Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
2 - A Bartók évfordulói jegyében A Budapesti Művészeti Hetek eseményei jórészt a Bartók-évforduló jegyében zajlanak. A nyitó- és zéróhangversenyeken Bartók-művek szólalnak meg, s a közbenső negyven nap alatt műsorra kerül életművének tekintélyes része. Az Operaház újrendezésben, új szereplőkkel tűzi műsorra operáját és a két balettet. A trilógiának e mostani újrafogalmazói — Mikó András főrendező és Seregi László koreográfus — készítették el a Kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi színes televíziós filmjét, melyek ugyancsak most kerülnek bemutatásra. Közös műsorban mutatja be az Állami Bábszínház is híressé vált Bartók-produkcióit. A rádió számos Bartók-hangversenyt tűzött műsorra, köztük a műkedvelő kórusok sorozatos előadásait. Ez alkalomra elkészül a teljes életmű hanglemezfelvétele, az első Bartók-omszkiadás magyar művészek tolmácsolásában. A Zeneműkiadó, a Corvina és a Gondolat kiadók magyar és idegen nyelvű kiadványok egész sorát jelentetik meg. Az UNESCO magyar és francia bizottsága Párizsban rendezett, ünnepi koncertet, az ENSZ New York-iszékházában Bartók-kiállítás nyílik, és koncertet, ad a Bartók-vonósnégyes. Már a nyár folyamán megkezdődött a magyar művészek és együttesek külföldi Bartókhangversenyeinek sorozata, amely egy teljes éven át folytatódik szerte a világon. A Kulturális kapcsolatok Intézete orosz, olasz, francia, német és angol nyelvű dokumentációk kiállításét rendezi meg, mintegy harminc ország városaiban. Csupán a legfontosabb eseményeket felsoroló összeállításunk arra vall, hogy az idei lesz az eddigi leggazdagabb Bartók -fesztivál, a legváltozatosabb programmal. Politikai vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlésen csütörtökön folytatódott az általános politikai vita. Kuvait külügyminisztere főként a közel-keleti problémával foglalkozva — erőteljes szavakkal sürgette a Palesztinai menekültek helyzetének rendezését.. Azzal vádolta a nagyhatalmakat, hogy nem törekszenek őszintén a Palesztinai kérdés rendezésére. „Az egyetlen megoldás — mondta — a jóvátétel, az, ha biztosítják számukra az önrendelkezés jogát, a jogot saját földjükhöz ... A megszállás egyetlen megoldása pedig, ha Izrael kivonul a megszállt területekről'' — szögezte le. Caglayavgil török külügyminiszter elismeréssel adózott a nagyhatalmak azon igyekezetének, hogy politikai rendezést érjének el a közelkeleti konfliktusban, s hangsúlyozta : az érintett feleknek több türelmet kell tanúsítaniuk, hogy Berring újra kezdhesse közvetítő tárgyalásait. A török külügyminiszter egyébként javaslatot tett egy új ENSZ-szerv létesítésére, amelynek feladata lenne a természeti katasztrófák sújtotta országoknak nyújtandó segítség gyors megszervezése. Togo külügyminisztere Portugália afrikai gyarmatosító,sáról beszélt. Max Reimann nyílt levele Brandthoz Max Reimann nyílt levelet intézett Willy Brandthoz.. Hangoztatja, hogy már áprilisban javasolta a kancellárnak, hogy találkozzanak a Németország Kommunista Pártját (KPD) betiltó határozat feloldásának megvitatására. Javaslata azonban válasz nélkül maradt s ezért ez most megismétli. A levél hivatkozik arra, hogy a KPD új programtervezete nem áll ellentétben a nyugatnémet alkotmánnyal. A kancellár azonban egy ■sajtókonferencián azt mondotta, hogy mint az SPD elnöke nem érdekelt egy erős kommunista párt létezésében. Ez beismerése annak, hogy a betiltó határozat fenntartása nem jogi, hanem politikai kérdés. Willy Brandt többször hangoztatta, hogy e betiltást nem tartotta helyesnek. Ez azonban nem elegendő. Konkrét lépésekre van szükség a betiltás hatálytalanításra — írja nyílt levelében Reimann, aki újból személyes találkozást javasol Brandtnak a felvetett probléma megvitatására. MNAP Arafatős aláírta a megállapodmat Életbe lépett a tűzszünet Husszein elfogadta Daud miniszterelnek lemondását Az ammani rádió helyi idő szerint 13 óra 40 perckor bejelentette, hogy az arab államfők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jorkaniai