Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
Vasárnap, 1970. augusztus 2. utat 2eutartra„. Kedves Szerkesztő Úr, engedje meg, hogy néhány percét igénybe vegyem. Nem, nem nagy dologról van szó, igazán apróság amiért bekopogtam, tulajdonképpen csak erre jártam, s ha már itt vagyok, akkor miért ne mondanám el. Tessék csak ránézni erre a kis papirosra. Hogy ez önnek nem mond semmit? Persze hogy nem, amíg el nem mesélem a történetét. Arról van szó ugyanis, hogy ma reggel elmentem a boltba, s vásároltam egy csomag kész száraztésztát, kézzel gyúrottat, mert azt szeretem, nem a gyárit — nekem pedig nem volt időm, hogygyúrogassak, így sokkal gyorsabb, egyszerűbb, az ember csak bedobja a kész tésztát a forró vízbe, közben még tehet-vehet a lakásban. Mondom, vásároltam egy csomag kézzel gyűrött száraztésztát, íme a bizonyíték, nem akármilyet, hanem nyolc tojásos nagykockát, a Szikra Tsz „szelvényével”. A tészta készítője sajátkezűleg írta alá a nevét. Bevallom kedves szerkesztő úr, nagyon szeretem az ilyesmit, úgy tekintem, hogy megbízhatóbb az az áru, amelynek ismerem a készítőjét, ott van a neve a papíroson, nem úgy, mint például egy ingnek, vagy kosztümnek, vagy teszem azt a füstölt szalonnának. Nem, én tudom, hogy a mai tésztánkat bizonyos Szántóné gyúrta, nyújtotta. És éppen itt a bökkenő, tisztelt szerkesztő úr! Mert oda a bizalmam. Hajdan a római téglák mindegyikébe beleégette a mester a kézjegyét — mintegy felelősséget vállaltva, annak minőségéért, s most kettő ezer év év múltán elmondhatjuk, hogy nem kell szégyenkeznie egyik mesternek sem. Sajnos az én tésztámmal más a helyzet! Mert bizony én nem dicsérhetem Szántónét. Főzöm, főzöm a tésztát, tudom persze, hogy a száraztésztának hosszabb idő kell, no de ezt, kérem túlságosan vastagra nyújtották, olyannyira, hogy némelyik óriáskocka elérte a két-három millimértert is. Persze azért addig forraltam, gőzöltem, amíg sikerült megfőznöm. Igaz, nem lett olyan ízletes és mulatós, mintha vékonyabbra sodorták volna. Azt azonban megválthatom, hogy zárt ajtók, mellett tálaltam a káposztáskockát, nehogy valamelyik szomszédasszony belépjen — s aztán magyarázhatom, hogy nem is én gyúrtam. Nos, kedves szerkesztő úr, csak ennyit akartam elmondani, a nyolctojásos kézigyártású tészta ürügyén. Mert ugyebár sejti már, hogy nemcsak ama bizonyos Szántónéról van szó, hanem mindazokról, akik nevüket, szignójukat adják az áruhoz. Még nagyobb felelősség ez kérem. De jó volna, ha komolyan is vennék. Nagyobb önállóságot kapnak a főiskolák is A kormány rendeletben szabályozta a főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemeken szervezett főiskolai karok céljait, feladataikat és működésük rendjét. A szabályozásról az illetékesek tájékoztatást adtak. A főiskolák szervezetének és működésének általános rendezése eddig nem történt meg, s a mostani kormányrendelet ezt a hiányt pótolja. Az oktatáspolitikai folyamat részeként eddig is több új típusú — karokra tagozódó — műszaki, illetve gazdasági főiskola létesült — ezzel egyidőben a felsőfokú technikumok és szakiskolák száma fokozatosan csökkent, s a későbbiekben ezek várhatóan meg is szűnnek. A főiskolai oktatók és hallgatók jogosan igénylik az eddiginél nagyobb intézményi önállóságot, a vezetőbe való bevonásokat, a hallgatók jogainak az egyetemi hallgatókéhoz hasonló biztosítását. A főiskolák adottságai lehetővé is teszik, hogy belső életük rendjét államunk közelítse az egyetemekre vonatkozó rendszerhez. A mostani kormányrendelet azt is célul tűzte ki, hogy hosszabb időre megteremtse az oktató-nevelő munka legkedvezőbb feltételeit a főiskolákon is. A szabályozás tehát kiterjed a már működő és a jövőben létesülő valamennyi nem egyetemi jellegű főiskolára. A jövőben az egyetemekhez hasonlóan a főiskolák vezetői dolgozzák ki például tatanulmányi és vizsgaszabályzatukat, de az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak ügyintézésükben és gazdálkodásukban is. Ezzel természetesen együttjár, hogy a hallgatók nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak intézményük, saját főiskolai életük alakulásába, alakításába. A főiskolák javaslattevő, véleményező testületeiben egyaránt helyet kapnak az oktatók és a hallgatók képviselői is. (MTI) Irtat Z B VC H AN D R Z E Kloss érezte, hogy megremeg a keze, s elszorul a torka. — Egy pillanat — mondta, s letette a kagylót. Megtörölte verejtékező homlokát, s egy percnyi csend után ismét felvette a kagylót, de akkor már határozott volt: — Edit! Igazán te vagy, Edit? — Én, én. Ez aztán a meglepetés, igaz? Ennyi idő után, s éppen itt, távol a hazától. Mondd, gondoltál erre valaha is, Hans? Edit csacsogott. Elmesélte, hogy miként tudta meg, hogy Hans itt él. Aztán arról beszélt, hogy bizonyára mindketten nagyon megváltoztak, s aligha ismernének egymásra. Klossváratlanul meghívta Editet ma estére magához, s nagylelkűen abba is beleegyezett, hogy hozza el barátnőjét is, s még jónéhányszor elmondta, hogy mennyire örül Edit jelentkezésének, s megemlítette, hogy nemcsak mint unokahúgára gondolt vissza az elmúlt években szívesen. — 361 — — Egyébként is olyan távoli közöttük a rokonság — mondta olyan hangsúllyal, hogy egy szerelmi vallomással felért, s Edit hangján érezni lehetett, hogy megértette Kloss célzását a nyolc év előtti eseményekre. Alighogy letette a kagylót ismét érezte a feszítő fájdalmat a halántékán. Erre az eshetőségre nem gondolt mostanában, s most rettenetes erőfeszítéssel próbálta visszaidézni mindazt, amit Editről tudnia kell. Edit Lausch, Hilda néni legkisebb lánya — gondolta, vagy talán félhangosan ,Mondta is Kloss, mert Jakobs, az irodavezető összecsapta a bokáját: — Hallgatom, herr Oberlaubant. — Semmi, semmi — legyintett Kloss, s indult volnatovább, de Jakobs ismét megszólalt: — Az utasítást meg alá kellene írnia főhadnagy úr — mondta félszegen az őrmester, mint aki szégyelli, hogy felettesét emlékeztetni kell valamire. — Majd jövőre, Jakobs. És addig mulasson jól, s érjünk meg boldog új évet. — Köszönöm, és boldog új évet kívánok a főhadnagyornak is. Kloss még bement a főnökéhez is elköszönni. A titkárnőnek kezet csókolt, bár tudta, hogy ez a nő sokkal jobban szeretné, ha magával cipelné az agyba, s ott szilvesztereznének. Kloss fáradtan ért haza. Ledobta csizmáját, zubbonyát, s végighevert az ágyon. Igénytelen kis lakása volt most. Valamikor ipariskola volt ez az épület, s a háború alatt volt már kórház is, raktár is. Most tiszti lakásoknak rendezték be. — 362 — Nem szeretett itt lakni. Az egyik éjszaka is arra riadt fel, hogy verik az ajtót, s üvöltenek: Kinyitni, a Gestapo!, s már éppen lőni akart az ajtóra, amikor eszébe jutott, hogy neki végig kell játszania ezt a háborút. S percek múlva kiderült, hogy csupán a részeges Brunner tréfálkozott odakint néhány barátjával s italt kerestek. Most várt. Telve belső feszültséggel várta, hogy Edit megjelenjen. Az utóbbi hónapok egyik legnehezebb vizsgadrukkját élte át ezekben a percekben. S végül mégiscsak elszenderedett. Ajtókopogásra ébredt. Kurt jelent meg az ajtóban, s jelentette, hogy az óvás járt Itt, meghozták Kloss főhadnagy zsebóráját. — Köszönöm, éppen jókor — mondta Kloss, s intett Kurtnak, hogy távozhat. Aztán gondolt egyet, s megállította Kürtöt: — Holnap délig szabad vagy. És vidd el ezt a tábla csokoládét is a te Margitodnak, s kívánj neki a nevemben boldog új évet. Megvárta, amíg eltávolodnak Kurt léptei, aztán gyorsan bezárta a szoba ajtaját, pisztolyát megszokásból csőre töltve helyezte el az asztalon, s bicskájával felnyitotta az óra fedelét. Parányi papírlapot szedett ki onnan, s nagyító segítségével leolvasta az üzenetet: „Hilda néni reumás. Utolsó levél 1938-ban. Utolsó találkozás 1936-ban, a Weisenbergi birtokon. Vallomás a bokornál, holdfény, csónakázás, lehelletnyi csók a lány hajára ’. — Nem