Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

T­anulni, tapasztalni pártaink X. kongresszu­­sára kiadott irányel­vek arról is szólnak: tanulni kell mindenkinek. Vezető­nek, beosztottnak egy­aránt, hogy a rohamosan emelkedő követelményeknek valamennyien eleget tehes­sünk. Ebből a megfogalma­zásból indult ki a Mezőföldi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége is, amikor összeállította a két járás tsz-elnökeinek tovább­képzési tervét. Igaz, hogy e témával foglalkoztak eddig is a dunaújvárosi és a sárbo­gárdi járásban, hiszen ma már hagyományai vannak a bentlakásos tanfolyamnak. A tervezetben olvasom, hogy a tsz-ek elnökei elévül­hetetlen érdemeket szereztek a szocializmus alapjainak le­rakásában, a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, a a szocialista nagyüzemek ki­alakításában, megerősítésé­ben. Munkájukkal, személyes példamutatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak ah­hoz, hogy a parasztság meg­értette és magáévá tette a párt agrárpolitikáját, s ma már szinte kivétel nélkül küzd is annak teljes meg­valósításáért. Sok-sok érdemet szereztek hát elnökeink, ám az is igaz, hogy az évek múlásával rá­juk is mind nagyobb felada­tokat ró a gyorsan haladó élet. A kapát felváltotta a vegyszer, lassan eljutunk oda, ahová már elértek a leg­fejlettebb országok, mindent gép végez. Az emberre, aki valamikor kora hajnaltól ké­ső estig hajlott háttal járta a határt, csak az irányítás, a gép kezelése vár. Az sem vé­letlen, hogy a termelőszövet­kezetekben mind inkább elő­térbe kerül a szakma meg­szerzése, hiszen a technikát alkalmazni, az eljárásokat bevezetni és széles körben alkalmazni képesítés nélkül elképzelhetetlen. Ugyanez vonatkozik a ve­zetésre is. Tudás, az új is­meretének hiányában ma már nem lehet „megélni’’. Kevés­nek bizonyul a rutin, a ta­pasztalat, a gyakorlat.. Kor­mányunk — a TOT irányel­veinek megfelelően — támo­gatja az elnökök rendszeres továbbképzésének tervét. Az irányelv leszögezi: „ ... a ve­zetés színvonalának emelése érdekében a szövetkezeti tagság kívánja meg az el­nöktől a rendszeres tovább­képzésen való részvételt. In­dokolt, hogy minden elnök vegyen részt ismereteinek és előképzettségének megfelelő szinten, választása szerinti formában ezeken a tanfolya­mokon”. Gazdag a program­, amit a területi szövetség előkészí­tett. Íme néhány cím a tan­anyagból : gazdaságpolitikai és közgazdasági ismeretek. Szövetkezetelméleti ismere­tek; a műszaki színvonal és technológiai fejlesztési elvek és azok gyakorlata; vezetés­­szervezés gyakorlati kérdései; jogügyi és munkaügyi isme­retek. Tudjuk mi is, nem könnyű dolog egy kis időre elszakad­ni a családtól, a feleségtől, gyerekektől. Az is bizonyos, hogy az elnökök akkor érzik jól magukat, ha naponta leg­alább egyszer végigjárják a széles határt. Viszont elisme­rik: családjuk, az egész tag­ság érdekében cselekszenek, ha többet, egyre többet tud­nak. Így lesz még gazdagabb a közösség, így adhatnak többet az országnak é­s ta­nulva, tudással gyarapodva irányíthatják a jövőben azt a kollektívát, amely messze előre jutott az utóbbi évti­zedben. De mi még tovább akarunk jutni, még gyorsab­ban előrehaladni. A magunk, valamennyi­­ünk érdekében, hasz­nára. .. L ­i Féjér negyei SHfj»n!i Ml— í JÓL 11 fa iliriBr Szerda. jraSiSaj BSPsBl I 1970. szeptember 16. ljiaJala jfaHga Bjjjgfeg ftjltiOa I XXVI. évfolyam, 217. sz. Ara: 80 fillér * ‘ A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! OMÉK szakmai nap a Szabad Élet-ben Világszínvonalon