Fejér Megyei Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

2­­ Brandt nyugatnémet kancel­lár szerdán másodízben tartott megbeszélést az ellenzék képviselőivel. A CDU részé­ről Rainer Bartel, a CSU ré­széről Richard Stücklen vett részt a megbeszélésen. A kia­dott kommüniké szerint a CDU—CSU képviselői előter­jesztették véleményüket az úgynevezett berlini kérdés „kielégítő megoldásáról”. Utána eszmecserére került sor, azzal a céllal, hogy egy­séges álláspontra jussanak. A megbeszéléseket folytatni fogják. Bonnban egyébként megerősítették, hogy a négy nagyhatalom nagykövetei szeptember 30-án tartanak újabb megbeszélést Berlin­ben. Brandt ismét tárgyalt az ellenzékkel Ostromállapot Jordániában (Folytatás az első oldalról) hogy­ képviselje a kormányt azokon a közvetítő tárgyalá­sokon, amelyeket az Arab Liga bizottsága folytat a jor­­d­ániai hatóságok és a Palesz­tinai partizánok között. Az ammani rádió felszólí­totta a palesztinai partizáno­kat, hogy adják át fegyverei­ket azoknak a szervezetek­nek, amelyekhez tartoznak. A beszolgáltatásnak az a cél­ja, hogy a fegyvereiket ..szét­osszák valamennyi állampol­gár között., függetlenül min­den területi meggondolás­tól''. A rádió azt­ kérte a par­tizánoktól, hogy legyenek tudatában a Jordániát fe­nyegető veszélynek, tanúsít­sanak mérsékletet, hogy „szembe lehessen szállni az igazi ellenséggel”. A palesztinai ellenállási szervezetek elrendelték az ellenállási mozgalomhoz tar­tozó valamennyi reguláris csapat, osztag és milícia azonnali hatállyal történő egyesítését. Az ellenállási szervezeteik egyik rádiója szerint az egyesített csapatok főparancsnoka vá J­as­szer Ara­­fatot nevezték k­i. A palesztinai ellenállási szervezetek központi bizott­ságának szerdai ülésén ér­vénytelenítették azt a múlt hét végén hozott határoza­tot, amely felfüggesztette a Palesztinai Népi Felszabadí­tási Front tagságát. Mint is­meretes, a központi bizott-*­­ság a géprablásokban ját­szott szerepe miatt közösítet­te ki a szélsőséges PNFF-t. Arafat a Központi Bizott­ság nevében „fasiszta kor­mánynak” minősítette az új jordániai katonai kabinetet. Magához hivatta az arab or­szágok Ammanban­ akkredi­tált nagyköveteit, és közölte velük, hogy a „palesztinai mozgalom elszántan védi magát, mindaddig, amíg meg nem dönti a jordániai ka­tonai uralmat”. A Központi Bizottság szá­mos szakszervezettel együtt felszólította a lakosságot, hogy csütörtöktől kezdjen országos sztrájkot, ezzel fe­jezve ki nemtetszését a ka­tonai diktatúra iránt. Nixon elnök az új jordá­niai kormány megalakításá­nak bejelentését követően azonnal összehívta katonai tanácsadóit, hogy megvitas­sák az ammani fejleménye­ket. A Fehér Ház sajtótitká­­ra nem volt hajlandó a két­órás tanácskozás részleteiről nyilatkozni. Új szovjet nagy­követ Pekingben A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Vaszilij Tolsztyikovot nevezte ki a Szovjetunió új pekingi nagy­követévé. Tolsztyikov az SZKP KB és a Legfelső Ta­nács Elnökségének a tagja. A Szovjetunió új pekingi nagykövete 1917-ben szüle­tett és vasútmérnöki képesí­tése van. 1948 és 1962 kö­zött fontos párt- és állami tisztségeket töltött be­ Lenin­­grádban. 1962 óta a lenin­­grádi területi pártbizottság első titkára. Folytatódtak Jan Marko budapesti tárgyalásai Jan Marko csehszlovák külügyminiszter és felesége, valamint a magyar—csehszlo­vák tárgyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttség tag­jai — Péter János külügymi­niszter társaságában — szer­dán délelőtt Budapest neve­zetességeivel ismerkedtek. A csehszlovák vendégek meg­koszorúzták a Hősök terén lévő magyar hősi emlékmű­vet is. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István, a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szőke István, a kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. A házigazdák társaságában megtekintették a kiállítás főpavilonját, s ellátogattak a csehszlovák pavilonba is. Az ezt követő körséta befejezté­vel a bemutató tribünjéről megtekintették a felvonu­lta­tott nagyteljesítményű, kor­szerű mezőgazdasági gépeke­ket és a lovasbemutatót. Jan Marko nagy elisme­réssel nyilatkozott a kiállí­táson látottakról az MTI munkatársának. Szerdán délután a Külügy­minisztériumban folytatód­tak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalá­sok. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Jan Marko csehszlovák külügyminiszter vezette csehszlovák delegáció (balról) és a Péter János vezette magyar küldöttség a tár­gyalóasztal mellett (MTI foto : Vigovszki Ferenc felv. — KS) Izrael teljes támogatást vár az Egyesült Államoktól Bócz Sándor, az MTI kai­rói tudósítója jelenti: Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kedd esti sajtóértekezletén kijelentet­te: nyilvánvalóvá vált, hogy az USA képtelen betölteni ■az igazságos közvetítő szere­pét, s máris visszatért a ha­­gyományos k­özel-keleti poli­tikához, az agresszor Izrael politikai, katonai, és gazda­sági támogatásához. " Wa­shington" a jeleik szerint, vég­képp feladta a békés rende­zés kísérletét, s megtagadta a saját kezdeményezését. Golda Meir izraeli minisz­terelnök washingtoni útját a követelések további kiter­jesztése előzte meg. A Jar­­rsrisl-mis­szió bojkottja és­­ a soron kívüli Phantom-szál­lítmány után Meir totális katonai és gazdasági támoga­tást vár Washingtontól, s Nixon legutóbbi kongresszusi üzenete már tartalmazza is ezt a jóváhagyott, óhajt, mi­vel az elnök szerint „Ame­rikának érdekében áll Izrael gazdasági és katonai támo­gatása". Meir, a Jeruzsálemből ér­kezett hírek szerint, most to­vább megy egy lépéssel. Nixon elé tárja Izrael új tér­képét, amelyet a „biztonsá­gos határok” elve alapján rajzoltak meg. Eszerint Iz­rael olyan rendezést követel, amelynek eredményeként megtarthatja a megszállt arab területek jelentős ré­szét, így a szíriai Galan-ma­­gaslatokat, a gázai övezetet, a Sínai-félszigeten egy Sarm El Sejkig vezető folyosót, az egész Jeruzsálemet és a Jor­dán folyó völgyét. Ha Nixon elfogadná a „­biztonságos határok" tervét, ez Meir sze­rint „megkönnyítené” Izrael dolgát a Jarring-misszióval kapcsolatban. Golda Meir ezen túlmenően két feltételt szab a Jarring-misszió fel­újításához. Meir asszony szerdán uta­zott el az Egyesült Államok­ba. A New York Times szer­dán egy washingtoni kelte­zésű tudósításában közölte: az Egyesült Államoknak bi­zonyítéka van arra, hogy Iz­rael megsértette a közel-ke­leti tűzszünetet. A lap első oldalon közölt cikke szerint amerikai hivatalos személyek állapították meg, hogy Izra­el megsértette a tűzszüneti megállapodást azzal, hogy felderítő repüléseket hajtott végre egyiptomi terület fe­lett és megerősítette állásait a Szuezi-csatorna mentén. * *:• * Az USA külügyminiszté­riuma hivatalosan is megerő­sítette: Izrael megszegte a tűzszünetet azzal, hogy felde­rítő repüléseket végzett a csatorna­övezetben. RÖVIDEN 0 Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség első cso­portja Rácz Pál külügymi­niszterhelyettes vezetésével szerdán New York-ba uta­­­zott. 0 A Szovjetunió első íz­ben vesz részt a Helsinki­ben szeptember 17-én meg­nyíló nemzetközi vásáron. 22 szovjet külkereskedelmi vállalat sorakoztatja fel ex­port-cikkeit. A nemzetközi vásár megnyitására szovjet kormányküldöttség utazik a a finn fővárosba.­­ A Kuba és a Német Demokratikus Köztársaság Gazdasági és Tudományos- Műszaki Együttműködési Bi­zottságának negyedik ülés­szakára , az NDK gazdasági küldöttsége megérkezett Ha­vannába. Az ülésszakon meg­vitatják a két ország gazda­sági, tudományos és műsza­ki együttműködése megszi­lárdításával kapcsolatos kér­déseket.­­ Háromezer madridi épí­tőmunkást elbocsátottak ál­lásából, mert részt vettek a frju­nkaibizottságok által kez­deményezett nagyszabású sztrá­jk -akcióban.­­ A Wroclawi Vajdasági Bíróság szerdán megkezdte Waldemar Frey lengyel ál­lampolgár bűnperének­ tár­gyalását. Frey a múlt hónap 7-én erőszakkal eltérítette útvonaláról a LOT légitár­saság Szczecin—Katowice út­vonalon közlekedő menet­­rendszerű repülőgépét.