egy évi és négy hónapi börtönre ítélték. A 36 éves Torma Lajos eddig 15 évet töltött börtönben. Legutóbb 1969. augusztus 20-án szabadult a börtönből. Szabadulása után felkereste volt feleségét. Néhány nap múlva az asszony lezárt lakrészét feltörte és ruhaneműket vitt magával. A bűncselekmények után első útja mindig a kocsmába vezetett. Itt aztán a lopott holmit fillérekért elkótyavetyélte és a kapott pénzt rövid idő alatt elitta. Kifosztott egy magatehetetlen nyugdíjast is, akivel elhitette, hogy „támasza lesz öreg napjaira”. Az első adandó alkalommal kirabolta az idős férfit. Elvitte zálogcéduláit, készpénzét, majd a zálogcédulákat egy italboltban értékesítette. Polgárdi-Ercsipusztán egyik este ittas állapotban elhatározta, hogy betör a Polgárdi Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 32. számú vegyesboltjába. Az akcióhoz egy kisbaltát és egy ácskapcsot kért kölcsön. Főleg italt, konzerveket, csokoládét és dohányárut vitt magával. Néhány nap múlva egyik munkatársa öltözőszekrényét törte fel, szintén kölcsönvett baltával. Táskarádiót, munkaruhákat és készpénzt vitt el a feltört öltözőszekrényekből. Torma Lajos ezután „eltávozott”, de a rendőrség rövidesen kézrekerítette. A székesfehérvári járásbíróságon visszaesőként elkövetett, társadalmi tulajdont károsító, lopás, visszaesőként elkövetett sikkasztás és négy rendbeli lopás bűntette miatt Torma Lajost három évi és négy hónapi szabadságvesztésre ítélték. — baráti — HÍRLAP Szem fő szembati az élővilággal Az adonyi általános iskolában 11 lány és fiú különösen izgatott mostanában. Korántsem az év vége, a vizsgák miatt. Izgalmuk valahogy mégis az év végével kapcsolatos, de másképpen. Vállalniuk kell ugyanis a művelődési központban levő „biológiai szoba” nyári ügyeletét. Ebben a kedves kis szobában aranyhörcsögök, madarak, nyulak és egyéb élő, valamint kitömött állatok és növények találhatók. A Tóth Istvánné pedagógus vezetésével működő szakkör tagja csak az lehet, aki az élővilág tantárgyból kiemelkedő jó eredményt ér el és persze,az állatok és növények gondozásával járó feladatokat vállalja. Az etetés, a madarak röptetése, a növények locsolása, szaporítása, a szoba szépítése és rendbentartása nem kis gond, precíz és lelkiismeretes munkát kíván. Különösen a nyári szünetben, amikor szünetel az iskolai közösség munkája. Erre az időre esik majd a gyűjtés, hiszen a szakkör egyik feladata a környék állat- és növényvilágának felderítése. Lesz kirándulás is több helyre, például a vácrátóti arborétumba már régen készülnek a szakköri tagok. Azt tervezik, hogy jövőre még több kisállattal és növénnyel gyarapítják a népszerű, sokak által látogatott biológiai szobát. PUNAÚJ VÁROSBAN Hégis Irén kékfestő anyagéi Hosszú ideig csak múzeumok kiállítási tárgyai között kapott helyet. S csak áhítattal, némi nosztalgiával nézte az ember a kékbe álmodott fehér mintákat, csodálkozott a variációk lehetőségein és az ősi technikai eszközökön. És most egy textiltervezőnő, Bódy Irén elhatározta, hogy feléleszti ezt az ősi művészetet. A divat irányvonala szerint úgyis a népi motívumok élik fénykorukat. Miért ne lehetne a régi mintát és technikát, a népművészetnek ezt a szegény rokonát feléleszteni? Hát lehet! Ez a szegény rokonról, az egyszerű nyomott kékfestőről, amely a legegyszerűbb rétegek mindennapi öltözködésére szolgált, kiderült, hogy hatalmas energiák rejlenek benne, hogy mindent tud, többet, mint amit két színtől elvárnánk. Ha kell ünnepélyes, hiszen a legfinomabb színösszeállítás, ha kell hippisen „bőbeszédű”, hiszen a minták sokfélesége egymás mellé nyomva egészen tarkának hat. Bódy Irén felfedezte a kékfestőt és most bő fantáziával mutatja be a dunaújvárosi kiállító teremben a belőle tervezett ruhákat, faliképeket, asztalterítőket, garnitúrákat és ruhaanyagokat. A kék-fehér kiállítás méltán tarthat számot a sikerre, hiszen nemcsak divatos, igenigen korszerű, hanem lehetővé teszi az olcsó és változatos öltözködést is. A textiltervező iparművész nemes feladatot vállalt , és kiválóan teljesítette. Torday Aliz A pásmándiak kettős gondja Röviden beszélgettünk Pázmándon Pók János vb-elnökkel és Domnak András vbtitkárral és máris két fontos dologra hívták fel a figyelmünket. Mindkét kérdés sürgős megoldása a község lakosságának érdekeit szolgálja, ezért nyilvánosságra hozzuk. 1. A község óvodájában jelenleg 62 kisgyermek kap elhelyezést. Húsz jogos kérelmet kellett elutasítani az óvodai felvételeknél. A tanács az óvoda kibővítéséről azóta gondoskodott, elérhető, hogy a 20 kint rekedt gyermek szeptembertől az óvoda lakója legyen. Ehhez azonban az szükséges, hogy a járási tanács adjon segítséget a felszereléshez, másrészt pedig még egy óvónői státuszt engedélyezzen, mivel a gyermeklétszám növekedésével jelentkező terheket a mostani személyzet nem tudja ellátni. 