az Mv-hi­brillek Tegnap délelőtt véget ért — az Országos Mezőgazda­­sági és Élelmiszeripari Kiál­lítás programjaként — a fe­hérvári Szabad Élet Tsz-ben az egy hétig tartó szakmai bemutató, ahol a látogatók megismerkedhettek a köz­­termesztésben található mar­­tonvásári kukorica hibridek „teljesítményével”. A m­inta­­parcellákon bemutatott faj­ták termés­hozamai­val és a fehérvári tsz kukorica átlag­terméseivel a bemutatott kukorica vető- és betakarí­tógépekkel gyütt az elmúlt egy hét alatt több mint félezer agrár­­szakember, szövetkezeti elnök és gazdasági veze­­tető ismerkedhetett meg. Az úgynevezett „kapun kí­vüli kiállítás” tegnapi befe­jező programjában közel százan vettek részt. A hely­színen Török Tivadar, a Sza­bad Élet Tsz agrárszakembe­re mondta el a kombájnra szerelt, és a gépi erő vonta­­tású francia licenc alapján gyártott kukorica-adapterek gazdasági előnyét, működé­sük mechanizmusát. A ro­mán konstrukciójú SPC—6 jelű vetőgép és a növény­tápláló kultivátor — egy­szerre műtrágya szórásra is alkalmas — a szakemberek szerint a betakarító gépek­kel együtt ma a legjobb ku­koricatermelő eszközök. Az Mv-hibridek termés­hozamairól, a nemesítés, va­lamint a korszerű kukorica­­termesztés agrotechnikájáról dr. Baldaszti László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Marton­vásári Kutató Intéze­tének munkatársa tájékoz­tatta tegnap is a szakem­bereket. Elmondotta: a Sza­bad Élet Tsz-ben 1969-ben a martonvásári hibridek máju­si morzsok­ban számolva 43,7 mázsás átlagot „hoztak”, ami azt jelenti, hogy elérték a világ legjobb kukoricatermesztő gaz­daságainak termésered­ményeit. Pontosabban, hektárra át­számítva a Szabad Élet Tsz földjein 76 mázsa volt a múlt évi hozam. (pdf) ­ EZ A JÖVŐ Az Indagro-cég tapétázási bemutatója Fehérváron A házgyári panelek térhó­dításával ugrásszerűen meg­gyorsult a lakásépítkezés, le­galábbis ami a szerelési-épí­tési munkákat illeti. A szak­ipari munkák — belső sze­relések, festés, — azonban sok problémát okoznak az építőipari vállalatoknak. Tegnap délelőtt érdekes bemutatóra gyűltek össze Székesfehérváron az ország építőipari vállalatainak és tervezőirodáinak szakembe­rei. "Ugyanis a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat — mint vendéglátó —, patro­­nálásával az osztrák Indag­­ro-cég tapétázási bemutatót tartott a Münnich lakótelep egyik most készülő épületé­ben. Mint Somogyi László, a Fejér megyei vállalat főmér­nöke rövid bevezetőjében el­mondotta, világszerte előtér­be került a tapétázás, mi­vel ez gyorsabb, hatéko­nyabb, mint a festés. Ha­zánkban eddig éppen a gyor­sasággal volt baj, s az oszt­rák cég gépe ezen segít. Mint a jelenlevő szakem­berek arról a gyakorlatban is meggyőződtek, a TAPO­FIX elnevezésű kis gép egy­általán nem „csodaszer”, de rendkívüli egyszerűsége, könnyű kezelhetősége és nagy hatásfoka azonnal megnyerte a jelenlevőik tet­szését. Elegendő ennek bizo­nyítására egyetlen adat: a gép egy munkás teljesítmé­nyét 60—80 százalékkal nö­veli. A gép egy műveletben vágja méretre és ragasztóz­­za a tapétát. A munkás dol­ga csak a tapéta felhelyezé­se. Házgyári lakásoknál al­kalmazható különösen jó ha­tásfokkal. Mint az egyik vállalat képviselői elmond­ták, a hagyományos mód­szerrel egy munkás 20 óra alatt végzi el 100 négyzet­­méter falfelület tapétázását. Ezzel szemben — mint ahogy ezt E. Fieber és H. Köck urak, a cég jelenlévő képvi­selői elmondották — ha a gépet alkalmazzák, egy munkás napi teljesítménye 200—220 négyzetméter. S ami még egy nagy