Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Vasárnap, 1970. augusztus 2. utat 2eutartra„. Kedves Szerkesztő Úr, engedje meg, hogy néhány percét igénybe vegyem. Nem, nem nagy dologról van szó, igazán apróság amiért bekopogtam, tulajdonképpen csak erre jártam, s ha már itt vagyok, akkor miért ne mondanám el. Tessék csak ránézni erre a kis papirosra. Hogy ez önnek nem mond semmit? Persze hogy nem, amíg el nem mesélem a történetét. Arról van szó ugyanis, hogy ma reggel elmentem­ a boltba, s vásároltam egy csomag kész száraztésztát, kézzel gyúrottat, mert azt szeretem, nem a gyárit — nekem pedig nem volt időm, hogy­­gyúrogassak, így sokk­al gyorsabb, egy­szerűbb, az ember csak bedobja a kész tésztát a forró vízbe, közben még tehet-vehet a lakásban. Mondom, vásároltam egy csomag kézzel gyűrött száraztésztát, íme a bizonyíték­, nem akármilyet, hanem nyolc tojásos nagykockát, a Szikra Tsz „szelvényével”. A tészta készítője sajátkezűleg írta alá a nevét. Bevallom kedves szerkesztő úr, nagyon szeretem az ilyesmit, úgy tekintem, hogy megbízhatóbb az az áru, amely­nek ismerem a készítőjét, ott van a neve a papíroson, nem úgy, mint például egy ingnek, vagy kosztümnek, vagy teszem azt a füstölt szalonnának. Nem, én tudom, hogy a mai tész­tánkat bizonyos Szántóné gyúrta, nyújtotta. És éppen itt a bökkenő, tisztelt szerkesztő úr! Mert oda a bizalmam. Hajdan a római téglák mindegyiké­be beleégette a mester a kézjegyét — mintegy felelősséget vállaltva, annak minőségéért, s most kettő ezer év év múltán elmondhatjuk, hogy nem kell szégyenkeznie egyik mesternek sem. Sajnos az én tésztámmal más a helyzet! Mert bizony én nem dicsérhetem Szántónét. Főzöm, főzöm a tésztát, tu­dom persze, hogy a száraztésztának hosszabb idő kell, no de ezt, kérem túlságosan vastagra nyújtották, olyannyira, hogy némelyik óriáskocka elérte a két-három millimértert is. Persze azért addig forraltam, gőzöltem, amíg sikerült megfőznöm. Igaz, nem lett olyan ízletes és mulatós, mintha vékonyabbra sodorták volna. Azt azonban megválthatom, hogy zárt ajtók, mellett tálaltam a káposztáskockát, nehogy valamelyik szom­szédasszony belépjen — s aztán magyarázhatom, hogy nem is én gyúrtam. Nos, kedves szerkesztő úr, csak ennyit akartam elmon­dani, a nyolctojásos kézigyártású tészta ürügyén. Mert ugye­bár sejti már, hogy nemcsak ama bizonyos Szántónéról van szó, hanem mindazokról, akik nevüket, szignójukat adják az áruhoz. Még nagyobb felelősség ez kérem. De jó volna, ha komolyan is vennék. Nagyobb önállóságot kapnak a főiskolák is A kormány rendeletben szabályozta a főiskolák, a fel­sőfokú intézetek, valamint az egyetemeken szervezett főis­kolai karok céljait, feladatai­kat és működésük rendjét. A szabályozásról az illetékesek tájékoztatás­t adtak. A főiskolák szervezetének és működésének általános rendezése eddig nem történt meg, s a mostani kormány­­rendelet ezt a hiányt pótolja. Az oktatáspolitikai folyamat részeként eddig is több új tí­pusú — karokra tagozódó — műszaki, illetve gazdasági fő­iskola létesült — ezzel egy­­időben a felsőfokú techniku­mok és szakiskolák száma fo­kozatosan csökkent, s a ké­sőbbiekben ezek várhatóan