fővárosba, pénteken a reggeli órákban külön külön megbeszélést folytatott Huszszein jordániai királlyal és Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök vezette delegáció erőfeszítéseinek eredményeképpen megegyezés jött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről. Arafat bejelentését, amelyet a gerillavezető saját kezűleg írt, Nimeri olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „Hogy a lakosság eltemethesse halottad és hozzájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szükséges, én, mint a forradalom főparancsnoka, az arab államfők és királyok kairói tanácskozásáról Amman is érkezett delegáció felhívásának eleget téve, és azért, hogy megakadályozhassuk népünk ellenségei gonosz terveinek valóraváltását, elfogadom a tűzszünetet, és felszólítom testvéreimet, ők is tartsák magukat a tűzszünet előírásaihoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár el”. Husszein király nyilatkozata: „A fegyveres erőkhöz intézett korábbi tűzszüneti felhívásomnak megfelelően és tekintve, hogy testvéreim, a gerilla-parancsnokok, biztosítottak róla, hogy a tűzszünetet elfogadják, megismétlem parancsomat: a fegyveres erők szigorúan és késedelem nélkül hajtsák végre a tűzszüneti utasításokat.” A tűzszüneti parancsot végül Madzsali tábornagy, katonai főkormányzó is megismételte az ammani rádióban. A tűzszünetet Beirútban Kamal Nasszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottságának tagja jelentette be. Sajtóértekezletén heves kirohanást intézett Husszein király ellen, aki — mint mondotta — egyedül felelős mindazért, ami Jordániában történt. „Ennek az embernek és családjának nincs helye Jordániában, bármi legyen is a csata katonai kimenetele” — mondotta. A Palesztinai ellenállók rádiója helyi idő szerint 17 óra 30 perckor sugározta Jasszer Arafat felhívását. Arafat közli, hogy az ellenállás legfelső vezetősége elfogadja az Ammanban bejelentett, tűzszünetet és felszólítja a Palesztina harcosokat, hogy tartsák tiszteletben a fegyvernyugvást. A hírügynökségi jelentések komor képet festenek az Ammanban kialakult helyzetről. Az utcai harcok következtében mindössze három kórház maradt olyan állapotban, hogy egyáltalán működni tud. A részben ellátatlan sebesültek ellepik a kórházak folyosóit és környékét, vízért és élelmiszerért kiabálnak. Az ivóvízellátás és az energiaszolgáltatás részleges, vagy teljes hiánya akadályozza a kimerült orvosok és ápolók munkáját. Az országba érkező vöröskeresztes szállítmányok a harcok következtében gyakran el sem jutottak céljukhoz. Az ammani rádió csötörtök esti adásában közölte, hogy Husszein király elfogadta Mohammed Dalid dandártábornok, miniszterelnök lemondását. Az uralkodó ugyanakkor felkérte a katonai kabinetet, hogy ideiglenesen maradjon hivatalában az új kormány megalakításaié. A kairói Al Ahram beszámol arról, hogy az egyiptomi biztonsági szervek nyomára akadtak Daudinak, aki lemondását követően eltűnt kairói szállodájából. Daud kérte, hogy ne tárják fel hollétét, mivel — mint mondotta — „magára akar maradni gondolataival”. A dandártábornok közölte: azért mondott le, mert kormányát „olyan dolgokkal vádolták, amelyeket nem követett el” és lehetővé akarta tenni, hogy egy polgári nemzeti kormány alakításával létrejöjjön országában a béke. Karl Schiller tárgyalásai Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter pénteken délelőtt a szovjet külkereskedelmi minisztériumban megkezdte tárgyalásait Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel a nyugatnémet,a szovjet kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről. A tanácskozások keretében — mint a nyugatnémet küldöttség részéről közölték — szó lesz egy, a Róma folyó mentén a Mercedes-Benz cég vezetésével, illetve részvételével létesítendő hatalmas méretű autógyár építéséről. Ezen a héten Alekszandr Taraszon gépkocsiipari miniszter vezetésével szovjet küldöttség utazott az NSZK- ba, és ott tárgyalásokat folytat a gépkocsiipari együttműködés lehetőségeiről. Tarsolyban a holdkőzetek