­­ Kedden az Egyesült Államok hat államában tar­tottak előválasztásokat a no­vember 3-án sorra kerülő részleges kongresszusi vá­lasztások előtt. Ezek során Hubert Humphrey volt alel­­nök elnyerte Minnesota ál­lam demokrata agrárpártjá­nak (DFS) jelöltségét a sze­nátusi választásokra. Hum­phrey a politikai élettől visz­­szavonuló McCarthy volt el­nökjelölt szenátor­ helyét pá­lyázza meg.­­ Az angol lapok szerdán élesen elítélték a belügyim­i­niszternek azt a döntését, amellyel kiutasította az or­szágból Rudi Dut­schkét­, a szélső­baloldali nyugatné­met diákvezért. Dutschke, mint ismeretes, az ellene végrehajtott gyilkossági kí­sérlet után Angliában gyógy­kezeltette magát, egyetemi tanulmányaihoz azonban a hatóságok nem járultak hozzá. MI­­LAP -Csütörtök, 1970. szeptember 17. Prágai lap a „dubcekizmus“ ideológiájáról A Tribuna, a CSKP KB cseh irodájának hetilapja, amely egyik fő feladatának tekinti az 1969-as csehszlová­­­kiai események gyökereinek hiteles feltárását, újabb elem­ző tanulmányt közöl a tár­sadalmi válság kialakulásá­nak okairól. Oldrich Svestka főszerkesztő, a cseh iroda tit­kára mindenekelőtt azt vizs­gálja, hogy a január előtti pártvezetés súlyos hibái mi­iképpen készítették elő a ta­lajt a revízion­izmus térnye­rése számára. Azokkal vitatkozva, aki­k mindmáig „puccsnak” minő­sítik januárt, kimutatja az 1968-as p­roplénum történel­mi szükségszerűségét. „Mind­azok — állapítja meg —, akik jelenleg valamiféle „puccs­­ról” beszélnek, lényegében ki akarnak bújni a január előtti viszonyokért reájuk háruló felelősség alól. Ha ugyanis rátermett politikusok lettek volna, megelőzhették volna az áldatlan helyzet kialaku­lását, de mindenesetre erre kellett volna törekedniük. A kommunisták és az állam­polgárok csakis úgy értel­mezhették a januári politi­kát, mint a korábbi fogyaté­kosságok és hibák helyreho­zására irányuló törekvést. Svestka január eljövetelé­nek közvetlen okai között em­líti a gazdasági problémák megoldatlanságát, a minden realitást nélkülöző tervek meghirdetését és azt a körül­ményt, hogy a párt képte­lennek bizonyult határozatai teljesítésére. A párt továbbá nem dolgozott ki megfelelő politikát az értelmiség irá­nyában, s a politika­ elsőbb­ségéről szóló lenini tételt le­szűkítették a hatalmi jegyek hangsúlyozására. Mindennek következtében rohamosa­n csökkent a párt tekintélye, nőtt a széles néptömegek elé­gedetlensége. A cikk szerzője külön ki­emeli annak a ténynek a sú­lyosságát, hogy minél na­gyobb hatalom összpontosult Antonin Novotny kezé­ben, annál kevésbé bízott munkatársaiban. Ezt — mu­tat rá Svestka — nem jel­lembeli fogyatékosságai, ha­nem a problémák megoldá­sára­ való képtelensége és a korábbi balfogások hatása okozta. A fenti hibák általános nyugtalanságot és bizonyta­lanságot keltettek a pártban és a társadalomban, s az em­berek többsége arra a meg­győződésre jutott, hogy a bí­rálat hiábavaló. Mindenütt passzivitás lett úrrá. Ezek a tényezők pedig kapóra jöttek a jobboldali és szocialista-el­lenes erőknek. A tanulmány nagy teret szentel Alexander Dubcek szerepének. Svestka megálla­pítja, hogy Dubcek jobbol­dali opportunista nézetek hordozójává,­ csehszlovák, szlovák és cseh nacionalistá­vá, szovjetellenes elemmé vált. A lényeg abban rejlik, hogy a pártnak sohasem sza­bad ekkora hatalmat adni a Dubcek-típusú emberek ke­zébe. 1968-ban pártunk és nemzeteink bálványozták. Kisszerűségében nagyzási hó­bortba esett. Egyre inkább ,,a világszocializmus meg­­mentőjének” szerepében tet­szel­gett, ám az ilyenfajta megváltás szüli az eszmei és politikai árulást.. A „dubcekizmus” alapja az elvtelen liberalizmus, főleg pedig a nacionalizmus és­­ a szovjetel­lenesség lett. Du­b­­eek politikájával nagyban segítette a jobboldalt, mert legmélyebb lényegét, az elv­telen­séget sokáig szocialista jelszavakkal, a pártról és­­ a