meg is szűnnek. A főiskolai oktatók és hall­gatók jogosan igénylik az ed­diginél nagyobb intézményi önállóságot, a vezetőbe való bevonásokat, a hallgatók jo­gainak az egyetemi hallgató­kéhoz hasonló biztosítását. A főiskolák adottságai lehetővé is teszik, hogy belső életük rendjét államunk közelítse az egyetemekre vonatkozó rend­­­szerhez. A mostani kormány­­rendelet azt is célul tűzte ki, hogy hosszabb időre megte­remtse az oktató-nevelő mun­ka legkedvezőbb feltételeit a főiskolákon is. A­ szabályozás tehát kiterjed a már működő és a jövőben létesülő vala­mennyi nem egyetemi jellegű főiskolára. A jövőben az egyetemekhez hasonlóan a főiskolák veze­tői dolgozzák ki például ta­­tanulmányi és vizsgaszabály­zatukat, de az eddiginél na­gyobb önállóságot kapnak ügyintézésükben és­ gazdálko­dásukban is. Ezzel természe­tesen együttjár, hogy a hall­gatók nagyobb beleszólási le­hetőséget kapnak intézmé­nyük, saját főiskolai­­ életük alakulásába, alakításába. A főiskolák javaslattevő, véle­ményező testületeiben egy­aránt helyet kapnak az okta­tók és a hallgatók képviselői is. (MTI) Irtat Z B VC H AN D R Z E­­ Kloss érezte, hogy megremeg a keze, s elszorul a torka. — Egy pillanat — mondta, s letette a kagylót. Megtörölte verejtékező homlokát, s egy percnyi csend után ismét fel­vette a kagylót, de akkor már határozott volt: — Edit! Igazán te vagy, Edit? — Én, én. Ez aztán a meglepetés, igaz? Ennyi idő után, s éppen itt, távol a hazától. Mondd, gondoltál erre valaha is, Hans? Edit csacsogott. Elmesélte, hogy miként tudta meg, hogy Hans itt él. Aztán arról beszélt, hogy bizonyára mindketten nagyon megváltoztak, s aligha ismernének egymásra. Kloss­­váratlanul meghívta Editet ma estére magá­hoz, s nagylelkűen abba is beleegyezett, hogy hozza el barátnőjét is, s még jónéhányszor elmondta, hogy mennyire örül Edit jelentkezésének, s megemlítette, hogy nemcsak mint unokahúgára gondolt vissza az elmúlt években szívesen. — 361 — — Egyébként is olyan távoli közöttük a rokonság — mondta olyan hangsúllyal, hogy egy szerelmi vallomás­sal felért, s Edit hangján érezni lehetett, hogy megér­tette Kloss célzását a nyolc év előtti eseményekre. Alighogy letette a kagylót ismét érezte a feszítő fáj­dalmat a halántékán. Erre az eshetőségre nem gondolt mostanában, s most rettenetes erőfeszítéssel próbálta visszaidézni mindazt, amit Editről tudnia kell. Edit Lausch, Hilda néni legkisebb lánya — gondolta, vagy talán félhangosan ,Mondta is Kloss, m­ert Jakobs, az irodavezető összecsapta a bokáját: — Hallgatom, herr Oberlaub­ant. — Semmi, semmi — legyintett Kloss, s indult volna­­tovább, de Jakobs ismét megszólalt: — Az utasítást meg alá kellene írnia főhadnagy úr — mondta félszegen az őrmester, mint aki szégyelli, hogy felettesét emlékeztetni kell valamire. — Majd jövőre, Jakobs. És addig mulasson jól, s ér­jünk meg boldog új évet. — Köszönöm, és boldog új évet kívánok a főhadnagy­ornak is. Kloss még bement a főnökéhez is elköszönni. A tit­kárnőnek kezet csókolt, bár tudta, hogy ez a nő sokkal jobban szeretné, ha magával cipelné az agyba, s ott szil­veszt­ereznének. Kloss fáradtan ért haza. Ledobta csizmáját, zubbo­nyát, s