előny: a gép kezelését egy óra alatt el lehet sajátítani. A falak­hoz különösebb előkészítés (glettelés) nem kell. Az oszt­rák cég képviselői igen elis­merően nyilatkoztak a győri házgyár paneljeiről, mond­ván, nyugat-európai házgyá­rak is megirigyelhetnék, olyan tiszta, sima felületű­­ek, nagyon alkalmasak a ta­pétázásra. A gyakorlati bemutató után a szakemberek az Épí­tők Pintér Károly Művelő­dési Házában találkoztak, ahol megvitatták a tapaszta­latokat, elmondták aggályai­kat (a magyar tapéták minő­ségileg eltérőek), de a siker egyöntetű volt. Mint dr. Fil­­key Lajos, a vendéglátó vál­lalat képviselője mondotta, arról mindannyian meggyő­ződtek, hogy a jövőben ez járható út, csupán az kell: külkereskedelmi szerveink is hozzájáruljanak, hogy minél előbb a gyakorlatban alkal­mazhassák ezt az ötletes kisgépet. _ k. cs. — A TAPOFIX méretre vágja a tapétát, felkeni rá a ragasz­tót, s a munkásnak már csak a falra kell illesztenie. (Rabáczy Szilárd felvétele) .A TARTALOMBÓL: Örökké barátok maradunk... A szerkesztőség postájából képesítéssel vagy anélkül ? Lengyel pártkü­ldöttség Agárdon A hazánkban tartózkodó lengyel pártkül­döttség tegnap délelőtt Jozef Tejchma, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezetésével látogatást tett az Agárdi Állami Gazdaságban. A küldöttség tagjaiként részt vett a látogatáson Zenón Wroblewski, a KB tudományos és művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője, Jerzy Kuberski, a varsói városi pártbizottság titká­ra, Krzysztof Jablonski és Andrzej Straszak, a KB munkatársai. Agárdra elkísérte a testvér pártküldöttséget Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, és Romhány Pál, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály­­vezetője. A vendégeket Gyenge Károly az MSZMP Fejér megyei bizottságának titkára, Váncsa Jenő, országgyűlési képviselő, az Agár­di Állami Gazdaság igazgatója, Brunner Ti­bor, az Állami Gazdaságok Fejér megyei fő­osztályának vezetője fogadta Agárdon. A lengyel pártküldöttség a keddi program során megismerkedett a gazdaság munkájá­val, az európai hírű Agrokomplex tevékeny­ségével, és megtekintették Felsőcikolán az Ag­­rokomplex-rendszerű sertéstartást. .....! A tanács vb-ü­lések napirendjén Ellátás a Velencei-tó környékén Vállalati társasházak Segítik a háztáji gazdálkodást A Velencei-tó környéké­nek kereskedelmi és vendég­látóipari ellátása szerepelt a Székesfehérvári Járási Ta­nács V. B. tegnapi ülésének napirendjén. Az erről szóló tájékoztatót a Velencei-tó környéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet elnöke ijesztette a vb elé. A szövetkezet kilenc köz­ség lakóinak ellátásáról gon­doskodik, s az itt élő közel 30 ezer állandó lakos mellett el kell látnia az üdülősze­zonban átutazó és üdülő ven­dégeket is. Tavaly a kiske­reskedelemben 171 millió, a vendéglátóiparban 37 millió forint volt a forgalom, ez az idén az eddigi tényszámok alapján a tervezettet is meg­haladóan a kiskereskedelem­ben 200 millió, a vendéglátó­­iparban pedig 40 millió fo­rintra növekedett. Milyen a tó­ környéki köz­ségek áruellátása? A kenyér­­ellátással kapcsolatos megál­lapításaik, panaszaik ismer­tek, s a megye egészére vo­natkoznak. Problémáik eny­hülését remélik a tervezett velencei sütőüzem megépíté­sétől, üzembe helyezésétől. Nem kielégítő a tej- és tej­termékekkel való ellátás. A Tejipari Vállalat — mint a jelentés megállapítja — he­tenként csak kétszer szállít, így elvileg a hét öt napján az egynapos szavatossági idejű poharas tejföl nem kapható, ha