Fejér Megyei Hírlap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

MA! TÖRTÉNETEK Szomszédasszony, hol a pohár? Soha nem­ tudhatja előre az ember egyetlen apró tett­ről­­sem, micsoda beláthatat­lan következményei lehet­nek, ha egyszer már elkövet­te. Mi történhet? Megte­szem. Rá sem gondol aztán az ember. Ezzel a meggondolatlan cselekedetünkkel, persze, szörnyűséges lavinát zúdí­tunk alá. Én például újabban rá sem tudok nézni a Jaffa szörpre... A legtöbb ember így van vele. Nem azért, mintha nem szeretné. Egyszerűen azért, mert nem lehet kapni. Leg­feljebb pult alól. Hát hogyan nézzen rá va­lamire az ember, ami nincs? A férfiak puhányok. Ha­sonló helyzetben általában bele szoktak törődni — amint mondják — a „megváltoztat­­hatatlanba”, jobban mondva kereskedelmünk „objektív nehézségeit«­'.” Ha nincs Jaf­fa, hát nincs Jaffa. Mi nők, természetesen sok­­­­kal szívósabbak vagyunk. Rendszerint elkezdjük rágni a férjünk fülét, és tesszük ezt olyan kitartással, hogy fér­jünk valósággal szárnyakat kap a lelkesedéstől, mikor is kívánságunkat végre teljesít­heti, és egyúttal megszaba­dul a szemrehányások, buz­dítások áradatától. Férjem találékonyságára is csodálatos hatással volt az imént vázolt taktikai műve­let. Két nap múlva hazaállított a szódavíz ízesítésére szolgá­ló, kiváló minőségű Jaffa szörpnél. Hogy honnan sze­relte, nem tudom. Betört, csalt, vesztegetett.. . Tulaj­donképpen nem veheti tőle senki rossz néven. A Jaffa tehát itt állt a konyhaasztalon. Színültig vele egy ötliteres demizson. — Remélem, most már nyugtom lesz tőled egész nyá­ron — mondta férjem, le­aratva a dicsőséget — Nem lesz ez egy kicsit sok? — érdeklődtem tapinta­tosan. — Na hallod! Csak nem fo­gok állandóan Jaffáért fut­kosni neked ebben a kániku­lában. Egyébként is, kisebb tételben nem kaptam. Vagy öt liter, vagy semmi. Közületi tétel. Körbejártak a habzó ser­legek, s boldogság uralkodott a szívekben. Négy nap múlva vendége­ket hívtunk. Eredetileg nem szándékoz­tunk ebben a hónapban ven­dégeskedésbe fogni (spóro­lunk egy új rádióra, szűkös a konyhapénz), de muszáj volt. Bará­ta­i­n­k k­í­ván­csiságt­ól felajzva léptek be az előszoba ajtaján, mert nagy meglepe­tést ígértem nekik. S a kávé, a kupicák és a szendvicsek után jött is a fő attrakció. — Mit szóltok hozzám? — s a kezemben tartott tálcán Jaffával teli poharak sora­koztak. Egy hét múlva Julcsa néni beállított Bivalynagybajom­­ról. Táviratilag hívtuk meg, hogy vendégeskedjen nálunk vagy egy hétig. Meg volt hatva, mikor ál­landóan a ritka kinccsel, a hiánycikként számon tartott Jaffával traktáltuk. Annál is inkább, mert már két éve nem voltunk korábban beszé­lő viszonyban. Meg kell mondanom, ne­hezen szántam rá magam a meghívásra. De hosszas meg­fontolás után beláttam, kény­telen gyagyok feladni a meg­békélt táviratot. Barátaink ugyanis az utób­bi napokban teljesen elhide­­gültek tőlünk, és soha nem értek rá, hogy vendégségbe jöjjenek hozzánk. A demizsonban pedig még vagy négy liter Jaffa szomor­­kodot­t. Két nap fizetés nélküli sza­badságot vettem ki, hogy fo­gadhassam az apróhirdetésre