végighevert az ágyon. Igénytelen kis lakása volt most. Valamikor ipariskola volt ez az épület, s a háború alatt volt már kórház is, raktár is. Most tiszti lakásoknak rendezték be. — 362 — Nem szeretett itt lakni. Az egyik éjszaka is arra ri­adt fel, hogy verik az ajtót, s üvöltenek: Kinyitni, a Gestapo!, s már éppen lőni akart az ajtóra, amikor eszébe jutott, hogy neki végig kell játszania ezt a há­borút. S percek múlva kiderült, hogy csupán a részeges Brunner tréfálkozott odakint néhány barátjával s italt kerestek. Most várt. Telve belső feszültséggel várta, hogy Edit megjelenjen. Az utóbbi hónapok egyik legnehezebb vizsgadrukkját élte át ezekben a percekben. S végül mégiscsak elszenderedett. Ajtókopogásra ébredt. Kurt jelent meg az ajtóban, s jelentette, hogy az óvás járt Itt, meghozták Kloss főhad­nagy zsebóráját. — Köszönöm, éppen jókor — mondta Kloss, s intett Kurtnak, hogy távozhat. Aztán gondolt egyet, s meg­állította Kürtöt: — Holnap délig szabad vagy. És vidd el ezt a tábla csokoládét is a te Margitodnak, s kívánj neki a nevem­ben boldog új évet. Megvárta, amíg eltávolodnak Kurt léptei, aztán gyor­san bezárta a szoba ajtaját, pisztolyát megszokásból csőre töltve helyezte el az asztalon, s bicskájával fel­nyitotta az óra fedelét. Parányi papírlapot szedett ki onnan, s nagyító segítségével leolvasta az üzenetet: „Hilda néni reumás. Utolsó levél 1938-ban. Utolsó találkozás 1936-ban, a Weisenbergi birtokon. Vallomás a bokornál, holdfény, csónakázás, lehelletnyi csók a lány hajára ’. — Nem valami sok, de több a semminél — gondolta Kloss, s lezárta az óra fedelét, s a papírszeletkét elégette. (Folytatjuk) — 363 — h­írlap 5 1960: 45 napilap 100 lakásra Megyénkben az öt politikai napilap példányszáma 1960- ban 43 498 példány volt, együttesen és megjelenésen­ként. Ez azt jelentette, hogy 45 napilap jutott 100 lakásra. A négy központi napilap — a Népszabadság, Népszava, Esti Hírlap, Magyar Nemzet — együttesen 31 783 példány­ban jutott el megjelenésen­ként megyénk lakosságához. A Fejér megyei Hírlap ez időben 11 765 példányos átla­gos megjelenésével a lakások 12,2 százalékára jutott. Megyénk és a napilapok Legutóbbi, vasárnapi szá­munk Megyénk és a könyv című cikke áttekintést adott a Fejér megyei könyvforga­lom­ról. Időszerű, hogy a X. párt­­kongresszusra készülőben a politikai napilapok példány­számának alakulásáról, fej­lődéséről is elemzést készít­sünk. Számot adjunk arról, hol tartunk, figyelembe véve a lakosság és a lakások szá­mának emelkedését is. A na­pilap és lakásadatokat tart­juk célszerűnek összevetni, mert több helyütt egy lakás­ban még két család lakik együtt, és ugyanabból a napi­lapból két példányt csak a legritkábban vásárolnak. Helyzetünk bemutatásához az utóbbi évtizedben elért példányszám-fejlődés ösz­­szehasonlítható adataiból ka­punk megközelítően reális képet. Megközelítőt, mert megyénkből csaknem har­mincezren budapesti,­­ Pest, Komárom és Veszprém me­gyei munkahelyekre utaznak naponta dolgozni, és ott is vásárolnak napilapokat. Me­gyénk munkahelyeire pedig mindössze hatezren járnak be a szomszéd megyékből, növekedésén, gondolkodásuk alakulásán. A