mégis, már rég lejárt a szavatossági ideje. Lényeges a javulás a hús- és hentes­áru-ellátásban a korábbi évekhez viszonyítva, s ehhez hozzájárul a saját sertéshiz­laló. Tavaly több, mint ezer, az idén pedig már eddig 746 sertést vágtak. A hizlalda fenntartásához a gyúrói, pet­­tendi termelőszövetkezet és az Agárdi Állami Gazdaság is hozzájárul. Egyéb élelmiszerekben is keletkeztek átmeneti ellátási zavarok. Előfordult, hogy lisztből, búzadarából, zsírból, cukorból a megrendelést nem vagy igen nagy késésekkel teljesítette a szállító cég. Az idén sem tudták kielégíteni a keresletet sörből — a bol­tok általában hetenként egy­szer kaptak hazai palackos sört , amely általában még aznap el is fogyott. A hazai palackozott sör hiányát im­port sörrel ellensúlyozták. A lakosság ruházati cik­kekkel való ellátását oly mó­don javították, hogy megál­lapodásokat kötöttek például a Vörös Október Ruhagyár­ral, a sárvári, komlói szövet­kezeti, és helyi ipari vállala­tokkal. Győri és pécsi cégek­től szállított árukkal is bőví­tették a választékot. Az áruellátás javítása ér­dekében­ a szövetkezetek — köztük a gárdonyi is — lét­rehozták az árubeszerző tár­sulást, hogy a beszerzési pia­con összefogva, versenyképe­­sebben oldhassák meg a fel­adataikat. Részletesen kitér a tájékoz­tató jelentés az üdülőterület nyári ellátására. Kifejezetten ilyen célból épült Agárdon az ABC-áruház, a Cápa étterem, a szúnyogszigeti halászcsár­da. Nyáron nagy a tó­ kör­nyéki boltok forgalma, vi­szont a nyolc hónapos kihasz­nálatlanság miatt éves szin­ten veszteségesek. A vb tudomásul vette a je­lentést, s ezen a napirendi ponton kívül még megtár­gyalta a Martonvásári Köz­ségi Tanács V. B. beszámoló­ját a szakigazgatási munká­ról, a községfejlesztési és köz­­ségpolitikai tevékenységről. — lin — ­P&LyÁk Puhák, melegek, bársonyosak. Olyanok, mint azoknak a szíve, akik összegyűjtötték a pehelykönnyű marék tollakat. Ennyi minden otthonban akadt, ennyit szinte minden család tudott nélkülözni anélkül, hogy párnája, vagy dumnája kárát látná. Ezért talált megértésre a Hazafias Nép­front megyei nőbizottságának akciója. Az árvíz most a községek otthonaiba nyitottak be, ha közvetve is, megyénk asszonyai, amikor az egy marék tollakból anginokat töltöttek meg. Cecén például nyolcvan pár­nát és négy dumnát varrtak. Hasonló mó­don cselekedtek Mezőfalván, Polgárdiban, Pátkán, Válón és még nagyon sok helyen. A segítőkészség szép példái születtek ismé­telten a nőbizottságok, az asszonyok köz­reműködésével, a küldemények közé pó­lyákat is „csempésztek”, mert mivel ked­veskedhetnének leginkább az újszülöttek­nek, mint pehelykönnyű takarókkal. A megyénkből útnak induló 300 párna és 30 dunna az együtt dobbanó szíveknek csak apró jelzése. A pólyák többet jelen­tenek, mint egy-egy ajándékot. A holna­pok építőinek adnak buzdítást. Megyénk asszonyai így is üzennek, bátorítanak. A pólyában pihenő kicsinyek szülei érzik és tudják ezt. Olyan edzett akaratú, meleg­szívű felnőttekké nevelik majd gyerme­keiket, mint amilyenek a pólyákat, dum­­ákat küldő százak és ezrek. N. E. 386 ezer baromfi, 36 ezer sertés A háztáji és egyéni gaz­daságok, valamint a mező­­gazdasági társulások szere­péről, gazdálkodásáról tár­gyalt tegnapi ülésén a Sár­bogárdi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A témát a tsz-törvény alapján vitat­ták meg. A közös gazdaság mellett a háztáji szerepe is jelentős, mert a két­ terület együttesen javíthatja a la­kosság áruellátását. A sár­(Folytatás a 2 oldalon)

Next