valami sok, de több a semminél — gondolta Kloss, s lezárta az óra fedelét, s a papírszeletkét elégette. (Folytatjuk) — 363 — hírlap 5 1960: 45 napilap 100 lakásra Megyénkben az öt politikai napilap példányszáma 1960- ban 43 498 példány volt, együttesen és megjelenésenként. Ez azt jelentette, hogy 45 napilap jutott 100 lakásra. A négy központi napilap — a Népszabadság, Népszava, Esti Hírlap, Magyar Nemzet — együttesen 31 783 példányban jutott el megjelenésenként megyénk lakosságához. A Fejér megyei Hírlap ez időben 11 765 példányos átlagos megjelenésével a lakások 12,2 százalékára jutott. Megyénk és a napilapok Legutóbbi, vasárnapi számunk Megyénk és a könyv című cikke áttekintést adott a Fejér megyei könyvforgalomról. Időszerű, hogy a X. pártkongresszusra készülőben a politikai napilapok példányszámának alakulásáról, fejlődéséről is elemzést készítsünk. Számot adjunk arról, hol tartunk, figyelembe véve a lakosság és a lakások számának emelkedését is. A napilap és lakásadatokat tartjuk célszerűnek összevetni, mert több helyütt egy lakásban még két család lakik együtt, és ugyanabból a napilapból két példányt csak a legritkábban vásárolnak. Helyzetünk bemutatásához az utóbbi évtizedben elért példányszám-fejlődés öszszehasonlítható adataiból kapunk megközelítően reális képet. Megközelítőt, mert megyénkből csaknem harmincezren budapesti, Pest, Komárom és Veszprém megyei munkahelyekre utaznak naponta dolgozni, és ott is vásárolnak napilapokat. Megyénk munkahelyeire pedig mindössze hatezren járnak be a szomszéd megyékből, növekedésén, gondolkodásuk alakulásán. A napilapok árának változása, az ötödik központi napilap, a Magyar Hírlap megjelenése, a Fejér megyei Hírlap szélesedő befolyása után a központi napilapok példányszám-fejlődése lelassult. A Fejér megyei Hírlap ez évben és a következő években is tovább erősíti olvasótáborát és egyre nagyobb szerephez jut. Ez évi közvetlen feladatunk a megyei pártértekezlet határozatának végrehajtása. Az őszi hónapokban a megye, a járások és a községek aktivistái azon munkálkodnak majd, hogy a kongresszus tiszteletére a lap példányszáma tovább emelkedjen. Az újabb előrehaladásra szükségünk van, mert a kilenc dunántúli megye közül a megyei lapo— olvasottság tekintetében — Komárom megye kivételével mindegyik előttünk halad. Az őszi hónapokban pedig valamennyien a saját megyei lap előfizetői táborának további erősítésén munkálkodnak. Megyénk dinamikus ipari fejlődésére, kiemelkedő eredményeinkre sokszor hivatkozunk. Helyes lenne, ha ezt a dinamikus fejlődést egyenletesen követnénk a napilapi olvasottság tekintetében is. A nemrég lezajlott közvéleménykutatás is azt a célt szolgálta, hogy a régi és új olvasóink igénye ismert legyen a Fejér megyei Hírlap szerkesztőségi kollektívája előtt. A beérkezett olvasói vélemények, igények, bírálatok alapján tovább emeljük lapunk színvonalát. A szélesebb olvasói tábor jutalma, a közvéleménykutatás anyagainak feldolgozásával, elsősorban az lesz, hogy javaslataikat, elképzeléseiket megvalósítva látják a későbbi lapszámokban. 1965: 56 napilap 100 lakásra Az 1960-as évek első felében az olvasói igényekkel együttjáró növekedés megyei szinten közel 17 000 volt 1965-ben ez olyan szintig jutott, hogy az öt napilap példányszáma megjelenésenként együttesen 60 226 volt. Száz lakásra vetítve ez 45 helyett már 56 napilapot jelent. A tizenhétezres példányszámnövekedésből a négy központi napilap a csaknem 110(!) példány, a Fejér megyei Hírlap pedig közel 6000 példány jutott. A négy központi napilap átlagos példányszáma 42 575 volt, a Fejér megyei Hírlap 17 651 példányban jelent meg, napi átlagban. A napilapok példányszámfejlődésére a 60-as évek második felében erősen visszahatott a kétszeri lapárváltozás, a kézbesítők gyakori cserélődése és az ezzel járó kézbesítési problémák. Az esti leszállítás helyett fokozatosan áttértünk az éjfél utáni lapszállításra. A későbbi lapzártával a szerkesztőség három órát ,,nyert”. A telexgép mellett, kiépült a telefoto-hálózat, mely az esti órákban szolgáltat friss képanyagokat. 