Tudománytörténeti jelentőségű felvétel: a duna—ló visszatérő egysége — „tarsolyában” az értékes holdkőzetekkel — landol szovjet területen. (F. m. Hírlap — Telefon) Dísztárgy és forrasztópáka (Folytatás az első oldalról) öltöző, valamint a mosdó- és zuhanyozó-helyiségek. — Országosan nagy gond a munkaerővándorlás. Önöknél? — Nálunk ilyen gond nincs. Annak ellenére, hogy fiatal üzem vagyunk, munkásainknak 50 százaléka törzsgárda tag, s több mint ötvenen öt évnél hosszabb ideje dolgoznak nálunk. Igaz, a fizetésekre sem lehet panasz, az átlagkereset 2170 forint, ami a szolgáltató ágazatban nem mondható rossznak. Ahol tudunk, igyekszünk segíteni, ezért „cserébe” azt kapjuk, hogy mi is számíthatunk rájuk. Például, van az üzem udvarán egy kis üzlet. Naponta friss tej érkezik a tejüzemből, s közvetlenül a kenyérgyárból kapjuk a friss kenyeret. Gyümölcs, zöldség, szalámiféle is kapható, a kisebb bevásárlásokat a háziasszonyok itt az üzem területén elvégezhetik. Vagy egy másik példa: az idén mintegy 16 000 forintotfordítottunk .jutalomüdülésekre. Többen töltötték ajutalomszabadsággal megtoldott pihenőidejüket külföldön: Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Jugoszláviában. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve? — Nem nagy, megvalósítható terveink vannak. Nemrégiben tettünk javaslatot a megyei tanácsnak, hogy szeretnénk ah 40 csökkent munkaképességűt foglalkoztatni. Részben játékárukat készítenének, részben egyéb könnyű munkát adnánk számukra. Úgy hiszem, ennek nem lesz semmi akadálya, hiszen elég nagy gond a csökkent munkaképességűek megfelelő foglalkoztatása. Más téma, de ez is a jövő; most tárgyalunk az AFIT- tal, hogy elvállalnánk gépkocsik típus- és garanciális javítását. S végül egy harmadik — kívülállónak jelentéktelen, de nekünk fontos téma — már épül egy 400 négyzetméter alapterületű raktárunk, ami légi problémát old meg. Mint mondtam, nem nagy tervek, de csak olyan fába vágjuk a fejszénket, amibe biztos nem törik bele, nem haladja meg erőnket, lehetőségeinket. Kiss Csaba Siofflbot 1970. sspwtcmbiH Tiltakozás Tiltakozásul Nixon eincl küszöbönálló olaszországi látogatása ellen, az Olasz Kommunista Párt felhívására kommunista és a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjához tartozó fiatalok plakátokat ragasztottak ki az olasz fővárosban. „Olaszország nem lesz repülőtér a Közel-Kelet felé”, „Nixon, NATO, napalm — nem" — és hasonló jelszavak olvashatók a plakátokon. Nixon látogatása elleni tiltakozásul a péntekre virradó éjszaka Rómában felgyújtottak 13 amerikai rendszámú gépkocsit — közölte a rendőrség. A tűz az autók többségében súlyos károkat okozott. Nixon Dél-Európában A jordániai polgárháború kirobbanása némileg háttérbe szorította azt a hírt, hogy Nixon elnök szeptember végén és október elején európai körutat tesz. A látogatás első állomása Róma, utána Belgrád, majd Madrid következik. Hazatérőben pedig megáll Londonban és ellátogat Írországba is. Az amerikai elnök útja sok találgatásra adott alkalmat a nyugati újságíróknak, de két dologban megegyeztek a vélemények. Az egyik az, hogy Nixon a közel-keleti feszültség növekedésével egyidejűleg demonstrálni akarja: az Egyesült Államok nem szándékozik lemondani Földközi-tengeri katonai jelenlétéről és politikai befolyásáról. A másik pedig belpolitikai szempont: a november1-i részleges kongreszszusi választások előestéjén szavazatokat akar szerezni a Köztársasági Pártnak. Az újabb európai látogatás alkalmával Nixon már másodszor utazik Olaszországba, ahol tavaly február végén járt utoljára. Madridban is járt már, de akkor még Eisenhower mellett, mint alelnök tárgyalt a spanyol kormány tagjaival. Az útiterv érdekessége a jugoszláviai látogatás, amelyre Tito elnök meghívása nyomán kerül sor. De legalább annyira érdekes az is, hogy hova nem megy az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal elkerüli Párizst, ahol tavaly — még De Gaulle tábornok elnöksége idején —, Roma után megfordult. A múlt év februárjában, illetve március első napjaiban