napilapok árá­nak változása, az ötödik köz­ponti napilap, a Magyar Hír­lap megjelenése, a Fejér me­gyei Hírlap szélesedő befo­lyása után a központi napila­pok példányszám-fejlődése lelassult. A Fejér megyei Hírlap ez évben és a következő évek­ben is tovább erősíti olvasó­táborát és egyre nagyobb sze­rephez jut. Ez évi közvetlen feladatunk a megyei pártér­tekezlet határozatának végre­hajtása. Az őszi hónapokban a megye, a járások és a községek aktivistái azon munkálkodnak majd, hogy a kongresszus tiszteletére a lap példányszáma tovább emel­kedjen. Az újabb előrehaladásra szükségünk van, mert a ki­lenc dunántúli megye közül a megyei lap­o— olvasottság tekintetében — Komárom megye kivételével mindegyik előttünk halad. Az őszi hó­­napokban pedig valamennyi­en a saját megyei lap előfi­zetői táborának további erő­sítésén munkálkodnak. Megyénk dinamikus ipari fejlődésére, kiemelkedő ered­ményeinkre sokszor hivatko­zunk. Helyes lenne, ha ezt a dinamikus fejlődést egyenle­tesen követnénk a napilapi olvasottság tekintetében is. A nemrég lezajlott közvéle­ménykutatás is azt a célt szolgálta, hogy a régi és új olvasóink igénye ismert le­gyen a Fejér megyei Hírlap szerkesztőségi kollektívája előtt. A beérkezett olvasói vélemények, igények, bírála­tok alapján tovább emeljük lapunk színvonalát. A szélesebb olvasói tábor jutalma, a közvéleménykuta­tás anyagainak feldolgozásá­val, elsősorban az lesz, hogy javaslataikat, elképzeléseiket megvalósítva látják a későbbi lapszámok­ban. 1965: 56 napilap 100 lakásra Az 1960-as évek első felé­ben az olvasói igényekkel együttjáró növekedés megyei szinten közel 17 000 volt 1965-ben ez olyan szintig ju­tott, hogy az öt napilap pél­dányszáma megjelenésenként együttesen 60 226 volt. Száz lakásra vetítve ez 45 helyett már 56 napilapot jelent. A tizen­hétezres példá­nyszám­növekedésből a négy központi napilap a csaknem 11­0(!) pél­dány, a Fejér megyei Hírlap pedig közel 6000 példány ju­tott. A négy központi napi­lap átlagos példányszáma 42 575 volt, a Fejér megyei Hírlap 17 651 példányban je­lent meg, napi átlagban. A napilapok példányszám­­fejlődésére a 60-as évek má­sodik felében erősen vissza­hatott a kétszeri lapárválto­zás, a kézbesítők gyakori cserélődése és az ezzel járó kézbesítési problémák. Az esti leszállítás helyett fokozatosan áttértünk az éj­fél utáni lapszállításra. A későbbi lapzártával a szer­kesztőség három órát ,,nyert”. A telexgép mellett, kiépült a telefoto-hálózat, mely az esti órákban szolgáltat friss kép­anyagokat. 1968 januárjától éjjel egy órakor indul a rotá­ciós lapnyomás. Ez és a szer­kesztőségi munka javulása frissebb, gyorsabb, sokré­tűbb, tartalmilag javuló lapot eredményezett. A megyei pártértekezlet 1966-ban azt a feladatot tűzte a széles körű pártaktíva, a sajtó és lapterjesztés dolgozói elé, hogy az ez évi megyei pártért­ekezlet idejére har­­mincezerre növelje a Fejér megyei Hírlap előfizetőinek táborát. A határozat végre­hajtása érdekében dolgozott a múlt években, főként 1969 szeptemberében a párt-, az állami, szövetkezeti és társa­dalmi szervek több ezer ak­tivistája. Kiemelkedő ered­ményt értünk el, 16 ezer új olvasót