munkásosztályról szóló jel­szavakkal álcázta. A ,,dubce­kizmus” a munkásosztály és a dolgozó nép elárulásának ideológiája. Jelenleg a „dub­cekizmus” elhal, de ennek el­lenére nem becsülhetjük le legfontosabb elemének, a na­cionalizmusnak az életképes­ségét — írja Oldrich Svestka. PRAVDA: „Egyesített erőfeszítés“ Egyesített erőfeszítés cím­mel kommentálja a Pravda szerdai s­záma a magyar— szovjet tervegyeztetési jegy­zőkönyv aláírását. Vlagyimir Geraszimov kommentátor megállapítja: a szocialista országok népgaz­dasági terveinek egyeztetése új lehetőségeket tár fel a gazdasági együttműködés ütemének gyorsítására. A népgazdaság alapvető ága­zatait felölelő koordináció elősegíti a termelés szakosí­tásának és kooperációjának továbbfejlesztését, az ipari és mezőgazdasági kölcsönös áruszállítások növelését, a tudományos-műszaki kapcso­latok bővítését. A testvér­­ors­zágok — a KGST tagjai — a KGST 23.­­rendkívüli­ és 24 ülésszakán közösen ki­dolgozott programot megva­lósítva hozzálátnak a szoci­alista gazdasági integráció folyamatának kibontakozta­tásához. A Pravda az 1971/75-re vonatkozó magyar—szovjet tervegy­eztetési jegyzőkönyv aláírásában annak tanúbi­zonyságát látja, hogy az együttesen kitűzött program gyümölcsözően és sikeresen válik valóra. A cikkíró a magyar—szovjet együttmű­ködés jelenlegi színvonalára jellemző vonásként emeli ki, hogy az együttműködés munkájában nem csupán a két ország tervező és­ külke­reskedelmi szervei vesznek részt, hanem — gyakorlati ténykedéssel is — az ösz­­szes ipari minisztérium. Je­lentősen fejlődik az együtt­­működés a két ország között a gépgyártás területén, min­denekelőtt annak legfejlet­tebb ágazataiban. Konkrét példákat sorolva, a cikk utal arra, hogy a Szovjetu­nió bő­víti Magyarországra irányu­ló személy- és tehergépkocsi­­szállítmányait, valamint az ezekhez szükséges pótalkat­­részek­ kivitelét. Ami pedig az Ikarus autóbuszokat ille­ti, ezek mind nagyobb szám­ban jelennek meg a szovjet utcáikon és utakon. A ma­gyar ipar, a kooperációs tervnek megfelelően, bővíti a közúti járművekhez, to­vábbá a Volgai Autógyár személygépkocsijához szük­séges különböző felszerelések gyártását. Ez az egyetlen iparágra vonatkozó egy példa is — húzza alá a kommentátor — kitűnően megmutatja az együttműködésnek azokat a formáit, amelyek előmozdít­ják a műszaki fejlesztést, a termelés növelését — a leg­korszerűbb technikai színvo­nalon. A Pravda imponálónak nevezi a magyar—szovjet, árucsere-forgalom fejlesztési távlatait tükröző számadato­kat, s ennek kapcsán ki­emeli, hogy 1971—75-ben másfélszeresére nő a koráb­bi ötéves időszakhoz képest az áruforgalom értékösszege, amely meg fogja haladni a­­9 milliárd rubelt. A Párái Imrének, az Or­szágos Tervhivatal elnökének vezetésével a magyar—szov­jet tervegyeztetési tárgyalá­sokon részt, vett magyar küldöttség szerdán hazaérke­zett Moszkvából. Magyar—nyugatnémet gazdasági egyezmény A szeptember 8-tól 16-ig Bonnban folytatott magyar— nyugatnémet gazdasági tár­gyalások eredményeként szeptember 16-án a két or­szág képviselői hosszú lejára­tú, öt évre szóló árucserefor­galmi és gazdasági-műszaki együttműködési megállapo­dást parafáltak. A megállapodás az eddigi­eknél szélesebb alapokra he­lyezi a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, és a kereskedelmi kapcsolatokon túl a gazdasági-műszaki koo­perációra is kiterjed. A meg­állapodás célul tűzi ki az áru­csereforgalom bővítését, és annak kiegyenlített, harmo­­nikus fejlődését. Ennek ke­retében előirányozza, hogy az NSZK a magyar árukra még fennálló beviteli korlátozáso­kat megszünteti. A megállapodást a két de­legáció vezetője, magyar részről Mádai István, a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az NSZK részéről dr. Peter Hermes, a külügyminisztérium tárgyaló nagykövete parafálta. A meg­állapodás aláírására Buda­pesten fog sor kerülni. A megállapodás hatálya 1970. január 1-től visszamenően 1974. december 31-ig terjed.

Next