érkező érdeklődőket. A hir­detés szövege a következő volt: „Jaffa nagy tételben eladó." Néhányan jöttek is, de­ amikor meglátták a hatalmas demizsont, szó nélkül--távoz­tak. Most itt állok a lépcsőház­­­­ban, és csöngetek a negye­dik emeleti lakók ajtaján. Már egy hete járom a lép­­csőházat, hónom alatt a de­mizsonnal. Végigkínáltam jó­szívvel a szomszédasszonyo­kat egy kis Jaffával, igyanak, ha ízlik. Érdekes. Senki nem nyit ajtót. Újabban egy család sincs itthon? Levelemhez mellékelve kül­döm ezt a csekélységet, ked­ves Szerkesztő Úr. Egy kis Jaffa. Alig másfél liter. Fo­gyasszák egészséggel. Schröder Erzsébet Vasárnap, 1970. augusztus 2. A peches bölcs Ügyvédnél ✓ k — Doktor úr, szörnyen fáj a bölcsesség fogain (Hídvégi János karikatúrája) — Férjhez mentem, mert esténként nem akartam egyedül lenni. És most ugyanez okból válni szeretnék. (A Weltwoche karikatúrája) sengenek a húrok hal­­­­kan, mégis, mindent betöltenek a hangok. Mintha megülnének elébb a meszelt falu­szobában, majd kikon­­dorodva a nyitott ablakszár­nyak között szétáradnak az eresz alatt, szerte a szom­szédos portákon, s végül megtelik velük a szabad ég, itt, a táci dombok zöld fog­lalatában. A régi öregek jól tudják Tucott: a faszekrényke fel­erősíti a húrok hangját. Ha megpengeti az ujj a kifeszí­­tett szálat, tovább rezonál. És a rezonáció tovább ter­jed. Egészen az emberszívig.­ ­ — Lány nótát tudtok már? — Akárhányat, csuda se tudja. Tíz egész estét betöl­tő műsorral készen vagyunk, most a Röpülj páva dalait tanulgatjuk a füzetből. Töb­bet, na, mint tíz esztende­je.­................. ........... Tíz esztendő. Mert hát ke­­l­... tízesztendős éppen a népi együttes idejenn a­­Sárréten. — Hogyan is kezdődött’ — tenném fel a kérdést, de nem tehetem, hiszen tüstént megkapnám érte a szemre­hányást az én Tima Jóska barátomtól: „Hát épp oly jól tudod magad is”! Tény­leg tudom. Tíz esztendeje részem volt benne, hogy krónikása lehettem a népdal újjászületésének a táci falu­szélen. Magam mondom hát el, a szemtanú. Tima József­nek, a falu párttitkárának fülébe jutott akkoriban, há­nyódik néhány öreg citera a padlásokon. Éppen a falumúzeumok alapítása járta akkor megye­­szerte, gondolta, megnézi. Ki­derült aztán, hogy meg is le­hetne reparálni könnyűszer­rel őket, ha akadna értő em­ber. S akadt. Sőt, eleddig is­meretlen nóták is akadtak velük. Azóta kiderült: hároms­záz sárréti nóta. Hét ember akadt a faluban, aki még konyított legényko­rából a nóták kirepegtetésé­­hez. A citerazenekar mellé aztán fiatalok is jöttek, s lánykórus is jutott belőlük, hogy téli estéken szórakoz­tassák kissé a kézimunka­­körben varrogató asszonyo­­k­at . És ma? Több, mint kétszáz vendég­­szereplés áll mögöttük. Szom­széd látogatás, kiruccanás más járásba, megyeszékhely­re, országos nyilvánosság elé. („Éppen most adtunk fel egy köcsögdudát, dobozban, Poór Klári címére a Televízióhoz. Amikor legutóbb itt voltak felvenni bennünket, nagyon tetszett neki, meg is próbált játszani rajta. Hát kül­dünk ...”) Augusztus 16-án lesz az el­ső külföldi vendégszereplé­sük galántai, szlovákiai