nyertek meg lapunk előfizetőjének. A téli hóna­pokban pedig az előfizetők számának megtartásának ér­dekében végeztek nagyon fontos politikai munkát. En­nek köszönhető, hogy tíz hó­nappal az akció után a napi­­­­lapok számára nyári mély­pontot jelentő júliusban a Fejér megyei Hírlap előfize­tőinek száma (a nagy olvasói cserélődés ellenére) hétezerrel magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Több ezren megszerették la­punkat, előfizetésben megtar­tották, és rendszeres olvasó­inkká váltak. 1970. első félév: 66 napilap 100 lakásra Ez év első felében a 47 500 központi napilap mellett már 28 320 volt a Fejér megyei Hírlap átlagos napi példány­száma, a megye lakásainak egynegyed részére Fejér me­gyei Hírlap jutott. Az előző években a köz­ponti lapok példányszámának fejlődése megelőzte a Fejér megyei Hírlapét. A múlt évi akció óta a Fejér megyei Hír­lappal igyekeztünk előretörni és felzárkózni. A lap maga­sabb példányszáma, növekvő társadalmi befolyása lemér­hető a megye dolgozóinak tá­jékozottságán, aktivitásuk 1975. évi célunk: 80 napilap 100 lakásra A Fejér megyei Hírlappal kapcsolatban az a célunk, hogy a harmincezres előfi­zetői számot stabilizáljuk és elsősorban az átlagos olva­sottsági színvonaltól elmaradt községei­­ben emeljük a pél­dányszámát. A rendszeres ol­vasótábor kiépítése érdeke valamennyi pártszervezetnek, állami, szövetkezeti és társa­dalmi szervnek, segítsék, hogy minél több ember ott­honába eljusson megyei la­punk. A napilap-olvasottság to­vábbi fejlesztésében nagy le­hetőséget jelentene­ a követ­kező évben a Dunaújvárosi Hírlap napilapként való meg­jelentetése. Az ötvenezer la­kosú városban és jelentős vonzási körzetben időszerű lenne a megyei színvonalhoz való felzárkózás. A városi hetilap érdekterületén je­lenleg a megye más terüle­teihez képest, közel négyezer napilappal alacsonyabb a lapsűrűség. A párt politikáját igen fon­tos rendszeresen ismertetni a dolgozók körében, mert a cé­lok ismeretében várhatunk tőlük aktív közreműködést a megvalósításban. A Fejér megyei Hírlap és a Dunaúj­városi Hírlap szerkesztőségi kollektívája a lap tartalmi színvonalának további javí­tásán munkálkodik. Ugyan­akkor a sajtó minden mun­kása az olvasók jogos igé­nyeivel egyetértésben azt várja, hogy a lapkézbesítés­nél tapasztalható, időnként súlyos panaszokat gyökere­sen orvosolják a posta illeté­kesei. Sógorka Béla, a Fejér megyei Lapkádé Vállalat­­ igazgatója Mai sportműsor Labdarúgás Dunaújváros, 17 óra: Ko­hász—SZEOL (barátságos). Sóstói stadion, 17 óra: Vi­deoton—Várpalota (barátsá­gos). Győr, 17 óra: MÁV DAC —MÁV Előre (Vasutas Kupa, jv.: Marton). Felszabadulási Kupa, Bicskei járás: Etyek—Szár II (1—2. helyért), Tabajd—Felcsút (3—4. helyért). Székesfehérvári járás: Kis­láng—Pátka, Sárszentmihály —Csősz (17.30). Atlétika Sóstói stadion, 9 óra: me­­gyei összetett CSB. Falusi spartakiád Ifjúsági sporttelep, 9 óra: Komárom, Veszprém és Fe­jér megye versenyzőinek részvételével. Természetjárás A Pénzintézetek Vörös Me­teor SE Természetjáró Szak­osztálya Kőhányáspuszta— Várgesztes — Vérteskozma­— Csákvár útvonalon túrát ren­dez. A túra vezetője: Gere­­bics Vilmos.

Next