alkalmam volt közelről megfigyelni az amerikai elnök római és párizsi tárgyalásait , és azt, a rendkívüli rendőri készültséget, amely a látogatás velejárója volt. Minden jel arra mutat, hogy a római fogadtatás ezúttal sem lesz barátságosabb, mint másfél évvel ezelőtt. Az olasz, baloldal különböző pártjai és szervezetei — nemcsak a kommunisták — máris megkezdték a Nixon-ellenes tüntetéseket. A legutóbbi jelentések szerint pedig még a kormányon belül is komoly nézeteltéréseik támadtak, mivel Francesco De Martina miniszterelnök-helyettes — tekintélyes szocialista vezető — ugyancsak az elnöki látogatás ellenzői közé tartozik. Nixon szempontjából még „veszélyesebbé” teszi a helyzetet, hogy a három napra tervezett látogatás idején nemcsak a vezető olasz, politikusokkal és VI. Pál pápával találkozik, hanem elutazik Nápolyba, a NATO dél-európai főhadiszállására és a VI. flotta parancsnokságához, és ott tartja a Földközi-tengeri országokban akkreditált amerikai nagykövetek értekezletét. Nyilvánvaló, hogy Olaszország — a NATO déleurópai „gyönge láncszeme” — rendkívüli fontosságú az Egyesült Államok szempontjából Ezt a fontosságot mind hangsúlyosabbá teszi a közel-keleti helyzet romlása. Ezekben a napokban Moro olasz, külügyminiszter maga is tevékenyen részt vett a közel-keleti válság rendezésére irányuló erőfeszítésekben: egyiptomi, marokkói, tunéziai, törökországi és iráni látogatása után Rómában tárgyalt Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszterrel, aki előzőleg Madridban járt. Az olasz külpolitika a közel-keleti konfliktusban igyekszik egyenlő távolságot tartani a szembenálló felek között, tehát megpróbál semleges maradni. Moro tanácskozásai bizonyára sok információt eredményeztek, és ezek az információk esetleg realistább, józanabb magatartásra bírhatják rá az amerikai diplomáciát. Stratégiai szempontból igen nagy fontossága van Spanyolországnak is, noha nem tagja a NATO-nak , bár az Egyesült Államok többször is megpróbálta rávenni szövetségeseit, hogy tanúsítsanak barátságosabb magatartást Franco generalisszimusz rendszere iránt. A közel-keleti kérdésben pedig a spanyolok még egyértelműbb politikát követnek, mit az, olaszok. Madrid nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ezzel szemben igyekszik barátságosan, vagy legalább békésen együttélni a Földközi-tenger déli medencéjében lévő arab államokkal. A spanyolokat azonban erősen aggasztja a szovjet hadiflotta földközitengeri jelenléte, ezért lehetséges, hogy Nixon nagyobb megértésre és helyeslésre talál Madridban, mint Rómában. Érdekes, hogy az amerikai elnök látogatásáról már május végén hírek röppentek föl Washingtonban és Madridban. Akkor úgy tudták, hogy a látogatásra már a nyáron sor kerül, de a hírt egyik fél sem erősítette meg. Párizsban viszont azt beszélték, hogy Nixon csak szeptemberben megy Madridba. A franciáknak lett igazuk. Ám ez, aligha csökkenti amiatti sértődöttségüket, hogy az amerikai elnök ezúttal elkerüli Párizst, ahol a közel-keleti problémák rendezésének módjairól egészen más elképzelések vannak, mint Washingtonban. Ami a belgrádi látogatást illeti, bizonyos, hogy annak elsődleges célja nem az amerikai—jugoszláv kapcsolatok fejlesztése. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy Nixon részletes tájékoztatást vár Titótól, aki — mint az el nem kötelezettek csoportjának egyik vezetője — alaposan ismeri az arab államok nézeteit, és emellett szívélyes kapcsolatokat tart fönn az arab világ legtekintélyesebb politikusával, Nasszer elnökkel. A római és belgrádi megbeszélések természetesen akkor lennének hasznosak a világ szempontjából, ha az Egyesült Államok vezetői levonnák a helyes következtetéseket a haladó erők hangulatából, illetve a közel-keleti háború fölúorulásának veszélye miatti amerikaellenességből. Az eddigi jelekből ítélve nem valószínű, hogy Rómában, Belgrádban és Madridban teljes helyeslésre talál az Izraelbe irányuló fegyverszállítások felújítása, és általában az USA egyoldalú Izrael-barát politikája. Tódéra Frigyes