ma­gyarok előtt, Csehszlovákiá­ban. Idén már háromszor szerepeltek a képernyőn, rá­diófelvétel készült műsoruk­ról, voltak Gárdonyban a tó­part idegenforgalmi kuriózu­mait gyarapítandó, Bicskén a szövetkezeti napon, Sopo­­nyán áfész-jubileumon, Sár­­keresztúron ... S akikor az egyéni sikerek­ről még nem is szóltunk. Erdélyi János — a galántai színlap tanúsága szerint — is­mét előáll azokkal a nóták­kal, amiket a Röpülj páva középdöntőjén már eldalolt: „Soponyára befutott a gyors­vonat ..„Arra alá csikós bujtár vagyok én ..„Nincs széna, nincs szalma.. Imre Mihályné, a tsz 65 éves nyugdíjasa ősi magyar népdalokat énekel, Füzesi Antal 63 éves éjjeliőr meg tárogatón fújja ki kurucnó­ták dallamait. A lányok és fiúk dalvetélkedője során Rábai Károly, a népdalver­seny megyei harmadik he­lyezettje énekel majd szólót . Tíz esztendeje, hogy le­szedték a pókhálót az el­ső padláson az első citeráról. Mennyi minden történt az­óta! Mennyi siker, taps. S mennyi munka ... A sárréti népdal újjászü­letett. Előbb Tácott, majd So­­ponyán, Csőszön, Szabad­­battyánban e —­terjedt a di­vatba jött régi módi, mint valami ragadós betegség. De nagyon egészséges ragály ez. Felfigyeltek a szakembe­reik is. Peso­vár Ferenc fehér­vári néprajzkutató segített elválasztani az ocsútól a tisz­ta magvat, kimenteni a fele­désből megyénk népi kultú­rájának sok-sok kincsét.­ ­ — Kik énekelnek? — Még azok is köztünk vannak az együttesben, akik tíz éve kezdték velünk a ci­­terapengetést. Dalosok? Jöt­tek lányok, aztán férjhez­­mentek, de megint mások jöttek helyettük ... Énekel, itt mindenki: tizenhét éves a legfiatalabb tagunk, hetven, a legkorosabb. — Miért? — Szép mulatság ez ne­künk. Meg aztán ragadós is a sárréti muzsika. Aki egy­szer meghallja, nem tud egy­könnyen szabadulni tőle. Nemcsak Poór Klárinak cso­magoltuk mi szépen, puha szíjács közé a köcsögduda­­ajándékot. Béres Ferenc éne­kelt egyszer velünk, neki is kellett. Hát, mi, idevalósiak, hogyisne szeretnénk a saját nótáinkat ? Tengernyi oklevél a párt­iroda falán. A sárréti népi együttes sikerei. Tengernyi terv. A népművészek orszá­gos találkozója, az őszi me­zőgazdasági vásáron való fel­lépés ... Új és új fórumok. „Röpülj páva!” — hirdette meg a felszabadulási népdal­verseny. A táci páva tíz éve kirö­pült, s azóta egyre szebb, szí­nesebb tollakat bont. • Népművelők, akik a falusi ember közönyéről, a televí­zió konkurrenciájáról pa­naszkodtak, gyertek ki a Sár­rétre okulni! Insekis János Kiröpült a páva... Cilmszó, lati­nlub­d­ alján HÍRLAP 11------­ ÍGY JÁR, AKI... Múlt heti keresztrejtvényünkbe „sajtóhiba” került: kimaradt egy „e” betű a „keretszövegből". Ezért a fenti címen „me­renc” megismerte rejtvénykészítőnket. Vidám versikéje így kezdődik: Ne higgyék, hogy rejtély az a keresztrejtvény! Szerkesztője —­­szegény — • csupán peches legény. Folytatását a vízszintes 1. és függőleges 15. sorokban ta­lálják kedves megfejtőink. Mulassanak rajta önök is! VÍZSZINTES: 1. A bökverő kezdete. (Zárt betűk — A belrov­akon kívül — T, H. O.) 15. A mondat ezekből áll. Ki. Diskunal. 17. Gyulladás. 18. Törzsünk része. 