2. Kétszáz ház van az újtelepen és ezzel szemben egy kicsi, immár korszerűtlen, bolthelyiség. A bolt szűk helyiségében csak a pillanatnyi szükségletnek megfelelő árut lehet elhelyezni, így a telep lakossága kénytelen a legelemibb közszükségleti cikkért is a távoli központba begyalogolni. A bolt felújítása, illetve új bolt létesítése a gárdonyi ÁFÉSZ feladata volna. A szövetkezet vezetői „kerethiányra” való hivatkozással utasítják el a pázmándi újtelep hatszáznál több lakójának az igényét. Nem lehetne mégis valahogy felülvizsgálni ezt az álláspontot? Az előrelátható nagy forgalom minden bizonnyal visszafizetné a befektetést. Bajó Honnan vettük a vásárt? Aki az ország közelebbi, vagy távolabbi vidékéről a fővárosba utazott a nemzetközi vásárra, nem is gondol arra, hogy maga a „vásár” kifejezés milyen messziről, egyenesen Perzsiából került hozzánk. A perzsa kereskedők meszsze földet bejártak és a VII. századtól kezükbe kerítették a déli Oroszország kereskedelmét. Az orosz síkságot járó élelmes kereskedők révén honosodott meg a magyar nem néhány középperzsa, pehlevi nyelvből való szó, amit a honfoglalás kora előtti magyarok a csereáruk mellé ráadásul kaptak. Bárczd Géza professzor a Magyar szókincs eredete című munkájában ezek közé sorolja a vásárt, a vámot, a várat, és a nem bizonyítottan iráni jövevényt, a hangot. A perzsa „vásár” aztán kerek ezer évvel később ismét eljut Európába. Ezúttal nyugati importként kerül egy másik alakjában hozzánk. A törökök ugyanis szintén átveszik ugyanezt a szót a perzsából, de kissé megváltoztatva, bazár hangzással és bazár értelemmel. A török bazár átkerül a nyugati nyelvekbe és később, a XIX. század második felében mi is átvesszük ezt a németből. Visszatérve a vásárba, illetve a vásárra, meg kell említeni még, hogy a vasárnap szóban is ez az elnevezés rejlik, mert eredetileg vasárnap tartották nálunk a vásárokat, ez volt tehát a vásár napja, ahol pedig a heti piac volt, az a Vásárhely. Vásárok tartására volt jogosult például Hódmezővásárhely, Somlóvásárhely, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Vásárosnamény, Vásárosdombó, Pétervására, stb. Azt is megjelölték a településnevek sok esetben, hogyha más napra esett a hetivásár. Ily módon teljes naptári hét kerekedik ki városaink, falvaink nevéből. Főként Mikessy Sándor Jeles napok, mint helynevek című írásából állítottuk össze az alábbi sort: Hetfőhely, Hetvehely, Turkeddi, Tardoskedd, Kéthely (eredetileg keddhely, tehát nevében szintén azt a napot őrzi, amikor ebben a faluban hetivásár volt), Répcekethely, Vérteskethely, Csikszereda, Nyárádszereda, Duna-, Kőszeg-, Tót-, Kapos- és Drávaszerdahely; a Csallóközben van Csütörtök, a Szepességben Csütörtökhely, Szászpéntek, Péntekhely következik, s végül a Balaton, partjától nem messze van több Szombat és Szombathely. Ide sorolható a vasi székhely, s említsük meg Muraszombatot, Bakony-, valamint Lentiszombathelyet. A vasárnapi vasárnapokról már fentebb szóltunk. Szerda, 1970. Június 3. Forgácsok Lehetséges-e, hogy egy futballmeccsen két gól esik, mindkét gólt ugyanaz a csapat rúgja és mégsem győz? (Igen, ha az egyik öngól!) • • * Ha az eltéréstől eltérünk, akkor rendben vagyunk. « • • Játék a szavakkal: ipar és iparkodás — egészen más, mint fukar és fukarkodás. • * * A mesterséges megtermékenyítéskor a halakat is lóvá , lehet tenni. * * * A kosarasok nem azért magasak, mert kosarasok, hanem azért kosarasok, mert magasak. * * * Nem ismerek magamra! Ugyanis felismertem, hogy eddig nem ismertem magamra. * * * Furcsa, de úgy van, ha valaki modoros, ez ugyanúgy negatív vonás, mintha valaki modortalan. * * * Kopasz ember is lehet „jólfésült”. * * * A házastársak egy része azért boldog, mert még nincs min veszekedni. ** * Igazán az a nagy ember, akinek a nevét kisbetűvel írják. * * * A nudistáknak van a legtökéletesebb egyenruhájuk: az epidermisz. * * » Akit nagyon bevonnak a közéletbe, azt ugyanakkor kivonják a munkából. * * • Lehet valaki hajlott korában is szálfaegyenes. Radetzky Jenő r A megyei pártbizottság LL J&pFpTátak m ? és » megyei tanács lapja, rf ., ■ Kg! «1% P « -m Főszerkesztő: ef.'xy, ~~11 benko karoly. ; fc lBa ■■1 Kiadja: a Fejér megyei C r ■ r W F Nak Lapkiadó Vállalat. w Felelős kiadó: SOGORKA BÉLA. Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 35-33 Szerkesztőség, titkárság, panaszfelvétel: 15—84 Belpolitikai rovat: 15—83 35—91 Főmunkatársak: 31—69 Közgazd. rovat: 29—53, 46-os mellék. Fotó és sport: 35—91 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Március 15. utca, Pelinszky László utca sarok. Telefon: 35—21. 25—34 Terjeszti: a Magyar Rosta. Előfizetési díj hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25.058. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár.