Fejér Megyei Hírlap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
2 1 Szojuz—9 két utasa Andrijan Nyikolajev, a Szojuz S szovjet űrhajó parancsnoka. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Vitalij Szevasztyjanov, a Szojuz 9 mérnök-űrhajósa. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) HÍRLAP Napi külpolitikai összefoglaló Pravda-cikk Kambodzsáról A Centropress esti helyzetkép® Mindig is a washingtoni állítások és a valóság éles kontrasztja jellemezte az Egyesült Államok ázsiai politikáját, de ez a nem éppen haladó hagyomány talán soha nem öltött olyan groteszk formát, mint napjainkban. A Fehér Ház, a State Department, sőt a Pentagon is minden fórumot annak hangoztatására igyekszik felhasználni, hogy az USA célja változatlanul a délkeletázsiai deeszkaláció, vagyis az ottani háború fokozatos „leépítése”, ugyanakkor az amerikai vezetés a térség újabb országait rántja bele e közvetlen hadműveletekbe. Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa után ezúttal Thaiföldről van szó. Félreértés ne essék: Washington a szándékainak nagyon is megfelelő bangkoki kabinetet eddig is folyamatosan felhasználta indokínai akcióinak katonai és politikai támogatására. Az új fejlemény annak a deklarált beismerése, hogy Thaiföld „önkénteseket” küld Kambodzsába. „Bangkok kormánykörei — állapítja meg a Pravda — az amerikai imperializmus járszalagján haladva mindjobban belerántják az országot Washington veszélyes indokínai kalandjába”. Az SZKP központi lapja, amely figyelemreméltó cikket szentel a thaiföldi fejleményeknek, az általános politikai tanulságok levonásán túl érdekes, a nemzetközi közvélemény előtt kevésbé ismert tényekről számol be. A Pravda emlékeztet arra, hogy thaiföldi csapatok egyszer már behatoltak Kambodzsába. Ez a negyvenes években történt, a fasiszta Japán segítségével. Mint a lap érzékelteti: a bangkoki politikusokban és tábornokokban valószínűleg bizonyos nosztalgiát keltenek ezek az idők. Ezúttal sem haboztak, hogy egy idegen imperialista hatalom segítségével behatoljanak Kambodzsába és mepróbáljanak megszerezni olyan területeket, amelyekhez semmi közük. A hasonlatok mindig sántítanak, a történelemben szinte nincs két egyforma szituáció. Nekünk, magyaroknak a Thaiföldön követett amerikai politika mégis óhatatlanul bizonyos emlékeket idéz. Mi tudjuk, milyen az, amikor egy imperialista hatalom területi ígéretekkel rablóháborúba rántja egy kis ország anakronisztikus uralkodóosztályát. .. Világvisszhang a legújabb Űrrepülésről A kedd reggeli francia lapok vastagbetűs címekkel részletesen beszámolnak a Szojuz—9 szovjet űrhajó felbocsátására. Valamennyi lap azt emeli ki, most történik először, hogy egy űrhajót este sötétben indítottak útnak. Ez azt bizonyítja — írják —, hogy a szovjet űrrakéta irányíthatósága igen magas fokú, nincs szükség a felbocsátáskor a közvetlen láthatóság eddig elengedhetetlennek tartott feltételére. Az amerikai rádió- és tv- állomások még hétfőn beszámoltak a Szojuz—9 szov- Jijiet űrhajó felbocsátásáról. A Alapok kedden közöltek fényképes ismertetést az újabb tűzkísérletről, s kivonatosan kiltották a két űrhajós életrajzát. A New York Times kiemeli a biológiai kísérletek kijelentőségét. Az a tény, hogy ajelentések szerint a Szolfiuz—9 fedélzetén orvostudomínányi jellegű kísérleteket folytatnak, mutatja, hogy a Szovjetunió tanulmányozza az űrrepülések hatását az emberi szervezetre. Amerikai megfigyelők szerint, amennyiben a Szojuz–9 hosszabb ideig, például két-három hétig marad pályáján, arra utal, hogy a Szovjetunió az eljövendő űrállomások rendszerét fejleszti ki. Az első amerikai kísérleteket egy kezdetleges űrállomás felbocsátására 1972-re irányozták elő, — írja a New York Times. Repülés a megadott program szerint A Szojuz–9 űrhajó kedden délután magyar idő szerint i1i óra 33 perckor befejezte a 14. fordulatot a Föld körül. A Az űrhajósok elvégezték az űrrepülés első munkanapjának programját. Az 5. körben Andrijan Nyikolajev manővert hajtott végre a kézi tárolóberendezéssel, utána bekapcsolta a pályamódosító hajtóművet. A művelet eredményeként az űrhajó új pályára tért át. Az űrrepülés első napjának programját teljesítve Nyikolajev ezredes megfigyelte és lefényképezte a Föld felületének különböző földrajzi és földtani formátumait, Szevasztyjanov űrhajós pedig elemezte a fülkeablakoknak a hajtóberendezés működése következtében előállott terhelését, továbbá meghatározta a fülkeablakok közelében feltűnő részecskék és különböző tárgyak méreteit. Moszkvai idő szerint 14.00 órakor megkezdődött az űrhajósok második munkanapja. Az egyik rádióösszeköttetéskor tolmácsolták az űrhajósoknak Neil Armstrong amerikai űrhajós üdvözletét. A Szojuz–9 űrhajóval szilárd kétoldalú rádiókapcsolat áll fenn. (MTI) Külföldi kaleidoszkóp Moszkva úton Bulgária felé, kedden Moszkvába érkezett Jumzsajgin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkára vezette mongol párt- és kormányküldöttség. Róma Országszerte katonai díszszemlékkel emlékeztek meg Olaszország nemzeti ünnepéről, az Olasz Köztársaság kikiáltásának 24. évfordulójáról. Ebből az alkalomból impozáns díszszemle volt Rómában kedden délelőtt, Saragat köztársasági elnök jelenlétében. Hasonló nagyszabású díszszemle volt Torinóban és Firenzében is. Saigon A dél-vietnami sajtó kedden három napilap kivételével általános sztrájkot kezdett. Azért lépnek sztrájkba, hogy támogassák a diákok harcát. A közlemény kiemeli, hogy „a dél-vietnami sajtó szerint a diákok követelései jogosak”. Ugyanakkor elítélőleg nyilatkozik a kormányról, amely könnygázbombákkal, iskolák bezárásával, letartóztatásokkal, kínzásokkal és törvénytelen bírósági eljárásokkal igyekszik elfojtani a diákok egyre fokozódó kormányellenes mozgalmát. Pozsony Június 2-án a Magas Tátrában Jan Janovic szlovák mezőgazdaságügyi miniszter megnyitotta a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 13. ülését. A tanácskozáson a nyolc tagállam 70 képviselője vesz részt. Belgrád Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy Dzsafar Nimeri, a Szudáni Forradalmi Tanács elnöke, Tito jugoszláv köztársasági elnök meghívására június 15-től 19-ig hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. Fejezetek Indokína múltjából 3. Még egy „civilizátor: Amerika Madách Imre a Bach-korszakban írt, kevésbé ismert színművében, a „Civilizátor”ban szerepel a bárdolatlan betolakodó: Strohm, aki a házigazda akarata ellenére civilizálni akarja Miskagazda házát. Ezen a címen fosztja ki a szerencsétlen embert, el akarja rabolni tőle családjának nőtagjait. Undorító és enyveskezű őrökkel rakja tele földjét, míg aztán IVaska-gazda háza népével összefogva ki nem teszi a hívatlan civilizátorok szűrét. Efféle civilizáció küldetést hirdetve lépett az 1954-es genfi egyezmény után az Egyesült Államok hódító serege Franciaország helyére az egykori Indokína földjére. Az Egyesült Államok expedíciós hódító hadseregének világnézete azonban különbözik az Európát leigázó német hódítókétól és nem teljesen azonos az Indokínai a múlt században leigázó franciákéval sem. A német hadseregnek Hitler és vezérkara gazdagságot, világuralmat ígért. Erkölcsi tartása azonban összeomlott, amikor az ígért célok reménytelenné váltak. Franciaország katonai erőit másféle indulat fűtötte. A francia katona attól tartott, hogy a gyarmati területek elvesztése lerontja életszínvonalát. A katonai és politikai sikertelenségek sorozata azonban halálos csapást mért erre a szemléletre is. Indokína új civilizátorai, az amerikai katonák, váltig állítják, hogy nem akarnak hódítani. Azt mondják, hogy csak segítségül jöttek Dél- Vietnamba, Laoszba és Kambodzsába, hogy ezeket a területeket „megvédjék a kommunista támadástól”. Az amerikai katonák e tevékenységükért nagy zsoldot kapnak, különjövedelmet élveznek a feketepiacon. Ha szolgálati idejük lejárt, hazatérnek Amerikába, ahol aztán élvezik a veteránoknak kijáró jelentős kedvezményeket, kitüntetéseket. Az indokínai rablóháború ellen tudvalevőleg az egész világon, így magában az Egyesült Államokban is jelentős tiltakozás folyik. New Yorkban, Washingtonban, Chicagóban tízezrek tüntetnek Nixon különféle háborús akciói ellen. Ez azonban a kisebbség. Az amerikai átlagemberre jellemző, hogy kritika nélkül elfogadja, amit mindenkori vezetője mond neki és szajkóként ismétli azok nyilatkozatait, a tvkommentátorok előadását, az újságcikkeket. A Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában harcoló amerikai katonák nagy többsége sem rendelkezik más tájékozottsággal. Ehhezjárul a csapattesteknél kapott szélsőséges soviniszta tájékoztatás. Az amerikai katona, aki felgyújtja most a békés kambodzsai falvakat, büszkén üzeni haza: Amerika Szabadságát, gazdagságát, felsőbbrendűségét védem a nagy messzeségben is, amelyet a kommunisták megsemmisüléssel fenyegetnek. Hogy miféle missziót tölt be az Egyesült Államok e térségben, a Laosszal kapcsolatos magatartás is bizonyítja. Laoszban a genfi egyes- Amerika „civilizátorai” behatolnak Indokinába. (A szerző felvétele) Izrael– szíriai tízpárbaj Mint a Szíriai katonai szóvivő közölte, kedden délután csaknem egyórás tüzérségi párbaj folyt izraeli és szíriai fegyveres erők között. A Szíriaik Al Haimra térségében két izraeli állást megsemmisítettek, emberben és hadianyagban egyaránt jelentős veszteségeket okoztak az izraelieknek. Szíriaig részről nem voltak veszteségek, — mondotta a szóvivő. Szerda, 1970. június 3. - Gromiko Párizsban Kedden délelőtt a Quai d’Orsay-n megkezdődtek a hivatalos szovjet—francia megbeszéléseik Andrej Gromiiko szovjet külügyminiszter és francia kollegája, Maurice Schumann között. A több mint ötven percig tartó első megbeszélésen a szovjet külügyminiszter kíséretében részt vett Valerian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete, valamint a szovjet külügyminisztérium több magas rangú tisztviselője, közöttük Anatolij Kovaljev, az 1. szá mú európai osztály vezetője. Francia részről a külügyminiszter oldalán jelen volt Jean de Lipkowská külügyi államtitkár, Hervé Alphand, a külügyminisztérium főtitkára és a Quai d’Orsay több vezető funkcionáriusa. A külügyminisztériumban lefolyt megbeszélés után a Matignon-palotában Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök fogadta a szovjet külügyminisztert, aki ezt követően Georges Pompidou köztársasága elnök vendégeként az Elysée-palotában ebédelt. Árvízhelyzet Bulgáriában Az elmúlt napokban tovább emelkedett a vízállás a Duna bulgáriai szakaszán, s a legutóbbi jelentések szerint nemcsak a vidiai városi park egy része, hanem Lom, Kozloduj és Nikopol — középkori magyar történelelmiből is jól ismert Nikápoly — városok alacsonyabban fekvő negyedei is víz alatt állnak. Ennek ellenére a károk egyelőre nem nagyok és a helyzet ezekben a városokban nem aggasztó. A legnagyobb veszély Vidint fenyegeti. Igaz, a vízszintnek még 30—40 centimétert kellene emelkednie ahhoz, hogy a gátak fölött átcsapjon, s ekkora emelkedést szakemberek nem tartanak valószínűnek. A veszélyt nem is ez, hanem az esetleges gátszakadás jelenti. Vidinben ugyanis nincsenek alacsonyabban és magasabban fekvő városrészek, itt az egész város 0,8—2 méterrel a Duna jelenlegi szintje alatt fekszik. Az emberek ezrei és a gépek százai éppen a gátak épségét vigyázzák, hogy megakadályozzák a katasztrófát Csütörtökön temetik Fábry Zoltánt A vasárnap hosszas szenvedés után 73 éves korában elhunyt Fábry Zoltán érdemes művészt, a szlovákiai magyar irodalom legnagyobb alakját csütörtökön helyezik örök nyugalomra Stászon. A temetési szertartás délután három órakor kezdődik. Hogyan lehet? Egy New York-i hír szerint hamarosan megjelenik Ered Sparski Pulitzer-díjas riporter könyve arról, hogyan lehet beosztani 25 millió dollárt? Ez ügyben a szerző alapos kutatásokat végzett Mr. Onasszisz és neje, a volt Kennedyné házatáján, és úgy találta, hogy az ifjú házasok nem egészen egy év alatt alig valamivel több, mint húszmillió dollárt költöttek. A férj igen szerénynek bizonyult, úgynevezett „személyi” kiadásai mindössze 19 ezer dollárra rúgnak, feltűnően elmaradnak a házaspár egyéb nélkülözhetetlen kiadásai mögött: a Christian nevű jacht fenntartása 1,1 millió dollár, a 202 fős személyzet sem kerül többe 1,4 millió dollárnál, a gyermekek „zsebpénze” 35—45 ezer dollár körül mozog, a gáláns férj apró ajándékai, melyekkel az asszonykát meglepi, nem lépik túl az ötmillió dollárt. Az amerikai nők lapja szerint — hihetetlenül nagy érdeklődésre tarthat számot a mű. Hogyan lehet beosztani — konkrétan Onassziszéknál — 25 millió dollárt?... De erre majd Sparski könyve ad feleletet. Idáig rendben is lenne, sokkal inkább érthetetlenebb: miért éppen 25 millió dollár évi felhasználása, beosztása a közvéleményformáló példa — független Onaszsziszéktól, ment Amerikában és másutt is akad még rajtuk kívül milliomos ilyen is meg amolyan is. Van költekezőbb természet, van, aki skót. És kezdődhet a találgatás: miért éppen Onassziszék a „médium?” Az átlag Joe nem lehet, mert vele együtt még sokan nem rendelkeznek 25 millióval?! Egy dolog mindenesetre felsejlik az emberben. Ha mégsem arról van szó, hogy megtanulják az amerikai polgárok Onassziszék példája nyomán, hogyan kell milliókat beosztani — ha persze majd nekik is lesznek millióik, a takarosán és satöbbi, akkor alapos a gyanú: a híresztelések ellenére a „szépasszony” mégis politikai pályafutásra készíti a görögöt? Vagy csupán, azért jelenik meg a Pulitzer-díjas riporter könyve a milliomos családról, mert igaza van az amerikai nők lapjának: óriási érdeklődésre tarthat számot a mű... (pdf)