1968 januárjától éjjel egy órakor indul a rotációs lapnyomás. Ez és a szerkesztőségi munka javulása frissebb, gyorsabb, sokrétűbb, tartalmilag javuló lapot eredményezett. A megyei pártértekezlet 1966-ban azt a feladatot tűzte a széles körű pártaktíva, a sajtó és lapterjesztés dolgozói elé, hogy az ez évi megyei pártértekezlet idejére harmincezerre növelje a Fejér megyei Hírlap előfizetőinek táborát. A határozat végrehajtása érdekében dolgozott a múlt években, főként 1969 szeptemberében a párt-, az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek több ezer aktivistája. Kiemelkedő eredményt értünk el, 16 ezer új olvasót nyertek meg lapunk előfizetőjének. A téli hónapokban pedig az előfizetők számának megtartásának érdekében végeztek nagyon fontos politikai munkát. Ennek köszönhető, hogy tíz hónappal az akció után a napilapok számára nyári mélypontot jelentő júliusban a Fejér megyei Hírlap előfizetőinek száma (a nagy olvasói cserélődés ellenére) hétezerrel magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Több ezren megszerették lapunkat, előfizetésben megtartották, és rendszeres olvasóinkká váltak. 1970. első félév: 66 napilap 100 lakásra Ez év első felében a 47 500 központi napilap mellett már 28 320 volt a Fejér megyei Hírlap átlagos napi példányszáma, a megye lakásainak egynegyed részére Fejér megyei Hírlap jutott. Az előző években a központi lapok példányszámának fejlődése megelőzte a Fejér megyei Hírlapét. A múlt évi akció óta a Fejér megyei Hírlappal igyekeztünk előretörni és felzárkózni. A lap magasabb példányszáma, növekvő társadalmi befolyása lemérhető a megye dolgozóinak tájékozottságán, aktivitásuk 1975. évi célunk: 80 napilap 100 lakásra A Fejér megyei Hírlappal kapcsolatban az a célunk, hogy a harmincezres előfizetői számot stabilizáljuk és elsősorban az átlagos olvasottsági színvonaltól elmaradt községeiben emeljük a példányszámát. A rendszeres olvasótábor kiépítése érdeke valamennyi pártszervezetnek, állami, szövetkezeti és társadalmi szervnek, segítsék, hogy minél több ember otthonába eljusson megyei lapunk. A napilap-olvasottság további fejlesztésében nagy lehetőséget jelentene a következő évben a Dunaújvárosi Hírlap napilapként való megjelentetése. Az ötvenezer lakosú városban és jelentős vonzási körzetben időszerű lenne a megyei színvonalhoz való felzárkózás. A városi hetilap érdekterületén jelenleg a megye más területeihez képest, közel négyezer napilappal alacsonyabb a lapsűrűség. A párt politikáját igen fontos rendszeresen ismertetni a dolgozók körében, mert a célok ismeretében várhatunk tőlük aktív közreműködést a megvalósításban. A Fejér megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap szerkesztőségi kollektívája a lap tartalmi színvonalának további javításán munkálkodik. Ugyanakkor a sajtó minden munkása az olvasók jogos igényeivel egyetértésben azt várja, hogy a lapkézbesítésnél tapasztalható, időnként súlyos panaszokat gyökeresen orvosolják a posta illetékesei. Sógorka Béla, a Fejér megyei Lapkádé Vállalat igazgatója Mai sportműsor Labdarúgás Dunaújváros, 17 óra: Kohász—SZEOL (barátságos). Sóstói stadion, 17 óra: Videoton—Várpalota (barátságos). Győr, 17 óra: MÁV DAC —MÁV Előre (Vasutas Kupa, jv.: Marton). Felszabadulási Kupa, Bicskei járás: Etyek—Szár II (1—2. helyért), Tabajd—Felcsút (3—4. helyért). Székesfehérvári járás: Kisláng—Pátka, Sárszentmihály —Csősz (17.30). Atlétika Sóstói stadion, 9 óra: megyei összetett CSB. Falusi spartakiád Ifjúsági sporttelep, 9 óra: Komárom, Veszprém és Fejér megye versenyzőinek részvételével. Természetjárás A Pénzintézetek Vörös Meteor SE Természetjáró Szakosztálya Kőhányáspuszta— Várgesztes — Vérteskozma— Csákvár útvonalon túrát rendez. A túra vezetője: Gerebics Vilmos.