20. Gyilok. 21. Szovjet sakk-nagymester. 22. Ránc. 23. A tulajdonom. 25. Sebesül. 27. Rácsen. 28. Ijedez (..) 30. Ilyen vers a fenti. 31. Az ékezetet az „é”-ről, másodmagával a végső ,,o”-ra téve: hadsereg. 32. Ha a cipőben kemény, fel­­süri a sarkat. 31. Évente sok tízezer épül, mégsem ele­gendő. 35. Névelő. 37. Villamos gépek forgó része. 39. Eg­y vezérigazgatói is elég jó! 40. Kicsinyítő képző. 41. Zúg ikerszava. 43. Angolul, menj! 44. Túl öreg. 42. i.s. 47. Van neki, képes rá. 43. Régi ipari tanuló. 50. A gyé­mánt jelzője. 53. Zola regénye, tv-változata most látható ■nálunk. 54. A misszionárius igéje. 50 Éktelen­­paripa. 57. Állóvíz. 58. Kinéz. 59. Férfinév. 61. Kettőzve: Fedák Séri beceneve. 03. Jobb lett. 04. A mozdony teszi. 06. Énekel. 67. Rag. 69. Csónak. 71. Pénzzel kapcsolatban nagyon kel­lemetlen szó. 72. Űrmérték röv. 73. vérpályája. 75. Hosz­­szabb, mint a kacsáé. 77. Fluor és asztatin vegyjele (FAT). 78. Farsangi sütemény. 80. Újitás költők részére,­­ a légből kapott rímekhez. 81. Kilép. 82. Augusztus 20. is­m­ez. 84. Német igen. 85. Korhol. 86. Helyhatározói névutó.­­ (Fölött ellentéte.)­­ FÜGGŐLEGES: II. A versike folytatása. (Zárt be-­­­tűk — a beírottakon kívül — T, L, T, Y.) 2. Üzenetet­­ küld. 3. Hajdanában ők hozták a kisbabát. 4. Szám. 5. Magot szór. 6. Van ereje. 7. Író (László, 1905—1963). Re- i­gényei — többek közt — A parasztgenerális. — Béni Já­nos útja. 8. Erdei Ferenc. 9. Utálatos vérszívók. 10. Ro­mantikus szlovák költő (Kral). Keresztneve a függ. 63. alatt. 11.­­ létezik. 12. II. 13. Átkarolás. 14. Férfinév. (Február 7.) 15. Idézet. (Lásd fentebb!) 19. Könnyelmű, erkölcstelen (I.)­ 22. Kurtított ráadás. 24. Dörmög. 26. Göröngy. 27. Kis halom. 29. Traktor márka. 31. Telefon­ ’ ban hangzik el. 33. L. vizsz. 43-at! 34. Kétszer római 50.­­ 36. Muzsikál. 38. Nyelvtani ige. 39. Női név. 40. Ajánl.­­ 42. Torok része. 45. GY. 47. Baj, ha valami így üt ki. 39.­­ Fényesítő folyadék. 51. Rangjelző. 52. Újra csak a vízsz. ’ 43. 53. Színvonalas. 55. Kimeri az ételt. 57. Kettőzve du-­­ nántúli város. 58. Nőstény ló. 60. Töszlőgumi. 62 Ételízesítő.­­ 63. Becézett János (ld. függ. 10!). 65. Dicsérem Tibit. 66. Pár­­i beszéd, görög eredetű meghonosodott szóval. 68. Menyas­-­­­szonyunk. 70. Kölcsön után fizetik. 71 Vajon nyár? (Több­­i­ször kérdeztük az idén!) 72. Hajba döfött tű. 74. Táplál- l kozni. 76. NH. 77. Autómárka. 79. Lóbetegség. 81. Megke­­­­vert főzelék! 83. Kettőzve: szülő becézése. 86. Az ABC két-­­ hete. ] Beküldendő: A vízszintes 1. és a függőleges II. sorok I megfejtése. Határidő:: augusztus 12. A helyes megfejtők ] között jutalomkönyveket sorsolunk ki. A Júl. 12-Ad rejt- I vény helyes megfejtése: Fejér megyei műsorhét a televí­zióban. Feleletet kap a kérdéseire, kérdezzen! ! A helyes megfejtők közül könyvjutalomban részesül- J­­ek: Bognár János Előszállás, Vasútállomás; Decsi Zsiu- I­zsanna Székesfehérvár, Balatoni u. 15/3; Horváth Árpád- I­né Me­zőkomárom, Rákóczi u­. 222.; Szloboda Jolán Nagy- I­veleg, József út 1.; Vásárhelyi György Székesfehérvár,­­ Basa u. 4. H em. 1L I (M) 1

Next